A kozmológiában kialakult vélemény szerint a H2 elhanyagolható, ennek oka az, hogy a H2 nem látható és a fizikusok szerint ami nem detektálható az nem létezik.
A véleményformáló fizikusok vélhetően kevés kémiai ismerettel rendelkeztek és mivel remekül megfigyelhették az atomos (semleges) hidrogént a világűrben, a H2-t meg nem látták, úgy gondolták, hogy a hidrogén feltérképezését megoldották.
A H2 nek van ugyan vonala 28 meg 17 mikronnál is, de ezeket a földi távcsövekkel nem lehetett megfigyelni, egyszerűen a technika erre alkalmatlan volt.
Egészen addig amíg az European Space Agency (ESA) fel nem lőtt egy műholdat egy erre alkalmas műszerrel (Infrared Space Telescope, ISO), és ezzel a spektroszkóppal megvizsgálva a galaxisokat az addig elterjedt és elfogadott várakozással szemben
Vegyész létedre magad is gondolhatnád, hogy a hidrogén molekula sokkal stabilabb mint az atomos. Ha hirtelen egymás mellé helyeznél egy csomó atomos hidrogént az egyszerűen felrobbanna. A világűr nem több ezer fokos hanem csak néhány Kelvin. Ha feltételezed, hogy a különféle sugárzások elbonthatják a H2 -t, akkor elbontanák a különböző molekulákat is de nem teszik. Ionizálni kellene a semleges H atomokat, de nem teszik (mert símán megfigyelhetőek a H atomfelhők, 21 cm-en).
De nem is ez a lényeg, hanem, hogy az első adandó alkalommal hatalmas mennyiségű molekuláris hidrogént fedeztek fel a galaxisokban mindenhol amerre néztek (az űrtávcső kb 2 évig működött).
Ennek ellenére a fizikusok ragaszkodnak az ő kis wimpjeikhez, meg a csodálatos exotikus sötét anyag misztériumhoz. Ez van. Remélem feléred ésszel.
Nagyarcú cyprian: nyitottam neked egy topikot, ahol részletesen kifejtheted, milyen baromságot találtál a liberális Newton fizikájában. Mindjárt felhozom neked, nehogy azzal próbálj kibújni, hogy nem találod. Ha van egy csöpp vér a pucádban, akkor most bebizonyíthatod, hogy nem csak a pofád nagy.
Az viszont egzisztenciatétel, hogy létezik Green fv, ha a az egyszeresen összefüggő nem feltétlenűl korlátos térbeli tartományt (ez most gömb) véges sok reguláris felületdarab határolja, hogy a tartomány minden határpontja csúcsa lehet a tartomány komplementerében fekvő megfelelő tetraédernek. (Ennek következtében Poisson vagy Dirichlet feladat megoldása is mindig létezik a tartományban).
Csak: a véges vastagságú gömbhéj kétszeresen összefüggő (de korlátos) tartomány. Ezért külső és belső felületére kell ilyen tetraéderek unióját venni, hogy egyesitésük a koplementer tartomány (belül egy (tömör) golyó, kivűl ismét egy gömb üreges gömb (szemléletesen mondva) ). A szuperpozició elve alkalmazható.
Tulajdonképp nekem nem is világos, miért nem a potenciálfv. akarjuk megadni.
Ugyanis a kérdés az elmozdulás vagy nyugalom esete. Az elmozdulás(mező) a potenciálfv. nyel pedig megadható.
van egy mérethatár, ami felett nem létezhet, mert a nyomás túl nagy, ezért a hidrogén egy folyékony/fémes állapotba kerül, melynek leánykori neve electron degenerate matter. ennek semmi köze a gravitációhoz, akkor is ez történne, ha tartályban csinálnánk ilyen nagy nyomást.
Nem az a kérdés, hogy pl. a Napon belül van-e H2, hanem az hogy elvi megfontolásokkal létezhet-e egyáltalán benne. Szerintem képtelenség, hogy bármely naptömegű (Jupiternél nagyobb tömegű) égitest belsejében létezzen H2.
szerintem egy csillag körül sincs H2, mert az uv és a részecskesugárzás szétveri. H2 csak sűrű ködökben van komolyabb mennyiségben talán, valamint bolygókon.
próbáltam keresni a neten H2 spektrumot, de nem találtam. azt se ártana tudni, hogy milyen frekvenciákon jelentkezik. esetleg lehet, hogy az a frekvencia rosszul megfigyelhető, zajos, vagy éppen túl kevés ott a sugárzás, vagy éppen túl sok a H2 vagy valami más a közelben, és elfedi.
Egy elvi problémám van pint. A frissen születő csillagok összehúzzák az őket körül vevő anyagot. na most amikor a szanaszét levő H atomok egy ilyen csillag csapdájába kerülnek, látszani kellene a H + H reakció sugárzásának. Tudunk ilyenről?
H2 térképet kértél? Mit ad isten, mi van az indexen?
Mit ad isten nem H2 térkép van az indexen, hanem a Tejútrendszerben található semleges hidrogénfelhők... Ez a 21 cm-es semleges hidrogénatom felhőket jelenti.
1995, pint idézek a cikkedből,
Although molecular hydrogen is the most abundant molecule in the Universe, it is very difficult to detect directly.
Bár a molekuláris hidrogén (H2) a leggyakoribb molekula az Univerzumban, nagyon nehéz közvetlenül megfigyelni.
És valóban van a távoli IR ben vonala, de ilyen átfogó vizsgálatokat nem végeztek. Ami vizsgálatot pedig nemrégiben elvégeztek az éppen azt bizonyítja, hogy 10 szer annyi H2 van mint amennyi atomos (semleges) hidrogén.
Ez nem baromság, hanem egy könnyen belátható tény:
Jelölj ki egy tetszőleges pontot az üreg belsejében, vegyél egy tetszőleges egyenest ami átmegy a ponton, majd egy nagyon kis nyílásszögű kettős körkúpot, aminek ez az egyenes a tengelye. Ez a kúp a gömbhéjból a pont két átellenes oldalán két darabot tartalmaz, legyen ezek távolsága a kiindulási ponttól x és y, ekkor a gömbhéj kúpba eső részének a térfogata, és így a tömege is x és y négyzetével lesz arányos, ebből következően a gravitációs vonzóerő azonos lesz, így kioltják egymást. (Ennek a precíz változata az integrál kiszámolása.)
