Na Na. Ha te megmutatod nekem, hogy az előbb vázolt univerzumben (üreges golyó, benne egy másik tömör test) mi a fény és mi a sebesség akkor rögtön hiszékenyebb leszek.
Érdemes e nulla héj-vastagságú gömbhéjra hivatkozni bármiféle fizikai modellben, mai tudtotokkal?
Alpvetően csak akkor, ha feltételezünk valamely minimális elvonatkoztató képességet és matematikai felkészültséget a vitapartnerről. Ha valakinek "kínai" az integrálszámítás, vagy az egyszerűbb differenciál egyenletek megoldása, annak hiába is mondják a számításokkal igazolható eredményeket. Én nem vagyok képzett matematikus, ezért kénytelen vagyok elfogadni a már léező matematikai tételeket és azok következményeit a saját levezetésem nélkül. Nyílván nem vagyok ezzel egyedül, de ha a matematikus társadalom kritikai érzékében sem bízhatnánk, akkor nyugodtan megkérdőjelezhetnénk mindent a körülöttünk lévő világból.
Mellesleg alább megtalálhatod a véges vastagságú gömbhéj esetére is a bizonyítást, ami ugyan azt az eredményt adja, mint a nulla vastagságú de véges felületi sűrűséggel rendelkező eset. Viszont az utóbbival lényegesen könnyebb számolni.
A fizikai modellek absztrakciók, azt használjuk általában ami az adott feladatban elegendően pontos eredményt szolgáltat és egyszerűbb vele számolni.
Ha az elefánt tömegét legfeljebb 5 értékes jegy pontosan tudjuk megmérni, igazán mindegy, hogy a hátán volt-e egy légypiszok. (Arról már nem is beszélve, hogy ha a mérés közben szellentett is, ezt akkor hogyan vegyük figyelembe és az elvi kérdések megvitatásánál ennek van-e jelentősége...) :o))
Aminek kapcsán előkerült a belül üres gömbhéj, nyílván erősen idealizált eseteket hoztak fel a vitapartnerek, a fizikai világ jelenségeiből egyet kiragadva és bizonyítva, hogy az nem okozhat olyan effektust, mint amiből a vita kipattant.
Ha a gömbhéjon belül van V zárt térfogatban A zárt felületű állandó sűrűségű egy pontja v sebességű a gyorsulású egy adott pillanatban három egymást egy pontban metsző páronként egymásra merőleges tengely körüli szögsebessége, szöggyorsulása. Keressük a V térfogatban megoszló erőrendszer intenzitását ha az univerzum ilyen egyszerű (lenne).
a cikk valóban érdekes, majd meglátjuk mi lesz belőle.
sajnos, ez semmit sem változtat azon, hogy amiket beszélsz, az vegytiszta baromság. nézzünk párat mutatóba:
"a fizikusok szerint ami nem detektálható az nem létezik."
ez annyira hülyeség, hogy nagyon reagálni sincs mit. a fizikusok szerint az létezik, ami létezik, függetlenül a detektálhatóságától. ilyet soha senki nem mondott, kivéve asztró janit.
"a hidrogén molekula sokkal stabilabb mint az atomos."
kivéve, ha éppen sokezer fokos az a gázfelhő, mert akkor nem éppen.
"Ha hirtelen egymás mellé helyeznél egy csomó atomos hidrogént az egyszerűen felrobbanna."
romantikus elképzelés kevés tudományos relevanciával. a világűrben a sűrű anyag párszáz részecske köbcentiméterenként. ilyen mennyiségben semmiféle robbanást nem lehet elképzelni.
"A világűr nem több ezer fokos hanem csak néhány Kelvin."
a világűr egy elég generalizált fogalom, nincsen annak hőmérséklete. a csillagközi anyag hőmérséklete sokkal magasabb.
"Ha feltételezed, hogy a különféle sugárzások elbonthatják a H2 -t, akkor elbontanák a különböző molekulákat is de nem teszik."
de, teszik, ezért nincs is molekula a világegyetem legtöbb részén.
"Ionizálni kellene a semleges H atomokat, de nem teszik"
de teszik, a hidrogén jelentős része ionizált formában létezik
"Ennek ellenére a fizikusok ragaszkodnak az ő kis wimpjeikhez, meg a csodálatos exotikus sötét anyag misztériumhoz."
nem ragaszkodnak. az oldalt, amit idéztél, fizikusok (csillagászok) írják. olyanok, ami te sose leszel. ha új információhoz jutunk, az elméletek módosulnak.
ezzel szemben vannak olyan elméletek is, amik nem alapulnak megfigyelésen. ezeket hívják crackpot elméleteknek.
Vegyél egy r sugarú golyót. Ebben add meg az összes pontosan r hosszúságú vektort. Erre mondok egy megoldást: az összes vektor kezdőpontja a gömb középpontja. Ezt kizárjuk. Ennek ellenére a megoldásban mégis benne lesz a gömb határa.
Nem, mert a gravitáció tényleg minden pontra hat. Pontonként kölcsönösen kioltva az erőt. A gépkocsi erőhatását nem tudjuk ilyen szépen eloszva közölni a testel.
Amint írtad: "Minden egyes tömegpontra nézve kiegyenlített az erő."
Ami nem egyenlő azzal, hogy nincs erő. Ha ez fordulna elő, akkor nem lenne a gömbhéjon belül gravitáció.
Természetesen ez esetben jó lenne tudni, hogy mi is értünk gravitáción? :O)
Nem analóg a helyzet. A két karját húzzák kétfelé, a két erő a kiterjedt test két külön pontjára hat, pl. a bal kezét húzzák balra, és ezzel a karjában ébredő erő tart egyensúlyt. Ha elvágnád a karját, eltávolodna a két oldal.
A gömbhéjban nem ez a helyzet. Minden egyes tömegpontra nézve kiegyenlített az erő. H ha összekötsz két tömeget, ilyen pl. egy súlyzó a nyelével, nem ébred erő az összekötésben. Ha elvágnád a nyelet, nem történne semmi, a két súly maradna a helyén, mert a súlyokra egyenként is erőegyensúly van. Sőt, ha miszlikre vágnád a súlyt, a miszlikbe vágott darabkákra is egyensúly van.
"vastagsággal rendelkező gömbhéjon belül a gravitáció nulla."
Az eredő erő 0, ami nem azt jelenti, hogy nincs gravitáció.
Amikor X erőember karját kétfelé húzza 1-1 gépkocsi, az eredő erő 0. Ő mégis határozottan állítja, hogy hat rá erő. Ha nem hatna, bármelyikünk a helyébe állhatna, hisz 0 erőhatást mi is elviselnénk. :O)
Tehát a gömbhéjon belül nincs gravitációs gyorsulás (erő egyensúly van), de ez nem azt jelenti, hogy nincs gravitációs erőtér és más gravitációs hatás. Erre te is utaltál.
Akkor húzzunk egy strigulát: cyprain újra megfutamodott. Csak a pofája volt nagy megint, amikor fel kellene mutatnia a nagy tudást, akkor sunyít. Ennyit tud.
A kozmológiában kialakult vélemény szerint a H2 elhanyagolható, ennek oka az, hogy a H2 nem látható és a fizikusok szerint ami nem detektálható az nem létezik.
A véleményformáló fizikusok vélhetően kevés kémiai ismerettel rendelkeztek és mivel remekül megfigyelhették az atomos (semleges) hidrogént a világűrben, a H2-t meg nem látták, úgy gondolták, hogy a hidrogén feltérképezését megoldották.
A H2 nek van ugyan vonala 28 meg 17 mikronnál is, de ezeket a földi távcsövekkel nem lehetett megfigyelni, egyszerűen a technika erre alkalmatlan volt.
Egészen addig amíg az European Space Agency (ESA) fel nem lőtt egy műholdat egy erre alkalmas műszerrel (Infrared Space Telescope, ISO), és ezzel a spektroszkóppal megvizsgálva a galaxisokat az addig elterjedt és elfogadott várakozással szemben
Vegyész létedre magad is gondolhatnád, hogy a hidrogén molekula sokkal stabilabb mint az atomos. Ha hirtelen egymás mellé helyeznél egy csomó atomos hidrogént az egyszerűen felrobbanna. A világűr nem több ezer fokos hanem csak néhány Kelvin. Ha feltételezed, hogy a különféle sugárzások elbonthatják a H2 -t, akkor elbontanák a különböző molekulákat is de nem teszik. Ionizálni kellene a semleges H atomokat, de nem teszik (mert símán megfigyelhetőek a H atomfelhők, 21 cm-en).
De nem is ez a lényeg, hanem, hogy az első adandó alkalommal hatalmas mennyiségű molekuláris hidrogént fedeztek fel a galaxisokban mindenhol amerre néztek (az űrtávcső kb 2 évig működött).
Ennek ellenére a fizikusok ragaszkodnak az ő kis wimpjeikhez, meg a csodálatos exotikus sötét anyag misztériumhoz. Ez van. Remélem feléred ésszel.
Nagyarcú cyprian: nyitottam neked egy topikot, ahol részletesen kifejtheted, milyen baromságot találtál a liberális Newton fizikájában. Mindjárt felhozom neked, nehogy azzal próbálj kibújni, hogy nem találod. Ha van egy csöpp vér a pucádban, akkor most bebizonyíthatod, hogy nem csak a pofád nagy.
Az viszont egzisztenciatétel, hogy létezik Green fv, ha a az egyszeresen összefüggő nem feltétlenűl korlátos térbeli tartományt (ez most gömb) véges sok reguláris felületdarab határolja, hogy a tartomány minden határpontja csúcsa lehet a tartomány komplementerében fekvő megfelelő tetraédernek. (Ennek következtében Poisson vagy Dirichlet feladat megoldása is mindig létezik a tartományban).
Csak: a véges vastagságú gömbhéj kétszeresen összefüggő (de korlátos) tartomány. Ezért külső és belső felületére kell ilyen tetraéderek unióját venni, hogy egyesitésük a koplementer tartomány (belül egy (tömör) golyó, kivűl ismét egy gömb üreges gömb (szemléletesen mondva) ). A szuperpozició elve alkalmazható.
Tulajdonképp nekem nem is világos, miért nem a potenciálfv. akarjuk megadni.
Ugyanis a kérdés az elmozdulás vagy nyugalom esete. Az elmozdulás(mező) a potenciálfv. nyel pedig megadható.
van egy mérethatár, ami felett nem létezhet, mert a nyomás túl nagy, ezért a hidrogén egy folyékony/fémes állapotba kerül, melynek leánykori neve electron degenerate matter. ennek semmi köze a gravitációhoz, akkor is ez történne, ha tartályban csinálnánk ilyen nagy nyomást.
Nem az a kérdés, hogy pl. a Napon belül van-e H2, hanem az hogy elvi megfontolásokkal létezhet-e egyáltalán benne. Szerintem képtelenség, hogy bármely naptömegű (Jupiternél nagyobb tömegű) égitest belsejében létezzen H2.
