Nem, mert a gravitáció tényleg minden pontra hat. Pontonként kölcsönösen kioltva az erőt. A gépkocsi erőhatását nem tudjuk ilyen szépen eloszva közölni a testel.
Amint írtad: "Minden egyes tömegpontra nézve kiegyenlített az erő."
Ami nem egyenlő azzal, hogy nincs erő. Ha ez fordulna elő, akkor nem lenne a gömbhéjon belül gravitáció.
Természetesen ez esetben jó lenne tudni, hogy mi is értünk gravitáción? :O)
Nem analóg a helyzet. A két karját húzzák kétfelé, a két erő a kiterjedt test két külön pontjára hat, pl. a bal kezét húzzák balra, és ezzel a karjában ébredő erő tart egyensúlyt. Ha elvágnád a karját, eltávolodna a két oldal.
A gömbhéjban nem ez a helyzet. Minden egyes tömegpontra nézve kiegyenlített az erő. H ha összekötsz két tömeget, ilyen pl. egy súlyzó a nyelével, nem ébred erő az összekötésben. Ha elvágnád a nyelet, nem történne semmi, a két súly maradna a helyén, mert a súlyokra egyenként is erőegyensúly van. Sőt, ha miszlikre vágnád a súlyt, a miszlikbe vágott darabkákra is egyensúly van.
"vastagsággal rendelkező gömbhéjon belül a gravitáció nulla."
Az eredő erő 0, ami nem azt jelenti, hogy nincs gravitáció.
Amikor X erőember karját kétfelé húzza 1-1 gépkocsi, az eredő erő 0. Ő mégis határozottan állítja, hogy hat rá erő. Ha nem hatna, bármelyikünk a helyébe állhatna, hisz 0 erőhatást mi is elviselnénk. :O)
Tehát a gömbhéjon belül nincs gravitációs gyorsulás (erő egyensúly van), de ez nem azt jelenti, hogy nincs gravitációs erőtér és más gravitációs hatás. Erre te is utaltál.
Akkor húzzunk egy strigulát: cyprain újra megfutamodott. Csak a pofája volt nagy megint, amikor fel kellene mutatnia a nagy tudást, akkor sunyít. Ennyit tud.
A kozmológiában kialakult vélemény szerint a H2 elhanyagolható, ennek oka az, hogy a H2 nem látható és a fizikusok szerint ami nem detektálható az nem létezik.
A véleményformáló fizikusok vélhetően kevés kémiai ismerettel rendelkeztek és mivel remekül megfigyelhették az atomos (semleges) hidrogént a világűrben, a H2-t meg nem látták, úgy gondolták, hogy a hidrogén feltérképezését megoldották.
A H2 nek van ugyan vonala 28 meg 17 mikronnál is, de ezeket a földi távcsövekkel nem lehetett megfigyelni, egyszerűen a technika erre alkalmatlan volt.
Egészen addig amíg az European Space Agency (ESA) fel nem lőtt egy műholdat egy erre alkalmas műszerrel (Infrared Space Telescope, ISO), és ezzel a spektroszkóppal megvizsgálva a galaxisokat az addig elterjedt és elfogadott várakozással szemben
Vegyész létedre magad is gondolhatnád, hogy a hidrogén molekula sokkal stabilabb mint az atomos. Ha hirtelen egymás mellé helyeznél egy csomó atomos hidrogént az egyszerűen felrobbanna. A világűr nem több ezer fokos hanem csak néhány Kelvin. Ha feltételezed, hogy a különféle sugárzások elbonthatják a H2 -t, akkor elbontanák a különböző molekulákat is de nem teszik. Ionizálni kellene a semleges H atomokat, de nem teszik (mert símán megfigyelhetőek a H atomfelhők, 21 cm-en).
De nem is ez a lényeg, hanem, hogy az első adandó alkalommal hatalmas mennyiségű molekuláris hidrogént fedeztek fel a galaxisokban mindenhol amerre néztek (az űrtávcső kb 2 évig működött).
Ennek ellenére a fizikusok ragaszkodnak az ő kis wimpjeikhez, meg a csodálatos exotikus sötét anyag misztériumhoz. Ez van. Remélem feléred ésszel.
Nagyarcú cyprian: nyitottam neked egy topikot, ahol részletesen kifejtheted, milyen baromságot találtál a liberális Newton fizikájában. Mindjárt felhozom neked, nehogy azzal próbálj kibújni, hogy nem találod. Ha van egy csöpp vér a pucádban, akkor most bebizonyíthatod, hogy nem csak a pofád nagy.
Az viszont egzisztenciatétel, hogy létezik Green fv, ha a az egyszeresen összefüggő nem feltétlenűl korlátos térbeli tartományt (ez most gömb) véges sok reguláris felületdarab határolja, hogy a tartomány minden határpontja csúcsa lehet a tartomány komplementerében fekvő megfelelő tetraédernek. (Ennek következtében Poisson vagy Dirichlet feladat megoldása is mindig létezik a tartományban).
Csak: a véges vastagságú gömbhéj kétszeresen összefüggő (de korlátos) tartomány. Ezért külső és belső felületére kell ilyen tetraéderek unióját venni, hogy egyesitésük a koplementer tartomány (belül egy (tömör) golyó, kivűl ismét egy gömb üreges gömb (szemléletesen mondva) ). A szuperpozició elve alkalmazható.
Tulajdonképp nekem nem is világos, miért nem a potenciálfv. akarjuk megadni.
Ugyanis a kérdés az elmozdulás vagy nyugalom esete. Az elmozdulás(mező) a potenciálfv. nyel pedig megadható.
van egy mérethatár, ami felett nem létezhet, mert a nyomás túl nagy, ezért a hidrogén egy folyékony/fémes állapotba kerül, melynek leánykori neve electron degenerate matter. ennek semmi köze a gravitációhoz, akkor is ez történne, ha tartályban csinálnánk ilyen nagy nyomást.
Nem az a kérdés, hogy pl. a Napon belül van-e H2, hanem az hogy elvi megfontolásokkal létezhet-e egyáltalán benne. Szerintem képtelenség, hogy bármely naptömegű (Jupiternél nagyobb tömegű) égitest belsejében létezzen H2.
szerintem egy csillag körül sincs H2, mert az uv és a részecskesugárzás szétveri. H2 csak sűrű ködökben van komolyabb mennyiségben talán, valamint bolygókon.
próbáltam keresni a neten H2 spektrumot, de nem találtam. azt se ártana tudni, hogy milyen frekvenciákon jelentkezik. esetleg lehet, hogy az a frekvencia rosszul megfigyelhető, zajos, vagy éppen túl kevés ott a sugárzás, vagy éppen túl sok a H2 vagy valami más a közelben, és elfedi.
Egy elvi problémám van pint. A frissen születő csillagok összehúzzák az őket körül vevő anyagot. na most amikor a szanaszét levő H atomok egy ilyen csillag csapdájába kerülnek, látszani kellene a H + H reakció sugárzásának. Tudunk ilyenről?
