Keresés

Részletes keresés

devrys Creative Commons License 2007.11.24 0 0 2026
astronom Creative Commons License 2007.11.24 0 0 2025
Akkor húzzunk egy strigulát: cyprain újra megfutamodott. Csak a pofája volt nagy megint, amikor fel kellene mutatnia a nagy tudást, akkor sunyít.
Ennyit tud.
Előzmény: cíprian (2022)
Astrojan Creative Commons License 2007.11.24 0 0 2024

A kozmológiában kialakult vélemény szerint a H2 elhanyagolható, ennek oka az, hogy a H2 nem látható és a fizikusok szerint ami nem detektálható az nem létezik.

 

A véleményformáló fizikusok vélhetően kevés kémiai ismerettel rendelkeztek és mivel remekül megfigyelhették az atomos (semleges) hidrogént a világűrben, a H2-t meg nem látták, úgy gondolták, hogy a hidrogén feltérképezését megoldották.

 

A H2 nek van ugyan vonala 28 meg 17 mikronnál is, de ezeket a földi távcsövekkel nem lehetett megfigyelni, egyszerűen a technika erre alkalmatlan volt.

 

Egészen addig amíg az European Space Agency (ESA) fel nem lőtt egy műholdat egy erre alkalmas műszerrel (Infrared Space Telescope, ISO), és ezzel a spektroszkóppal megvizsgálva a galaxisokat az addig elterjedt és elfogadott várakozással szemben

 

kb 10 szer annyi H2 -t találtak mint atomos H -t.

 

Vegyész létedre magad is gondolhatnád, hogy a hidrogén molekula sokkal stabilabb mint az atomos. Ha hirtelen egymás mellé helyeznél egy csomó atomos hidrogént az egyszerűen felrobbanna. A világűr nem több ezer fokos hanem csak néhány Kelvin. Ha feltételezed, hogy a különféle sugárzások elbonthatják a H2 -t, akkor elbontanák a különböző molekulákat is de nem teszik. Ionizálni kellene a semleges H atomokat, de nem teszik (mert símán megfigyelhetőek a H atomfelhők, 21 cm-en).

 

De nem is ez a lényeg, hanem, hogy az első adandó alkalommal hatalmas mennyiségű molekuláris hidrogént fedeztek fel a galaxisokban mindenhol amerre néztek (az űrtávcső kb 2 évig működött).

 

Ennek ellenére a fizikusok ragaszkodnak az ő kis wimpjeikhez, meg a csodálatos exotikus sötét anyag misztériumhoz. Ez van. Remélem feléred ésszel.

 

Előzmény: szervetlen vegyész (2002)
cíprian Creative Commons License 2007.11.24 0 0 2023
Nézz utána.
Előzmény: emp (2021)
cíprian Creative Commons License 2007.11.24 0 0 2022

Úgy érzem magam, mint akit Kafka bogara megcsípett, dehogy társalgok veled.

Előzmény: astronom (2018)
emp Creative Commons License 2007.11.24 0 0 2021

mi az a g gyorsulás - kérdőjel.

a g erő rokona - kérdőjel

Előzmény: cíprian (1906)
pint Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2020
ez igazából a 2013-ra akart menni
Előzmény: pint (2019)
pint Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2019
Előzmény: cíprian (2014)
astronom Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2018
Nagyarcú cyprian: nyitottam neked egy topikot, ahol részletesen kifejtheted, milyen baromságot találtál a liberális Newton fizikájában.
Mindjárt felhozom neked, nehogy azzal próbálj kibújni, hogy nem találod.
Ha van egy csöpp vér a pucádban, akkor most bebizonyíthatod, hogy nem csak a pofád nagy.
Előzmény: cíprian (2016)
cíprian Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2017
Najó, ha eszetekbe jut valami értelmes is, akkor visszajövök.
cíprian Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2016
Te csak hallgass, profi ködösítő.
Előzmény: Gergo73 (2015)
Gergo73 Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2015
Nem értem a kattodat.

Ezen nem csodálkozunk.
Előzmény: cíprian (2014)
cíprian Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2014

Szia! Örülök, hogy itt vagy, kérlelhetetlen ellenfelem.

 

Nem értem a kattodat.

Előzmény: Simply Red (2012)
cíprian Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2013

Mi mindenütt?

Az odavetett összefüggéstelen szavaid csak arra való, hogy félrevezesd az olvasókat.

 

Előzmény: pint (2011)
Simply Red Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2012
Előzmény: cíprian (1982)
pint Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2011
mindenütt
akárhogy elhelyezett testre
Előzmény: cíprian (2010)
cíprian Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2010

"vastagsággal rendelkező gömbhéjon belül a gravitáció nulla."

 

Nem ezt mondtam, légyszíves ne a felét idézd, amit mondtam.

Ismered: a féligazság a leghatékonyabb hazugság.

Előzmény: pint (2007)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2009

Az viszont egzisztenciatétel, hogy létezik  Green fv, ha a az egyszeresen összefüggő nem feltétlenűl korlátos térbeli tartományt (ez most gömb) véges sok reguláris felületdarab határolja, hogy a tartomány minden határpontja csúcsa lehet a tartomány komplementerében fekvő megfelelő tetraédernek. (Ennek következtében Poisson vagy Dirichlet feladat megoldása is mindig létezik a tartományban).

Csak: a véges vastagságú gömbhéj kétszeresen összefüggő (de korlátos) tartomány.  Ezért külső és belső felületére kell ilyen tetraéderek unióját venni, hogy egyesitésük a koplementer tartomány (belül egy (tömör) golyó, kivűl ismét egy gömb üreges gömb (szemléletesen mondva) ).  A szuperpozició elve alkalmazható.

 

Tulajdonképp nekem nem is világos, miért nem a potenciálfv. akarjuk megadni.

Ugyanis a kérdés az elmozdulás vagy nyugalom esete. Az elmozdulás(mező) a potenciálfv. nyel pedig megadható.

Előzmény: 1man (1997)
pint Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2008
van egy mérethatár, ami felett nem létezhet, mert a nyomás túl nagy, ezért a hidrogén egy folyékony/fémes állapotba kerül, melynek leánykori neve electron degenerate matter. ennek semmi köze a gravitációhoz, akkor is ez történne, ha tartályban csinálnánk ilyen nagy nyomást.
Előzmény: cíprian (2006)
pint Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2007
vastagsággal rendelkező gömbhéjon belül a gravitáció nulla.

hm. lehet, hogy ezt már mondtam ... ötször?
Előzmény: cíprian (2005)
cíprian Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2006
Nem az a kérdés, hogy pl. a Napon belül van-e H2, hanem az hogy elvi megfontolásokkal létezhet-e egyáltalán benne. Szerintem képtelenség, hogy bármely naptömegű (Jupiternél nagyobb tömegű) égitest belsejében létezzen H2.
Előzmény: pint (2004)
cíprian Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2005

Kedves 1man!

 

Nem azon vitatkozunk, hogy egy nulla vastagságú gömbhéjon belül üregben mi a gravitáció. Mert ekkor nyilvánvalóan nulla a gravitáció.

 

Azon vitatkozunk, hogy ha egy vastagsággal rendelkező gömbhéjon belül azimmetrikusan elhelyezünk egy testet (nem pontot!), akkor erre erő hat-e?

 

Gergő73 is belátta már, hogy erő hat rá, de inkább ködösít mindenféle nulla vastagsággal, minthogy elismerné a tévedését.

Előzmény: 1man (1997)
pint Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2004
szerintem egy csillag körül sincs H2, mert az uv és a részecskesugárzás szétveri. H2 csak sűrű ködökben van komolyabb mennyiségben talán, valamint bolygókon.

próbáltam keresni a neten H2 spektrumot, de nem találtam. azt se ártana tudni, hogy milyen frekvenciákon jelentkezik. esetleg lehet, hogy az a frekvencia rosszul megfigyelhető, zajos, vagy éppen túl kevés ott a sugárzás, vagy éppen túl sok a H2 vagy valami más a közelben, és elfedi.

sajnos ehhez sem értek.
Előzmény: szervetlen vegyész (2003)
szervetlen vegyész Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2003
Egy elvi problémám van pint.  A frissen születő csillagok összehúzzák az őket körül vevő anyagot.  na most amikor a szanaszét levő H atomok egy ilyen csillag csapdájába kerülnek, látszani kellene a H + H reakció sugárzásának.  Tudunk ilyenről?
Előzmény: pint (2001)
szervetlen vegyész Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2002
Tehát akkor mégiscsak észlelik valahogy a H2-t.  Mégiscsak látszik.  Akkor ugy erről nem is kell többet vitáznunk?
Előzmény: Astrojan (1999)
pint Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2001
"10 szer annyi H2 van mint amennyi atomos (semleges) hidrogén."

erre meg kérek hivatkozást. lehetőleg nem a mysteries.com-ról
Előzmény: Astrojan (1999)
pint Creative Commons License 2007.11.23 0 0 2000
hű b+

te mindig meg tudsz lepni

most abundant MOLECULE. nem pedig most abundant MATTER. a világegyetemben a molekulák nagyon ritka dolgok, azok között nyertes a H2.

a nehéz pediglen nem azonos a lehetetlennel. mint pl a cikk is éppen arról szól, hogy hogyan lehetséges mégis.

tompafej
Előzmény: Astrojan (1999)
Astrojan Creative Commons License 2007.11.23 0 0 1999

H2 térképet kértél?  Mit ad isten, mi van az indexen?

 

Mit ad isten nem H2 térkép van az indexen, hanem a Tejútrendszerben található semleges hidrogénfelhők... Ez a 21 cm-es semleges hidrogénatom felhőket jelenti.

 

 

1995, pint idézek a cikkedből,

Although molecular hydrogen is the most abundant molecule in the Universe, it is very difficult to detect directly.

 

Bár a molekuláris hidrogén (H2) a leggyakoribb molekula az Univerzumban, nagyon nehéz közvetlenül megfigyelni.

 

És valóban van a távoli IR ben vonala, de ilyen átfogó vizsgálatokat  nem végeztek. Ami vizsgálatot pedig nemrégiben elvégeztek az éppen azt bizonyítja, hogy 10 szer annyi H2 van mint amennyi atomos (semleges) hidrogén.

 

Éppen kifutja a sötét anyagot. :)

 

 

 

Előzmény: szervetlen vegyész (1996)
Gergo73 Creative Commons License 2007.11.22 0 0 1998
Ez a bizonyítás így nincs teljesen rendben, de nem baj.
Előzmény: 1man (1997)
1man Creative Commons License 2007.11.22 0 0 1997
Ez nem baromság, hanem egy könnyen belátható tény:

Jelölj ki egy tetszőleges pontot az üreg belsejében, vegyél egy tetszőleges egyenest ami átmegy a ponton, majd egy nagyon kis nyílásszögű kettős körkúpot, aminek ez az egyenes a tengelye. Ez a kúp a gömbhéjból a pont két átellenes oldalán két darabot tartalmaz, legyen ezek távolsága a kiindulási ponttól x és y, ekkor a gömbhéj kúpba eső részének a térfogata, és így a tömege is x és y négyzetével lesz arányos, ebből következően a gravitációs vonzóerő azonos lesz, így kioltják egymást. (Ennek a precíz változata az integrál kiszámolása.)
Előzmény: cíprian (1982)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!