Az viszont egzisztenciatétel, hogy létezik Green fv, ha a az egyszeresen összefüggő nem feltétlenűl korlátos térbeli tartományt (ez most gömb) véges sok reguláris felületdarab határolja, hogy a tartomány minden határpontja csúcsa lehet a tartomány komplementerében fekvő megfelelő tetraédernek. (Ennek következtében Poisson vagy Dirichlet feladat megoldása is mindig létezik a tartományban).
Csak: a véges vastagságú gömbhéj kétszeresen összefüggő (de korlátos) tartomány. Ezért külső és belső felületére kell ilyen tetraéderek unióját venni, hogy egyesitésük a koplementer tartomány (belül egy (tömör) golyó, kivűl ismét egy gömb üreges gömb (szemléletesen mondva) ). A szuperpozició elve alkalmazható.
Tulajdonképp nekem nem is világos, miért nem a potenciálfv. akarjuk megadni.
Ugyanis a kérdés az elmozdulás vagy nyugalom esete. Az elmozdulás(mező) a potenciálfv. nyel pedig megadható.
van egy mérethatár, ami felett nem létezhet, mert a nyomás túl nagy, ezért a hidrogén egy folyékony/fémes állapotba kerül, melynek leánykori neve electron degenerate matter. ennek semmi köze a gravitációhoz, akkor is ez történne, ha tartályban csinálnánk ilyen nagy nyomást.
Nem az a kérdés, hogy pl. a Napon belül van-e H2, hanem az hogy elvi megfontolásokkal létezhet-e egyáltalán benne. Szerintem képtelenség, hogy bármely naptömegű (Jupiternél nagyobb tömegű) égitest belsejében létezzen H2.
szerintem egy csillag körül sincs H2, mert az uv és a részecskesugárzás szétveri. H2 csak sűrű ködökben van komolyabb mennyiségben talán, valamint bolygókon.
próbáltam keresni a neten H2 spektrumot, de nem találtam. azt se ártana tudni, hogy milyen frekvenciákon jelentkezik. esetleg lehet, hogy az a frekvencia rosszul megfigyelhető, zajos, vagy éppen túl kevés ott a sugárzás, vagy éppen túl sok a H2 vagy valami más a közelben, és elfedi.
Egy elvi problémám van pint. A frissen születő csillagok összehúzzák az őket körül vevő anyagot. na most amikor a szanaszét levő H atomok egy ilyen csillag csapdájába kerülnek, látszani kellene a H + H reakció sugárzásának. Tudunk ilyenről?
H2 térképet kértél? Mit ad isten, mi van az indexen?
Mit ad isten nem H2 térkép van az indexen, hanem a Tejútrendszerben található semleges hidrogénfelhők... Ez a 21 cm-es semleges hidrogénatom felhőket jelenti.
1995, pint idézek a cikkedből,
Although molecular hydrogen is the most abundant molecule in the Universe, it is very difficult to detect directly.
Bár a molekuláris hidrogén (H2) a leggyakoribb molekula az Univerzumban, nagyon nehéz közvetlenül megfigyelni.
És valóban van a távoli IR ben vonala, de ilyen átfogó vizsgálatokat nem végeztek. Ami vizsgálatot pedig nemrégiben elvégeztek az éppen azt bizonyítja, hogy 10 szer annyi H2 van mint amennyi atomos (semleges) hidrogén.
Ez nem baromság, hanem egy könnyen belátható tény:
Jelölj ki egy tetszőleges pontot az üreg belsejében, vegyél egy tetszőleges egyenest ami átmegy a ponton, majd egy nagyon kis nyílásszögű kettős körkúpot, aminek ez az egyenes a tengelye. Ez a kúp a gömbhéjból a pont két átellenes oldalán két darabot tartalmaz, legyen ezek távolsága a kiindulási ponttól x és y, ekkor a gömbhéj kúpba eső részének a térfogata, és így a tömege is x és y négyzetével lesz arányos, ebből következően a gravitációs vonzóerő azonos lesz, így kioltják egymást. (Ennek a precíz változata az integrál kiszámolása.)
te se hülyülsz már meg. vajh miért lenne a H2 kivétel? éppúgy van neki számos gerjesztési vonala, pl IR tartományban is (rezgés), UV-ben is (elektrongerjesztés), és magasabb frekiken is nyilván.
Laborban, vagy a világürben, a H2 ugyanúgy fog elnyelni. Az hogy az űrben mennyi a proton és a H2 azt csak fel kell menni és megmérni. Ha pedig a csillagok mozgásának eltéréséből megmondják hogy van-e bolygó körülötte, akkor a H2-t is meg lehet mondani, mert ha tényleg sok H2 van a csillag közötti térben, akkor a H2 disszociációs nívójának megfelelő elektromágneses sugárzásban egy minimumnak kell lennie ha egy csillagot figyelsz meg, a háttérsugárzásban pedig egy csúcsnak, mert ugye az egyensúlyban ugyanannyi rekombinálódik, mint amennyi bomlik.
Szerintem mivel a H2 elenyésző ezért nincs jellemző jó vonal. Li atomokról van térkép? A Li elég gyakori. Hélium 3-as izotópról? A deutrériumról? Miért nincs a HD molekuláról térkép? Annak aztán eléggé elüt a longitudinális rezgése a H2-től!
Lehet egy hülye kérdésem? Bk megsemmisítette a 2. főtételt, iszugyi felfedezte az elemi gravitációs töltést, akkor most cipri felfedezte az elemi negatív gravitációs töltést? Ez valami Nobel díjasok gyülekezete?
Azt kértem, hogy mutass valamiféle H2 térképet, vagy közvetlen H2 megfigyelést.
Nem az a kérdés, hogy laborban lehet-e energiát elnyeletni a H2 gázzal itt a Földön, hanem, hogy a világűrben lévő H2 felhőket meg tudták-e figyelni valaha is.
Nem tudták.
A kérdés az, hogy a világűr hideg vákuumában milyen lehet az atomos H és a molekuláris H2 egyensúlya. Mert ha hasonló egy hideg laborvákuum egyensúlyához, akkor vélhetően nem vettünk figyelembe egy csomó H2t. Csupán azért mert nem látszik. Nem látszik a sötét H2anyag.
