Ez az egyik kedvencem, mert a maga módján egy anomália. Ahogy mondod, nincs a környéken másik vulkán, és a fumarolák mutatják, hogy ez kérem nem egy kihunyt tűzhányó. Az Elbrusz van hasonló pozícióban, amelyik szintén magányos, szintén bugyognak a fumarolái, szintén rétegvulkán, és szintén nagyon magas.
Láthatóan erre már lelassultak a földtani folyamatok, amennyire tudom, itt is alábukó mikrolemez részleges megolvadása táplálja a vulkáni működést. A mikrolemez itt is a Thetis része volt egykor, mint mondjuk Romániában, ahol a Csomádot köszönhetjük ennek az alábukásnak, meg a regáti földrengéseket. Mivel az óceán már megszűnt, a gyors alábukáshoz szükséges kenőanyag, a víz már nincs jelen, ezért a szubdukció is lelassult, és a vulkáni működés ezzel összefüggésben megritkult.
Hát ha még a lapos és kemény bazaltból elég homogénen felépült pajzsvulkánok oldala is megcsúszik (Hawai - Kohala vulkán), akkor egy ilyen réteges, andezit sziklákból, tufából és vulkáni porból felépült meredek hegy biztosan jóval könnyebben szétesik, pláne ha belülről is nyomják.
Hát ahol magma áramlik felfelé, ott abból vulkán szokott születni. Lehet nem első nekifutásra, de majd csak sikerül.
Elég fura egyébként, hogy pont ott, ahol szubdukciós zóna van, riftesedés is történik.
Én pont ezért gondolom, hogy a Földközi tenger megszűmése egyáltalán nem lefutott ügy, mert több rift zóna is található benne. És érdemes nem elfelejteni, hogy itt valójában nem óceáni kéreg bukik alá, hanem Afrika, ami szárazföldi lemez.
Bár az is igaz, hogy ez annó a Himalájánál sem gátolta meg az ottani Thetis megszűnését. De ha jól megnézzük a térképet, ott is találhatunk egy elég fura képződményt, ami akár riftesedés eredménye is lehetett, ez a Takla Makán sivatag.
Elég friss videó a Semeruról. Szeretik kamerázni, és ilyen kisebb pöfékeléseket folyamatosan ereget - már legalább fél évszázada, mert amennyire emlékszem, Haroun Tazieff idejében is efféle képek készültek róla. Ami most kiszúrta a szemem, hogy két nagy repedésvölgy is indul a kráter közeléből. Mintha egy tortaszelet csúszásnak indult volna. Ha egy nagyobb kitörés jobban igénybeveszi, ebből botrány is lehet.
Hát megeszem a kalapom, ha ez tektonikus. Az epicentrumok egy pontba koncentrálódnak, érdekes módon pont egy vulkán alá. Occam beretvája pontosan eligazít az ilyen helyzetekben.
Szubdukció lehet errefelé a nagyobb léptékű mozgások miatt, de hátság nincs. Az Adriai lemez valami kis közbeékelődött darab, talán nem elég a hely ahhoz, hogy annyira lefelé forduljon.
Nagyon szép természeti tájas video. És mivel Kamcsatka a téma, sok érdekes vulkános részlet van benne. Mondjuk a Kuril-szigetek már nem Kamcsatka, de azért olyan messze sincsenek. És vulkán ott is akad.
Nekem az piszkálja a szememet, hogy állítólag még modellt is futtattak arról, hogy "a Badacsonyban" lenne vulkáni tevékenység. Az ilyen jellegű vulkáni mezőkre jellemző, hogy egy centrum többször nem lép működésbe. Abból a szempontból sem valószínű, hogy a magma a legkisebb ellenállás mentén tör a felszín felé, és ez nem egy már bedermedt korábbi csatorna.
Már sok éve is felvetettem, hogy pl. a Santiaguito mennyi jogon tekinthető a Santa Maria működésének csupán azon az alapon, hogy annak az oldalában fúrt magának kitörési nyílást. A láva összetétele egészen más.
Kicsit összevissza a cikk, maguk sem értik mit beszélnek. Az a bizonyos százezer évvel ezelőtti kitörés említése megérdemelt volna annyi kiegészítést, hogy Szlovákiában történt. Amúgy valószínűnek tartom, hogy a Nógrádi bazaltmező ottani részéhez tartozik geológiai szempontból.
Ilyen egyébként tényleg most is megtörténhet.
A Bári szerintem sokkal érdekesebb eset. Nekem totál nem világos, hogy miért éppen ott történt. Semmi előzménye és oka nem volt geológiailag a helyszínnek.
Meg talán a Salgótarján környékiek még fiatalabbak. Illetve az, amelyik már a határ túlsó oldalára került. De nem valószínú, hogy a hasadékok, amelyeken a magma felfele jön, sok ügyet vetnének a határra.
A Föld kérge folyamatosan változik, csak a mi mértékünkkel lassan. Mivel az idősebb és a fiatalabb bazaltok között van vagy 4 millió év különbség, az a 2 millió a bári óta nem tűnik soknak. Kérdés, hogy azok a feltételek, amik előidézik ezeket a feltöréseket, mikor szűnnek meg. És persze, akkor se úgy szűnik meg a vulkanizmus, mintha elvágták volna, hanem ritkulnak az események. Mintha a gyakoriság tetőzése 3 - 4 millió éve lett volna.
A legutolsó kitörés a jelenlegi határok között Mohácson történt, egy kisebb lávafolyás tört a felszínre minden előzmény nélkül, kb. kétmillió éve. Szóval ha történik valami az nem csak a Balaton felvidéken eshet meg.
Jó a beszélőkéje. Remélhetőleg el is tudja adni a mondandóját, bár ez a fogadótól is függ. És itt, országon belül inkább csak a földrengésekkel kell törődni, azok se annyira gyakoriak, mint Japánban, vagy Chilében. Bár agyaltam már azon, hogy előfordulhat-e egy új bazaltos kitörés valahol a Balaton-felvidéken. Végül is az a néhány millió év, ami az utolsó óta eltelt, földörténetileg nem számít olyan soknak.
