Megint egy drónos videó. És jó. A feltöltő ügyesen irányítja a szerkezetet, alaposan megmutatja, hogyan fest egy ilyen dómképzésre hajlamos vulkán csúcsa. A Merapiról már Tazieff könyvében is szerepelt a leírás, hogy a kráter oldalában van egy bevágás, és a dóm támasztékában levő rés miatt mindig arrafelé kezdődik a leomlás - amiből aztán perzselő felhő képződik. Tazieff oda is merészkedett, de gyalogszerrel értelemszerűen nem tudott ilyen távlatú képet készíteni. A bevágás lefele is folytatódik egy szurdokban, amely csatornaként vezeti a forró lavinákat, és hosszú időn át fennmarad. A drón ennek mentén emelkedik a csúcsig, és tér vissza. Hasonló szurdok több hasonló működésű vulkánon is látható, pl. a Semerun, ahol nemrég volt megint esemény, de a Sangay oldalában is van ilyen, csak a képek többsége a másik oldalát szokta mutatni.
Az a gyanúm, hogy Haroun Tazieff mind a tíz ujját megnyalta volna, ha láthatja. De hát az ő korában sok fáradságba és kockázatba került az is, ha ennél jóval messzebbről látni akarta a működés részleteit.
Azért termékeny talajnak se nagyon. Nem is csoda: a kőzettörmelék nem túl idős, sivatagi körülmények között se mállás, se biológiai anyagfelhalmozódás. Az a ködös idő nem hiszem, hogy gyakori. Más videókon hétágra süt a nap arrafelé.
Szerintem ha eltűnik is, azt nem nyomtalanul fogja tenni.
1. opció: Mivel mindkét oldala alábukó, a közepe értelemszerűen elvékonyodik. Ez pedig nyomáscsökkenést okoz, ami az asztenoszféra megolvadásával jár. A végeredmény: riftesedés, egy hátság kialakulása.
2. opció: A lemez besüllyed a két kontinentális lemez alá. Viszont mivel mindkét oldalról húzza az alábukás, ezért ki van egyensúlyozva, és sekély mélységben megreked, mint a Pektu alatt az óceáni lemez. Ezt tárgyaltuk egy korábbi posztban. Ha viszont megreked, akkor el kezd olvadni, és a végén lesz belőle egy sekély mélységű forrópont, ami bazaltos vulkanizmust indukál. A végeredmény: riftesedés.
3. opció: Felgyűrődik, mint annó a thetis lemeze India és Ázsia között. Eredmény: magashegység, itt-ott néhány vulkán, amelyek ritkán törnek ki. Mint a Himalájában a Takla Makán peremén.
A gázok összetétele nem tudom, mennyire befolyásoló tényező. Inkább a láva viszkozitásának, és a gázok mennyiségének a viszonya lehet felelős a hosszú kifúvásért.
Amúgy az a Molukka-tenger elég izgalmas régió lemezek szempontjából. Ha mindkét oldala alábukó, akkor az egész el fog tűnni? Mert hátság nincs közben.
CO2, vízgőz, hidrogén-szulfid és hidrogén-klorid szerintem. Ez ugyebár egy alábukó lemezperem melletti vulkán, tehát egy tengerfenék megolvadásából származik a kiáramló gáz. Akkor viszont főleg ezek jöhetnek szóba.
Érdekes vulkáni működés a Dukono-n. Nem az a tüzérségi lövéshez hasonló robbanás, amit mondjuk a Cosigüina nagy kitörésénél írtak le, hanem a kezdeti kipuffanást hoszzú, viszonylag egyenletes kifúvás követi. Inkább a hegesztéshez lehet hasonlítani. Vajon milyen minőségű láva, és mekkora gáztartalom vezethet ilyenhez?
Mocorog camarado Lascar. Itt egy jó kis anyag róla, sok képpel. (A franciázás végül is megoldható, csak vigyázni kell a "fűrészporral töltött medve nagydolog" jellegű fordítási részletekkel.)
Nem kell, hogy olyan meredek legyen, elég, ha lejtős. Az ő lávája hígan folyós, aránylag gyorsan és messzire tud folyni. Előfordult már, hogy Hilo felé tartott a folyam, akkor próbálkoztak azzal, hogy bombákkal térítsék el. A sikerhez azért a terep alakulásának is alkalmasnak kell lennie.
Volt a médiában egy kis riogatás, hogy a Mauna Loa lávaárja órák alatt elérheti a tengerpartot, ha a meredek oldalon zúdul le, és porig rombolja Hilót.
Nézegettem a hegyet mindenhonnan, de meredek oldalt sehol sem sikerült találnom rajta. Sőt, szerintem ez a földkerekség leglaposabb vulkánja, a kalderákat nem számítva.
A piros pontok az utóbbi egymillió évben működött vulkánokat jelentik. Találtam olyan leírást, amely szerint Fülek (Filakovo) környékén 300 ezer éve fejeződött be a vulkánosság.
Ha csak a Vörös-tengerre koncentrálunk, az, ugye, tágul. Az északkeleti oldalon valaminek ezt lehetővé kell tennie. Csakhogy arra leginkább szárazföldek vannak. Vagy szubdukció kellene, vagy gyűrődéses rövidülés. De ahogy a tenger még csak keskeny, kezdeti állapotban van, úgy a rövidülés se működik kiforrottan. Abban a sávban, ahol ezek a Harratok vannak, elég zűrös lehet a helyzet a föld alatt. Még nem döntötte el, hogy melyik útra lépjen. Talán ezért kevés a megállapodott vulkán, és sok az egyszeri kezdeményezés.
Van egy jó Plate tectonics képem, de tegyem az Indafotóra. (grrrr)
Addig is: egyet értek veled a nem értésben, azon kívül azt sem értem, hogy lehetnek vulkáni "gyöngysorok" a Vörös-tengerrel párhuzamosan, mikor azok a szubdukciós zónák mellé járnak.
Ez mindig nehezen rakom össze a buksimban, hogy hogy a francba van az, hogy Afrika jön északnak, miközben a Vörös tenger tágul. Ennek inkább el kéne forgatnia Afrikát nyugatra, de arról meg az Atlanti hátság nyomja keletnek. Mindeközben a Földközi tenger nyugati medencéjében megint csak tágulás van bizonyos helyeken, pld. a Tirrén tengernél, meg Gibraltárnál. Nem áll ez össze nekem.
