Máris az! Göncz volt a magyar liberalisszimusz, Gyurcsány a magyar generalisszimusz, ilyen emberek kellenek nekünk, hogy megmeneküljünk a zsarnokságtól!
Na nem mintha egy megyei fidesz-vezető valaha ilyet merne nyilatkozni az origónak. Másnap már nem lenne alatta pártszervezet... és akkor még örülhet, hogy az irháját mentheti. :)
"Gyurcsány Ferenc részletek kibontása nélkül, de elismerte, kormányzása elmúlt öt hónapjában listányi hibát vétettek. A kormányfő/pártelnökjelölt ugyanakkor bizalmat és támogatást kért a szocialistáktól. Tovább is ment, és kijelentette, a kormány és a kormányfő nem helyezhető politikai gyámság alá. A párttól azt kérte, hogy az egység érdekében kövessék az ő politikáját. Pártelnökségre apsiráló esetleges riválisait pedig nyílt színvallásra szólította fel, de senki sem jelentkezett. "
"A miniszterelnök bejelentette, pártelnök szeretne lenni. Ki lenne az a bátor, aki ezek után azt mondja, nem lehet?" - foglalta össze véleményét az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő vidéki szocialista vezető.
Hát igen. Iszonyú hogy a Fideszben mennyire nem működik a belső demokrácia - ahogy fosnak azOrbántól.
"Egyre jobban becsülöm ezt a Gyurcsányit.Ha így halad , ő lesz a magyar Generalisszumisz."
"Egyik este a gumiparti Írószövetség klubjában díjkiosztó ünnepséget tartottak, erre meghívták a két magyar írót, S-t és engem is. Behúzódtunk a sarokba, időnként intettünk a pincérnek, hogy melyik palacksort emelje le a polcról, ebben a kellemes lebegésben talált ránk Jean Pierre Super. A „Super” nevet mi akasztottuk rá, mert minden komolyabb állást ő töltött be Gumiparton, ő volt az Állami Könyvtár igazgatója, a Balettintézet párttitkára, a Földrengésvizsgáló üzemi étlapjának szerkesztője és így tovább, percenként átlagosan hat döntést hozott, ami közül ha csak minden második helyesnek bizonyult, már nagy lépéssel vitte előre Gumipart fejlődésének ügyét." /Moldova/
Elérkezett az idő, és kiderül, Gyurcsány Ferencnek ténylegesen van-e még akkora súlya a pártban, hogy a saját kezébe összepontosítsa az MSZP-n belüli hatalmat. Erről szól a párt alapszabályának módosítása, amelyről szombaton kezdenek vitát. A valódi cél, hogy ki, milyen pozícióból várja a 2009-et, amikor eldől, ki lesz a szocialisták a miniszterelnök-jelöltje a 2010-es választásokon. Úgy tűnik azonban, hiba csúszhat a kormányfő számításába.
Bohus Péter 2006. október 20., péntek 11:51
A választások elmúltával az MSZP-n belül Gyurcsány Ferenc és szűk körének hatalma megszűnt. Eddig ugyanis - ahogyan arról a párt alapszabálya rendelkezik - a legfőbb pártvezetői hatalmat az országos elnökség képviselte, de a választások idején ténylegesen a kormányfő vezetésével az úgynevezett országos választási bizottság 6-10 fős csapata irányította a pártot (Kiss Péteren, Szekeres Imrén és Lendvai Ildikón kívül ott ültek Gyurcsány emberei is: Gál J. Zoltán, Hiller István)
Gyurcsány Ferencnek jelenleg hivatalosan nincs pozíciója, így elméletileg hatalma sem a pártban. Ezen változtatna, a jövő tavasszal összeülő tisztújító kongresszuson pártelnökségre aspirál, ugyanakkor szervezeti szinten is egyeduralomra törne. Ennek érdekében szombaton az alapszabály módosítását terjesztik az MSZP kongresszusa elé.
Hiller István, Gyurcsány Ferenc, valamint Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke A háromoldalas munkaanyagról párttagok - arra hivatkozva, hogy a tervezet semmilyen részeletet nem tartalmaz - inkább csak általános véleményt mondtak.
Homályos utalások
A tervezetben akadnak érdekes részek. Az MSZP-ben működő platformok és tagozatokkal kapcsolatosan kétféleképpen - és éppen egymással ellentétesen - értelmezhető javaslatot fedeztünk fel. A tagozatok (32 van belőle az MSZP-ben) és platformok (5 darab) jelenleg nagy hatalommal rendelkeznek, a munkaanyag ugyanakkor "szigorú" szabályozásukat veti fel. Az Indexnek erre az egyik platform vezetője rácsodálkozott, hogy ez azt is jelentheti, hogy megerősíti helyzetüket, hiszen a "súlytalanokat" szándékozik kiszűrni, de úgy is értelmezhető, hogy a már meglévő szervezeteket akarják megszorongatni. Találtunk olyan parlamenti MSZP-s képviselőt, aki egyetértett ez utóbbi gondolattal, szerinte a tagozatokat "műhelyként" kellene működtetni, és "csökkenteni kellene a súlyukat".
A munkaanyagból kiemelhető az a részlet is, amely a pártba belépni szándékozók jogait csorbítaná. Párttagokat úgy vennének fel fel, hogy két évig ne tölthessenek be sem vezető funkciót, és szavazati joguk is korlátozott legyen. Ezt egy vidéki pártvezető elfogadhatatlannak nevezte. "Ez egy nyitott párt, és a szándék sem demokratikus" - hangsúlyozta, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy korábban, például Vas megyében előfordult, hogy az új tagok átvették a hatalmat.
Ahogy a miniszterelnöknek jó
A munkaanyag egyébiránt nem kizárólag új elemeket tartalmaz. Több olyan részlet is visszaköszön benne, amelyet a Lamperth Mónika által két évvel ezelőtt készített alapszabálymódosítás is tartalmazott. Azt például, hogy a jelenlegi 15 fős elnökséget fel kellene váltania egy szűk, operatív szervezetnek. Ez lenne a párt valódi irányító szervezete, amely minő véletlen, Gyurcsány elképzeléseinek is pont megfelelne.
Az Indexnek volt aki felhívta a figyelmét, hogy sem a mostani, sem a legfontosabbnak tartott jövő februári-márciusi tisztújító kongresszuson sem lesz a párt hatalmi viszonyaiban változás, maximum a személyekben, de a régi struktúrák maradnak.
És hogy miért? Mert a jövő évi kongresszust is helyi szinten "jelölés-előkészítés" előzi meg. Az egyszerű párttagok ilyenkor megszavazzák, hogy az ő kongresszusi küldöttük kire szavazzon, és egyes kérdésekről hogyan szavazzon. Amíg nincs új alapszabály, nem adhatnak más mandátumot csak hogy a régi alapszabály szerinti pozíciókra kit jelöljön. Persze előfordulhat, hogy minden alapszervezet két forgatókönyvet készít arra az eshetőségre készülve, ha a februári tisztújításon puccsszerűen első napirendi pontként az új alapszabályt megszavazzák, majd a vezetőket már aszerint akarják megválasztatni.
Nem szertném , ha a fajtám és a nevem összefüggésbe kerülne akármelyik párttal kapcsolatban ...
Nem kívánok sem Gyurcsány , sem Orbán mellkasából kipattanni....bármennyire is megérdemelnék.......
Sikerül-e valamilyen Ripleynek megfékeznie, vagy örülhet, ha ő egyedül életben marad? :DDD
Gyurcsány nyugodtan várhatja az MSZP-s felbolydulást 2006. október 20., péntek, 11:39
Bár hivatalosan csak helyzetet értékelnek és az 1956-os forradalomról emlékeznek meg a szocialisták a szombati rendkívüli kongresszuson, a levegőben lóg a pártelnökség kérdése is. Egyelőre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az egyetlen jelölt, aki, akárcsak a miniszterelnöki szék 2004-es elfoglalásakor, ismét a vidéki bázisra próbál támaszkodni, a jelek szerint sikerrel.
"A miniszterelnök bejelentette, pártelnök szeretne lenni. Ki lenne az a bátor, aki ezek után azt mondja, nem lehet?" - foglalta össze véleményét az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő vidéki szocialista vezető. Szerinte az MSZP, ha akarna sem tudna szembeszállni a kormányfő ambícióival. Hivatalosan ugyan nem szerepelnek személyi kérdések a napirenden a szombati kongresszus napirendjén, de a pártelnökség témája a levegőben lóg.
A jelenlegi pártelnök, Hiller István jelezte, hogy nem jelölteti magát újra, Gyurcsány Ferenc kormányfő viszont már az önkormányzati választások előtt bejelentette - és a balatonőszödi beszéd kiszivárgása után is megerősítette -, jelölteti magát a posztra, Rajta kívül eddig nem merült fel más név, és mindegyik általunk megkérdezett szocialista vezető helyeselte, hogy a miniszterelnök legyen a párt első embere.
"Kifejezetten szerencsés lépés lenne, ha Gyurcsány átvenné a párt irányítását is" - mondta érdeklődésünkre Szabó György, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke, aki szerint így nem jönnek létre párhuzamos hatalmi struktúrák. "Az ilyen perszonálunió már bevált a világ sok országában" - vélte Szabó. "Nincs okunk kihátrálni Gyurcsány mögül, de azt szeretnénk, hogy például Szili Katalin és Kiss Péter arca is ott legyen, mert ez hitelesíti a baloldalt" - árnyalta valamennyire a képet Géczi József Alajos, Csongrád megyei alelnök.
"Nagyon intenzív beszélgetések"
A miniszterelnöki szék 2004-es elfoglalásakor Gyurcsány a vidéki bázisra támaszkodott, és a megyei politikusok szerepe idén októberben ismét felértékelődött. A kormányfő ugyanis elkezdte végigjárni a különböző régiókat, ahol a megyei politikusokkal találkozott. Ahogy blogjában fogalmazott, "ezek hosszú, majd' három órás, nagyon intenzív beszélgetések", az általunk megkérdezettek szerint azonban miniszterelnök ezeken az összejöveteleken nem igazán mondott újat. A politikusok közlése szerint csak azt erősítette meg, amit korábban is mondott, hogy a reformokat következetesen végig kell vinni, és ennek az árát fizette meg az MSZP október elsején. A pártelnöki pozícióról elmondásuk szerint nem volt szó.
A szombati MSZP-kongresszussal elindul ugyanakkor a tisztújítás folyamata, és ebben ugyancsak fontos lesz a vidéki bázis. A tisztújítás ugyanis az MSZP-ben felmenő rendszerben történik, vagyis először a helyi, majd a megyei szervezetek vezetőit választják meg, és ezek után következik az országos kongresszus, amely megválasztja a párt elnökét. Erre a posztra az lehet jelölt, akit a küldöttek legalább egyharmada ajánl.
Az elnökválasztó kongresszus pontos dátumáról szombaton határoznak, de várhatóan februárban tartják. Egy név nélkül nyilatkozó budapesti küldött szerint épp ezért a most kezdődő időszak igen aktív lesz a párt életében, még ha az nem mindig látszik is. "Az igazán nagy viták nem a kongresszuson szoktak folyni" - mondta.
Korlátoznák az új tagok jogait
Gyurcsány Ferenc már korábban jelezte, szükségesnek tartja magának a pártnak az átalakítását is, ami elriaszthat esetleg néhány olyan politikust, aki jelenleg nyeregben van. Hogy pontosan milyen változtatásokra gondol Gyurcsány, arról egyelőre keveset tudni, mindenesetre a szombati kongresszuson elkezdődik az MSZP új alapszabályának megalkotása is.
Az [origo]-nak nyilatkozó szocialisták szerint a mai szabályzat elavult és sok ponton hiányos, amit a közelmúlt botrányai, például a Vas megyei szervezet feloszlatása is bizonyít. Éppen ezért a tervezett módosítások közt szerepel a tagfelvétel újraszabályozása. A tervek szerint az új belépők két évig nem szavazhatnának személyi kérdésekben, ami kizárná az egyes szervezetek hirtelen elfoglalásának lehetőségét.
Simon Gábor választmányi elnök korábban, egy televíziós interjúban felvetette, hogy
a párt szervezetének az új közigazgatási egységekhez, a kistérséghez és a régióhoz kellene igazodnia, de az [origo] által megkérdezett helyi vezetők ragaszkodnak a megyékhez. Kolber István Somogy megyei elnök például azt mondta, mivel nincsenek választott régiók, nem biztos, hogy erőltetni kellene a párt ilyen átalakítását.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Szabó György és Oláh Lajos, Hajdú-Bihar megyei elnök is. Utóbbi szerint biztos, hogy megmarad a jelenlegi, választókerületekre és megyékre épülő rendszer. Mivel azonban a régiók lesznek a fejlesztési pénzek célterületei, lehetséges, hogy létrehoznak majd úgynevezett regionális párttanácsokat, ahol a megyei szervezetek vezetői egyeztethetnek.
Az új alapszabály megalkotására a kongresszus várhatóan felkér egy bizottságot, amely összegyűjti az ötleteket, a helyi szervezetek megrendeléseit. A tervek szerint a testületnek januárban kell leraknia a szövegtervezetet az elnökség és a választmány asztalára. A küldöttek a tanácskozáson ajánlásokat fogalmaznak meg a párt jövőbeli működésével kapcsolatban is. Az egyik, a Baloldali Tömörülés által felvetett irány az MSZP néppártosodása, vagyis a párt társadalmi bázisának szélesítése.
Ezzel az általunk megkérdezett vidéki politikusok is egyetértenek, bár van, aki szerint a szocialisták már ma is néppártként működnek. "A lényeg, ami e mögött a kifejezés mögött van: intenzívebb kapcsolatokat kell ápolni a társadalom különböző csoportjaival, a civil szervezetekkel és a gazdaság szereplőivel. Ebben biztos van tennivalónk" - mondta Szabó György. Az MSZP ugyanakkor továbbra is több beleszólást követel magának a kormányzati ügyekbe. Ahogy Géczi József Alajos fogalmazott: "Van mit újragondolni."
