A budai janicsár csapatok nem mentek vissza Edirne Isztambul magasságába. Tényleg?
Miért visszamentek? Aztán újra pl.Szigetvár alá.
Oda nem visszamentek, hanem kirendelték őket.
a " Tényleg?" ez egy kérdés, erre a válasz " Miért visszamentek? Aztán újra pl.Szi-
getvár alá? A budai janicsárokról lévén szó.
Mi az hogy oda nem visszamentek, hanem kirendelték őket.
Ha kötözködsz akkor ne irj zagyvaságokat.
Értem hogy a budai janicsárok nem mentek vissza Isztambul Edirne vagy más gyülekezési helyre, ha egyszer pl. egy dél magyarországi terület volt a cél állomás.
Akkor ne tegyél fel "Tényleg? " kérdést mert félremagyarázható.
" Oda nem visszamentek.... válasz egy kissé zavaros, úgy tűnik csupán azért írsz hogy teljen a hely.
Ha már professzorkodsz akkor nem szükséges a vesszőbe is belekötni, ha meg igen akkor fogalmazz érthetően, mert a "Tényleg?" az nagyon félreérthető, bár a rá adott kérdés ezt helyretenné, de nem érdemi a válasz csupán a kötödést célozza meg.
A magvas beszélgetést szeretem,mert nincs olyan ember aki mindent tud, akkor az nem ember hanem valami "űrlény",
Bocs, gyerekek, de egy kicsit kezd uncsivá válni. Jó, tudom, ha nem tetszik, akkor ne olvassam, de ez inkább janicsártopik és nem az, amire a címe alapján gondolna az ember.
Csak szóltam, amúgy meg kellemes ünnepeket és továbbvitatkozást.
Itt most az 1566-os, illetve a környék hadjáratokról beszélgetünk. Képzeld, 1453 előtt meg nem Isztambul volt az indulóhely...
Nincs sok forrás hogy mellőzték az Isztambuli ceremóniát a hadmenet megindulásakkor.
Csak halkan megkérdezném: hány oszmán forrást ismersz? Ha sem a szultán, sem pedig a nagyvezír (vagy a szerdár) nem Isztambulban tartózkodott, akkor mit csináltak?
Szigetvár ostromakkor a hadmenet Drinápoly közelében a Marica völgyében ált fel szemlére Szulejmán elött.
Ez akkor azt jelenti, hogy minden esetben így is történt? A ruméliai és az anatóliai seregek is ott voltak?
Nem nagyon indultak nagy hadjáratra janicsárság nélkül. És az utolsó felvetésedre is az a válasz nem nagyon volt hadjárat janicsárok nélkül, függetlenül mennyi tartózkodott Isztambulon kívül.
Nem ezt kérdeztem. Hanem azt, hogy tudsz-e arányokat mondani.
Még egy dolog ami miatt nem nagyon hagyott a szultán otthon nagyobb janicsár sereget.
Kicsit keverd a korszakokat és helyzeteket, kedves Motun... A felfordított főzőüst 17-19. századi "találmány", ráadásul tipikusan békeidőbeli...
A budai janicsár csapatok nem mentek vissza Edirne Isztambul magasságába. Tényleg?
Miért visszamentek? Aztán újra pl.Szigetvár alá.
A nagy gyülekező valszeg. Isztambul Edirne körzet volt.
Valószínűleg, vagy esetleg tudod is? Mert a magyar frontra induló hadjáratok esetében nagyon sokszor Belgrád volt a gyülekezési hely, és nem Drinápoly.
Még akkor is amikor nem volt Begrád török kézen?
A nagyvezir minden bizonnyal Isztambulban kapta meg a megbizást ha a szultán személyesen nem vett részt a hadjáratban.
Minden bizonnyal. Kivéve, ha a nagyvezír éppen nem Isztanbulban tartózkodott és nem futárral küldték neki, vagy a szultán nem Burszában vagy Edirnében, valamelyik szultáni palotában ücsörgött éppen.
Nincs sok forrás hogy mellőzték az Isztambuli ceremóniát a hadmenet megindulásakkor.
A seregek gyülekezési körzete Edirne volt.
Kijelentetted, és kész? A ruméliai és az anatóliai seregeké is? Akkor is, ha keletre indultak? Minden esetben?
Szigetvár ostromakkor a hadmenet Drinápoly közelében a Marica völgyében ált fel szemlére Szulejmán elött.
A budai janicsár csapatok nem mentek vissza Edirne Isztambul magasságába.
Tényleg? Tudsz számarányokat mondani, hogy mekkora seregek indultak Isztambulból (ha indultak) és mekkorák csatlakoztak hozzá útközben?
Nem nagyon indultak nagy hadjáratra janicsárság nélkül.
És az utolsó felvetésedre is az a válasz nem nagyon volt hadjárat janicsárok nélkül, függetlenül mennyi tartózkodott Isztambulon kívül.
Még egy dolog ami miatt nem nagyon hagyott a szultán otthon nagyobb janicsár sereget.
""Halottál már a felforditott fözőüstökről. Aki melett a janicsárok az ült biztosan a trónon.""
A kérdés szerint hol volt a gyülekező és nagy valószinüséggel honnan indultak,(pl. janicsárok topcsik).
Na és honnan?
A nagy gyülekező valszeg. Isztambul Edirne körzet volt.
Valószínűleg, vagy esetleg tudod is? Mert a magyar frontra induló hadjáratok esetében nagyon sokszor Belgrád volt a gyülekezési hely, és nem Drinápoly.
A nagyvezir minden bizonnyal Isztambulban kapta meg a megbizást ha a szultán személyesen nem vett részt a hadjáratban.
Minden bizonnyal. Kivéve, ha a nagyvezír éppen nem Isztanbulban tartózkodott és nem futárral küldték neki, vagy a szultán nem Burszában vagy Edirnében, valamelyik szultáni palotában ücsörgött éppen.
A seregek gyülekezési körzete Edirne volt.
Kijelentetted, és kész? A ruméliai és az anatóliai seregeké is? Akkor is, ha keletre indultak? Minden esetben?
Tehát az másodlagos szempont merre állomásoztak még janicsárok. A főerők Isztambul és vonulás közben csatlakoztak a vilajetek katonaságai.
Hát, nagyon nem másodlagos szempont, ha egyszer nem Isztanbulból indultak a főerők...
A budai janicsár csapatok nem mentek vissza Edirne Isztambul magasságába.
Tényleg? Tudsz számarányokat mondani, hogy mekkora seregek indultak Isztambulból (ha indultak) és mekkorák csatlakoztak hozzá útközben?
Ezt butaság feszegetni hol voltak még janicsár csapatok.
Miért is butaság? Volt olyan időszak, amikor a janicsárok több mint háromnegyede nem Isztambulban állomásozott.
Az előző kérdés arra irányult .. a janicsárok és a topcsik Isztambulból indulhattak-e... Az nem kérdés hol állomásoztak még a birodalom területén janicsárok. A kérdés szerint hol volt a gyülekező és nagy valószinüséggel honnan indultak,(pl. janicsárok topcsik). A nagy gyülekező valszeg. Isztambul Edirne körzet volt. A nagyvezir minden bizonnyal Isztambulban kapta meg a megbizást ha a szultán személyesen nem vett részt a hadjáratban. A seregek gyülekezési körzete Edirne volt. Tehát az másodlagos szempont merre állomásoztak még janicsárok. A főerők Isztambul és vonulás közben csatlakoztak a vilajetek katonaságai. A budai janicsár csapatok nem mentek vissza Edirne Isztambul magasságába. Ezt butaság feszegetni hol voltak még janicsár csapatok. Senki nem állította sehol máshol nem voltak mint Isztambulban.
Első felvetésed előtt nem sokkal, a 1007 hsz-ben már ajánlottam a http://gyorkos.uw.hu/ oldalt (konkrétan ugyan zabfalónak, de mivel tárgybéli adataimat azt megelőzően önnan vettem, gondoltam belenéznek azon kevesek is, aki nem ismerik, mert érdemes) Áttekinthető, részletes párhuzamos kronológiát ad. Prímán kiolvasható belőle amit meg akarsz tudni, pl. azt, hogy - mint írtam - 1566-ban május 1-én, 1529-ben 2 részletben a nagyvezír még április 19-e előtt, a szultán május 10-én, 1532-ben április 25-én (csütürtöki nap), stb.
Athmeidani, de az hogy a központi kaszárnya ott volt, nem jelent semmit. A janicsároknak csak egy része volt Isztambulban, a többi szét volt szórva a különböző tartományokban. Budán és Nándorfehérváron is voltak janicsárok.
Van egy török nóta, a mai napig éneklik is, az üszküdári (Szkutari) janicsár kaszárnyáról. A magyar hasonmása, persze más szöveggel, a "Fehér László lovat lopott, a fekete halom alól.."
"Szulejmán halála miatt még lehetett volna folytatni a hadjáratot" Ki van zárva, a török seregnek kellett az isteni vezér a küzdelemhez. Nem véletlenül kötözte a pasa a trónhoz, ha nem teszi, a sereg elvonul az Allah a magyarokkal van felkiáltással.
Hát azt nem hiszem, végülis a Győrnél összegyűlt "sereg" nagyobb létszámú volt, mint a török. És ha Győrnél csak 10000 ember kiválik és elindul Szigetvár felé (csak pár nappal elhúzzák az ostromot, nyernek), vagy esetleg az egész elindul Buda ellen, sikerük lett volna, hiszen egy meglehetősen demoralizált sereggel kerültek volna szembe. Sajnos Miksa még tapasztalatlan (gyáva?) volt.... Tudom, senki sem szereti a "ha" kezdetű mondatokat, de azért így elb..ni valamit...
Arszlán palotai kudarca után semmi reális esély sem volt Bécsig jutni, hiszen az idő mindig behatárolja, hogy egy adott hadjárat meddig tud eljutni.
Érdekes viszont, hogy Szelim már nem aknázta ki a győzelmét, talán Szulejmán rettegett uralma kivette a török államból az "erőt".
1566-ban messze voltak tőle, mint Makó Jeruzsálemtől:-)
Azért fordultak vissza, mert Szigetvárnál eltökölték az időt, közelgett az a Kászim-nap vagy micsoda, ami után a hithű muszlim már nem köteles harcolni.
Szulejmán halála miatt még lehetett volna folytatni a hadjáratot, hiszen a tényleges főparancsnok Szokolu Mehmet pasa, a nagyvezír volt.
Hát elég nagy jelentősége volt a sereg hozzáállása szempontjából, hogy ott volt (szigetvárnál rákötözték a trónra, és füstölőkkel nyomták el a szagot). Pedig a török elöljárók hibázás esetén nem busás végkielégítéssel léptek le ugye... (ezt a gyakorlatot most is visszahozhatnánk...) Talán ebből azt is lehet következtetni, hogy Magyarország "kemény" helynek számított, ha a zoltánnak is ide kellett jönnie.
