A felhívás a máról szól. de érvényes a holnapokra, minden napra, ha békében kívánunk élni. Békében kívánunk élni?
Felhívás asszonyok, anyák részére a forradalom 50. évfordulóján!
„ A férfiak eddigi háborúit tűrtük mi, a súlyos időket,
Női szerény modorunkban, akármit tetszett néktek cselekedni,
(…) Aztán kérdők tőletek (ámbár fájt a szívünk) mosolyogva:
„Mit végeztetek a béke felől mai gyűlésében a népnek?
(…) „Nem hallgatsz?” És én hallgattam.”
„Le kell ám, asszonyok – hogy férjeinket
Békére kényszerítsük – mondanunk
Egy ideig…a férfiról” (Arany János fordítása)
Ezeket a mondatokat Arisztophanész 1595 éve, a Lysistrate című komédiájában fogalmazta meg.
Az emberi természet mit sem változott az idők során!
A férjeink, a kedveseink a világ rendje szerint politizálnak, gyakran békétlenkednek,
mi pedig, a világ rendje szerint otthon ülünk és hallgatunk…
A háborúkban elveszítjük apáinkat, férjeinket, fiainkat…
Ötven éve, a magyar nép megmutatta a világnak,
hogy szembe lehet szállni egy nagyhatalommal!
Változást akartak és demokráciát!
Sokan elveszítették apáikat, férjüket, fiaikat…
1990-ben Magyarország az álmot ezüsttálcán kapta meg.
Egy csepp vér nem hullott!
Apáink, férjeink, fiaink élete nem forgott veszélyben…
Miért nem tudjuk ezt eléggé megbecsülni?
Napjainkban néhányan úgy gondolják, hogy eljött az ő idejük.
Néhányan kihasználva a hatalom pillanatnyi tehetetlenségét, veszik maguknak a bátorságot, hogy a nép nevében követelőzzenek,
miközben az ország döbbenten, és némán figyeli az eseményeket.
Mi pedig hallgatag asszonyok szeretünk, aggódunk, táplálunk és szülünk újra és újra fiúkat. De nem áldozatnak!
Tisztelt Hölgyeim!
Az életösztönükre apellálok!
Kérem Önöket, hassanak a férjükre, kedvesükre – ha nem is Lysistrate módszerével -, győzzék meg őket,
segítsenek megőrizni a magyar nép tekintélyét, hogy a büszke Kossuth tér
a közös ünnep helyszíne lehessen!
Néhány nap múlva a világ vezetői Budapestre jönnek,
főhajtásra a bátor magyar nép előtt!
Mit fognak látni, akik megtisztelik Magyarországot és a nemzetet?
Rendjén van-e, hogy civakodás és mocsok, amit itt találnak?
Apáink, férjeink, fiaink ezért áldozták az életüket 56-ban?
Kérem Önöket is, bírjuk jobb belátásra férjeinket, kedvesünket,
ha már néhány percre a világ tiszteleg előttünk,
mi is megtehessük ezt – önmagunk előtt!
Megértésüket és támogatásukat megköszönve,
Nagy Ágnes Dorka
iparművész
magyar, asszony, anya,
"nem kívánok kitérni előled, időnk van, meg fogom próbálni megcáfolni a kétségeidet. 'elvek és elfogultságok' lesz a címe a szösszenetnek"
Szia, Dorka!
A fenti írás tőled származik. Január 25-én kelt. Olyan kis türelmetlen vagyok már. 136 nap. Szinte semmiség. Vagy lehet, hogy te titokban a 168 órát kívánod 168 nap formátumban lekopizni? Az július 12-ét jelenti. :-)
p.s.: nem kívánok kitérni előled, időnk van, meg fogom próbálni megcáfolni a kétségeidet. 'elvek és elfogultságok' lesz a címe a szösszenetnek... :o)))
(megbocsájtod remélem, de nem olvasom vissza - azt hiszem ezt a csörtét lejátszottuk már, és semmivel nem tudtad bizonyítani, hogy pont én mérnék kettős mércével... :o)))
nem kívánod elvitatni senkitől se, hogy kételkedjék
ezt aztán pláne nem! (látod, ha ismernénk egymást, akkor olvashatnád a wiwen mottóm: "kételkedem, tehát vagyok!")
Fóbiáról akkor beszélhetnénk, ha mindenütt ezt látnám, valamint akkor, ha semmiféleképpen nem lenne köthető a kezdeményezés ahhoz, amiről beszélek. Provokáltalak, de csak alátámasztottad a meggyőződésemet, ami végülis nem nagy probléma, de azért az önáltatás értelmes felnőtt embereknél már nem annyira menő. A jószándékot továbbra sem kétlem, de vallom, hogy az időzítés és a kérdéseimre adott elterelő magyarázatok megerősítik: nem véletlenül akkor horgadt fel benned a tennivágyás.
A kudarc ott mérhető le, hogy a megszólítottak nem reagáltak sehogysem a felhívásodra. Ha ez nem nevezhető kudarcnak, akkor mi?
Azt írsz le, amihez kedved szottyan, úgy magyarázod meg, ahogyan az neked jólesik, de feltételezem, nem kívánod elvitatni senkitől se, hogy kételkedjék az őszinteségedben - főleg úgy, hogy látható jeleit adod a kettős mércédnek.
Hogy elhalt ez a kezdeményzés is! Biztos a sok megvezetett asszony nem vette be azt a szöveget, miszerint a kezdeményezés merőben pártatlan és aktuálpolitikailag teljes mértékben semleges indíttatású volt. Hiába a jószándékú felvilágosítás, nem kívántak asszisztálni egy ilyen nemes törekvéshez. A kudarc illatát érzem szállni az ájerben.