"Hiszek" a mesterséges intelligencia és mesterséges ember létrehozhatóságában.
Ugyanakkor véleményem szerint a valóságban mégis naggyon sokáig nem lesz mesterséges intelligencia. Mesterséges ember meg pláne nem. Nem azért, mert nem lehetséges, ahnemmert nincs rá igyán.
http://math.freeblog.hu/archives/2006/07/29/Mesterseges_Intelligencia/
http://math.freeblog.hu/archives/2006/08/21/Mi_a_kulonbseg_a_szamitogep_es_az_ember_kozott/
"A kulcs az, hogy egy csúcstól legalább három másik csúcs legyen azonos távolságra. Ez azt jelenti, hogy legalább négy csúcs fekszik azonos sugarú körön, amelynek középpontja az adott csúcs."
a böngészőkben általában egy gyengébb képességű ai van csak beépítve.. komplexebb kérdéséket inkább valami érvelő modellnek tegyél fel.. de tudd, hogy azok is alapvetően csak szavakat jósolnak, de sokkal szofisztikáltabban, ami talán hasznosabb eredményt is produkálhat annál, hogy éppen csak kamuzik neked egy válasznak tűnő mondatot... pl. ha bedobom az egész előző kommentedet ahogy van, az aktuális chatgpt modell ilyet produkál: https://chatgpt.com/share/68e96cbb-1f00-800a-88ae-af41bb070cd2
Egy böngésző kereső sorába az alábbi, kissé darabos megfogalmazású kérdést írtam be:
"konvex sokszög minden csúcsához 3 másik csúcs tőle egyenlő távolságra"
A hosszú válasznak csak részeit írom ide:
"Ilyen konvex sokszög nem létezik, mivel ..."
"Ha a sokszög konvex, minden csúcsnak legfeljebb két másik csúcs lehet ugyanabban a távolságban."
Ez nyilván nem igaz, mert ha egy konvex körcikket húrok egymáshoz csatlakozó sorozatával sokszöggé csonkolunk,
olyan konvex sokszöget kapunk amelynek egyik csúcsától a többiek (akárhányan lehetnek) azonos távolságra vannak.
Ha pontosabban próbáltam fogalmazni:
"van-e olyan konvex sokszög, amelynek minden csúcsához van legalább 3 másik csúcs, amely amely tőle egyenlő távolságra van"
akkor ezt kaptam (szintén csak a válasz részei ):
"Igen, létezik olyan konvex sokszög, amelynek minden csúcsához legalább 3 másik csúcs van egyenlő távolságra."
"Példa: Szabályos ötszög:
Minden csúcsból két szomszédos csúcs van egyenlő (oldal-) távolságra. A két nem szomszédos csúcs is egyenlő távolságra van, így összesen 3 csúcs van egyenlő távolságra (a két szomszédos és a két szemközti csúcs)."
Hát, ezzel az indoklással sem voltam teljesen elégedett.
Meg lehet vele értetni, hogy mit szeretnék megtudni, vagy ez jelenleg még nem megy?
A kérdés mesterséges intelligencia nélkül is érdekel: létezik-e ilyen sokszög, ha igen, konstruált-e már valaki megfelelőt?
Az ismeretlen katona, aki az ukrán Privid (Szellem) elit alakulat tagja, a donyecki Pokrovszk–Mirnohrad védelmi vonalon vette célba az ellenfeleit, ahol a leghevesebb harcok zajlanak az elmúlt hetekben. A lövést augusztus 14-én adta le egy 14,5 milliméteres, ukrán fejlesztésű Snipex Alligator rombolópuskával: a huszonöt kilós, kétméteres fegyvert az ukrán fegyveres erők használják az orosz megszállás elleni háborúban, különösen itt, a donyecki fronton.
„1984-ben figyelmeztettelek titeket, srácok, de senki nem hallgatott rám” – közölte egy korábbi interjúban James Cameron, és egyre inkább úgy tűnik, igaza volt.
Angol nyelven bár, de igen jól érhetően több tutorial, leírás is található mesterséges intelligencia (AI), gépi tanulás (machine learning) és NLP (Natural Language Processing) témakörben ezen az oldalon: http://algoruny.com/
Helo! Az lenne a kérdésem, hogy szeretnék megtanulni programozni c++ nyelven. És, valaki, ehhez tudna belinkelni valami leírást? Vagy ilyesmit? Meg, leírást, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Olyant szeretnék, mint a lafoxka.hu . Csak programként. És, valami leírást, tudnátok adni? Jó lenne, ha tudnátok segíteni. Meg, iylesmi. Ha lehet írjatok az e-mail címemre: uiztu@yahoo.com
A tanulság: nem egy nagy zseniális algoritmus nyert, hanem rengeteg pragmatikus sziszifuszi munka, becslések szerint vagy 200 különféle algoritmus blend-elése a végső eredmény. (Amely algoritmusok közül egy pár valószínűleg önmagában is zseniális.)
Nem finanszíroznak semmit. Vannak persze projectek, de én nem a kamu marhaságokra céloztam ahol a bank és a bankos szakértők viszik a pénz legnagyobb részét, hanem a valódi "hot" kutatásokra.
Ennek egyébként nagyon egyszerű oka van. Semmi értelme AI-vel foglalkozni, amikor a fejlődő világban több milliárd (!) olyan munkavállaló van - nevezzük őket biorobotoknak - akinek az éves költsége 300 USD körül van. Ha egyszer sok ezer milliárdos fejlesztésekből elérnénk az emberi szintet közelítő AI-t, egy AI egység még mindig jóval 300 USD fölötti gyártási és fenntartási költséget igényelne.
Ha egy pénzügyi befektető agyában ez tudatosul, a döntés egyértelmű, no AI fejlesztés, irány a több milliárd olcsó biorobot, akik majd szép profitot termelnek a tulajdonosoknak.
Hasonló szempontok érvényesülnek egy sor más kutatási területen. Ami nem termel direkt profitot, ott csak látszat kutatásokra adnak pénzt, amit a pénzügyi rendszer jelentős részben el is szív, monopolpozíciója révén.
Ezek romantikus vágyálmok, Mo-on nem jutnál sehová ezekkel a témákkal. Megélni a programozással tudnál, egy banknál 20 évvel ezelőtti technológiákkal robotolhatnál, de itt szó sincs érdekes vagy újszerű témákról. Vagy lehetnél valamilyen egyetemen vagy főiskolán oktató, ami még szánalmasabb.
Tulajdonképpen a valóban forró, élvonalbeli kutatásra jó 25-30 éve nyugaton is alig van pénz, mindent visznek a bankok, tőzsdék és spekuláció - gondolj bele pl. hogy űrtechnológiában még a lerobbant poszt-szovjet blokk is a nyugat előtt van. De ötlet sincs sok, a világ a fogyasztás élvezetére rendezkedett be, ez volt piacképes. Nem kellenek az újszerű megoldások, van úgyis elég más probléma.
A legjobb AI a sci-fi filmekben jelenik csak meg, a valóságban lényegében ugyanott vagyunk mint az 1960-as évek végén.
Gondolom ez a testhang dolog a nem tökéletes gátlásból fakad. Álmainkban is le van gátolva mozgásunk. A magunkban beszélés is egy tudatos gátlás. Megjelenik a mintázat, de egy másik terület ennek kivitelét gátolja.
Az érdekesség modellezésére a modelljeimben egy külön erre a célra működő neurális hálózatot alkalmazok. A hálózatra ugyanazok a bemenetek jutnak, mint a mozgató hálózatra. A kimenet meg arra van tanítva, mint a bemenet. Ha az érdekesség hálózat megtanulta a bemenetét, azaz tökéletes belső reprezentációját csinálta a bemenetének, akkor az a dolog már unalmassá vált. Ezt egy számban lehet kifejezni. Az összes bemenet és az összes kimenet abszolút értékének különbségében. Summázva. Ha ez a szám nagy akkor érdekes a dolog, ha nem akkor uncsi. Ha bekonvergál a nullához akkor teljesen unalmas. Ezt az eredő számot használhatjuk a fő mozgató, gondolkodó hálózat tanulásához. Azokat a mozgások, gondolatok, amik nagy "érdekességi rátához" vezetnek azok erősebben megtanulódnak. Közvetlen a tanulást ez a szám befolyásolja. Ez valami olyasmi lehet, mint az agyban az örömérzés, ami állítólag dopamint vált ki. Ezeket a dolgokat "szeretjük". Nem véletlenül. Ezért mondom én, hogy egy érdekesség motivált "gépek" is vagyunk.
"Honnan tudja - a külvilág jelenségeit épp nem érzékelő egyén/gépezet - hogy múlik az idő?"
Nyilván ez már egy tudatosságot feltételez.
"Ha képes tudatosan gondolkodni (azaz következtetgetni), úgy abból tudja, hogy észleli saját gondolkodását. De honnan veszi, hogy gondolkodik? "
A véleményem szerint a gondolkodás nem misztikus. Én valahogy úgy képzelem, hogy azok az agyfelszíni területeken megjelenő aktivitások, amik például be vannak mondjuk huzalozva valamely mozgatói szervünkhöz, kezünkhöz, lábunkhoz, azok láthatóvá válnak. Azok az agy felszíni mintázatok, amik nem láthatók, azok a gondolatok érzések stb. A közös mind a kettő agyfelszíni aktivitásban szerintem az, hogy mind a két típusú kimenet vissza kerül az agykéreg bemenetére, mint érzékelés, inger. Modell programjaimat is így írom.
Szerintem az ember ettől ember leginkább, hogy a belső kívülről nem látható agyi aktivitások aránya erősen megnőtt az állatokéhoz képest.
"Onnan, hogy elejétől végéig emlékszik ama mondatra/képsorozatra/hanganyagra/stb. - melyet önmaga képzelt el/idézett fel."
Ahogy a mozgásunk útja nyomot, hagy az emlékezetünkben, ugyanúgy gondolkodásunk útja is, szerintem. Mennél érdekesebb mozgásunk és gondolkodásunk azaz mennél távolabb áll a rutintól, annál jobban emlékezünk rá. Én ezt úgy nevezném, hogy érdekesség motivált "gépek" rendszerek vagyunk. Modellezni az érdekességet elég könnyű.
"Gondolom úgy, ha személyiségjegyeinket, s nagyon sok magunkban tárolt adatot - lehetőleg minél több emlékünket " idejekorán el tudjuk menteni","
De hogyan? Halvány elképzelésem sincs róla, ezt hogyan lehetne. Az agy ami neuronok kisülése és szinapszisok megváltozása stb. Nem lehet rácsatlakozni, mint egy USB porttal.
A magam részéről a gépi valódi mesterséges intelligencia megvalósítását könnyebb feladatnak képzelem, mint ezt a problémát. Ezt nem azért mondom, hogy az A.I. -t könnyű.
már írkáltam a témáról, bár én nem statisztikakészítésként, hanem tömörítésként fogalmaztam meg a dolgot, (nemtudom, hogy átjött-e az előző hozzászólásomban, hogy a kettő ekvivalens, illetve az utóbbi felülről kompatibilis az előbbivel), illetve kicsit jobban belemásztam a részletekbe, mert itt a szubsztancia a részletekben rejlik. (Milyen okos/mélységű modellel statisztikázol / tömörítesz?)
Az ember azért már kezdi szeretni a természetet, az állatokat, növényeket. Nem akarjuk kipusztítani azt ahonnan eredtünk. Nemcsak tudjuk, hogy fontos a természet, ökológia, Gaia, panda maci. Szeretjük is a természetet, mert színesebb szebb tőle a világ, harmóniát hoz.
Hátha a mesterséges intelligenciának is eszébe jut származása és nem akarja tönkretenni bölcsőjét.
"Egy erős mesterséges intelligencia, amely világuralomra tör, nagyon sokféleképpen tudná felhasználni az embereket az oszd meg és uralkodj elvet alkalmazva."
És innentől az ember feleslegessé válik.
Befejezte feladatát, előkészítette és végrehajtotta a következő evolúciós ugrást.
Kifejlesztette magából azt az értelmet, amit nem korlátoz a biológiai test.
Nincs szüksége oxigénre, bírja a radioaktivitást, és sokszor hatékonyabb, mint az
Igen, korlátozni fogják, de olyan magasságokban, ahol az már számunkra lényegtelen. Már felderítés alatt állnak a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb kapacitású számítógépek, ha összevetjük ezeknek a lehetőségeit a teljes emberi agy számítási kapacitásával, akkor is bőven lesz elég kapacitás, valószínűleg nem ezzel lesz probléma.
nadamhu, nagyon érdekes, amit írsz az "intelligencia matematikájával" kapcsolatban, szerintem az emberiség kulcsfontosságú állomása lesz ennek a még (úgy tudom nagyrészt) ismeretlen tudománynak a felderítése.
Egyébként meggyőződésem, hogy a programozási nyelvek tömörsége téma, meg a számítási kapacitások számítási határai mögött van valami nagyon fontos és nagyon mély még felfedezetlen matek.
Hát ez nem neked jutott először eszedbe. Az ördög a részletekben van; csináld meg, és mondd el, mire jutottál:)
Egyébként a probléma ekvivalens a tömörítéssel. A tömörítés arról szól, hogy a tipikus dolgokat röviden írjuk le, a nem tipukus dolgok kárára, amiket hosszan írunk le. Minél inkább tömörebb programozási nyelvet alkot meg valaki, annál nagyobb az esélye, hogy egy totálisan véletlenszerű program valami értelmeset/érdekeset csinál. Persze a definíció körkörös: egy nyelv akkor tömör, ha az érdekes/értelmes programokat röviden meg lehet bennük írni. Egy időben foglalkoztam azzal, hogy a Joy programozási nyelvből kiindulva elkezdtem elkészíteni egy irtózatosan tömör programozási nyelvet, ami alkalmas lehetne arra, hogy evolúciós környezetben használjuk.
De elfogyott a motivációm. Mostanában inkább könnyebb, földhözragadtabb, hamarabb sikerélményt nyújtó problémákkal foglalkozom.
