" Rossz a pártnak, rossz az egésznek Népszabadság Kertész Krisztián 2007. január 10
Az MSZP február 25-i kongresszusán a pártvezetőség egy olyan alapszabály-módosítást készül beterjeszteni, mely nagyon erősen centralizálná a pártot. Ez egyrészt rontaná a párt működésének eredményességét és alkalmazkodó képességét a társadalmi igényekhez, másrészt csökkentené a politikai piacon a versenyt, elsilányítaná a demokráciát.
Az alapszabály-tervezetben benne van például, hogy az MSZP országos elnökségének "hatáskörét bővíteni kell az előzetes egyeztetési kötelezettségek előírásában, illetve a területi szervek és testületek határozatainak megváltoztatása vagy érvénytelenítése tárgyában". Továbbá: "be kell vezetni az érvénytelenítés és semmisség intézményét azokra az esetekre, amikor az előzetes egyeztetést mulasztják, vagy a magasabb hatáskörrel rendelkező vezető testület döntését figyelmen kívül hagyja az alacsonyabb jogkörrel rendelkező pártszervezet vagy testület". Más szóval, az eddigi gyakorlattal és jogviszonnyal szöges ellentétben, teljesen megszűnik majd a párt helyi és megyei szervezeteinek a szuverenitása: előzetes engedélyt kell majd kérniük az országos elnökségtől még a helyi érdekű politikai döntések előtt is. Ha pedig ezt elmulasztják, vagy máshogy döntenek bizonyos ügyekben, mint a központ, akkor határozataikat az országos elnökség megváltoztathatja, érvénytelenítheti.
Az MSZP 1989-ben úgy alakult meg, mint "platformok szövetsége". A jelenlegi alapszabály-tervezet azonban nagyon agresszívan megszigorítaná a platformok és tagozatok alapításának lehetőségét. A jelenleg hatályos alapszabály demokratikus, lehetőséget biztosít bármely párttag számára, hogy szakmai, politikai és ideológiai jellegű gondolatait kifejtse, és ha vannak, akik egyetértenek vele, akkor a véleményközösség alapján mozgalmat szervezzen. Az új alapszabály elfogadása esetén azonban az országos elnökség hatáskörébe kerül minden szerveződés létrehozásának joga. Nemcsak minden párttagnak, de még minden helyi és megyei szervezetnek is előzetes engedélyt és utólagos jóváhagyást kell majd kérnie az országos elnökségtől, ha új szakmai műhelyt, klubot, tagozatot vagy platformot akar létrehozni. Sőt! Lenne az országos elnökség mellett még egy új és ellenőrizhetetlen "árnyékhatalmat" is, az úgynevezett Szociáldemokrata Alapértékek Bizottságát, amely "állást foglalhatna a platformok működéséről, és felügyelhetné a párt programjának megvalósulását". Ezt az 5-9 fős bizottságot ráadásul még csak nem is a kongresszus választaná, hanem a pártelnök javaslata alapján közvetlenül az elnökség jelölné ki.
Az alapszabálynak ez a centralisztikus átalakítása nem tesz jót sem az MSZP-nek, sem az országnak. Az ország érdeke az, hogy (a versenyszférához hasonlóan) a politikában is minél élesebb verseny folyjon, és a politikusok versenye során olyan vezetés alakulhasson ki, amely a társadalom érdekeit jól képviseli. Nálunk ez a politikai verseny már most is erősen korlátozott. Pártot alapítani és a politikai piacra egy új nézetrendszerrel vagy szakmai véleménnyel kívülről betörni sokkal nehezebb és költségesebb, mint a magánpiacon új vállalatot alapítani, vagy valamilyen új találmánnyal a piacon megjelenni. A jelenlegi politikai pártok már most is jelentős versenyelőnyben vannak az újonnan érkezőkhöz képest: sajtó- és médiakapcsolatokkal, állami közhatalmi funkciókkal, költségvetési támogatással és ingatlanokkal, infrastruktúrával rendelkeznek. Mivel új pártot alapítani és működtetni sok milliárdba kerül, a demokrácia egyedüli biztosítéka csak az lehet, ha a jelenlegi pártokon belül széles körű a véleménynyilvánítás és szerveződés szabadsága. Ám ha a Fidesz után a másik nagy pártban, az MSZP-ben is központi felügyelethez és engedélyhez kötik a helyi és megyei szervezetek, a platformok, a tagozatok és a szakmai műhelyek működését, akkor nagyon erősen sérül a demokrácia az egész országban. Egy demokratikus országban bármely állampolgárnak joga kellene hogy legyen belépni egy általa szimpatikusnak tartott pártba, és ott a véleményét kifejteni, s a köré mozgalmat szervezni. Ha viszont ezt tiltják, azaz senki sem lesz képes a politikába új gondolatokat bevinni, és a politikai gondolkodást kisajátítja magának örökre a jelenleg hatalmon lévő elit, akkor a politikában teljesen megszűnik a verseny. Ez pedig azt eredményezheti, hogy egy idő után a hatalmon lévők elkényelmesednek. Ha ugyanis egy vezető a konkurencia hiánya miatt leválthatatlannak érzi magát, nem töri magát azért, hogy a társadalom igényeinek megfeleljen. Ha sérül a demokrácia, akkor egy idő után romlik a kormányzati teljesítmény is.
Az MSZP pontosan azért lehetett a rendszerváltás óta a legsikeresebb párt (mely három országgyűlési választást is megnyert), mert kellőképpen decentralizált volt, és rugalmasan tudott alkalmazkodni a társadalmi igényekhez. Eközben szinte az összes centralizált párt eltűnt a süllyesztőben. A Fidesz is csak addig volt sikeres, amíg az élén egy megkérdőjelezhetetlen tekintélyű vezér állt, aki képes volt érzelmileg magához láncolni a tömegeket.
Egy párt centralizációja azért is rendkívül veszélyes, mert visszafordíthatatlan. Visszademokratizálni egy pártot szinte lehetetlen. A centralizációban mindig azok érdekeltebbek, akik hatalomban vannak, a demokratizálásban pedig azok, akik nincsenek, például a kongresszusi küldöttek, akik mindig az ország különböző tájairól érkeznek, sosem szervezettek, információs és infrastrukturális hátrányban vannak, így sosem tudnak a vezetőkkel szemben kétharmados többséget felvonultatni, ami az alapszabály módosításához szükséges lenne. Hiába veszített el például a Fidesz két választást is egymás után, és hiába egyértelmű, hogy centralizált formájában kevésbé versenyképes, egyre tovább centralizálódik, mert ez egy idő után öngerjesztő folyamattá válik. Minél erősebb a központi hatalom, annál könnyebben képes a pártot tovább centralizálni.
Az informatikai forradalom és az internet elterjedése ráadásul lehetőséget nyújthatna, hogy a pártokat még demokratikusabban működtessék. Ez lenne a kor szava. Minél olcsóbb és gyorsabb az információ áramlása, annál racionálisabban képesek az emberek a közügyekről dönteni, így annál jobban működhetnének a demokratikus intézmények. A technikai fejlődés tehát a pártok és országok egyre demokratikusabb működését eredményezhetné, a valóságban azonban a hatalmon lévők egyéni érdekei és érdekérvényesítő képességei miatt ezzel pont ellentétes folyamatok zajlanak.
Kertész Krisztián
az MSZP Ésszerűség és Felelősség Platformjának elnöke "
Origo 2006. október 27., péntek, 8:32|Utolsó módosítás: 2006. október 27., péntek, 9:20
Hibának tartja az MSZP-ből kizárt Sipos József, hogy bevitte a párt rendezvényére újságíró ismerősét, aki titkokban felvette, majd kiszivárogtatta az ott elhangzottakat. A politikus az [origo] Vendégszobájában arról is beszélt, hogy csak kedvtelésből politizál, nem szereti milliárdosokat, és szerinte Gyurcsány őszödi beszéde nem való egy frakcióülésre.
Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a felhasználókat! Igaz, hogy kizártak a pártból, de sem kiszivárogtató, sem összeesküvő, sem áruló nem vagyok.
Miért zárták ki az MSZP-ből? [kávéka]
- Elkövettem egy hibát, a társadalompolitikai tagozat egy elmaradt rendezvényén az ott lévő ismerőseimnek azt találtam mondani, hogy le kell mennem az MSZP választmányi ülésére. Így ők velem tartottak, köztük Mályi-Kovács Kriszta, a Magyar Rádió riporternője, aki titokban felvételt készített az ülésről, amelyet korábban már zártnak nyilvánítottak. Erről azonban én nem tudtam. Persze, ez csak a formális oka volt kizárásomnak. Mögötte lényegében a párton belüli nézeteltéréseink húzódnak meg.
Ki hiszi el ezt a mesét, hogy véletlenül vitte be a rádióst, és nem tudta, hogy zárt ülés van? [nyulesmacskaur]
- Állításaim igazságára négy tanúm is van.
Mit gondol, a Fideszben mi lett volna ezért a büntetése? [nyulesmacskaur]
- Maximum ott is a kizárás, de ott valószínűleg nem fellebbezhettem volna a párt legközelebbi tisztújító kongresszusához. Az MSZP-ben erre lehetőségem van, és ezzel élni is fogok. Ez a helyzet arra is lehetőséget fog biztosítani, hogy én és elvbarátaim tovább küzdjünk az MSZP baloldali néppárttá alakulásáért.
Ha nem zárják ki, vajon kilép-e az MSZP-ből? [Mózsi bá]
- Nem vagyok képviselő. Én kedvtelésből politizálok, ezért fizetést nem kapok, egyetemi docensként, történészként keresem meg a kenyérre valót. Önszántamból nem akarok kilépni az MSZP-ből, de ha a kormány nem fog tudni javítani a szegények helyzetén, akkor lehetséges, hogy megteszem majd ezt a lépést.
Mit gondol a milliárdos Gyurcsányról, megfelelő személy ő miniszterelnöknek? [nyulesmacskaur]
- Magam sem szeretem a milliárdosokat. A rendszerváltás azonban lényegében egy újkapitalista gazdaságot teremtett, és annak könyörtelen törvényszerűsége, hogy a társadalom polarizálódott: kevés gazdagra és sok millió szegényre. Én és barátaim az elmúlt évtizedben az MSZP-én belül mindig is azért küzdöttünk, hogy e szélsőséges társadalmi polarizációt csökkentsük.
Jellemző erre a magát politológusnak nevező s@ggfejre, hogy azt sem tudja, hogy társadalompolitikai platform az MSZP-ben nincs is.
Van ellenben társadalompolitikai tagozat, amely valóban egy csomó idióta gyűjtőtáborát jelenti. Az MSZMP felépítéséről biztosan többet tudna mondani ... :-)
Az MSZP most nagyobb próbatétel előtt áll, mint a tavaszi országgyűlési választások idején. Orbán Viktor most közzétett forgatókönyvében a következő lépés az MSZP feldarabolása és szétzúzása, aztán a menekülő csapatok felmorzsolása és lemészárolása. Nem politikai ellenfélként kezeli az MSZP-ét, hanem a magyar nemzet elleni összeesküvők, hazaárulók csapataként, akiket a büntetőjog eszközeivel kell felszámolni és ezzel a magyar baloldalt végképp kiiktatni a politikai életből.
A politikai versengés ilyen méretű kriminalizálása ismeretlen az európai demokráciákban, de Orbán már régen túl van azon, hogy olyan apróságokkal törődjön, mint a demokratikus játékszabályok. 1998-ben már tett egy nevetségessé vált kísérletet a megfigyelési ügy kapcsán a politika kriminalizálására, de láthatólag most már bánja, hogy akkor nem élt jobban vissza a hatalom eszközeivel a baloldal szétverésére.
Orbán egyszer és mindenkorra ki akarja iktatni a baloldalt a magyar politikából, de valójában mindent megtesz arra, hogy a saját pártja jövőjét tönkretegye és az MSZP jövőjét biztosítsa. Hiszen a túlfenyegetés a legrosszabb fegyver, mert összekovácsolja az ellenfelet, s Orbán rossz politikus, mert nagyon gyakran használ olyan eszközöket, amelyek kontraproduktívak, azaz ellenkező hatást váltanak ki. Azt is lehetne mondani, hogy Orbán igazán mindent megtett a maga részéről az MSZP egységének összekovácsolására. Az MSZP-nek ugyan nagyon nagy szüksége is van most az egységre, de annál sokkal többre van szüksége, nevezetesen egy radikális pártreformra avagy újraépítésre, s ebben Orbán fenyegetőzése már nem segíthet. A pártreform már régen várat magára, de most új kényszerítő tényezők is jelentkeztek. Ha egy újabb belső anyag kikerül, akkor az MSZP már nem rokonszenvessé fog válni, vagyis nem a tisztességtelen politikai ellenfelek áldozataként fog feltűnni a közvéleményben és a saját támogatói körében, hanem nevetségessé válik olyan gyermeteg szervezetként, amely még arra sem képes, hogy ne nézzék átjáróháznak. A politikai maffia módszerei, a kiszivárogtatások és lehallgatások médiaterrorja idején már nem lehet tovább a balekot, a pancsert alakítani. Ez egy új ellenséges közeg, amihez undorral ugyan, de alkalmazkodni kell, tehát szigorú előírásokkal kell kivédeni a belső viták és anyagok kivitelét.
De ez még nem a reform, csak keserves alkalmazkodás. A fő kérdés a belső viták intézményes szabályozása, mert a pártdemokrácia nem lehet parttalan fecsegés, vagy kaotikus szétbeszélés. Minden párt egy olyan politikai közösség, amelynek vannak közös elvei, értékei és játékszabályai, aki azokat nem fogadja el, annak kívül tágasabb. Nyilván a társadalompolitikai platformról van szó, ami már számos alkalommal megsértette az elveket is, meg a játékszabályokat is. A Fidesztől eltérően az MSZP demokratikus párt élénk belső vitákkal, amelyeket állandóan folytatni kell, de konfliktus helyzetekben minden politikai közösség összezár. Ez a platform pedig a sértettségtől hajtva és a pártdemokrácia zászlaját lengetve minden konfliktus szituációban az ellenfelet támogatja, annak sajtójában a saját pártját támadó nyilatkozatokat tesz, s ezzel egy "csipet csapat" magát komoly politikai erőnek tünteti fel, holott akarva-akaratlanul csak a Fidesz játékszere és propaganda eszköze.
A párt határainak felvázolását a szervezeti átalakulásnak kell követnie, nevezetesen a megyei szervezeteket meg kell szüntetni, s az ország politikai és adminisztratív beosztásának megfelelően mielőbb regionális és kistérségi-választókerületi szerveződést kell kialakítani. Már régóta rebesgetik az MSZP-ben, hogy az új tagok felvételének rendszere is reformra szorul, hogy ne lehessen a betóduló holt lelkekkel "megvenni" a pártot, azaz párttisztséget és azon keresztül társadalmi pozíciót szerezni. A már bentlévő vezetőkre is szigorúbb szabályozás kell a széles és tartós társadalmi elfogadottsághoz. Egyfelől az összeférhetetlenség szűkítése, másfelől az üzlet és politika élesebb elválasztása szükséges, hiszen a társadalom azt várja el a politikustól, hogy teljesítsen a választott tisztségében, és ne játsszon kettős játékot - kinn is vagyok, benn is vagyok alapon - a gazdaság és a politika között. Ebben is közelíteni kell az európai normák felé, mert az MSZP, mint párt még nem vette észre, hogy már beléptünk az Európai Unióba, pedig a konvergencia programmal, illetve az euró bevezetésével kapcsolatos éles politikai viták elég határozott jelzések voltak, hogy már vége a régi szép időkből ismert belpolitikának, langyos provincializmusnak.
Az MSZP gyakorlatilag nem működik az Európai Szocialisták Pártja (PES) részeként, szegényesek a külkapcsolatai, és alig tud valamit az európai szociáldemokráciában folyó vitákról. Vakrepülést folytat és nagyon csodálkozik, amikor valamilyen nehézségbe beleütközik, pedig azt már évek óta vitatják a testvérpártjai Nyugat-Európában. Az MSZP szélesebb vezető gárdájának a felkészültsége az EU-ról minimális és kapcsolataik szegényesek az európai szociáldemokrácián belül. Ebben persze az Európai Parlament szocialista képviselői üdítő kivételek, de kilenc képviselő és szakértőik még nem csinálnak "Európát". Amíg az MSZP fenntartja ezt a korántsem fényes elszigetelődést az EU ügyektől és a testvérpártoktól, addig az EU-ban súlyosan sebezhető marad, mert minden hazai konfliktus esetén érthetetlenséggel és kapcsolathiánnyal találja szemben magát, ahogy ez a Forró Ősz esetén is történt. Arról nem is beszélve, hogy az EU-ban már a normális, üzemszerű működtetéshez és a magyar érdekek EU szintű képviseletéhez is a pártközi kapcsolatok gazdag hálózata szükséges. Ez persze nem lehetséges stratégiai kutatás és a baloldali szellemi élet támogatása nélkül idehaza, mert a baloldali értelmiségnek a nyugati demokráciák módjára megszervezett intézményes támogatása híján a párt súlyos vereséget szenvedett a hazai közbeszédben is a Forró Ősz idején.
Orbán megfogalmazta a mai helyzetben a brutális igazságot az MSZP számára: aki meghátrál és megoszt, azt lemészárolják, aki kitart és együttműködik, az nyertes lesz. Márpedig az MSZP Közép-Európa nagy és sikeres baloldali pártja, nagyságrendekkel sikeresebb, mint a lengyel és a szlovák vagy akár a cseh baloldal. De most újra neki kell rugaszkodni a pártreformnak, mint 1989-ben, hogy a két szűk esztendő után, 2009-ben már egy megújult MSZP nézzen szembe az Európai Parlamentbe való választás kihívásaival.
Ebben es csak ebben voltak szocialdemokratak. Ha ez megszunik akkor onnan megcsak ebben sem azok.
Egy szocdempart az egymassal veszekedo frakciok laza szovetsege ez az erosseguk. Es gyengeseguk is.De eppen ebben kulonboznek minden mas parttol szervezeti felepitesukben.
Meg hogy: " A két szocialista politikus úgy fogalmaz, hogy "meg kell teremteni azokat a formákat, amelyek alkalmasak a támogatói kör létrehozására és működtetésére". Úgy vélik, a különböző szakmai és civil szervezetek MSZP-hez való több szintű kapcsolódását kell megteremteni, mert ez a magyar baloldal megújításának egyik legjelentősebb szerkezeti, szervezeti iránya. "
Kiváncsi lennék, kiket is értenek itt ez alatt?
Melyek lennének azok a "különböző szakmai és civil szervezetek", amelyek egy központosított, szervezetileg is kommunista típusú párthoz szívesebben kapcsolódnának, mint egy sokszínű szocdem mozgalomhoz?
A tagozatoknak pl. az volt a nagy erősségük, hogy olyanok is szóhoz juthattak, akik szervezetileg nem kötődtek a párthoz. Ha most deklarálják, hogy ezentúl aztán itt is pártfegyelem van, akkor még ezeket a szimpatizánsokat is elveszítik.
Megegy ,ha ez megtortenik, sokan atlepnek a Kapolyi fele MSZDP-be, Igaz nem sok helyen de Szegeden es Nagykanizsan onalloan bejutottak az onkormanyzatba,mashol nem neztem. es mondjuk ha helyi szoci ,ismert vezetok atlepnek azok visznek szavazokat is.Az nem ugyanaz mint Csintalan , Szuros tavozasa.
Chaplini értelemben rokonszenves? Mert szerintem börleszkbe kívánkozik, ahogy a szocpárt két lábbal háromfelé igyekezett, és folyton orra eset a bázisdemokráciában. Ha már nekidurálták magukat, esetleg azt a pontot is kivehetnék az alapszabályból, hogy az alapszervezeteknek jogukban áll habostortát dobálni a kongresszuson.
A gyorsabb döntéshozatal és hatékonyabb működés érdekében megváltoztatnák a tagfelvétel rendjét
Új alapszabály létrehozását sürgeti Gyurcsány Ferenc kormányfő és Hiller István pártelnök egy a lapunk birtokába került, a szombati MSZP kongresszus elé terjesztett dokumentumban. A javaslat szerint az új MSZP-tagok csak két év után dönthetnének személyi kérdésekben, a megyei elnökségek felett bizonyos esetekben közvetlen irányítási jogokat kapna az országos elnökség és csak MSZP-tagok lehetnének a platformok vezetői.
Eljárt az idő az MSZP alapszabálya felett - erről Gyurcsány Ferenc kormányfő és Hiller István pártelnök ír a szocialisták szombati kongresszusa elé kerülő, lapunk birtokába jutott dokumentumban. A határozottabb politizálás, gyorsabb döntéshozatal és hatékonyabb működés érdekében a két szocialista politikus megváltoztatná a tagfelvétel rendjét, a tagozatok, platformok működésével kapcsolatos szabályokat, nagyobb hatáskört adna az országos és a megyei elnökségeknek. Gyurcsány Ferenc és Hiller István javaslata szerint az MSZP-be belépni kívánókat csak meghatározott számú párttag ajánlásával elindított folyamat végén lehetne tagnak felvenni. A korábbi fiktív tagfelvételi botrányok miatt azt is bevezetnék, hogy az új tagok a belépést követő két év után vehetnek részt a személyi kérdésekről való döntésekben. Gyurcsány és Hiller azt írja, "Még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a belépő új tagok az MSZP alapstruktúráiban létrejött vezetői, vezetési viszonyok átalakításának érdekében lépnek be a pártba." A Gyurcsány-Hiller javaslat a tagozatok és platformok szabályozását is megváltoztatná, a dokumentum egyik passzusa szerint az MSZP testületeinek választott tisztségviselői csak az MSZP tagjai lehetnének. Mint ismert, a párt irányvonalával számos alkalommal szembe menő társadalompolitikai tagozat vezetője nem tagja a szocialista pártnak. Ennek a szervezetnek volt ügyvivője az a Sipos József, aki a választmányi ülésre bekísérte a Magyar Rádió tudósítóját, aki titokban hangfelvételt készített az ülésről. A dokumentum azt javasolja, hogy platformok és tagozatok csak az elnökség és a választmány együttes jóváhagyó döntésével jöhetnének létre. A Gyurcsány-Hiller javaslat az MSZP elnökségének "jól körülhatárolt esetekben a megyei szervezetek felett" közvetlen irányítási jogokat adna. Ugyanakkor a megyei elnökségeknek is kiterjedtebb joga lenne az alapszervezetek irányításában. A két szocialista politikus úgy fogalmaz, hogy "meg kell teremteni azokat a formákat, amelyek alkalmasak a támogatói kör létrehozására és működtetésére". Úgy vélik, a különböző szakmai és civil szervezetek MSZP-hez való több szintű kapcsolódását kell megteremteni, mert ez a magyar baloldal megújításának egyik legjelentősebb szerkezeti, szervezeti iránya. A dokumentum szerint az MSZP jövőre tartandó kongresszusán fogja módosítani a párt alapszabályát. Információink szerint az MSZP szombati kongresszusa az önkormányzati és országgyűlési választást értékeli, valamint a Gyurcsány-Hiller javaslatot vitatja meg. A tisztújításra a jövő februári kongresszuson kerülhet sor, ahol várhatóan Gyurcsány Ferencet választják meg a párt elnökévé.
Ez a Sipos egy naiv lélek. Azt hiszi valamiért , hogy egy baloldali, szolidaritást előtérbe helyező párt tagja. Miközben a globális tőke hazai kiszolgálói vezetik a pártot a szadesszel együtt ( a balos retorika csak porhintés, a tettek beszélnek). Ezektől várja a kisember védelmét?? Hihetetlenül eltévedt ember.
"A Fideszben nincs ilyen lotyaszájúság. Ott mindenkit visszatart a félelem. A félelem, a központlag csorgatott lopott pénz és a szolgalelkűség tartja össze a Fideszt."
Ha kicseréled a fideszt mszp-re kb. hű képet kapsz a valóságról. Izlelgesd!
A cikk címe tökhülyeség. Valami "demokratikus centralista" barom fogalmazhatta.
A tagozat egyáltalán nem az MSZP-t, hanem a Gyurcsány és sameszeinek poltikáját támadja.
Origo:
Az MSZP-t támadja a Sipos-féle tagozat 2006. október 15., vasárnap, 21:42
Több kritikát is megfogalmazott az MSZP-vel és a kormánnyal szemben az MSZP Társadalompolitikai Tagozata. Ennek a szervezetnek volt tagja Sipos József, akivel egy rádiós újságíró is bejutott a párt választmányi ülésére. Sipost szombaton kizárták a pártból.
Az MSZP Társadalompolitikai Tagozata kormányzati irányváltást vár, "ha kell személyi konzekvenciákkal" - áll a szerveződés országos ügyvivői testületének az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.
"A Társadalompolitikai Tagozat nem kíván részese lenni Orbán Viktor hatalmi játszmájának, de kívánatosnak tartja a konzervatív oldal felelős gondolkodóival való párbeszéddel megteremteni azt a társadalmi nyugalmat, amely az ország felemelkedésének az alapja lehet" - fogalmazza meg a dokumentum, hogy minek érdekében lenne szükség az említett irányváltásra.
A tagozat szerint az MSZP-nek arra kell ösztökélnie a kormányt, hogy a gazdasági egyensúly megteremtését célzó lépéseinél az eddigieknél határozottabban érvényesítse a társadalmi egyensúly szempontjait, és hatékonyabban lépjen fel a társadalmi egyensúly követelményét semmibe vevő neoliberális politikával szemben.
"Mi azt gondoljuk, hogy egyetlen ember és többnyire ismeretlen segítői nem vihetik tartósan sikerre azt az értékrendet, amely elsősorban csak a munkájából és tehetségéből élő, sokszor kiszolgáltatott emberek szolgálatára hívatott. A tagozatnak éppen ez a politikai magatartása, másképp gondolkodása került a viták kereszttüzébe" - áll a közleményben.
Annak kapcsán, hogy az MSZP Országos Etikai Bizottsága kizárta a pártból az MSZP és a Társadalompolitikai Tagozat egyik alapító tagját, Sipos Józsefet, a tagozat közleménye megállapítja: "gondatlan" magatartása olyan etikai ügy, amely alkalmas a felelőssége megállapítására. Ez azonban felveti mindazon vezetők gondatlanságát is, akik funkciójuk, munkakörük alapján felelősek egy politikai testület munkakörülményeinek - zárt ülésének - a biztosításáért. Az ilyen irányú vizsgálat igénye azonban fel sem vetődött. A felelősségvállalás, a felelősségre vonás elmaradt.
Sipos József a párt választmányának október 7-i zárt ülésére bevitte a Magyar Rádió újságíróját és ezzel lehetővé tette Lamperth Mónika önkormányzati miniszter és Szekeres Imre szocialista elnökhelyettes ott elhangzott beszédének nyilvánosságra kerülését. (MTI)
Mádi Lászlót. (Fidesz)