a termőterület ellensúlyozza ezt egyrészt, ami megnő. a másik meg az, hogy így lehetőség nyílik arra, hogy ne monokultúrában termessz gabonát, hanem vetésforgóban több féle növényt. aminek több előnye is van:
- talajerőutánpótlás szemszögéből ez sokkal kedvezőbb, mert a) többféle növény nem meríti ki annyira a talajt, mivel eltérő a tápanyagigényük (és ugye a növények <nemtom pontosan mi ennek a szabálynak a neve> mindig a legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyag arányában veszik fel a többit. azaz ha kevés foszfor van, akkor a többiből is keveset vesznek fel), másrészt, mert vannak olyan növények (pillangósvirágúak ? ) amelyek képesek nitrogént megkötni. - a termékkínálat is megnő, így a jövedelmezőség is. - nagyobb mennyiségű takarmány jön ki egy lucernaföldből, mint egy kaszált rétből. az állatok ugyanis nem esznek meg minden füvet. ha termeszted a takarmányt, akkor csak azt az néhány növényfajt termeszted amit megesznek.
Amennyire én tudom, jóval kisebb terület kell. Ember meg van több, mert jellemzően ezek a technikák magas népsűrűségű, fejlettebb társadalmakra jellemzőek, ellenben a külterjes...
Bár azt még mindig nem fogtam fel, hogyan lehetséges ez.
Legeltetve mondjuk 200 marha tereléséhez kell 1 kovboj, 1 ló, meg 1 puli. Istállóban ezek hárman akkor se tudják ellátni 200 marha gondozását, ha megfeszülnek.
Legeltetve a fű nől a réten - istállózva úgy köll lekaszálni, odavinni, elérakni. Itatás detto.
Legeltetve a tehénlepény tökmindegy hova esik, ott pont jó - istállóban össze kell szedni, elszállítani, szántásba kiszórni.
Legeltetve a nap meg a hold világít, istállóban eletronyosan kell fotonokat gerjeszteni, hogy a tehen lássa, mit eszik. Sőt, ha jól hallottam, mi magyarok még fűtünk is a tehennek.
Rétet nem köll felépíteni, ellenben az istállót boxostul fel kell. Aztán állagmegóvni.
Ezt mind ellensúlyozza a tej és a kisebb földmennyiségen megtermelhető abrak miatt felszabaduló termőterület?
tudomásom szerint európában nem volt különösebb jelentősége. viszont az is egy érdekes dolog, hogy a mezőgazdasági forradalom az erdők visszaszorulásának az ideje is
ez ennél összetettebb dolog. az istállóban tartás eleve sokkal egyszerűbb mint legeltetni, csak takarmány kell hozzá. viszont az istállózással már teljesen más okok miatt tartják az állatokat, mint azt megelőzően a legeltetéskor.
a tehén esetén pl. ha legeltetik, nem nagyon van értelme a tejéért tartani, mert a puszta közepéről nehéz elszállítani a stuffot. ha viszont istállóban van, akkor sokkal könnyebb.
a mezőgazdasági forradalom előtti mezőgazdaságnak az volt a lényege, hoyg addig vetettél a földbe, ameddig az ki nem merült, de nem léteztek megfelelő talajerőutánpótló módszerek, hogy a termőképességet fenntarthasd. ezeknek 3 formáját szokás elkülöníteni: - a legprimitívebb a vadtalajváltó, ahol feltörnek egy adott területet, vetnek bele ameddig ki nem merül, aztán otthagyják, mennek a következő területre. ez ugye elég minimális területkihasználást tesz lehetővé. - a kétnyomásos lényege, hogy a földterület felébe vetnek, a másik felét meg parlagon hagyják és adott esetben állatokat hajtanak ki rá legelni. itt már a földterület felét kihasználják - a háromnyomásos hatékonysága már 2/3-os, itt a három részből kettő be van vetve.
mindhárom esetben a talaj a termőképességét az által nyeri vissza, hogy ugaroltatják, vagyis a földek jelentős részét egyszerűen nem tudják termelésre használni.
ezzel szemben az istállózó állattenyésztésnél a talajerőutánpótlás teljesen máshogy működik. eleve vetésforgót alkalmaznak, míg az előbbi esetekben gyakorlatilag monokultúrában termesztettek valamilyen gabonát (leginkább búzát). a vetésforgó meg eleve sokkal hatékonyabb talajerőutánpótlást tesz lehetővé. másrészt lehetővé teszi azt is, hogy ne csak gabonát, hanem mondjuk takarmánynövényeket termesszenek. ez kíméli a talajt is (asszem a lucernafélék képesek a nitrogén megkötésére, ami nagyon nagy előny, mert ez a legfontosabb és legnehezebben pótolható tápanyag), illetve nagyobb állatállományt tesz lehetővé. a nagyobb állatállomány meg több trágyát jelent, ami ugye talajerő utánpótlásra felhasználható. vagyis innentől kezdve nem szükséges ugaroltatni.
vagyis olyan mezőgazdasági technikák elterjedése (vetésforgó - az ugaroltatás kihagyása, istállózó állattartás, )
-- Kedves Igen7 kartács, világosítsd meg az elmémet légyszíves, hogy miért jó az istállózó állattartás. Úgy tűnik, mintha te vágnád a témát. Megfagy a tehén télen, vagy mi a nyű?
a briteknek sem osztott-szozott sokat, ugyanis a gyarmatokkal folytatott kereskedelem nem szűnt meg, és ekkor már ott voltak indiában is. a franciák ellenben elvesztették az összes gyarmatukat és csak az 1830-as években kezdtek újra gyarmatokat szerezni. ja és az amerikai függetlenségi háborúban ne felejtsük el, hogy az angolok az usa-val és a franciákkal szemben lokálisan vesztettek.
egyébként a francia gyarmatosítás első korszaka leginkább a gloire-ról szól, az uralkodó ház dicsőségének növeléséről. jelentősebb kivándorlás a gyarmatokra nem volt (egyedül quebecbe). sőt, a protestánsok is inkább más európai országokba menekültek, nem a tengeren túlra. mondjuk éppen ezért gazdaságilag nem érte őket nagy veszteség a gyarmatok elvesztése miatt.
De a britek elvesztettek a maguket. Szerintem alapvetoen kb. egyenrangu hatalmakrol volt szo, a franciak szarazon, a britek a tengeren voltak kicsit erosebbek.
A britek nem rendeztek le a franciakat, pont a forradalom elott ert veget egy haboru, ahol pont a franciak gyoztek. Nagyjabol egalban voltak, olyannyira, hogy a britek csak ugy tudtak legyozni oket huszonot eves haboruskodas soran, hogy szinte egesz Europa ellenuk harcolt...
Ezek a dolgok kis tulzassal Angliaban szinte a XXI. szazadig fennmaradtak... de mondjuk tulzas nelkul mondhatjuk, hogy a XVIII. szazadban ott se volt modernebb a kozigazgatas, vagy ott se volt kevesbe allamegyhaz (sot utobbi maig van).
"a forradalmom tömegbázisát gyakorlatilag csak a párizsiak adták, hmm, régi hagyomány szerint mondhatni
már akkor is ott, illteve a környéken élt a teljes lakosság jelentős része"
A nagy francia forradalom óta a vidékiek másodrendű állampolgároknak számítanak a párizsiak mögött Frankhonban.
Sőt, minél messzebb lakik valaki Párizstól, annál alacsonyabb fokon áll a társ. ranglétrán.
A legalacsonyabb a presztízsük persze a nem francia anyanyelvű nemzetiségeknek, baszkoknak, bretonoknak, korzikaiaknak, de nagyon alacsony rangja van egy guyenne-i vagy vendée-i parasztnak is.
Ezeket a párizsiak mélyen megvetik és vidéki bunkónak gúnyolják.
?ég egy párizsi arab boltosnak is nagyobb a szemükben a presztízse, mint egy vidéki gazdálkodónak.
