Az index cikkében ahol a Tudományos Akadémia költségvetése kerül nagyító alá. http://index.hu/tech/tudomany/mesko2316/
Meskó Attilát, az MTA főtitkára azon mondata szúrt szemet, hogy "nincs szándékomban lemondani mondjuk a Microsoft-licencet, amit minden intézetben használnak".
Miért nincs szándékéban? A magyar szellemi elitnek talán nehezére esne Linuxot használni?
Miért kötelezi el magát egy ilyen komoly intézmény egy monopolhelyzetben levő multicégnek?
Ezt a kérdést azért itt teszem fel, mert a tudomány művelőinek a véleménye érdekel... a Linuxos/számítástechnikus véleményeket nagyjából ismerem?
Ha pl. én egy ellenségek közé beépített ügynök lennék, nyugodtabban aludnék, ha semmiféle fájlban nem szerepelnének erről adatok. Maximum néhány ember tudna erről egyáltalán, és ha van ennek írásban nyoma, az legyen csak páncélban őrzött papíron, egyetlen példányban...
Az egész számítástechnikát tartják túl kockázatosnak egy csomó területen. Nehezebb a hozzáférést korlátozni, gyorsabban lehet másolni elektronikusan tárolt adatokat, mint papírokat. Értelemszerűen csak nagyon kevés olyan kényes információ van, ahol ez az ősi módszer is megéri.
Windowsról Linuxra cserélik le a francia parlament tagjai által használt munkaállomások operációs rendszerét
Putyin elrendelte, hogy az orosz titkosszolgálat a jelentéseit mechanikus írógéppel készítse. Nem bíznak a Windows-ban. Érdekes módon a Linux talán eszükbe sem jutott?
Mert mi a Win* előnye? Természetesen a kézre álló, az oprendszerhez 100%-ig hozzávarrt kiadványszerkesztő és táblázatkezelő. Használják ezek formtumait a nemzetközi publikációkban? Nem, (La)TeX szöveget várnak. Zavarja ez az ütközés az MTA mindennapi életét? Egy cseppet sem...
Én meg kérdezem, hogy a .doc-hoz tán nem kell külön program... sőt olyan külön program kell amiért egy profitorientált nagyvállalatnak kell nem is keveeset fizetni.
Én nem rajongok a PDF formátumért, de legalább van bőséggel korrekt és szabad valamint ingyenes író, olvasó alkalmazás hozzá.
Természetesen ismét hülyeséget beszélsz, de ez nem baj :)
Csak megkérdezem, hogy te hány informácitechnológiai nagyvállalatnál vettél részt kutatás&fejlesztési projectben? Merthogy nagyon magabiztosnak tűnik ez a kijelentésed.. jó lenne tudni, mire alapozol.
Ugyanis én úgy _tudom_, hogy a szabad szoftverek használata már nagyon régen szerves része az összes jelentős informatikai cégnél. Hol kisebb, hol nagyobb jelentősége van a szabad szoftverek szerepének...de azt nem mondanám, hogy dollárszázmilliókat viccből költenének el keményen profitorientált cégek... Meg ugyebár alternatíváról sem nagyon lehet beszélni egy csomó esetben. Például a webszerverek és verziókontroll alkalmazások területén milyen alternatíva van szerinted?
Nezd, a szabad szoftvereket minden nagyobb szereplo kizarolag politikai okokbol tamogat. Nem azert, mert az olyan jo, hanem hogy na legyen mar egy alternativa.
Javaslom, nézz utánna a nyílt forráskódú szoftvertechnológia mibenlétének mielőtt további hülyeséget leírnál.
Biztos van köze a kommunizmushoz a szabad szoftvereknek... nyilván a legnagyobb informatikai multicégek azért finanszíroznak dollárszázmilliókkal szabad szoftverek fejlesztését... Nyilván mind hülyék és te mindent jobban tudsz.
Linuxot használnak a francia honatyák írta: Bodnár Ádám , idő: 16:34
[HWSW] Windowsról Linuxra cserélik le a francia parlament tagjai által használt munkaállomások operációs rendszerét, miután az Atos Origin által lefolytatott vizsgálat eredménye azt mutatta, a képviselők munkájukat el tudják végezni nyílt forrású szoftverek használatával. A lépéstől jelentős költség-megtakarítást várnak.
Egyelőre nem tudni, hogy a Francia Nemzetgyűlés PC-ire milyen Linux-disztribúció kerül, az azonban biztos hogy irodai szoftvernek OpenOffice.orgot, webböngészőként pedig Firefoxot használnak a képviselők és levelezni is egy nyílt forrású kliens segítségével fognak. A projekt keretében több mint 1100 számítógépen cserélik le a Windowst és a Microsoft Office-t.
A francia közhivatalokban már számos helyen, például a Mezőgazdasági Minisztériumban és a csendőrségnél is használnak nyílt forrású szoftvereket, előbbi helyen egyes szerverek futtatnak Linuxot, utóbbi helyen OpenOffice.orgot és Firefoxot telepítettek, de a parlamenti gépek lesznek az első intéményi PC-k az országban, amelyeken együtt bevezetik a nyílt forrású operációs rendszert és alkalmazásokat. A projekt a tervek szerint jövő nyáron zárul le, így a 2007 közepén esedékes választáson a parlamentbe kerülő képviselők próbálhatják ki elsőként éles körülmények között az új rendszert.
Közben eszembe jutott még valami. Ma már nem csak az opensource projektek esetében beszélhetünk hatásos online segítségről. Az utóbbi időbben munkámból adódódan sokszor használtam a Microsoft Visual Studio-jat. Ha beleszaladtam valami problémába, akkor google és valamelyik fórumban, vagy msdn site-on megtaláltam a megoldást. Szóval most már ez nem csak az opensource sajátja, hanem nagyon jól működik fizetős szoftverek esetén is.
Persze, hogy szabad, de az alkalmazott kutatás. Ami a numerikus számolásokat illeti, azok ebben az esetben jóval könnyebben standardizálhatók (optimalizáció, idősoranalízis stb.)
Nem tudom, hogy pontosan milyen kutatásról beszélsz, de például magam, mint kutató mérnök (ha ezt szabad kutatásnak nevezni) gyakorlatilag naponta használom a Matlabot. Olyan lehetőséggekel rendelkezik műszerek vezérlésére, illetve adatgyűjtőkártyák használtanál, hogy azt kevés sw tudja.... Nyilván, ha valaki numerikus algoritmusokat kutat, akkor annak nem nagy segítség... De például az optimization toolbox az elég sok embernek megkönnyíti az életét.
Na de felkeltetted az érdeklődésemet és megnézem magam, hogy hogyan is áll az Octave jelen pillanatban.
Hát szerintem egy kicsit elbeszélünk egymás mellett.
Nem állítom, hogy a Matlab hibátlan. Sőt. Azt igazán nem értékeltem, amikor áttértek Java-ra bizonyos részeiben. Ennek ellenére az én személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy jól muködik. Kétség kívül vannak extrém esetek, amikor nem. Az számomra rossz eszközválasztást jelent, és igazad van, akkor jobb váltani.
Egyáltalán nem állítom, hogy nincs igazad. De szerintem itt nincs abszolut igazság.
2. Igen csak éppen Matlab alá is van egy csomó ingyenes toolbox. És ne feledjük, hogy a fizetősek közül egy kettő igencsak jól meg van írva. Sőt a Matlab első toolboxát az a Lenart Ljung irta, aki a csúcs kutatók között van/volt.
3. Nana. Nem csak a hülyebiztosság a fontos. Matlabban villámgyorsan lehet szép, tudományos publikációkhoz ábrát csinálni. gnuplot-ban ez egy fokkal "fájdalmassabb" a tapasztalotom szerint. És nem azért, mert lusta vagyok doksit olvasni...
Még valami. A kutatási feladatok nagymértékben specializáltak, továbbá újszerűek, emiatt igazán nem járunk jól előre kifejlesztett toolboxokkal. Amiket nem is fejlesztenek, mert nincs értelme, mert kicsi a piac.
Sokkal jobb egy az alapfunkciókat (pl. mátrixok kezelése, diagonalizálás) jól tudó programcsomag, mert az igazán komoly részét a programnak úgyis nekünk kell megírni. Inkább a mérnökök munkáját segítik hatékonyan a toolboxok, akiknek a feladatai sokkal inkább standardizálhatók.
Amúgy természetesen tudom, hogy van Matlab Linux alá, sőt, tetszőleges Unix alá, a hivatkozott helyen, ahol végül a rendszergazdát kellett megkérnem Octave installálására, Unix alatt használtam.
Ma már a saját "PC farmunkon" (olyan gépek, amiknek nincs semmilyen felesleges perifériájuk, még monitor sem, csak számolnak) én vagyok a renszergazda, emiatt könnyebben és rugalmasabban tudok szoftvert kezelni, azóta jött be a bugok könnyű kiküszöbölésének előnye.
A toolboxokat leszámítva a funkciók megegyeznek, a numerikus algoritmusok az Octave esetén legalább ugyanolyan jók, ráadásul a memória kezelésével nagyméretű mátrixok esetén sokkal kevesebb gond van (a Matlab sokszor adott "Segmentation fault"-ot, amikor egy bizonyos méretnél nagyobb mátrixot próbáltam használni, még akkor is, ha az összes rendelkezésre álló memória mérete jócskán elég volt. A prezentációs, grafikus képességei pedig nekem érdektelenek, mert nem marketing előadásokat kell megtartanom. Sokkal jobban érdekel az alapfunkciók kifogástalan működése és stabilitása.
Személyes tapasztalat, először emiatt használtam Octave-ot (ott, ahol akkor dolgoztam, volt Matlab is, mégis "muszáj" voltam felrakni a szabad szoftvert, pedig nem kevés utánajárásba került a rendszergazdánál). Tudományos célú numerikus számításokban gyakran megyünk el a gép kapacitásának végső határáig, a nyílt forráskódú szoftver előnye ilyenkor nyilvánvaló: ha van is ilyenkor felbukkanó bug, a google-lal keresve általában kiderül, hogy valaki már meg is oldotte, és a megoldás azonnal letölthető. Ha ebbe Matlabnál ütközöm, akkor persze írhatok a szoftvercégnek, aztán majd hónapok múlva lesz patch, vagy az új release-ben javítás.
Nekem addigra már régen késő, mert a cikket meg kell írnom, versenyben vagyok, részben az eredmények prioritásáért, részben, hogy adott idő alatt elegendő eredményt tudjak produkálni ahhoz, hogy legyen állásom, amikor az éppen adott szerződésem lejár. Amikor is nagyon sokszor pályázati versenyben helytállva kell megszerezni az új állást, gyakran nemzetközi színtéren.
Az Octave-hoz, az open source filozófiát követve, internetről kell letölteni GNU licenc-szel ellátott csomagokat, toolbox gyanánt, és kész.
A nyílt forráskodú szoftvert kutatóként tehát ezért részesítem előnyben, a pénzügyi okokon túl (a szoftver licenszre fordítandó pénzt, ha megmarad, másra is el tudom költeni értelmesen), összefoglalva:
1. nem bukkanok többször bugra, mint a fizetősnél, ellenben gyors hibajavítás (tipikusan google kereséssel megvan a megoldás kb. 15-20 perc alatt, letöltés, install mondjuk még félóra)
2. kedvemre válogathatok a mások által kifejlesztett toolboxok között, amikor kell. Nem kerül pénzbe, és jóval kevesebb időbe (nincs ott a megrendelés/kiszállítás időtényezője)
3. mivel "expert user" vagyok, a pofás interfész meg a hiper-szuper grafikai képességek nagyjából hidegen hagynak. Nincs meg az a problémám, mint az átlagusernek, hogy nem képes eligazodni a leíráson, ezért inkább hülyebiztosra kell tervezni mindent.