A Körös-Maros menti mócok neve is Moesiából eredhet. Valószínű a román copf népetimológiai belemagyarázás. Bár az igaz, hogy fonott hajuk volt, ami meg a hun népekre jellemző.
A romanizált lakosságot áttelepítették 270 körül Moesiába. Ezek lehettek a 'romanizált illir' pásztoroknak egy része. A dákok-géták egy másik része már időszámításunk kezdetén Moesiába vándorolt, és így nekik volt idejük az albánnal közös vonásokat kialakítő nyelvet kialakítani, meg el is romanizálódni. Moesia az aromunok és Románia között fekszik félúton, ideális lenne román őshazának.
Viszont Dacia sem ürült ki. Sosem szoktak csak úgy kiürülni területek, kizárólag a történészek fantáziájában. A dák lakosság nagy része nem romanizálódott, így nem is volt okuk beköltözni a Birodalom területére, hanem csak új urakat kaptak a nyakukba. Akik meg a gótok voltak, de milyen furcsa, hogy hivatalosan nincs közük a gótoknak és a gétáknak egymáshoz.
Az viszont más kérdés, hogy a regáti területeken a földrajzi nevek nagy része magyar eredetű és nem román, tehát ennyi erővel éppen annyira lehettek magyar nyelvűek is a dákok.
A rómaiak 270-ben Aurelianus császár alatt feladták Dacia tartományt, amelyet a gótok foglaltak el. A terület romanizált lakosságát áttelepítették Moesia tartományba. Dacia tartomány maradék eredeti lakossága eltűnt a népvándorlás során. A mai románok ősei Dalmatia tartományban élő romanizált pásztorkodó illirek voltak. Ők 568 után elmenekültek az avar támadások elől és a mai Makedónia területén telepedtek le. Amikor Bizánc 1185 után újra elvesztette a Balkán nagy részét vándorlásba kezdtek észak felé a románok pásztorkodó ősei , az 1200-as évek elején érték el Erdélyt, a Fogaras vidéken. A románok azon része aki nem vándorolt Havasalföldre és Moldvába, ma is létezik a Balkán déli részén, aromun a nevük.
"a románok is kulturális kontinuitásról beszélnek."
Szerintem az van a legkevésbé. Ha lehet egyáltalán valamilyen kontinuitásról beszélni a dákok és románok között, akkor az genetikai de az is csak többszörösen áttételes és részleges.
"Szerintem azért sokat számít a genetika is, mégha az identitást nem is az határozza meg.:-)"
érdekesnek érdekes lehet, de a genetika meg a kultúra az két teljesen külön dolog. a románok is kulturális kontinuitásról beszélnek.
"ha nekünk jogunk van sumir-hun-magyar azonosságelméleteket gyártani, akkor a románoknak is jogukban áll a dako-román kontinuitás elméletét hangoztatni."
balekoknak természetesen joguk van ilyesmihez, csakhogy ezeket nem is vesszük komolyan. a sumer-hun-szkíta-szíriuszi blablát se meg a dákórománt se.
Szerintem azért sokat számít a genetika is, mégha az identitást nem is az határozza meg.:-)
Egyébként meg a fene tudja, ha nekünk jogunk van sumir-hun-magyar azonosságelméleteket gyártani, akkor a románoknak is jogukban áll a dako-román kontinuitás elméletét hangoztatni.
Ellenkező esetben kettős mércéről beszélhetnének...
ezt valaki fejtegette azon a fórumon is ahol románokkal vitatkoztam a témáról. viszont a genetikai leszármazás ilyen szempontból irreleváns szvsz. a kultúrahordozók számítanak.
Tudom, hogy az, de tkp. minden nép etnogenezise bonyolult.
A románokét sem lehet egyértelműen levezetni a XIII-XIV. században a Balkánról fölhúzódó vlach pásztornépességből, de az állítólagos dák túlélő népességből sem.
Nyilván nagy szerepet játszottak abban a keleti sztyeppékről beáramló nomád türkök (besenyők, úzok, kunok), de szláv és germán népelemek is.
Mindenesetre kategorikusan nem zárható ki, hogy a dákok leszármazottainak egy része fizikailag megérték a vlachok bevándorlását, de identitásukat nyilván ekkorra már rég elvesztették.
nem beszélt itt senki kontinuitásról :) de a románok tényleg románnak (=rómainak) hívták magukat. ebből persze semmi nem következik arra vonatkozóan hogy kiknek is a leszármazottjaik ők.
Még valami eszembe jutott: a dák szót egy 'farkas' jelentésű indoeurópai szótőből eredeztetik. Vesd össze ógörög 'lakosz', az l-d alterációk gyakoriak bizonyos régi indoeurópai nyelvekben. pl. latin lingua- 'nyelv', ógermán 'tongua' - nyelv.
A dákok és a thrákok az indoeurópai nyelvcsalád szatem ágához tartozó nyelveken beszélő népek voltak. Olvastam régebben egy könyvet, ami pont a dák királyság történetével foglalkozott, de már kevésre emlékszem.
Többek közt arra, hogy újabban az indogermanisták már külön nyelvcsaládba sorolják a dákokat és a thrákokat. A dákokat a mőzökkel (moesi - Moesia) a dák-mőz, a thrákokat az anatóliai frígekkel a thrák-fríg nyelvcsaládba.
A thrák-fríg csoportban ugyanis a dák-mőzhöz képest még egy plusz hangváltozás is bekövetkezett.
Tehát a dákok és a thrákok rokonsága nyelvileg nem olyan nagyon közeli, kábé olyan lehet mint a szlávoké és a baltiaké.
