A rómaiak 270-ben Aurelianus császár alatt feladták Dacia tartományt, amelyet a gótok foglaltak el. A terület romanizált lakosságát áttelepítették Moesia tartományba. Dacia tartomány maradék eredeti lakossága eltűnt a népvándorlás során. A mai románok ősei Dalmatia tartományban élő romanizált pásztorkodó illirek voltak. Ők 568 után elmenekültek az avar támadások elől és a mai Makedónia területén telepedtek le. Amikor Bizánc 1185 után újra elvesztette a Balkán nagy részét vándorlásba kezdtek észak felé a románok pásztorkodó ősei , az 1200-as évek elején érték el Erdélyt, a Fogaras vidéken. A románok azon része aki nem vándorolt Havasalföldre és Moldvába, ma is létezik a Balkán déli részén, aromun a nevük.
"a románok is kulturális kontinuitásról beszélnek."
Szerintem az van a legkevésbé. Ha lehet egyáltalán valamilyen kontinuitásról beszélni a dákok és románok között, akkor az genetikai de az is csak többszörösen áttételes és részleges.
"Szerintem azért sokat számít a genetika is, mégha az identitást nem is az határozza meg.:-)"
érdekesnek érdekes lehet, de a genetika meg a kultúra az két teljesen külön dolog. a románok is kulturális kontinuitásról beszélnek.
"ha nekünk jogunk van sumir-hun-magyar azonosságelméleteket gyártani, akkor a románoknak is jogukban áll a dako-román kontinuitás elméletét hangoztatni."
balekoknak természetesen joguk van ilyesmihez, csakhogy ezeket nem is vesszük komolyan. a sumer-hun-szkíta-szíriuszi blablát se meg a dákórománt se.
Szerintem azért sokat számít a genetika is, mégha az identitást nem is az határozza meg.:-)
Egyébként meg a fene tudja, ha nekünk jogunk van sumir-hun-magyar azonosságelméleteket gyártani, akkor a románoknak is jogukban áll a dako-román kontinuitás elméletét hangoztatni.
Ellenkező esetben kettős mércéről beszélhetnének...
ezt valaki fejtegette azon a fórumon is ahol románokkal vitatkoztam a témáról. viszont a genetikai leszármazás ilyen szempontból irreleváns szvsz. a kultúrahordozók számítanak.
Tudom, hogy az, de tkp. minden nép etnogenezise bonyolult.
A románokét sem lehet egyértelműen levezetni a XIII-XIV. században a Balkánról fölhúzódó vlach pásztornépességből, de az állítólagos dák túlélő népességből sem.
Nyilván nagy szerepet játszottak abban a keleti sztyeppékről beáramló nomád türkök (besenyők, úzok, kunok), de szláv és germán népelemek is.
Mindenesetre kategorikusan nem zárható ki, hogy a dákok leszármazottainak egy része fizikailag megérték a vlachok bevándorlását, de identitásukat nyilván ekkorra már rég elvesztették.
nem beszélt itt senki kontinuitásról :) de a románok tényleg románnak (=rómainak) hívták magukat. ebből persze semmi nem következik arra vonatkozóan hogy kiknek is a leszármazottjaik ők.
Még valami eszembe jutott: a dák szót egy 'farkas' jelentésű indoeurópai szótőből eredeztetik. Vesd össze ógörög 'lakosz', az l-d alterációk gyakoriak bizonyos régi indoeurópai nyelvekben. pl. latin lingua- 'nyelv', ógermán 'tongua' - nyelv.
A dákok és a thrákok az indoeurópai nyelvcsalád szatem ágához tartozó nyelveken beszélő népek voltak. Olvastam régebben egy könyvet, ami pont a dák királyság történetével foglalkozott, de már kevésre emlékszem.
Többek közt arra, hogy újabban az indogermanisták már külön nyelvcsaládba sorolják a dákokat és a thrákokat. A dákokat a mőzökkel (moesi - Moesia) a dák-mőz, a thrákokat az anatóliai frígekkel a thrák-fríg nyelvcsaládba.
A thrák-fríg csoportban ugyanis a dák-mőzhöz képest még egy plusz hangváltozás is bekövetkezett.
Tehát a dákok és a thrákok rokonsága nyelvileg nem olyan nagyon közeli, kábé olyan lehet mint a szlávoké és a baltiaké.
bár némileg offtopik, de a román érvelés a kontinuitás indoklására a következő:
- vannak írott források, amelyek említenek vlachokat ill. latinul beszélőket a dunától északra. a szépséghiba az, hoyg a dunától északra nem csak daciában beszéltek latinul, hanem a fekete tengeri görög kolóniákban is. illetve maga a vlach szó jelentése idegent jelent. másrészt konkrét források a vlachokból először bizáncból vannak. hivatkozási alap náluk anonymus is :) - régészetileg meg egy bizonyos kerámiatípus folyamatos fennmaradására hivatkoznak mint bizonyíték a kontinuitásra. ez egy elég egyszerű ovális szürke kerámia. tehát fabrikáltak maguknak bizonyítékokat. igaz hogy ezek elég erőltetettek.
Colin McEvedy angol földrajz- és történelemtudós szavai: “A modern Romániában lakó, a latin leánynyelvén beszélő havasföldiek (Wallachians) és moldvaiak (Moldavians) először a 14. században említtetnek. Későbbi állításuk, hogy a Kr.u.a 2. században odatelepített rómaiak utódai, célzatosnak és kevéssé hihetőnek látszik. Ugyanis, a rómaiaknak Románia földjéről (270-ben) történt visszavonulását és az oláh (Vlach) államok megjelenését évezred választja el, amelynek során e föld szláv és nomád népek birtokát képezte, és amelyből teljesen hiányzik a római továbbélés bizonyítéka. Szinte bizonyos, hogy az oláhok a Balkán nyugati részéről származtak.”
McEvedy szavait illően erősíti Pierre George és Jean Tricart francia történészek műve: L’Europe Centrale - Geographie Physique et Humaine /Közép-Európa természeti és népességi földrajza (a 11. században).
A havasalföldi és moldvai fejedelemségeket magyar királyok létesítették a 14. században Magyarország védelme és hűbérurasága alatt. Míg az oláhok-románok Erdélybe való bevándorlása, az oláh fejedelemségeknek a török általi hódoltatása előtt lassú volt, később, de különösen a 18. században, több százezren menekültek át védelmet keresve és találva a magyar uralom alatt.
