Ő maga említette a cigányokat. Részlet Tomcat blogjából:
Fordulópont lesz ez, mert valaki megtörte a jeget. Beszélni kell, nyíltan ki kell mondani: a cigányok nem valók emberek közé, nem valók Európába, nem valók Magyarországra. Lassan már hetente halljuk a híreket: itt és itt valami történt, mire "az áldozat rokonai" összegyülekeztek, és lincseltek, és felgyújtották, és lövöldöztek, és így tovább. Érdekes, ezeknek mennyi rokonuk van. Nekem hónapokba telne egy tucatot összeszednem, és még akkor se biztos, hogy mindannyian jönnének velem mondjuk tévét ostromolni. Pedig nekik is rossz a szociális helyzetük, és felgyülemlett elkeseredettségük is akad.
A dolog megoldása igen egyszerű lenne. Ahol ilyen eset történik, ott helyi szükségállapotot kell hirdetni. Elvégre véres, halálos áldozatot is követelő zavargások törtek ki. Kijárási tilalom, este nyolctól mászkálás csak engedéllyel, s ami a legfontosabb, onnantól kezdve gyorsított és szigorított eljárás legyen minden bűncselekményre, ami azon a területen történik, vagy egy ottani illetőségű lakos követi el. Meddig? Amíg jónak látjuk. Egy évig, kettőig... Majdcsak elmegy a kedvük az összeverődéstől.
De erre hiába várunk, inkább megmagyarázzák és megbocsátják. Már tudjuk, hogy igaz, hogy szerencsétlen tanárt két cigány verte össze, de a végzetes rúgást, pont azt az egyet, egy ismeretlen harmadik férfi vitte be, aki a semmiből pattant elő, és illa berek, utána köddé is vált. A helyszínen maradtaknak meg olyan rossz a szociális helyzete, hogy semmiről sem tehetnek.
Csak aztán nehogy másokból is előbukjon a keserűség.
Arra azért kíváncsi vagyok, hogy ezek az emberek mivel foglalkoznak munkaidőben, hol dolgoznak? Ki adja nekik a fizetést? Lásd pl. "Lánchídi csata" résztvevőit. Ha én egyszer úgy döntenék, nem megyek dolgozni, inkább lezárok egy két forgalmasabb kereszteződést, másnap már tényleg nem kellene mennem...
Plágium vagy lelepleződés? Tomcat barátnője öt nappal Kövér László előtt hasonlította az űrhajósok hőpajzsához Gyurcsány Ferenc arcbőrét a blogján.
Megdöbbentő szövegazonosságra hívta fel a figyelmünket egyik olvasónk: Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke október 9-én, a Kossuth téri tüntetők előtt tartott beszédében azt mondta, hogy már a NASA is érdeklődik aziránt a különleges anyag iránt, ami Gyurcsány Ferenc arcát borítja, mert ahhoz képest az űrhajósok védőpajzsa csak tescós zacskó.
A szellemesnek szánt hasonlat azonban ekkor már öt napja, október 4. óta olvasható volt a neten, méghozzá a radikális blogger, Tomcat barátnője, Athina blogjában, a következő formában: "Kedves miniszterelnökünknek olyan vastag és kopásálló bőr van a pofáján, hogy Tomcat-tel azt várjuk, mikor jelentkezik a NASA, hogy lecserélné az űrrepülők hőálló pajzsát erre a Gyurcsányféle pofabevonatra. Akkor aztán biztos nem lenne több burkolatsérülésből adódó űrbaleset."
Mi következik mindebből? Kövér László nem más mint Athina, Tomcat barátnője, vagy egyszerűen csak blogokból merít ihletet beszédeihez?
Közben kiderült, hogy Tomcatnek van egy másik bűnügyei is, az utcán megtámadt a roma fiatalt, s a gázpiszolyából az egész tárat rálőtte. Ennek az ügynek volt mostanában a tárgyalása, még a bíróságon is botrányt okozott.
Emögé tényleg vigyorgó szájacskát és kacsintást kellett tenni.
Tényleg nagyon mulatságos, hogy valakit -teljesen mindegy, hogy kit - lehet, hogy meg fognak erőszkolni vagy összeverni. Ilyeneken én is jót szoktam derülni, esetleg, ha látom bearanyozza a napomat.
Hát, igen, Gyurcsány Fletó maradhat. Miért is ne maradhatna. Egyébként engem nem is zavar, elvégre ha nincs rendszerváltás és új alkotmány, teljesen mindegy, hogy hívják a miniszterelnököt. Azt azért megtehették volna, hogy leszavazzák, és a helyére tesznek egy másik gazembert, legalább a látszat kedvéért. De nem, még azt se. Mit nekünk sikkasztó, káromkodó, hazudozó, hiszen olyan szép programja van. Csomag, meg reform, tudjuk. Maradjon csak.
A szavazás napján, alig pár perccel azután, hogy az eredmény kimondatott, Budán, a Hadtörténeti Múzeum udvarán ledőlt Batthyány Lajos szobra. Csak úgy, magától. Na jó, nem egészen magától, hiszen véletlenül meglökte egy kisgyerek. De azért érdekes, hogy egy szobor ennyitől ledőljön. Éppen az övé. Éppen október 6-án. És éppen...
Egyesek azt állítják, az augusztus 20-i vihar előtt látták, amint a felhők egy percre szétnyíltak. Valaki lefényképezte, és megjegyezte, hogy a nyílásnak éppen olyan alakja volt, mint Nagy-Magyarországnak. Aztán persze mindenki rajta röhögött. Kivéve, aki szintén látta. Szent István napja volt, augusztus 20-a. Véletlenül, persze.
Ezek után vajon mi fog történni október 23-án? Nem tudom, de biztos aznap is lehet megint nyerítve röhögni és másokat flegmán lenézni. Csak aztán nehogy ráfagyjon a vigyor egyes pofákra.
Egészen más motivációról számol viszont be négy évtized múltán a szobordöntési akció egyik résztvevője, Faludy György költő, aki akkor a Szociáldemokrata Párt tagja volt: "Első emigrációm alatt, Párizsban megismerkedtem Károlyi Mihállyal, aki elmondta nekem, hogy Prohászka az első világháború idején az ő [Károlyi] hívei közé tartozott, és akkor fordult ellene, amikor a politikai opportunizmus ezt kívánta [...]
1946 áprilisának utolsó napjai egyikén [valójában május 8-án] Károlyi hazatért emigrációjából, röviddel azután, hogy én is hazaérkeztem - folytatja Faludy. - Mindjárt az első nap a Károlyi-palotába ment, melyet nem látott 27 esztendeje, körbejárt a szobákban, kinézett az ablakból a kertre, és megkérdezte: kinek a szobra áll ott? Mikor megtudta, ama kívánságát fejezte ki, hogy a szobrot vigyék el kertjéből - majd a palotát és a kertet, pár órával azután, hogy visszakapta, a köz rendelkezésére bocsátotta. Semmi sem történt. Egy év alatt Károlyi háromszor fordult ajánlott levélben az illetékes egyházi hatósághoz (úgy emlékszem, az érseki helynökhöz) azzal a kéréssel, hogy a szobrot az ő (Károlyi) költségén, az általa rendelkezésre bocsátott teherautón szállítsák el bárhová az országban. Minthogy válasz egy évig sem érkezett, Károlyi megkért bennünket, döntsük le a szobrot, lehetőleg úgy, hogy kárt ne tegyünk benne. Így történt. [...]
Károlyi és Prohászka
[Faludy] Szavainak hitelét megerősíti, hogy maga Károlyi Mihály is olyan fontosnak tartotta ezt az epizódot, hogy megörökítette emlékiratában. [...]
Ennek pedig el kell tűnnie innen, ha azt akarják, hogy ebben a házban éljekŤ - jelentettem ki, hátat fordítva a szobornak. Elég különösnek találtam, hogy az elmúlt évben a kormány nem távolította el ezt a Gessler-kalapot, amelyet az októberi forradalom emlékének meggyalázására raktak oda. Később megtudtam, hogy a szociáldemokraták már követelték az eltávolítását." [...]
Károlyi és Faludy motivációját azonban csak három-négy évtized múltán ismerhette meg a közvélemény. Akkor, 1947-ben, a szándékot nem ismerve, de e szándéktól teljesen függetlenül is joggal tekintette mindenki egyházellenes akciónak a Prohászka-szobor ledöntését.
Budapesten a partizánok (Marót csoport) felrobbantják Gömbös Gyula szobrát. Név szerint Padányi Mihály (fedőneve: Marót) mérnökhallgató és Janikovszki Béla (fedőneve: Ostor) orvos vett részt a "merényletben".
Ehhez Faludynak semmi köze nem volt, hiszen akkor a Csendes Óceánon harcolt a japánok ellen.
