Egyszer már szóba került, hogy a XX. század talán legnevesebb matematikusa (Kurt Gödel) csiszolt egy keveset Gottfried Wilhelm von Leibniz ontológiai istenérvén, és átadta barátainak.
Kurt Gödel súlyos elmebetegségben szenvedet és annak a következményei miat is halt meg. Nem tudta kilogikázni, hogyha sokáig nem eszik ételt, akkor a szervezete először legyengül, majd felmondja a működést.
Persze ez látszólag egy érvelési hiba lenne, valaki betegségeit felhozni a munkásságával összefüggésben, de az emberi elmehibák, másokra való átterjesztése miatt még sem az. Hasonlóan nem az, mint a virulógia. Itt minden jel szerint egyfajta neuro vírusok is szerepet játszottak. Bizonyos egyértelmű tudományos tévhitek elterjedésében.
Előadásában elhangzottakat (~30 percnél) ha jól és helyesen értelmezzük, akkor Gödel második nemteljességi tértele cáfolja is egyben az elsőt? Ez számomra nem meglepő, csak az eddigi kb féltucatnyi bizonyítékhoz + még egy bizonyíték, hogy Gödel első tétele nem jó, nem helyes, nem is tétel. Lényegében csak egy paradoxon.
Kurt Gödel, a modern logika kiemelkedő és rendkívül nagyhatású alakja is foglalkozott azontológiai istenérv formalizálásával. 1970-es írása először 1984-ben jelent meg; magyarul Csaba Ferenc mutatta be és egészítette ki e rekonstrukciót.30 A leginkább talán Leibnizből kiinduló, de számos ponton teljesen önálló Gödel-érvet itt nem részletezem, csupána gyenge pontját emelem ki. Nem lehetetlen, hogy létezik Isten, és Isten szükségszerű lény: lehetséges tehát, hogy szükségszerűen létezik Isten. Viszont a modalitások S5 elnevezésű rendszerének tétele, hogy ami lehetséges, hogy szükségekzerű, azsimpliciter is szükségszerű. Tehát szükségszerű, hogy létezik isten. De vajon mennyire plauzibilisaz S5 rendszer? A hétköznapi életben ritkán használunk egymásba ágyazott modalitásokat, de azért előfordul: ' Lehetséges, hogy elkerülhetetlenegyrenoválás', ' Lehet , hogy csaprakell majd ütni a másik hordót is." Egyik esetben sem törölhető a 'lehetséges', nélküle mást jelentenek a mondatok. Az S5 rendszer tehát sokszor nem Adekvát. Bizonyos viszont, hogy S5 szóba sem kerülhet, ha a lehetőség és a szükségszerűségkülönböző értelemben szerepel (azaz, ha a 'lehetetlen' és a 'szükségszerűen hamis'nem azonosak). Márpedig a'lehetséges, hogy létezik szükségszerű lény' mondatban a'lehetséges'csak episztémikus értelemben kézenfekvő: nincs tudomásunk róla, hogy ne így lenne, vagyhogy ne lehetne így. A "szükségszerű" viszont objektív, külső, tárgyi értelemben szerepel.
Ugyanez, tehát az S5 rendszer alkalmazása a gyengéje Hartshorne és Malcolm, valamint PlantinGa ontológiai típusú istenérveinek isMint erre Csaba Ferenc is rámutat (65–66. és 68.o). És persze ezért érvénytelen a Grayling-hordó Filozófiai Kalauzban vázolt "bizonyítás" is."
A dolog persze összetettebb és a kognitív tudománynak is köze van hozzá. Úgy kezdődött hogy néhány matematikus fejébe vette, hogy a MATEK MINDENEK FELETT ....ÜBER ... meg szárazabb érzés ... Meg a Matek a tudományok császára és királynője. Meg minden tudományok tudománya és alapja. Logikák logikája és mindent lehet vele helyettesíteni, még a filozófiát is a tudományfilozófiát is. Tehát kitalálták úgy köbö 140-120 évvel ezelőtt a tudományfilozófiát helyettesíteni kívánó szándékkal a MATEMATIKAI FORMALIZÁLÁST
Itt ugye az volt a gond, Gödel ontológiai istenérvénél, hogy egy alap axiómát már az emberek nem hittek el, hogy igaz lenne. Mert bizony az alap axiómák sokszor csak hitre épülnek és semmi másra. Másrészt meg pont itt kezdődnek a gondok, tehát az axiómákkal, amelyek ugye nem REÁLIS DEFINICIÓK, hanem csak "ALAPIGAZSÁGOK", tehát dogmák, amelyeket megkérdőjelezni sem szabad, tehát nem is lehet dönteni róla, hogy igazak-e, vagy sem. Tehát már maguk az axiómák is "se nem bizonyíthatóak, se nem cáfolhatóak". - Spanyol viasz felfedezése a folyamat ugye... Kék az ég és zöld a fű ... szerű.
A valódi tudományterületek éppen ezért nem is axiomatikusak, hanem reális definíció, vagy csak elnevezés alapúak. A reális definíciók és az elnevezések viszont vitathatóak.
Miért nem teszem? Mert a matematikai formalizálás az, amikor a nyelvi mondatokat behelyettesít valaki képletekbe. Gödel ezen tétele meg eleve nem matematika, hanem inkább egy igen butuska filozofálgatás csak. Ja és még annak is hibás.
Egyébként megírhatnám matematikai formalizált nyelven is a feltárást Gödel első nemteljességi tétel érvénytelenségéről, hogy az alapvető tudományos elvekbe ütközik. Felesleges, de ha még is megtenném, akkor ez lenne a kiindulási alapja:
Nos a Sz.ptikus Társaság vitacsoportjában csak harmadik variációba engedélyezett témafelevetés még él és már ~100 komment van alatta és vannak betámadások is szépszerivel. Egyet ide is idézek és a rá adott válaszomat is. Szerencsére higgadt tudtam maradni .. amit az itteni megedződésnek köszönhetek:
Ezt írtad Lajos S. egy külön megosztásban: "Egely kerék kisokos nevű ..... terjeszt észtvesztő marhaságokat Gödelről és tételeiről. A köz iránti szakmai kötelességem ezt az infot megosztani." - Nos éppen ezért vagyok itt, tehát a tudományos módszertanban előírt tesztelés miatt. Tehát gondolom akkor az is szakmai kötelességed, hogy betartsd a helyes érvelés és a kulturált vita szabályait, továbbá amit állítasz, azt minimum pontosan leírod, hogy mi is, tehát MI A HIBA? Sőt jómagam úgy tanultam, hogy a hibát valamiféleképpen bizonyítanod is kellene, hogy tényleg hiba és nem csak a képzelődésed. Tehát kérlek fejtsd ki!!!
A Lajos S. egyébként lótuszfaktusz matematikus. Szakmai lap elbírásól és az MTA matematikai intézetének a tagja. Egyeztettem már onnét egyébként más tagokkal is, akikkel lehetett normálisan társalogni írásban. Ez kis pukkancsz sák.
Az Isteneket (lásd Isten összeszámlálás) , tehát s ok-sok Isten tényét sem lehet Hamis Dilemmával leszűkíteni. Hogy "Isten létezik" és "Isten nem létezik" lehetőségek közül lehet csak választani.
60 hozzászólásnál jár és eddig sikerült túlélni a minden jel szerinti törlésre hajazó jónéhány kommentet. Persze vannak a felvetésnek támogatói is ... de azért ez egy 90 éves tudományos dogma megdöntése ... Sokaknak fájó dolog.
Nos két változatban törölték, a harmadik verzió eddig még maradt (43 hozzászólásnál tart) és nem tudni meddig:
Gödel első nemteljességi tételének pszichológiai elemzése:"A Gödel tételben szereplő 'nem eldönthető állítás' egyszerűen azért nem dönthető el, mert eleve úgy lett megfogalmazva, hogy önmagának ellentmondjon. Abban pedig semmi csodálnivaló nincs, hogy egy önmagának ellentmondó, azaz logikai hibát tartalmazó állítás nem eldönthető. A Gödel tétel az ilyen 'patologiás állításokról' bizonyítja, hogy eldönthetetlenek - de ezt formalizálás nélkül is tudjuk."forrás Geier János ELTE Pszichológiai Intézet, mellesleg alapból matematikus. Bővebb verzió itt: Gondolat 2004
A matematikai formalizálás határai és hibái. Feltárásra és bizonyításra került, hogy Kurt Gödel (1906-1978) matematikus elő nemteljességi tétele valójában nem felel meg a tudományosság elveinek és az így hibás, elvethető és áltudomány. Mivel főként egy hamis dilemmára alapuló, így érvénytelen érvelési hiba. A dolog annyira egyértelmű, hogy a tesztelések alapján 14-15 éves gyereke is megértik miért hibás. Ezt szemlélteti az alábbi memetikai mémkép:
Az Isteneket sem lehet Hamis Dilemmával leszűkíteni.
Hogy Isten Létezik és Isten nem létezik lehetőségek közül lehet csak választani.
Ha egy elv (levezetés, bizonyítási kísérlet stb) csak a teológiában, vagy a metafizikai filozófiában, és annak belső szabályaik szerint helyesek és máshol és általánosan nem, akkor az bizony áltudományos elv. Egy olyan megállapítás és levezetés a teológiában, hogy csak a saját "Isten"-ük, amely neve Jahve Isten az valóságos és logikus, de a többi Aton, Hórusz, Mithrász, Dionüszosz, Attis, Krisna, Visnu, Baál, Thor, Wotan, Borvo, Marduk, Allah, Ré, Zeusz, Siva, Dyḗus, Ahura Mazdá, Nagy Manitu ... nem az, dettó áltudomány. Sem a logika sem annak egy eleme nem kisajátítható és csak "egy van belőle és az övék az igazi"**- vá sem tehető.
Humánetológiai, tehát emberállati csoportok megfigyelési eredményem és kísérletem eredménye jelenleg. Az áltudományos emberállti csoportosulás, tehát a Tényeket Tisztelők Társaságából ki és levált ateistákkal alapított Sz.eptikus Társaság ... törölte az alább kérdésfelvetést és elemzést. Igen mert önellentmondásaikra és áltudományos voltukra mutat rá. Gödelnek ugyan is volt ugye istenérve is .... most akkor Gödel abban tévedett, másban meg nem? Vagy minkettőben tévedett?
Gödel ontológiai istenérve hibás, rossz és úgy néz ki a többi tétele is az:
Kurt Gödel matematikus első nemteljességi tétele érvényes-e, vagy csak főként egy hamis dilemmára alapuló, így érvénytelen érvelési hiba? Tényleg csak két választási lehetőség van? Van még is van több is? Nem kellene inkább ezt átsorolni a paradoxon példákhoz? Mint David Hilbert Grand hotel levezetése is oda van sorolva?
Egy másik ráébresztő példa is indulásként bemelegítésileg: A matematikában sok fura dolog lehetséges a belső szabályai szerint helyesen. Így a 2,4 +2,4 = 4,8 egész számra való kerekítéssel éppen ilyen. Ebben az esetben 2+2=5 és teljesen logikusan és szabályosan.
Örömmel fogadnám, akit érdekel a téma elolvasná és véleményezné... de lehetőleg érdemi kritikával. Mit kellene jobban kifejtenem, mit nem ért, mi az ami meg nagyon jó és érthető benne, mi az amiben tévedek, mit kellene még bele tennem, megemlítenem? .... stb.
"Kurt Gödel érdeklődése 1943-tól kezdve fordult a filozófia felé. Eleinte a matematika filozófiai kérdései foglalkoztatták, a leghíresebb - publikált - tanulmányai e téren a Russell matematikai logikájával ill. a Cantor-féle kontinuum-hipotézissel foglalkozó írások."
Az a helyzet, ha jobban belegondolunk, akkor a gyakorlatilag egyik tétele sem matematika, hanem csak filozofálgatás. A filozófiai állításokat helyettesített be a matek sötét oldalát képző formalizálásba. Magyarán csak kódolni próbált ... és hát nem túl jól ...
