Kedves honfitársak, ne más botjával verjétek a csalánt. Eleget ártott már ez alatt a pár nap alatt az országnak a hőbörgésetek.
Nehogy félreértsetek nem a Gyurcsányt akarom védeni, hanem mindünk megélhetését. Ha tovább folytatjátok, mé nagyobb sárban leszünk mint eddig voltunk.
A demokráciát senki nem kérdőjelezheti meg, főleg nem az aki az elmúlt négy évben be sem járt gyakorolni az állampolgárok által ráruházott kötelességét. Hol volt amikor oda kellett volna figyelni, hogy az MSZDSZP kormány még csak meg sem próbáljon trükközni ?
A demokrácia legnagyobb ellensége SZVSZ az aki az utcára küldi a híveit, ahelyett, hogy a demokrácia intázményében a parlamentben lépne fel a hasonló esetek ellen.
Mivel senkinek az élete, szabadsága nem forgott veszélyben teljesen fölösleges volt utcai megmozdulásokat szítani. Csak azt érte el vele, hogy az ország még rosszabb helyzetbe került.
Vagy csak a hatalomról lenne szó, még ha beledöglünk is (mármint mi egyszerű állampogárok) ?
Ha nem érted a dolgot, akkor fel szoktad szívni magad ? Amúgy én sem szidtam anyukádat. :-)
Talán be kéne járni az ülésekre ? Nyilvánosságra hozni a stikliket ? Ötleteket adni, hogyan lenne jobb az állampogároknak ? Nem pedig kibekkelni a 4 évet, aztán ha mégsem nyernek, akkor meg csinálni itt a fesztivált. Pár ezer embert meg lehet vezetni ezzel a hazug Fletó dumával, meg emiatt menjünk ki az utcára oszt úgyis lemond, aztán mi kormányzunk tovább szöveggel, de SZVSZ a legtöbb embernek több esze van. Viszont emiatt a pár ezer ember miatt fogunk szívni mind a 10 millióan. Persze most már nem lehet megmondani akkor is ennyire megszívtuk volna, ha nincs a balhé. A szíváson meg legfőképp azt értem, hogy romlik a Forint, és a befektetők is kétszer meggondolják ide adják-e a pénzüket. Igaz így majd 3 év múlva megint elő lehet jönni a rosszabbul élünk dumával.
Itt van, verhetitek...lehet, hogy még használ is a botnak?
A megfáradt római katonák hideg éghajlatú területeken csalánlevelekkel ostorozták magukat egyrészt a hideg (a csaláncsípések felmelegítették a bőrt), másrészt pedig ízületi fájdalmaik miatt. Ebből a csapkodásból alakult ki az a mai napig használatos gyógyító eljárás, mellyel a reumát és a köszvényt csalánnal kezelhetjük.
az ellenzek ugyan hogy tudna megakadalyozni barmiben is a kormanyt????? pont arrol nyitottad a topikot, hogy szted az ellenzeknek meg tuntetni se kene te skizofren vagy vazmeg
Vitatkozzunk már az angol alkotmányról. Mikor változtatták meg a Magna Chartát, a Petition of Rightsot, a Bill of Rightsot? Az hogy a bíróságok által folyamatosan változik az evidens, de maguk az alapdokumentumok ugyanazok.
Mit kéne bizonyítanom? Melyik Alkotmány volt hatályban 1956ban és melyik most? Ugyanaz? Akkor meg miről beszélsz? Szép is lenne, ha most is minden paragrafus "A Magyar Népköztársaság"-al kezdődne. Csakhogy a módosításokat ugyanaz a párt /persze állítólag utódpárt/ részvételével hajtották végre, mint amelyik megalkotta.
Igazad van finanszíroznunk kellett. De 4 évig finanszíroznunk kellett az úgynevezett ellenzék fizetését is akiknek az lett volna a dolguk, hogy ezt megakadályozzák. E helyett meg tudjuk mivel foglalkoztak. Már aki bejárt dolgozni. Lehet, hogy akkor most nem a Gyurcsány ellen tüntetnének, vagy tüntetés sem lenne.
Nem a kinnt ácsorgás a gond, hanem annak a következményei. Ami ugyanúgy meglátszik a buxánkon, mint az előző 4 év.
Mivel a Népköztársaság helyett már Köztársaság szerepel mindenhol, ezért ez se jött össze. :)
Attól hogy megváltoztatták meg nem biztos hogy jobb lett. Angliában mikor változatták meg utoljára az Alkotányt. Persze ott teljesen más a jogrendszer, de ők azért tökéletesen elvennek vele. Nekünk miért kellenek ilyen összetákolt valamik.
vagy mondjuk ezzel mi a gondod?:9/1957. (IX. 13.) IM rendeleta tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
Az 1957. évi 53. törvényerejű rendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a művelődésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
Általános rendelkezések1. § (1) A tartásdíjnak külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezményben (a továbbiakban: egyezmény) említett áttevő hatóságként az Igazságügyminisztérium, átvevő intézményként pedig a Népjóléti Minisztérium jár el.
(2) Az eljáró magyar hatóságok az egyezmény rendelkezéseit a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően alkalmazzák.
Tartásdíj érvényesítése és behajtása belföldi hitelező által külföldön2. § (1) Az a Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy, aki tartásdíjra igényjogosult (a továbbiakban: belföldi hitelező) valamely egyezményes államban lakó vagy tartózkodó személlyel (a továbbiakban: külföldi adóssal) szemben követelt tartásdíjának külföldi bíróság útján történő érvényesítésére és behajtására irányuló kérelmét bármelyik magyar helyi bíróságnál (városi, kerületi bíróságnál, a továbbiakban együtt: helyi bíróságnál) előterjesztheti.
(2) A helyi bíróság tájékoztatja a belföldi hitelezőt arról, hogy a külföldi adós lakó- vagy tartózkodási helye szerinti állam joga a tartásdíjnak bíróság útján való érvényesítéséhez milyen feltételeket állapít meg, továbbá arról, hogy a kérelemhez a szóban levő állam joga, valamint az egyezmény 3. Cikkének 3. és 4. bekezdése értelmében milyen okiratokat (meghatalmazást) kell csatolnia, illetőleg milyen adatokat kell közölnie.
(3) Ha a külföldi adós lakó- vagy tartózkodási helye szerinti állam joga a belföldi hitelező vagyoni és családi körülményeinek igazolására környezettanulmányt kíván meg, a helyi bíróság a környezettanulmány elkészítése céljából a belföldi hitelező lakóhelye szerint illetékes első fokú gyámhatóságot - nagykorú személyek esetében a szociálpolitikai csoportot - hivatalból megkeresi, és a környezettanulmányt a kérelemhez csatolja.
(4) Ha a külföldi adóssal szemben a magyar bíróság tartásdíjat megállapító jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozatot (ideiglenes intézkedést megállapító végzést) hozott, a kérelemben ezt is elő kell adni. A kérelmet felvevő helyi bíróság a kérelemhez való csatolás céljából hivatalból beszerzi a tartásdíjat megállapító határozatot, továbbá beszerzi a tartásdíj iránti perben eljárt bíróságtól a per érdemi tárgyalásáról készült jegyzőkönyv hiteles másolatát is.
(5) Amennyiben a külföldi adós lakó- vagy tartózkodási helye szerinti állam joga a külföldi bíróság ítéletének végrehajtása tekintetében különleges eljárási szabályokat állapít meg (exequatur vagy lajstromozó eljárás stb.), a belföldi hitelező kérheti, hogy a jogerős magyar ítéletet a külföldi bíróság ilyen eljárási szabályok szerint hajtsa végre (egyezmény 5. Cikk 3. bekezdés).
3. § (1) A szükséges okmányok beszerzése után a helyi bíróság a belföldi hitelező kérelmét jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell az egyezmény 3. Cikkének 4. bekezdésében említett adatokat.
(2) Ha a belföldi hitelező a tartásdíj iránti igényét a Magyar Nemzeti Banknak nem jelentette be, vagy a külföldön történő perléshez, illetőleg végrehajtáshoz devizahatósági engedélyt még nem kapott, a helyi bíróság a belföldi hitelező kérelmét magában foglaló jegyzőkönyv másolatát a Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztályának küldi meg. Ezt a jegyzőkönyvet az igény bejelentésének, illetőleg az engedély megadása iránti kérelemnek kell tekinteni. A Magyar Nemzeti Bank az engedély megadásáról a helyi bíróságot is értesíti.
4. § E rendelet 2-7. §-ának hatálya alá tartozó ügyekben a belföldi hitelezőt tárgyi költségmentesség nem illeti meg, kérheti azonban, hogy őt a helyi bíróság személyes költségmentességben részesítse. Ha a helyi bíróság a belföldi hitelező részére nem engedélyezett teljes személyes költségmentességet, felhívja őt arra, hogy az előrelátható fordítási költséget, illetőleg - részleges költségmentessége folytán - annak általa fedezendő részét helyezze bírósági letétbe.
5. § (1) Ha a külföldi bíróság a belföldi hitelező javára a tartásdíjat megítélte és a külföldi adós nem teljesít, a belföldi hitelező a végrehajtás elrendelése céljából a külföldi bírósághoz intézendő kérelmét bármely helyi bíróságnál előterjesztheti.
(2) A kérelmet a helyi bíróság jegyzőkönyvbe foglalja, amelyhez csatolni kell a külföldi bíróság ítéletét.
6. § (1) A helyi bíróság a jelen rendelet 3-5. §-a alapján jegyzőkönyvbe foglalt kérelmet (két példányban), valamint az ahhoz csatolt iratokat és a devizahatósági engedélyt az Igazságügyminisztériumhoz terjeszti fel; egyben jelentést tesz arról, hogy a jelen rendelet 4. §-a értelmében a belföldi hitelező az előrelátható fordítási költségeket letétbe helyezte, illetőleg, hogy részére teljes vagy részleges költségmentességet engedélyezett.
(2) Az Igazságügyminisztérium, ha a kérelmet alakilag és tartalmilag megfelelőnek találja, azt mellékleteivel együtt közvetlenül a külföldi átvevő intézményhez továbbítja. Ellenkező esetben az iratokat hiánypótlás céljából visszaküldi a helyi bíróságnak.
(3) A jelen rendelet 4. §-ában szabályozott esetben az Igazságügyminisztérium a kérelmet és az iratokat lefordítás céljából az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodához (a továbbiakban: OFFI) juttatja el azzal, hogy az OFFI a fordítást az Igazságügyminisztériumnak, a díjjegyzéket és a fordítási díj befizetésére szolgáló csekklapot pedig a kérelmet felvevő helyi bíróságnak küldje meg. A helyi bíróság a belföldi hitelező által bírói letétbe helyezett összegből a fordítás díját az OFFI-nak átutalja, a felesleget a belföldi hitelezőnek visszajuttatja, illetőleg - ha a letétbehelyezett összeg a fordítás költségeinek fedezésére nem elegendő - a belföldi hitelezőt a különbözet befizetésére szólítja fel. Ha a helyi bíróság a belföldi hitelező részére költségmentességet engedélyezett, intézkedik a fordítás költségeinek (részleges költségmentesség esetében a költségek bírósági letétbe nem helyezett részének) az OFFI részére a bíróság ellátmánya (javadalma) terhére való utalványozásáról.
7. § Az Igazságügyminisztérium a külföldi átvevő intézménytől az egyezmény 6. Cikkének 2. bekezdése értelmében kapott tájékoztatásról a belföldi hitelezőt közvetlenül értesíti.
Tartásdíj érvényesítése és behajtása külföldi hitelező által belföldön8. § (1) Ha külföldön lakó vagy tartózkodó személy (a továbbiakban: külföldi hitelező) kíván Magyarországon lakó vagy tartózkodó személlyel (a továbbiakban: belföldi adós) szemben tartásdíj iránti igényt érvényesíteni, a külföldi áttevő hatóság által hitelesített meghatalmazásban az illetékes magyar gyámhatóságot fel kell hatalmaznia arra, hogy - ha erre szükség van - eseti gondnok kirendelése útján a magyar bíróság előtt a per megindítása, illetőleg a megítélt tartásdíj végrehajtása tárgyában eljárhasson.
(2) Az átvevő intézményként eljáró Népjóléti Minisztérium a külföldi áttevő hatóságtól hozzá érkezett, tartásdíj megállapítására irányuló kérelmet, amennyiben az nem felel meg a magyar jog szabályainak, valamint az egyezmény 3. Cikke 4. pontjában foglalt rendelkezéseknek, hiánypótlás céljából visszaküldi az átvevő hatóságnak.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett kérelem megfelelő, azt a Népjóléti Minisztérium a 9., 11. és 12. §-okban szabályozott eljárás lefolytatása céljából a belföldi adós lakóhelye szerint illetékes első fokú gyámhatósághoz továbbítja.
(4) Az idegen nyelven érkezett kérelmeknek, valamint azok mellékleteinek az OFFI útján történő lefordításáról a Népjóléti Minisztérium gondoskodik.
9. § (1) A gyámhatóság a belföldi adóst meghallgatja arra nézve, hogy hajlandó-e önként tartásdíjat fizetni; a gyámhatóság az adós nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalja.
(2) Ha a belföldi adós a tartásdíjat vagy annak egy részét hajlandó megfizetni, a gyámhatóság erről a Népjóléti Minisztériumnak - a külföldi átvevő hatóság értesítése céljából - jelentést tesz; egyben tájékoztatja a belföldi adóst arról, hogy a tartásdíj összegét - a Magyar Nemzeti Bank engedélyével - a külföldi hitelező számára a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. útján kell átutalnia és egyúttal felhívja az adós figyelmét arra, hogy nemteljesítés esetén a nyilatkozata alapján végrehajtásnak van helye (11. §).
(3) Az előző bekezdések rendelkezéseit a fordítás költségei tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a fordítás díját a Népjóléti Minisztérium részére kell megtéríteni, és ebben a vonatkozásban a Magyar Nemzeti Bank engedélyére nincs szükség. A belföldi adósnak a fordítási díjak megfizetését vállaló nyilatkozatát külön jegyzőkönyvbe kell foglalni.
10. §11. § (1) Ha a Népjóléti Minisztérium a külföldi hitelezőtől az áttevő hatóság útján arról szerez tudomást, hogy a belföldi adós az önként vállalt tartásdíj összegét nem utalta át, az adós lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot a jelen § (2) bekezdésében szabályozott eljárás lefolytatására utasítja.
(2) Ha az adós a gyámhatóság felszólítására nem tudja igazolni, hogy a tartásdíj összegét átutalta, a gyámhatóság a pénzkövetelésnek végrehajtás útján való érvényesítéséhez a Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztályának engedélyét kéri. Az engedélyezés után a gyámhatóság a belföldi adós nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet a jövőben lejáró részletekre is kiterjedő végrehajtási záradékkal történő ellátás céljából az adós lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnek küldi meg.
(3) A bírósági végrehajtó a végrehajtási záradékkal ellátott és hozzá eljuttatott jegyzőkönyv alapján a tartásdíj behajtása iránt a Vht. szabályai szerint intézkedik. A végrehajtás során befolyt összeget a bírósági végrehajtó a külföldi hitelező nevének és pontos lakcímének, valamint a Magyar Nemzeti Bank engedélyszámának feltüntetésével átutalás végett a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 982.300-46. számú számlájára fizeti be. Munkabérre vezetett végrehajtás esetén a letiltott összeget a jelen §-ban felsorolt adatok közlésével maga a munkáltató közvetlenül a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. említett számlájára köteles befizetni.
(4) A gyámhatóság a végrehajtási eljárás eredményéről a külföldi áttevő hatóság értesítése céljából a Népjóléti Minisztériumnak jelentést tesz.
(5) Ha a belföldi adós a fordítás díját a nyilatkozatában vállalt határidő alatt nem fizeti meg, a gyámhatóság a nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet végrehajtási záradékkal történő ellátás céljából az adós lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnek küldi meg. A bírósági végrehajtó a Vht. szabályai szerint jár el és az összeget a Népjóléti Minisztérium javára hajtja be.
12. § (1) Ha a belföldi adós a gyámhatóság előtt történt meghallgatása során úgy nyilatkozik, hogy a tartásdíjat, illetőleg annak egy részét nem hajlandó önként megfizetni, a gyámhatóság a külföldi hitelező tartásdíj iránti igényének per és végrehajtás útján való érvényesítéséhez a Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztályának engedélyét kéri.
(2) Az engedélyezés után a gyámhatóság a külföldi hitelező által adott meghatalmazás alapján a hitelező érdekeinek képviseletére eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok a hitelező képviseletében a tartásdíj megállapítása iránt az illetékes bírósághoz keresetet nyújt be.
(3) Ha a külföldről érkezett iratokat a Népjóléti Minisztérium fordíttatta le [8. § (4) bekezdés], az eseti gondnoknak a keresetben kérnie kell, hogy a bíróság a belföldi adóst perveszteség esetén kötelezze arra hogy a fordítás költségeit a Népjóléti Minisztériumnak térítse meg.
(4) Ha a vonatkozó külön jogszabályok értelmében közvetlen letiltásnak, illetőleg felhívásnak helye van, a munkáltató köteles a megítélt tartásdíjat a külföldi hitelező nevének, pontos lakcímének és a Magyar Nemzeti Bank engedélye számának feltüntetésével átutalás végett a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 982.300-46. számú számlájára befizetni.
(5) A bíróság a jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozat kiadmányát a külföldi áttevő hatósághoz való továbbítás céljából a Népjóléti Minisztériumnak megküldi.
13. § (1) Ha a Népjóléti Minisztérium a külföldi hitelezőtől az áttevő hatóság útján arról szerez tudomást, hogy a belföldi adós a jogerősen megítélt, illetőleg előzetesen végrehajtható tartásdíjat nem utalta át és az ügyben nem került sor a 12. § (4) bekezdésében említett közvetlen bírósági letiltásra, az ügyben eljárt gyámhatóságot a jelen § (2) bekezdésében szabályozott eljárás lefolytatására utasítja.
(2) Ha az adós a gyámhatóság felszólítására a megítélt tartásdíj átutalását igazolni nem tudja, a gyámhatóság az eseti gondnokot arra utasítja, hogy a jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozat alapján az illetékes bíróságnál kérje a végrehajtási lap kiállítását.
(3) A bírósági végrehajtó a végrehajtás során befolyt összeget, illetőleg a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) a végrehajtó által letiltott összeget a jelen rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. számlájára fizeti be.
(4) A végrehajtási eljárás eredményéről a gyámhatóság a külföldi áttevő hatóság értesítése céljából a Népjóléti Minisztériumnak jelentést tesz.
14. § Ha külföldi hitelező magyar bíróság előtt belföldi adóssal szemben tartásdíj megállapítására irányuló pert indít és ennek során az eljáró bíróság a külföldi bírósághoz jogsegély (pl. tanú kihallgatása, szakértői vélemény beszerzése stb.) iránti megkeresést kíván intézni, a bíróságnak az egyezmény 7. Cikkében említett megkeresőlevelet - amennyiben e tekintetben nemzetközi szerződés vagy viszonosság másképpen nem rendelkezik - diplomáciai úton történő továbbítás végett a megkeresett állam bíróságának hivatalos nyelvén készült fordítással ellátva az Igazságügyminisztériumhoz kell felterjesztenie.
15. § A külföldi személy által a tartásdíj megfizetése iránt belföldön indított per és a tartásdíj behajtása iránt indított végrehajtási eljárás (11-13. §) az egyezmény 9. Cikkének 1. bekezdésére figyelemmel tárgyi költségmentes [a 2/1958. (II. 16.) IM rendeletnek a 3/1961. (XI. 25.) IM rendelet 1. §-ával módosított 2. §-a, valamint 8. §-a].
Vegyes rendelkezések16. § Az egyezményben említett tartásdíjon családi jogviszonyon alapuló tartásdíjat kell érteni.
17. § Az egyezmény értelmezése és alkalmazása során felmerülő vitás kérdések tekintetében a bíróságnak az Igazságügyminisztérium, a gyámhatóságnak pedig a Népjóléti Minisztérium állásfoglalását kell kérnie.
18. § A tartásdíj érvényesítésével és behajtásával kapcsolatban a bíróság és a gyámhatóság, továbbá az Igazságügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium mint áttevő hatóság, illetőleg átvevő intézmény előtt a jelen rendelet alapján folyó eljárás (kérelem jegyzőkönyvbe foglalása, megkeresések továbbítása, szükséges felvilágosítás stb.) az egyezmény 9. Cikkének 3. bekezdése értelmében illetékmentes.
19. § A jelen rendeletet az 1957. évi augusztus hó 23. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.
ad 2 mas faszaval valo csalan elveres. Gyurcsany es Medgyessy a GDP 10%at koltotte el az elmult 4 ev alatt, hogy megnyerjek a valasztast. en nem szavaztam rajuk, megis finansziroznom kell az ujravalasztasukat magasabb adok formajaban. na ez a mas faszaval valo csalanelveres.
te meg nem birod elviselni, hogy 1o.ooo ember a Kossuth teren acsorog. na ez az intolerancia.
Áruld már ez, baszki, ki tiltott be bármiféle tüntetést?
Ugyanolyan nyugiban lehet handabandázni a Kossuth téren, mint első nap, mondjuk tegyük hozzá, kurva gyorsan, hogy az első pár száz tüntetőt úgy fizette meg a Fidesz, hogy lézengjen már pár órát arrafelé.
Az, hogy kedden és szerdán szétvert egy-két csürhét a rendőrség, az nem érinti a gyülekezési szabadságot - mert abba nem fér bele semmiféle gyújtogatás, meg macskakövek dobálása.
"kb a polgarok fele egyetert a tuntetessel, kb fele nem. ha a polgarok 99.99% nem ertene egyet a tuntetessel, akkor sem lehet betiltani. ez a gyulekezesi szabadsag. tanuljad a demokraciat."
Ki beszélt itt bárminek a betiltásáról ? Viszont nekem is meglehet a véleményem.
A tüntetők is csak egy név ellen tüntetnek. Ezzel szemben állítottam néhány nevet. Pontosan azoknak a neveit, akik minden alkalmat megragadnak, hogy az utcára vonuljanak híveikkel együtt. Persze az nem érdekli őket, hogy valaki (na ki?) csak a saját céljai elérése érdekében használja fel őket. Valaki akinek a célja az ország destabilizálása a saját pecsenyéje sütögetése érdekében. Aki már kétszer nem tudott hatalomra kerülni, harmadik alkalom meg nemigen lesz, ezért vesztenivalója sincsen. Csak az a gond, hogy MI fogjuk a kertiparti költségeit állni. Na ezért nyitottam ezt a topikot.
