[0|2003.12.02]Laja73 - Kérjük... : Üdv a nyelv tudorainak! Legújabb dilemmám a "Kérjük" kezdetű mondatok helyesírása: "Kérjük, ne gyújtson rá" - ez, gondolom, vesszővel helyes - de vajon a kimaradt "hogy" szó miatt? "Kérjük az öv becsatolását" - itt szerintem nem kell vessző, valamit kérünk "Kérjük a jegyeket kezelni" - nem tudom, ez egyáltalán helyes mondat-e
[1|2003.12.02]Kis Ádám -> [0]: Szerintem pontos az elemzésed. Kérdéses csak az utolsó mondat lehet: "Kérjük a jegyeket kezelni"- ez eléggé németesnek tűnik. Az én nyelvérzékem szerint így lenne jó: "Kérjük, kezeléjék a jegyüket!" A főnévi igeneves felszólító módba nemigen illik bele a "kérjük", a célnak megfelelne a "Jegyeket kezelni!" mondat, habár ez nem nagyon udvarias. Van, aki szerint ez sem igazán magyaros, de ezt túlpurizmusnak érzem, Arany is írhatta: "Szaporán hé, nagy a rakás, mozogni!" Kis Ádám
[2|2003.12.03]rumci: Kérjük a biztonsági sávot elhagyni! Kérjük a biztonsági sá ... Ne arra!
[3|2003.12.03]Laja73 -> [1]: Köszi! Amúgy a felkiáltójeleket kifelejtettem, de persze azok vannak.
[0|2000.07.25]Ezso - Levéltöredék barátnémhoz v. felé?: Úgy éreztem, hogy muszáj újabb témában hozzászólnom a jelenlegi nyelvhasználathoz. Aki egy kicsit nagyobb vállalatnál dolgozik, bizonyára ismeri azt a jelenséget, amikor toldalékok helyett névutókat használnak olyan tipikus mondatokban, mint: "Elküldtem a feljegyzést az igazgató felé." vagy "Az ügyfelek felé intézett kérdésekre kapott válaszok hiányosnak bizonyultak. Erről nekem mindig a futballközvetítések jutnak eszembe, ahol helytálló lehet egy ilyen mondat: "A hátvéd elrúgta a labdát a csatár felé." Ám, a fenti értelemben a használat tökéletesen elhibázott, hiszen a -nak/nek, a -hoz/hez/höz (olykor -tól/től) ragokat angolszász mintára igyekeznek lecserélni. Ebben az értelemben a feljegyzés egyáltalán nem biztos, hogy megérkezik az igazgatóhoz, illetve bizonytalan, hogy az ügyfelek megértették-e a kérdéseket. Helyesen: 'igazgatónak', 'ügyfelekhez'.
[1|2000.07.25]Kis Ádám -> [0]: Elnézést a nullázóktól, hogy érdemében szólok hozzá. Kedves Ezso! A jelenséget régről ismerem. Hozzá lehet tenni, hogy a hivatalos nyelv egy immár megrögződött formulája az ilyen címzés: Feljegyzés X.Y. igazígató úr részére. Ez azért is zavar, mert ha készítek egy feljegyzést X. Y. részére, az számomra inkább azt jelenti, hogy helyette készítettem. Az angolszász minta hatásában nem vagyok biztos (nincs kizárva), de ez a jelenség szerintem régebbi, mint ahogy az angol hatás megerősödött. Kis Ádám
[2|2000.07.25]phls: Barétnômhöz :-) De igazad van, ez a ronda hivatalos(kodó) stílus. Egyébként a hátvéd is a csatárhoz rúgja a labdát; ha csak feléje, azaz az irányába rúgja, akkor az ellenfél könnyen megszerezheti a lasztit.
[3|2000.07.26]Ezso -> [2]: BarátnÉmhoz - Berzsenyi D. Csak egy gyenge próba volt :-(( Kösz a hozzászólást a passzhoz. Persze én is úgy értettem, hogy az a laszti egyáltalán nem biztos, hogy megtalálja a csatárt. Egyébként ezt a problémás formát a múltkor tévében is hallottam. Sajna.
[4|2000.07.26]phls: No igen. Azóta a -nô és -né viszont különvált.
[5|2000.07.27]vurugya: A csetepaté viharában küldtem egy golyót a seriff felé. McGregor hangtalanul összerogyott. Küldtem egy golyót a seriffnek. Nem értette a dolgot, hát betöltötte a coltjába. Igaz, ami igaz, sok a névutós megoldás a hivatali kommunikációban. Viszont épp a minap küldtem egy levelet, melyen a címzés ez volt: X.Y.Z. részére. Kimondottan jólesett ezt írni, afféle régies és uras megoldásnak éreztem. Szerintem nem szabad elvenni a hivatali nyelvtől minden névutót! Csak módjával... vurugya által
[6|2000.07.27]phls: Ha a seriffbe küldted volna a golyót, szegény McGregor ma is élne... -:)
[0|1999.12.10]Medieval - Mi az, hogy "PITÍV"?: Kedves Kartácsok! Egyszer valamelyik hozzászólásomra azt írta valaki, hogy PITÍV volt. Így: P I T Í V. Én sok művelt, tájékozott embert megkérdeztem, hogy mit is jelent ez a szó, de senki sem tudta. Talán Ti. Ha megvan a válasz, hadd süllyedjen! Előre is köszi! Medieval
[1|1999.12.11]ZsB -> [0]: Nem lehet - csak tippelek -, hogy nyelvi játékról van szó? Én a piti és a primitív összegyúrását, vagy a pitinek az -ív képzővel való "fennköltítését" gyanítom. Én is szoktam olyanokat gyártani: "ma nagyon piszkatív vagy". Bár a legvalószínűbb, hogy sajthuba, elgépelte a primitívet.
[2|1999.12.11]Kis Ádám: Szerintem nem helyes a megoldásom, de az jutott az eszembe, hogy az illető, elítélendő módon a piti :((((, azaz kicsinyes, jelentéktelen jelzőt akarta használni. Ezt azonban nem egyszerűen, hanem az áltudományos stílus jelmezébe öltöztetve, akkép, ahogy ZSB mondja. Tehát, ami rendszeresen és tendenciózusan piti, az lehet pitív is. (Persze, a jelenlevők esetében ez a jelző tévedés és rágalom.) Kis Ádám
[3|1999.12.13]Medieval: Szóval mindenképpen negaTÍV. Tehát a kedves hozzászóló piszkatív módon dehonesztatív eszközökkel válaszolt nekem. Azistenfáját! Most már teljesen szomoratív lettem.
[4|2000.01.06]Dubois -> [3]: Lehet, hogy valamilyen kifejezés rövidítése. Pl. KAFÉ a valami iránti érdektelenség nyers kifejezésére.. :)
[1|1999.07.12]doki162: hol talalok nyelvesz konyveket. mit erdemes elolvasni (az alapoktol kezdve). lehetoleg magyarul, esetleg angolul. erdekel: szemantika, szintaktika, morfologia, mondattan, stb.
[2|1999.07.12]Kis Ádám -> [1]: Doki Ajánlom a Nyelv enciklogűpédiáját A nyelv labirintusát és a A nyelv és a nyelvek c. műveket
[3|1999.07.12]Tova Szilárd -> [1]: Jómagam "A mai magyar nyelv" c. könyvet olvastam rongyosra... (Bencédy -- Fábián -- Rácz -- Velcsovné; Tankönyvkiadó)
[4|1999.11.14]buta Elizabeth -> [1]: Doki, ne ásd el magad, nemrég kerültem a Tasztalhoz és én is megtaláltalak. Legyen ez a topic a nyelvészek igazi találkahelye! F. de Saussure: A nyelvészet alapjai Szerebrennyikova:Általános nyelvészet A. Jászó Anna: A magyar nyelv könyve Nem írtad bele, hogy olvasol-e idegen nyelven,mert vannak nagyon jó művek németül, angolul és oroszul is. Üdv, Elizabeth
[2005. 07. 01]Fonetikai csoportok
[1|2005. 07. 01]Stamina:
... Nemrég találtam egy oldalt, ahol egyszerű technikák vannak leírva, amikkel könnyen meg lehet jegyezni tetszőleges dolgokat:
http://www.vlaardingen.net/~tom/Mainmenu.htm
A számok megjegyzéséről szóló rész, az angol nyelv fonetikai szabályaihoz kötődnek:
http://www.vlaardingen.net/~tom/Tut08.htm
Az érdekelne, hogy a magyar nyelv hangjait hasonlóképpen az angol példához milyen fonetikai csoportokba lehet sorolni? A módszer szerint ezeket a csoportokat kell számokhoz rendelni úgy, hogy minden számjegy 0-9-ig le legyen fedve és egyértelmű legyen az egyes hangcsoportok és számok összerendelése.
Természetesen a módszer az eredeti angol változattal is működik, de ha az angolban nem előforduló magyar hangokat is belevesszük, akkor könnyebb lenne magyar emlékeztető szavakat kitalálni a számokhoz.
[2003. 06. 26.]Örökbirtok
[1|2003. 06. 26.]Kis Ádám:
A tartalom szóval foglalkozom. Mégpedig abban a kontextusban, ami azzal a dologgal foglalkozik, amivel a tartalomszolgáltató . Ennek kapcsán jöttem rá, hogy a tartalom eredetileg csak birtoka lehet valaminek. Minden magyar és angol meghatározás arra utal, hogy valamié vagy valamin belül van. A felvetett kontextusban azonban nem.
Kinek van ötlete hasonló szavakkal?
Férj, feleség, unoka, unokatestvér ....
Kis Ádám
[2|2003. 06. 27.]LvT ->[1]:
Kedves Ádám!
> Ennek kapcsán jöttem rá, hogy a tartalom eredetileg csak birtoka lehet valaminek.
Ilyen szintem minden hasonló jellemző, pl. a szín, az alak, az anyag stb. eredetileg csak birtoka lehet valaminek.
De a fentiek szerintem azért markánsan különböznek pl. azon szavainktól, melynek utolsó -a hangja tkp. E/3. birtokos személyjel, pl. bátya, ipa, napa, ill. (talán személyjel) anya, apa, atya, anya stb.
(Egyébként ez a kontraszt grammitikalizálódhat is: egyes nyelvekben külön birtokos szerkezet szolgál az "állandó", és egy másik fajta az "ideiglenes" birtoklás kifejezésre.)
[3|2003. 07. 31.]Igali:
Tartalom? Tartom. Alom. Hm. Nem birtok. Megtart valamit a lényegéből. Vagy inkább megtart valamit a lényegben.(Inhalt)Igy a tartalom valmit megőriz, felmutat. Nem biztos, hogy az egészet, csak amit fontosnak "tart". Ami benne van az egészben, de nem maga az egész. Hm?
[1| 2002.05.16] debreciner
A behozott külföldi termékek csomagolásán található "magyar" nyelvü szövegek néha úgy hatnak, mintha nem is magyarok írták volna öket.
Pl. ananász konzerv dobozán: "Minosegnet megarzi"
[2|2002.05.17]LvT -> [1]:
Kedves debreciner!
> A behozott külföldi termékek csomagolásán található "magyar" nyelvü szövegek néha úgy hatnak, mintha nem is magyarok írták volna öket. Két eset lehetséges: - Nem magyarok írták: a Magyarországon gyártott termékek többségén az idegen nyelvű feliratok magyaroktól származnak. - Nem magyarok szedték, nyomtatták. Szerintem a kirívó hibák többségét ez okozza: az eredeti szöveg akár helyes is lehetett. Az általad hozott "Minosegnet megarzi" hibá is tikipus sajtóhibáknak tűnnek.
[3|2002.05.18]despil hun1 -> [2]:
Üdv mindenkinek
Nem tudom, kicsit off topic, azt hiszem, de nekem a nem import termékeken kívül is báncsa a szemem néhány felirat. Pl., Budapest, új jegykiadó automaták:
AZ AUTOMATA NEM VISSZAADÓS
Aha. te meg ne vagy magyarul beszélős.
Persze lehet, hogy ez is import termék. De lássuk be, hogy az import termékek feliratai néha sokkal jobb magyarsággal vannak írva mint a hazai termékek feliratai. Ami azért elég szomorú..
[2001. 07. 23.]Nem igaz, hogy tagadom
[1|2001. 07. 23.]bicycle-repairman:
Állít az ember valamit, vagy tagadja azt, ami a vonatkozó témában nem érez igaznak? Sok nyilatkozó takarózik a tagadással, ha mond valamit, pedig állítva is érthető lenne, amit mond, talán pont ezzel kerüli ki, hogy később vádolják ezzel.
- Én nem akarok itt nagy dolgokat mondani, nem szeretnék senkit ledegradálni, csak el akarom kerülni, hogy...
vagy pl. a mai Blikkben kaptam el az Antall József elleni tervezett merényletről szóló cikkben: "név nélküli nyilatkozat: - Hazudik az, aki tagadja, hogy Antall József ellen nem terveztek merényletet." Most akkor mit állít ez a névtelen?
[2|2001. 11. 23.]beep -> [1]:
Es amikor a kollegam azt talalta allitani a kiderithetetlen attributumokkal rendelkezo kolarol, hogy "nem nelkulozi a koffeinmentesseg meg nem letenek hianyat", akkor vajon mit allitott? Szerintem emlekmuvet hujesegnek, de azert szep, nem?
Sajnos már kezd romlani az írásom, köszönhetően, hogy sokszor van szükségem gyorsabban írásra (még középiskolás vagyok), de mondták már egypáran, hogy milyen szép az írásom. Nekem erről az a véleményem, hogy nem szép csak egy kicsit rendezett, bár én gyakran nagyon nem vagyok megelégedve vele. Vannak még olyanok, akik - ha nem is ipari szinten, de hobbin igen - foglalkoznak ilyenekkel? Érdekelne a véleményetek, hogy Ti hogyan és mivel csináljátok ezt? Szerintem a normálisabb írás a töltőtollnál kezdődik? Szerintetek?
...
[2|2003. 01. 07.]rumci
Nekem rém ronda volt mindig is az írásom (de legalább helyes), úgygigy irigyellek. A szépírással művészi szinten való foglalatoskodás a kalligráfia. Ennek keleten (kínai-japán területen) nagy a hagyománya, csodálatos dolgokat csinálnak. Sajnos magyar kalligráfiával nem foglalkoznak túl sokan, és sokszor az egész a kirakatrendezés nívóján meg is reked. Sok ötletet nem tudok adni, csak azt javaslom, próbálj a neten meg könyvtárakban kutakodni. A kulcsszó: kalligráfia.
Ma délelőtt a rádióban miniszterelnökünk kb. hétszer jelentette ki, hogy a közalkalmazottak "nyolc egész hetvenöt tized százalékos" béremelést kapnak. Repesett a szívem, hogy ilyen váratlanul megduplázták...
[2|2000. 09. 22]Kis Ádám:
Olimpián elosztja a vezető riporter az időt a körkapcsolás résztvevői között: öt részre osztjuk az időt! Az első 1/3-ad Lacié, a második 1/3 Karcsié, a további 3 1/3-ad Zolié. Kis Ádám
[3|2000. 11. 28.]Kenus:
Szintén a miniszterelnök úr jelentette ki (még tavaly és többször is), hogy az elkövetkező évben nagyságrendekkel több pénz jut a kultúra támogatására. Miután a nagyságrendet többesszámban használta, a magyarul tudók joggal gondolhatták örömmel (és kissé meglepődve), hogy az igéret legalább százszoros növekedét jelentett. Természetesen a növekedés - ha volt egyáltalán - nem volt ekkora. Valószínűleg soha nem tudjuk meg, hogy a miniszterelnök úr (vagy tanácsadói) szerint mekkora egy nagyságrend.
[1999. 03. 02.]Magyarulez hol van?
[1|1999. 09. 02.]liska:
A rulez kifejezés miből van?
[2|1999. 09. 07]Dulifuli -> [1]:
Szerintem angol eredetű, a "rules" szóból származik, aminek jelentése: 1. szabályok; 2. uralkodik. Persze, lehet, hogy más jelentése is van, ezt fejből írtam. Szerintem nagyjából azt akarja jelenteni, hogy: "Király!"
[3|2000. 03. 13.]nandi:
Root, Administrator, Supervisor, Operator. Mindegyik ugyanazt jelenti vagy van különbség?
[4|2000. 03. 13]Tova Szilárd -> [3]:
Az első három (Root, Administrator, Supervisor) eltérő rendszereken ugyan, de ugyanazt jelenti: a rendszeren "korlátlan hatalommal" bíró, kiemelt felhasználó.
Az „operator" az egyszerű felhasználónál több joggal bíró, de lehetőségeiben korlátozott, szintén speciális szerepű felhasználó.
[5|2000. 03. 14.]NevemTeve:
Ha már off-topic, legyen kövér: a felhasználó utasítgatja a számítógépet, az operátor viszont végrehajtja a számítógép utasításait, pl: tedd fel a szalagot, kapcsold be a nyomtatót, stb.
A West End-es topic adta az ötletet, hogy még egy újfajta nyelvi jelenségről írjak. Gombamód szaporodnak a kórháztól ugyan igen távol eső tevékenységet folytató, ám nevében mégis kórházra utaló üzletek. Nálunk Káposztásmegyeren pl. Cipőklinika nyílt, Újpest központjában pedig Sör-, és Borpatika várja a terápiára áhítozókat. Láttam már Kulcsklinikát is...A McDonalds lehetne a II.Bel.o.?
[2]Ansaldo ->[1]:
Azt hiszem, ez olyasmit akar jelenteni, hogy az adott üzletben, műhelyben stb. kiválóan értenek a tevékenységükhöz, pl. a cipőt gondos "ápolás" alá veszik, a hibáiból (betegségeiből) kigyógyítják. Ez a klinikás szójáték szerintem inkább vicces, mint rossz. Még mindig jobb, mint ez az amerikás center- és shop-orgia.
[3]vince:
Nálam a csúcs az: Ausz puff kliník. Amit nem egészen így irnak (ejtés szerint karcoltam ide) de egy teljesen magyar cég, teljesen magyar kuncsaftokkal. Gondolom tudjátok mivel is foglalkoznak. (nem, nem a végbelekkel :-))) Autók bizonyos részével. Amúgy korrektül dolgoznak.
Nem tetszik a bosszankodó szerep, de az alábbi jelenség mindig érzékenyen érint. Úgy tudom, hogy a magyar nyelvben csak rövid "a" hang fordul elő. Ezt a tudásomat igazolva is érzem, mert a köznyelvben, vagy a hivatalos nyelvben is csak és kizárólag rövid alakban találkozok vele.
Egészen addig, amíg a közmédiában hivatásos, információközlésre alkalmazott személy nem nyitja szóra a száját, valaki más által előre megfogalmazott információ közlése céljából. Innentől kezdve előre rettegek, és titokban szurkolok, hogy a mondatkezdő "A" és "Az" névelőink szerencsésen megússzák a bemondóval való találkozást.
Azt hiszem, nem kell különösebben körbeírnom a jelenséget. Biztos mindenki találkozott már vele. Talán az idézhető legjellegzetesebb példák: "Aaa hívott szám pillanatnyilag nem kapcsolható." Vagy: "Kérem vigyázzanak! Aaaz ajtók záródnak." De szinte bármelyik tévés hírműsor garantálja, hogy meggyőződhessünk róla: Kétféle hírolvasó van. Aki képes megőrizni az anyanyelvét, és aki nem.
Persze, biztosan meg lehet magyarázni a jelenség pszichológiai hátterét. Én erre nem vagyok képes. Itt nem arról van szó, amivel egy ismerősöm legyintve elintézte, hogy a bemondó "biztos ki akarja hangsúlyozni...". Vagy hogy - mint amikor én is, vagy bárki elnyújthatja a névelőt - a névelő kimondása közben gondolkozik a mondat legmegfelelőbb folytatásáról. Nem. Aki ezt alkalmazza, az következetesen teszi ezt, szinte ragaszkodik hozzá, ízlelgeti a mondat elején álló névelő elhúzását.
Tudom, nyelvi jelenséget támadni nem biztos, hogy bölcs dolog. De könyörgöm, ez médiajelenség!
[2]rumci -> [1]:
A magyar nyelvben (gyakorlatilag) kizárólag rövid /a/ fonéma van, a hosszú párja ugyanis az /á/. Ettől függetlenü létezik hosszú [ā] mint fonémarealizáció, azaz hang számos nyelvváltozatban. Nyelvjárásokban a legtipikusabb az [āra] típusban, vagy az /á/ fonéma realizációjaként a palócban. A köznyelvben (esetleg önálló periferikus fonéma realizációjaként) előfordul betűnévként [hatodik ā], [ā osztály], [ā hitel] stb. És hát igaz az is, amit leírtál: bizonyos regiszterben, stílusban megfigyelhető a határozott névelő megnyújtása. Ha arra gondolunk, hogy a határozott névelő régen is hosszú volt ([ak könyv], [ab bútor] stb.), amit aposztróffal jelöltek, hiszen a /z/ hasonult a rákövetkező szó kezdő mássalhangzójához, régi időmértékes versek esetében is hosszú szótagnak kell skandálni, akkor nem is olyan meghökkentő ez a jelenség. Abban egyetértünk, hogy ma ennek van némi modoros hatása.