A Fiatal Politológusok Magyarországért nevű szervezet nyílt levelet fogalmazott meg Sólyom LÁszló köztársasági elnök úrnak. A levélhez bárki csatlakozhat aláíróként!
Ajánlom figyelmetekbe Fricz Tamás: : Az árok két oldalán : a magyar demokrácia természetrajza című könyvét, ahol többször előkerül, milyen hibákat követtek a rendszerváltók, ezek között az egyik legkomolyabb, hogy olyan - átmeneti !! -alkotmányt készítettek, amelynek hibáit épp most érezhetjük legsúlyosabban a bőrünkön.
Természetesen komoly filozófiai-alkotmányjogi vitát igényelne annak körbejárása, hogyan lehet egy nem megfelelő alkotmányt az alkotmány betartásával megváltoztatni????
Akkor viszon NEM beszélhetünk demokratilus ALKOTMÁNYról, csupán egy zsarnoki rendszer DIKTÁTUMÁRÓL.
És evvel az áramkört rövire zártad!!!! Nem én, hanem Te!
Innentől kezdve jogos a társadalom minden önvédelmi megmozdulása, mert az önvédelem olyan, senkitől el nem vehető kozmikus jog, amit se Alkotmány, se Diktátum nem képes felülírni.
Meg kéne fogadni Orbán három pontját. Vagy legalább annyira korrekt másikat felmutatni, mielőtt egy hülye kurvapecér makacssága lángbaborítaná az egész országot.
//.....Akkor mit lehet tenni, kihez lehet fordulni? A köztársasági elnök a köztársaság egyik alapintézménye, aki MINKET képvisel. .."//
A levelet természetesen korrektnek tartom és teljesen egyetértek mind szándékával, mind pedig tartalmával. Azt is támogatom, hogy meg kell próbálni szembesíteni a Köztársasági Elnököt saját méltóságának és saját törvényeinek ellentmondásaival.
Lehet, mégiscsak aláírom? Kipróbálni, mennyire szemét a "rendszerváltó" hatalom.
A köztársasági elnök nem főnöke az Országgyűlésnek, nem válthatja le több millió állampolgár négy évre megválasztott képviselőit. Nem terjeszkedhet túl az Alkotmányon, mert ez esetben őt váltja le az Országgyűlés:
31. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik:
a) a megbízatás idejének lejártával,
b) az elnök halálával,
c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) lemondással,
f) az elnöki tisztségtől való megfosztással.
(2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(3) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(4) A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.
//"..... választás intézménye teljesen kiüresedik, ha az a parlamenti többség, melynek tagjai egytől-egyik ebben a csalásban tudatosan és cinkosságot vállalva részt vettek, továbbra is a hatalomban marad. ..."//
A választás Sólyom-féle intézménye minden tekintetben teljesen kiüresedett, és valójában két "értelemre" tett szert:
- Az Alkotmány szerint törvényes pártoknak nemcsak lehetővé teszi a zsarnoki uralmat, hanem kimondottan erre ösztönzi azokat.
- A parlamenti választások tétje az Alkotmány értelmében nem az ország érdeke, hanem kizárólag a hatlom megszerzését. Emiatt folyamatos polgárháborús viszonyok közé sorolta az ország társadalmát.
A peticíót mégsem fogom aláírni. Nem reménykedem abban, hogy az Alkotmányt majd éppen az a személy fogja befolyásolni, aki aktívan, és szerintem szándékosan Diktátumot állított a társadalom elé Alkotmány helyett.
"a jelenleg hatályos alkotmány, nem ad módot arra, hogy szó-szerinti értelme alapján magát az alkotmányosságot, magát a demokráciát megvédelmezze"
"hogyan keveredik önellentmondásba ezen alkotmány; hiszen ezeket a mondatokat is tartalmazza:
5.§ A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát,
29.§ (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett."
"A magyar demokráciáért aggódó emberek eme odafordulása révén az ön legitimációja meghaladja az alkotmány betűjének legitimációját"
És még egyszer:
Vajon a demokrácia van az alkotmányért, vagy az alkotmány a demokráciáért?
"Ön tudja, hogy vannak történelmi pillanatok, amikor az állam és a demokratikus rend védelme megköveteli, hogy az alkotmánynak ne a szó szerinti értelmét, hanem a szellemét kövessük.
Ez a pillanat elérkezett, ezért mi, mint Magyarország törvényes rendjéért és a demokráciáért felelősséget érző fiatal politológusok, illetve politológus hallgatók kérjük Öntől, hogy fontolja meg, milyen lehetősége van arra, hogy új parlamenti választásokat írjon ki."
A fiatal politológusok tanulmányozzák csak szorgalmasan a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Sólyom László köztársasági elnök úr kezében jelenleg semmilyen eszköz nincsen arra, hogy menessze a kormányfőt, avagy feloszlassa a Magyar Köztársaság Országgyűlését. Válaszában a ifjakat kénytelen lesz - természetesen udvarias formában - elhajtani a vérbe...
Hadd kezdjük egy kérdéssel:
Vajon a demokrácia van az alkotmányért, vagy az alkotmány a demokráciáért?
Tisztelt Elnök úr, Ön még alkotmánybíróként hivatkozott a „láthatatlan alkotmány” fogalmára, és nagyon helyesen tette ezt. Hiszen a hatályos magyar alkotmányt megfogalmazó törvény neve még ma is ez: 1949. évi XX. törvény. Egy olyan alkotmány átírásáról van tehát szó, amely egy jogállamisággal ellentétes rendszert volt hivatva a jogállamiság látszatával ellátni.
Tudjuk azt is, hogy ez a hatályos alkotmány olyan politikai-alkuk révén született meg, amelyeknek célja az volt, hogy az első kormány kitölthesse 4 évre szóló mandátumát. Így jött létre az a stabilnak mondott politika-rendszer, amelyre sokan büszkén tekintettek. Csakhogy nagy árat fizettünk ezért a stabilitásért. Minden párt-koalíció, amelyik ’90 után kormányt alakított, biztos lehetett abban, hogy bármit tesz, mindvégig ő határozhatja meg, ki lesz a kormányfő.
Ez a stabillá tett rendszer sajátos demokráciát hozott létre. A politikai osztály számára 4 éves biztonságot jelentett, az egyszerű állampolgárok számára azonban tökéletes bizonytalanságot.
Ez a folyamat csúcsosodott ki abban a példátlan helyzetben, amely jelenleg fennáll.
Mi jellemzi ezt a helyzetet?
Választási rendszerünk olyan, hogy abban nem a miniszterelnök személyére szavazunk – legalábbis jogi értelemben. A kialakult gyakorlat szerint azonban egyre inkább a miniszterelnök ellenőrzi a kormány-többséget adó koalíciót, és nem a parlament a miniszterelnököt, illetve rajta keresztül a kormányt. Ez hozza létre azt a kettősséget, hogy az emberek jogi értelemben egy pártra szavaznak, mely pártot többek között meghirdetett programja alapján választanak ki. A vezető azonban egy miniszterelnök, aki adott esetben semmibe veheti ezt a meghirdetett programot.
És most valóban eljutottunk oda, hogy egy párt az ellenkezőjét hirdette meg annak, amit tenni akart. Sőt, a most nyilvánosságra került – és elismerten valós – hangfelvétel alapján kiderült, mindezt teljes tudatossággal tette meg; ügyelve arra, hogy a választók ne tudhassák meg a valós információkat.
Hogy ez ilyen módon nyilvánosságra került, és a miniszterelnökünk nem lát benne semmi kivetni valót – nem elhanyagolható motívum. Éppen ez az oka ugyanis annak, hogy a választás intézménye teljesen kiüresedik, ha az a parlamenti többség, melynek tagjai egytől-egyik ebben a csalásban tudatosan és cinkosságot vállalva részt vettek, továbbra is a hatalomban marad.
A jelenlegi alkotmány azonban nem ad jogi eszközt arra, hogy a parlamentet ugyanezen koalíció képviselői közreműködése nélkül feloszlathassuk.
Mi következik mindebből?
Elsősorban az, hogy a jelenleg hatályos alkotmány, nem ad módot arra, hogy szó-szerinti értelme alapján magát az alkotmányosságot, magát a demokráciát megvédelmezze. Ezt senki nem láthatta előre.
Azt sem látta senki előre, hogyan keveredik önellentmondásba ezen alkotmány; hiszen ezeket a mondatokat is tartalmazza:
5.§ A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát,
29.§ (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Ugyanakkor ez az alkotmány nem ad módot arra, hogy valamely más hatalmi ág az ő keretein belül fellépjen akkor, amikor maga a parlamenti többség fordul a nép szabadsága ellen.
Tisztelt Elnök úr, mint az Ön szavaiból is kiderült, tisztában van azzal, hogy demokrácia nem létezhet a demokráciában és annak intézményeiben megbízó polgárok nélkül. Márpedig ezt a bizalmat, mint látjuk, ezen alkotmány betűje visszaállíthatatlanná teszi.
Tavasszal az MSZP olyan módon szerezte meg a politikai hatalmat, mely a demokráciát alapjaiban kérdőjelezi meg. Így abban az esetben, ha hatalmon maradhatnak, a jelenlegi alkotmány de facto értelmét veszíti. Visszasüllyed abba a szerepbe, amit az 1949. évi XX. törvény eredetileg is betöltött, a rendszerváltás előtti időszakban.
Ugyanakkor ebben a helyzetben Ön az egyetlen alkotmányos tekintély. Ma több társadalmi csoport, és általában a morális-válság ellen tüntető emberek is Önhöz fordulnak.
A magyar demokráciáért aggódó emberek eme odafordulása révén az ön legitimációja meghaladja az alkotmány betűjének legitimációját. Ezért Önnek - e kérések alapján, melyek egyre szaporodnak - a néptől közvetlenül kapott joga van arra, hogy feloszlassa a parlamentet, és új választásokat írjon ki.
Ön tudja, hogy vannak történelmi pillanatok, amikor az állam és a demokratikus rend védelme megköveteli, hogy az alkotmánynak ne a szó szerinti értelmét, hanem a szellemét kövessük.
Ez a pillanat elérkezett, ezért mi, mint Magyarország törvényes rendjéért és a demokráciáért felelősséget érző fiatal politológusok, illetve politológus hallgatók kérjük Öntől, hogy fontolja meg, milyen lehetősége van arra, hogy új parlamenti választásokat írjon ki.
