Sir Karl Raimund Popper: (1902-1994)
osztrák származású angol filozófu, logikus, szociológus. Bécsben szerzett filozófiai és természettudományos ismereteket, onnan azonban emigrálni kényszerült. 1949-től a londoni egyetem "logika és tudományos módszer" professzora lett, később vendégprofesszorként adott elő amerikai és osztrák egyetemeken. Az ún. kritikai racionalizmus (logikai empirizmus) híve és képviselője. Filozófiáját a Bécsi Kör neopozitivizmusról szóló vitája kapcsán alkotta meg. Kidolgozta a tudomány egységes módszertani elveit - az ún. hipotetikus-deduktív módszert - előbb a természettudományokra, később a társadalomtudományokra is. Módszere az 1960-as években vált népszerűvé. Feltevése szerint a tudományoknak minden esetben abból kell kiindulniuk, hogy nem létezik biztos tudás, csak sejtések és cáfolatok hálózata áll mindenki rendelkezésére. A hipotézisek csupán ideig-óráig tarthatók, mivel a megfigyelések során folytonos vizsgálódás alá esnek. Így vizsgálta felül a társadalomtudományokban alkalmazott historicista és evolucionista módszereket. Nem tartotta igaznak a történelem szükségszerű menetéről és a törvényszerű társadalmi fejlődésről szóló elméleteket sem. Ennek ellenpontozására megteremtette az Open Society társadalom-tételét. E szerint a nyílt társadalom jövője nem előrelátható, hiszen a társadalmi csoportok és erők folyamatosan átértékelik, átalakítják céljaikat, s ennek megfelelően újabb és újabb utak nyílnak a megoldás felé. Ismeretelmélete és módszertana nagy hatással volt a filozófia, a természettudományok, a szociológia, a pszichológia, a gazdaságtan és politika tudományára. Meg kell még említenünk leghíresebb elméletét a falszifikálhatóságról.
IGe: A falszifikációs elmélet zavarta meg K.A. agyát:-) Karl Popper falszifikációs elmélete, elve, vagy kritériuma zavaros és hát az önmagára is vonatkozik és ilyen tekintetben kijelenthetjük és biztosan, hogy nem igaz. Elvethető. A helyes gondolkozásmódot ezen a területen inkább a zárt és nyitott logikai rendszerek különbözőségei adják meg. Azaz a zárt, dogmatikus rendszereket nem szabad tudománynak tekinteni, a nyitott logikai rendszert használóakat meg, néhány további feltétel ( a tudományos módszertan maradéktalan használata és az érvelési hibák maradéktalan elkerülése ) mellett meg igen. Ilyen tekintetben nem tudomány a jog, a teológia, politika és a matematika sem. Ez utóbbi csak egy modellezésre alkalmas segédtudomány. Az ateizmus meg pláne és egyértelműen áltudomány.
Megjegyzem a matek mentsége annyi, hogy elismeri saját dogmatikus voltát és hát így a -1 x -1 = 1 elv alapján valójában még sem az. Már csak azért sem, mert számtalan ilyen dogmatikus rendszert használ és tudja, hogy ott valami csak azon belül igaz .... ha az alap dogmák (axiómák) igazak. Tehát a matek túldimenzionálása is áltudomány
Amur: Megint olyasmiről próbálsz okoskodni, amit nem érsz fel ésszel.
IGe: Nem olyan nagy csoda. Egy filozófus, aki soha életében nem oldott meg egy valós műszaki feladatot sem, hülyeségeken elmélkedett és hülyeségeket talált ki. Egy picivel sem vált el a metafizikától, sőt igazából abba rángatta vissza elméletével a tudományfilozófiát. A tudományos dolgok attól tudományosak, hogy igazolhatóak és igazoltak, a szakma több irányból leteszteli, a tesztelések is igazolják, és nem lehet cáfolni, mert igaz. Röviden attól igaz, hogy működik. Valóságban működik. Valamit az igazol, hogy cáfolható is??? KŐLEVES EFFEKTUS !!!! :-) Ha valami megfelelően és tudományos módszertan szerint igazolva van elégséges dolog. A falszifikáció csak hókuszpókusz, meg parasztvakítás csak.
Amur: Nem kell állandóan bizonyítanod, hogy nem éred fel ésszel Karl Popper gondolatmenetét. Amúgy Popper gondolatmenete hibátlan. Ha te hibásnak látod, akkor TE tévedsz. De ezen nem csodálkozunk...
IGe: A nagy lókaki, vagy bikakaki :-) Popper falszifikációs elmélete beleütközik egy rakás tudományos módszerbe. Többek közt Occaméba is. Egyszerűen nincs rá szükség... Kő a Kőlevesben csak. Persze, ha te egy olcsó levesre vágyó fukar parasztasszony vagy??? :-) Hát akkor a kőleves receptjéért sok mindent beáldozol :-)
Amur: Mindenki nagyon jól tudja rólad, hogy nem Popper féle falszifikáció az egyetlen dolog, amit nem értesz a tudományból és a tudományfilozófiából. Te gyakorlatilag semmit nem értesz ezekből.
IGe: Hazudj nagyobbat!!! Mindenki a köbön tudja... :-) Megint érvelési hiba. Az érvemet cáfold!!! Popper elméletét Occam borotvája lenyisszantja, mert felesleges... Na mi nem oldható meg Popper elmélete nélkül??? K.Popper falszifikációs elve kő a kőlevesben. Halandzsa és felesleges bonyolítás. Hiszen az alap tudományos elvekben mindig is benne volt és van is a KRITIKAI PRÓBÁK kiállása. Ami mindig is magában foglalta és foglalja, hogy egy adott dolog cáfolásra is kerülhet. A bizonyítás terhe is egyértelmű. K.Popper a tiszta elvet zavarossá tette inkább.
Amur: Annyit sem tudsz, hogy Karl Popper falszifikációja NEM ELMÉLET, hanem egy tudományfilozófiai ELV. Ugyanúgy, ahogy Ockhami Vilmos takarékossági elve is egy elv. Csak míg ez utóbbi egy gyakorlati hasznosságú ökölszabály, aminek semmi logikai megalapozása nincsen (néha bizony a bonyolultabb modell a helyesebb a faék egyszerűségűnél!), addig a falszifikáció elve a világunk egy fundamentális szabályára alapul: "A legcsodálatosabb elméletet is romba dönt egyetlen rusnya tény." Hogy értsed is: valamit igazolni az összes példát kerek e világon fel kéne sorakoztatni, míg ha van egyetlen egy ellenpélda, az egymaga megcáfolja.
IGe: Nem hoztál fel példát!!! K.Popper valójában metafizikát gyártott, holott azt a látszatot próbálta kelteni, hogy pont a tudomány és az áltudomány határvonalát húzta meg az elméletével. Nagy általános és elmosott elvek semmit sem érnek. Konkrétumok esetén minden más. Először is a valódi tudomány nem tesz olyan állításokat, amit Popper példáknak felhozott. Egyik értelmes és tanult biológus sem állíthat olyat, hogy minden hattyú fehér. Legfeljebb azt, ami igaz, hogy jellemzően fehérek. Pszichológiát és a pszichoanalízist támadó példái eleve rosszak. Továbbá egy mérnök sem tesz olyan állítást, hogy a mérnöki számításokkal tervezett hidak soha sem omlanak össze. A valódi tudományban valószínűség van és relativitás. Tehát Popper elve szalmazsák érvelés is egyben.
Amur: Ehhhh..... Nagyon nem érted te ezt. "Az elektron töltése −1,602 176 487×10−19 coulomb." Ez itt fent ↑ egy tudományos megállapítás, egy tudományos modell alapján. Igaz-e? Jelen tudásunk szerint igaz, mert ami elektront eddig megmértünk, annak ennyi volt a töltése. DE NEM MÉRTÜK MEG AZ UNIVERZUM ÖSSZES ELEKTRONJÁT! Aki hoz és bemutat egyetlen egy elektront, aminek nem ennyi a töltése, azzal az egyszem példával cáfolta (falszifikálta) a fenti tudományos modellt. A tudományos modellek nem igazolhatóak, mert ahhoz az összes példát fel kéne mutatni. A tudományos modellek csakis cáfolhatóak, mivel ahhoz csak egyetlen egy ellenpéldát kell felmutatni. És így aztán egy tudományos modell mindaddig helyesnek tekinthető, amíg csak igazoló tények vannak, és egyetlen egy cáfolat sem bukkant fel, pedig az elvi lehetősége megvan a cáfolatnak. Ez a falszifikáció elve! Na, vénségedre lám újat tanulhatsz.
IGe: A hülyeség, akkor is hülyeség marad, ha bárhogy próbálod magyarázni. Nem az volt a kérdésem, hogy mi igaz és mi nem, mi létezik, mi nem, (metafizika) hanem az hogy hozz példát, ami nem működik Popper elmélete nélkül? Továbbra sem hoztál. Meg ugyebár ott tartunk, hogy akkor K.Popper elmélete is csak cáfolható és nem igazolható. Tehát nem igaz és a cáfolatát meg már többször is megadtam. Bukott!!! Tudod miért??? Mert dogmatikus zárt a rendszere. Az meg áltudomány. Popper egy áltudós volt. A tudomány, a valódi tudomány nem fogalmaz meg abszolút állításokat. Azok a metafizikusok, teológusok, ál-tudósok területei. Popper elmélete meg az abszolútumok világában jár. Így abszurd és nem tudományos. Eddig ezt emberek beszopálták???? Te is???? Hihetetlen. ... ennyi zombit és mém-fertőzöttet ???? Hű-ha .... Lesz is gyógyító dolga majd a tanítványaimnak bőven...
Karl Poppernek nem elmélete, hanem definíciója, ill. elvárása volt. Célja pedig az, hogy a vallási feltevéseket egyszerűen meg lehessen különböztetni a tudományosoktól.
Azaz - elvileg falszifikálhatatlan állítást ne tartsunk tudományosnak!
Például azt az állítást, hogy vannak láthatatlan angyalok, lehetetlen megcáfolni, tehát tudománytalan.
Hogy energia nem vész el, arra elég egyetlen cáfoló erejű példa - már ha sikerül találni.
"Gondolom, ez egy tudomáyfilozófiai témájú topik,nem kéne tönkretenni egzaltált és felesleges vitákkal."
Te gondolod, de itt is alaposan tévedsz.
A tudományfilozófiában a kontinuum alapú einsteini energisztikus felfogás és a boltzmanni atomisztikus felfogás között óriási különbség van, amit a tudományfilozófiában is behatóan tárgyalni kell.
Természetesen a fizikában is tárgyalni kell, ott a kísérletek alátámasztásával. Ebben semmi egzaltáltság nincs, csak részedröl egy nagy poricó megnemértés.
NÉZD! A "Popperianizmus"-ba, ami egy nagyon csúnya szó, bármi belefér, mert ez egy univerzális gondolat. A vallásnak azon része, mely Istenről szól, nem megtapasztalható, vagyis falszifikálhatatlan. Értelmetlen vele foglalkozni. Na mármost, lehet cáfolni, de csak ha vannak érveid.
"Egy tudós nem szabhat semmilyen feltételt és hipotézist kutatása előtt.. "
Ez igy van, de nem is szabad egy hipotézist sem igazságnak tekinteni, mint a szabadesés egyetemességét, a mérésekre alapuló fizika elsö feltevését: A nehézségi gyorsulás függ az anyag minöségétöl és helyette az új hipotézis az elemi gravitaciós töltések létezését jelenti.
Ez áll a vtaindítóban: "Módszere az 1960-as években vált népszerűvé. Feltevése szerint a tudományoknak minden esetben abból kell kiindulniuk, hogy nem létezik biztos tudás, csak sejtések és cáfolatok hálózata áll mindenki rendelkezésére. A hipotézisek csupán ideig-óráig tarthatók, mivel a megfigyelések során folytonos vizsgálódás alá esnek. Így vizsgálta felül a társadalomtudományokban alkalmazott historicista és evolucionista módszereket."
Egy tudós nem szabhat semmilyen feltételt és hipotézist kutatása előtt, különben nem jár el eléggé tudományosan. Egy tudós előfeltételként szabhatja, hogy nincs biztos tudás? Nem tudtok nekem mondani olyat ti sem, ami biztos? És ezt ennyire biztosan állítja? A gondolkodásával mégis biztosan tesz megállapításokat? Nem láttok itt ellentmondást? Önmagát megsemmisítő előítélet a kiindulópont?
Na persze, ha az empírikus tapasztalatokban és a racionális gondolatokban nem bízik kellő mértékben és főként a hipotézisekre és elméletekre hagyatkozik, akkor ne csodálkozzon senki, hogy nem talál biztos pontokat.
"Biztos, hogy ez szöges ellentétben áll az atomizmussal? "
Az ellentét nagyobb nem lehet. Példa az asztofizikából: Az atomisztikus elméletekben nem léteznek, fekete lyukak, ösrobbanás és a térgörbülése, de megmagyarázza a neutrínókat és az univerzum 95%-át kitevö 'sötét anyagot". Az atomisztikus részecskefizikában csak négyféle elemirészecske létezik kétféle kölcsönhatással közöttük, de nem léteznek fotonok, kvarkok, gyenge- és erö-kölcsönhatás és kb 300 instabil részecske ismeretlen összetétellel.
Popperrel majdnem minden rendben is volna. Azért írtam be a vallást meg a pszichoanalízist, mert elég jelentősen ható dolgokat kizár a vizsgálandó dolgok köréből. A vallás működik, a pszichoanalízis működik, mégsem férnek bele a popperiánus világképbe.
Racionalista vagyok. Azaz igyekszem hangsúlyozni a racionalitás fontosságát az ember számára. De mint minden gondolkodó racionalista, én is elismerem, hogy az ember nem racionális. éppen ellenkezőleg, nagyon is nyilvánvaló, hogy még a legracionálisabb emberek is nagymértékben irracionálisak. A racionalitás nem sajátja az embernek, és nem is jellemző rá. Inkább elérendő cél - nem könnyű, ám nagyon behatárolt cél. Nehéz ezt a célt akár csak részben is elérni.
Az energisztikus felfogás az, hogy kiindulva a klasszikus fizikára alapuló energia megmaradásból (ami megkéröjelezett), a fizikai jelenségeket az energiára vezeti vissza a kutató. Tipikus reprezentálóí az energisztikus felfogásnak Einstein ekvivalencia elve E = m C^2 és a E = h v-re alapuló korpuszkuláris foton felfogás.
Az Einstein-féle energiszitkus felfogás az anyagról falszifikálható és már falszifikált is. Az anya atomisztikus felfogása kísérletekben kimutatható, tehát fizikai kognitív valóságnak felel meg. Az atomisztikus felfogás kizárja az energisztikus felfogást.
Az anyag atomisztikus felfogásából ennek a falszifikálása lehetöségeit lehet tanulmányozni. Ezek alapján dönteni lehet majd, hogy ez a felfogás tényleg helytálló vagy nem. Mondok egy kézenfekvö feltételt a falszifikációra: Ha különbséget tudunk tenni a négy stabíl részecske súlyos tömege és tehetetlen tömege között, akkor eldöl hogy ezek tényleg elemirészecskék vagy nem. De eddig messze vagyunk attól, ezt a feltételt analizálni. (A kvarkok feltételezése nem volt egy helyes út.)
Az kísérletekkel bebizonyítható, hogy a négy stabil részecskéböl (e, p, P és E-böl) áll a világmindenség, de még sem tudjuk mik is ezek az elemirészecskék, amik két kvantált töltéssel mutatják ki magukat. Nem tudjuk a részecskék belsö szerkezetét 10^-20 cm-es tartományokban felderíteni.