Keresés

Részletes keresés

merigazoi Creative Commons License 2021.11.05 0 0 9061

ahogy a bű az az indo wu,

a bűn a punish

a bő az abound

 

Előzmény: merigazoi (9060)
merigazoi Creative Commons License 2021.11.05 0 0 9060

tehát

 

a Bő, Burok, Boru fogalomhármas az összes altai nyelvben megvan, ahogy a magyarban is

 

bő buja burján bozót

(az őrrel most nem tudom türkben volt e, de indoeu kapcs van)

Előzmény: Igazság80 (9055)
merigazoi Creative Commons License 2021.11.05 0 0 9059

és meg is van az altai két nyelvjárása

 

a mongol bour és a türk bör

buruj burök burkuzan   :  börük börke borundzsak, börü

Előzmény: merigazoi (9054)
merigazoi Creative Commons License 2021.11.05 0 0 9058

a terül meg a boriték burka

a terv meg a borul

 

a terjed meg a bir

a tér meg a rét

Előzmény: merigazoi (9057)
merigazoi Creative Commons License 2021.11.05 0 0 9057

derű meg a boru

a teritőik meg a burok

terem meg a burgony (vagy a burkony)

a talaj meg a barang

merigazoi Creative Commons License 2021.11.05 0 0 9056

;s a másik logika, az indo szerint is antagomja

 

pőre mint bőre

őre mint töre, möre

börtön mint bűne

zárja mint szorosan

Igazság80 Creative Commons License 2021.11.03 0 0 9055

Tényleg ha már bőr, erről jut eszembe hogy ez a rövidke 3 betűs szó is csodásan bontható elemeire és magyarul logikusan.

 

A bőr egyrészt BŐ és ez egy védőBURok ami a testnek ŐRe , bő+őr   Pedig az egyik szót finnugornak, míg a másiknak meg török eredetet osztanak ki, viszont magyarul meg logikusan érthetően bontható elemeire...

Előzmény: merigazoi (9054)
merigazoi Creative Commons License 2021.11.03 -1 1 9054

bőr [1372 u.] Ősi, uráli kori szó, vö. osztják pěr ’vöröses hámréteg a nyírhéj belső részén’, jurák p£r% ’ugyanaz; a bendő nyálkahártyája; kenyérhéj’, kojbál pere ’kéreg’. A szó az uráli alapnyelvben *per ’kéreg; bőr’ alakban élhetett.

 

a bőr  egyik finnugor nyelvben sem ezzel a szóval létezik

ellenben

Lak бурчу burt͡ʃu

 

burok [1132 tn. (?), 1405 k.] Származékszó, melynek alapszava valószínűleg jövevényszó egy török nyelvből a honfoglalás előtti időből. A tő a borít ige szócsaládjával rokonítható.

 

Vámbéry feljegyezte

trk baru : bőr. takaró. börük börke borundzsak : fátyol, takaró. börü : takarni fedni.

 

 

 

érdekes az altai nyelvekben (és uraliban)

SKIN

Kazakh тері teɾə

Tatar тире tire

Southern Uzbek teri tɛri

 

FUR

Inari Saami turkkâ turkːɐ

Kazakh тері teɾə

 

de a fed(ő) borít COVER csak a mongolban bor-

Forest Enets торуҫь tɔruɕʲ

Khalkha Mongolian бүрэх purĕx

Kalmyk бүркәсн pyrkæsɛn

Sakha бүрүй byɾyj

 

tehát az jönne ki, h a borít nincs az uraliban, és a terül nincs az altaiban

a bőr nem teri az urali nyelvekben*, és a bőr nem bori az altai nyelvekben**

*az Enets торуҫь kivételével

**a kaukázusi Lak бурчу kivételével

 

de a terjeszt SPREAD

Khalkha Mongolian түрхэх tʰurxĕx

Southern Saami daejdedh tæːjdɛdh

 

+ a Vámbéry által lejegyzett

trk ser- : terjeszt nyújt. ter-ken : bővit növel.

trk taladi : táj.

 

arra utal, h mindkét nyelvcsaládban megvolt (ez a két alapszó)

és a bőr (és a teri) ennek származéka

 

további adatok:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=154459095

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=148412105

 

terület terem

PA *t῾iòra ‘to cultivate (earth)’ (PT *TArɨ-): PM *tari-ja-n ‘crops’, PJ *tà ‘field’

latin terra (ezt hivatalosan a 'kiszárad' értelemből magyarázzák)

TÉR

 

 

[place]

 

Erzya тарка tarka*

 

 

 

Hill Mari вӓр vær

 

Khalkha Mongolian байр paːi̯r + Kalmyk бәәрн pæːrɛn

 

Dargwa мер mer

 

Sakha сир siɾ

 

 

 

Turkish yer jɛɾ + Bashkir ерҙәр jerðær

 

Udmurt инты jintɨ

 

 

 

*sőt, Japanese 所 to̞ko̞ɾo̞

 

Northern Khanty таха taχa

 

 

 

[space]

 

Finnish tila tilɑ

 

Inari Sami tááḷu tæːlu

 

 

 

Komi-Zyrian йир jir

 

Lezgian ара ara

lehet a bizonyiték az altai T v B -vesztésre, ill. T > Sz v J váltásra

SKIN Khalkha Mongolian арьс arʲs

SPREAD ter-jeszt Turkish sür-mek syɾmɛk

SPREAD 1. yaymak; sermek;

AREA yöre

TERRAIN arazi, yer, arsa

merigazoi Creative Commons License 2021.06.27 0 0 9053

Hu. tolvaj ‘thief’ ~ Ms. tūlmaχ ← PU *sala- ‘steal’

 

ez is érdekes feltételezés, amikor a törökben a tolvaj talagan

 

+ Chukchi тульэтык tuɬʔetək

merigazoi Creative Commons License 2021.06.27 -1 0 9052

Hu. fejedelem ‘prince’ ← fő: fej- ‘head’ ← PU *päŋe.

 

ha a fej és a fel fent összefügg, mint ahogy valószinűleg összefügg

akkor a finnugor nyelvekben miért torzult másodlagos alakokban van meg

(ill. hasonlit inkább a fej-re mint a paeng-re)

 

UP

Udmurt вылэ vɨle

Udmurt вылӥе vɨlije

Southern Saami bæjjese pæjːɛsɛ

Komi-Zyrian выліӧ vɨɫiə

Erzya верев verʲev

 

ahogy a szláv meg az örmény is: ver-

meg az oszét уӕлӕмӕ wələmə

 

merigazoi Creative Commons License 2021.06.27 -1 1 9051

Furthermore, there must have been early, long-lasting contacts between the predecessors of Permic and Hungarian to explain their shared lexical features, such as (Csúcs 2007, Metsäranta 2012):

  • Komi чукöр t͡ɕukoer ~ Hu. csokor ‘bunch’.

 

a csokor a sok meg a csomó szóalakokkal-fogalmakkal kapcsolatos

(a (feltehető) G-beszúrás csomó > csokor meg általános altai nyelvi jelenség)

 

 

 

Vocabulary shared with Mordvinic also seem to support early contacts in the Volga region; cf. Hu. könyű, könyő ‘book’, Erzya konjov ‘book’.

 

NOTE. A possible cognate – likely to be ultimately from Germanic – is PSlav. *kъňìga, borrowed from East Slavic into Chuvash kĕneke and Ossetian ḱinyg, kiwnugæ.

 

 

Bashkir кенәгә kenæɡæ

Sakha кинигэ kiniɡe

 

vagy pont forditva történt. a -ga, -ge tipikus altai (szkita) képző

 

miért alakult ki

északon Finnish kirja kirjɑ

 

Central Siberian Yupik игаӄ iɡaq

 

délen Kazakh кітап kətɑp Tsez китаб kitab

 

keleten Chukchi кэликэл keɬikeɬ

(?)

 

 

a mongolban meg a tunguzban meg valószinűleg

a betű alapszóból

 

Manchu bithe pitʰxɤ

Khalkha Mongolian бичиг pʲit͡ʃʰʲiɡ

Nivkh питғы pitɣɨ

Northern Kurdish pirtûk pərtuk

 

mongol

BOOK бичиг pʲit͡ʃʰʲiɡ

DRAW (WITH PEN)дүрслэн бичих tursɮĕn pʲit͡ʃʰʲix

WRITE бичих pʲit͡ʃʰʲix

merigazoi Creative Commons License 2021.06.27 0 0 9050

ja, h az er török.

 

a férfi

 

a PIE root *wi-ro- "man" meg nem létezik... mert ami nem jön össze a dogmával, az nincs is...

 

Sanskrit virah, Avestan vira-, Latin vir, Lithuanian vyras, Old Irish fer, Welsh gwr, Gothic wair, Old English wer "a man."

Előzmény: merigazoi (9049)
merigazoi Creative Commons License 2021.06.27 0 1 9049
  • The numeral ‘3’ in Mansi and Hungarian has an irregular -r-; cf. Hu. három, Ms. ko:røm, ku:røm; cf. Kh. ko̞løm, E xutøm, P xoløm.
  • The ethnonym of the Mansi is related to the ethnonym magyar; the latter represents a compound *mańći-ar-, with the final component presumably being a Turkic borrowing meaning ‘man, person’.

https://indo-european.eu/2020/12/proto-hungarian-homeland-east-and-west-of-the-urals/

 

1. irregular R? na ja, ha valaki abból az előitéletből indul ki, h csakis finnugor lehet a három és mást számításba se vesz... (csupán a finnugor többség alapján (?))

 

HÁROM

Kalmyk һурвн ħʊrwɐ̆n

Khalkha Mongolian гурав ɢʊ̆răw̜

Buriat гурбаи ɡurbai

 

2. a man az török átvétel? megint szemellenzősség? ha a dogma azt mondja, h török jövevényszó, akkor a man is török lesz és slussz?

merigazoi Creative Commons License 2021.06.19 -1 0 9040

de hát nem is kell messze menni mert

 

az angolban is

nag : nógat nyaggat

Előzmény: merigazoi (9036)
merigazoi Creative Commons License 2021.06.19 -1 0 9039

meg van a

 

3. szláv. unaven(ij), únava : unott, fáradt

 

ami az uraliban is

GET TIRED

Meadow Mari ноя́ш nojɑˑʃ

Northern Selkup нунычыӄа nunɨt͡ɕɨqa

Előzmény: merigazoi (9036)
merigazoi Creative Commons License 2021.06.19 -1 0 9037

a von és hasonló szóalakok

 

wen : menni (általában) régmúlt, 1.sz. 3. szem.) ment

wontin  : menteni
wontum  : mentség
wonum  : menedék

 

vün : jönni
vünild   jövés, jövetel
vüntild   összejövetel
vünum   jövő

 

vünta : összpontosítódott, összevonódott, összejött
vonatigagh : vonatkozó (amire: wraj)
vonatild : vonatás

elüshvontogh : elsődleges, elsőfontosságú
elüvonta : előrebocsájtás, premissza
entvoenin : elvonulni, félrevonulni


voezitin : húzódni, vonulni pl. ballakh voezitekh=völgyek húzódnak
hüzin : húzni


waihin : fájni
vaah : vágy

waani : abszolút

Előzmény: merigazoi (9036)
merigazoi Creative Commons License 2021.06.19 -1 1 9036

az un- az egy érdekes szótő, ami több alapból ötvöződik

 

van

1. un, unalom, unos-untalan : szláv nuda, nudit sa

2. unszol, nógat : szláv núkat

 

ami kapcs.: ang. need necess- szl. núdza, nutkanie

 

 

nézzük mit mond a szkitahun szótár:

 

un  : fennállni, létezni (tartósan)

unt  : ábra
untin  : ábrázolni
untum :  ábrázolás

nut : szükség
nutatin : szükségeltetni

merigazoi Creative Commons License 2021.06.19 -1 0 9033

a von (hivatalosan) ismeretlen eredetű

 

de egyrészt az uraliban vet- alakkal jelenik meg, ami azt jelenti a visz jelentés van használva

és az usz-komsz, ami arra utalhat, h a húz szóalak és a vet visz szóalak összefügghet

 

a szláv vlec- vláč- lehetnek összefüggésben a von szóalakkal (azonos jelentés)

és a nivk вығид

meg a jukagir Yukaghir ānə- ɑːnə

 

nincs török párhuzama

merigazoi Creative Commons License 2021.06.18 -1 0 9032

mit jelent, az volt a kérdés, nem az, h mivé lett.

 

2. kérdés:  mi támasztja alá a jelentését, mi a szóbokra.

Előzmény: fsddgfdg (9030)
merigazoi Creative Commons License 2021.06.18 -1 1 9029

mit jelent az indogermán vohn?

 

a magyarban a von szerves elem: von vonsz-ol vonz (visz vét-)

 

 

a váll meg lekövethetően ázsiában jól elterjedt szóalak: Ossetian уӕхск wəχsk Icelandic öxl œxsl Kalaallisut ersik ɛʁsik.  Saami uál'gi u̯ælɡi åelkie oælkiɛ Southern Uzbek elka ɛlka

 

ahogy a betoldott sz hang:

innen jöhet a skild skolder

nem a vágni jelenetésű PIE skel-ből

Előzmény: tterterter (9028)
merigazoi Creative Commons License 2021.06.03 -3 0 9027

TOROK

 

Nganasan дямуо dʲɐmʷo

 

Sakha тамах tamax

Northern Yukaghir тэнмэ tenme

Southern Yukaghir tunmul tunmul

Tatar тамак tamak

merigazoi Creative Commons License 2021.06.03 -2 0 9026

MÁJ

Hill Mari мокш mokʃ

Erzya максо makso

Northern Khanty мохал moχalˈ

Tundra Nenets мыд mɨd

Udmurt мус mus

 

[M > B]

Tatar бавыр bawɤr

Bashkir бауыр bauɯr

Chuvash пӗвер pɘˈʋɛr

Kazakh бауыр bɑuəɾ

Sakha быар bɯ͡aɾ

Southern Uzbek bag'ir baɣir

 

ellenben

North Azerbaijani qara ciyər ɡɑrɑ d͡ʒɪjær

Turkish karaciğer kaɾad͡ʒijɛɾ

merigazoi Creative Commons License 2021.06.03 -1 0 9025

még egy bizonyíték az ún.finnugor és ún.török nyelvek között (itt kifejezetten 1 török nyelv, az üzbég)

 

VÁLL

Finnish olka ɔlkɑ

North Karelian olka ɔlkɑ

Inari Saami uál'gi u̯ælɡi

 

Southern Uzbek elka ɛlka

 

+

Southern Yukaghir jöulugēl jœuluɡeːl

 

merigazoi Creative Commons License 2021.05.08 -1 0 9024

fivér

 

udi nyelven vicsi

 

Avar вац wat͡s

Chechen ваша vəʃə

 

Dargwa узи uzi

Hill Mari ӹза ɯzɑ

 

 

Southern Uzbek uka uka

Buriat аха axa

Northern Yukaghir акаа akaː

Evenki акӣн akiːn

Khalkha Mongolian ах ax

Komi-Zyrian вок vok

merigazoi Creative Commons License 2021.03.11 0 0 9015

Igen a könyök a kuny, kony gyökből ered, ami germán, mert indogermán gen.

 

Knick? ismerős? Ehhez jön a kengyel, konc, korong, korcs, és még sok szó is.

 

igen, a knee is azt jelenti

from PIE root *genu- (1) "knee; angle."

 

BEND

Aleut qangi-lix qɑŋilix

Malayalam കുനിയുക kun̪ijuɡa

 

 

Modern Greek κάμπτω kambto

Moksha комафтомс komaftoms

 

TURN

Hindiघुमाना ɡʰʊmaːnaː

Lak гьанан hanan

Finnish kääntää kæːntæː

Előzmény: rgewtwerer (9013)
merigazoi Creative Commons License 2021.03.11 0 0 9012

a térd és könyök esetében a hajlás az alapértelem térd tér, könyök konyul

 

ahogy az angolban is

shank

Old English sceanca "leg, shank, shinbone," from PIE root *skeng- "crooked"

leg

Old Norse leggr "a leg, bone of the arm or leg," from a PIE root meaning "to bend"

 

 

és az

elbow  from PIE root *bheug- "to bend."

 

a török kar, az ala ili egyezik : PIE *elina "arm," from root *el- "elbow, forearm."

 

 

ezért a

könyök Bashkir терһәк terhæk Southern Uzbek tirsak tirsak Turkish dirsek diɾsɛk

 

több mint valószinű, h a tér kapcsán összefügg

 

ahogy a leng SWING mutatja

Tatar тирбәлү tirbælʉ

Turkish titremek titɾɛmɛk

 

+

Skolt Saami heillad xɛilːɒd

Ukrainian гойдатися ɦɔjdɑtɪsʲɑ

 

TURN

Avar тиризабизе tirizabizje

Tatar түнтәрү tʉntærʉ

Manchu torhombi tʰɔrxɔmpi

+

Kannada ತಿರುಗು t̪ɪrʊɡu

 

és ezért van, h a TREMBLE egyezik a latinban, IE-ben és altaiban, uraliban, tungúzban

Northern Selkup тарымпыӄа tarɨmpɨqa

North Karelian tärissä tærisːæ

Manchu durbembi turpɤmpi

Norwegian (Bokmål) dirreˈ dɪrə

Modern Greek τρέμω tremo

Latin tremere trɛmɛrɛ

szlávban trepat, drhtat, trazt

Turkish titremek titɾɛmɛk

merigazoi Creative Commons License 2021.03.11 0 0 9011

Vámbéry az "ogur eredet"-et arra alapozza, h

 

például a testrészek megnevezé­sében, a magyar s a vogul közt a legnagyobb hasonlóság van,

magyar :        urali :        altai mongol török   : kaukázus : ainu (japán) : tungúz mandzsu jukagir :  jeniszej

fej  :  pee üp pria eba vuj öje jir :    baz bas        :   bek bak     :   pa      :          uju jo                             : 

orr :      nir nun nena             :  hamer  burun murun  :              :            :          oporo                             : olün

ajak száj  : oj szuu

kar  :  kid  kad kezi           :      hare gar kol         :  ka             :               :       gala                                : han

kéz :   kezi ked kopa  han  :                               :     küg          :              :                                              : kuszpul 

tenyér és hát az eszkimó jupikkal egyezik  

a mellkas a jukagirban CHEST melut    (nemcsak az vogulban)     

arc orca Nganasan хорә xorə Southern Saami ååredæjja oːrɛdæjːa

vogul nol-tusz (‘orr-száj’), osztják nol-szam (‘orr-szem’)

Kalmyk нүр nyr  Hokkaido Ainu nan nan  

                                                                   

Bulgarian образ ɔbras Polish twarz tfaɾs

kéz Belarusian кісць kist͡sʲ Bulgarian китка kitka Russianкисть kistʲ

Avar квер kwjer

Hindiहाथ haːtʰ Hindiहस्त həst

Ossetian къух kʼuχ

ordosz6053 Creative Commons License 2020.12.03 -1 0 9010

a bizonyíték arra, h a "finnugor" nyelvek vettek át szavakat-fogalmakat a magyarelőd nyelvből

és arra h az F > P változás is lehetséges

 

(azt remélem nem kell nagyon magyarázni h a szél/fúvás hangja miért F )

 

FÚJ

BLOW (OF WIND) 

Japanese 吹く fɯkɯ

 

Hill Mari ӹфӹлӓш ɯfɯlæʃ

Moksha уфа́мс ufaˑms

 

Korean 풀다 pʰulda

Armenian փչել pʰət͡ʃʰɛl

Avar  пуйзе pujzje

Erzya пувамс puvams

Estonian puhuma puhumɑ

Finnish puhaltaa pʊhɑltɑː

Kildin Saami  пӣӈӈкье piːŋːkʲe

Komi-Permyak пӧлявны pəʎavnɨ

Udmurt  пелляськыны pelːʲɑsʲkɨnɨ

Northern Khanty пувиты puwitɪ

Northern Selkup пурӄа purqa

Southern Yukaghir puj- puj

 

Bulgarian вея vɛja

Dutch waaien ʋaːi̯ɪn

Ukrainian віяти vijɑtɪ

 

Czech foukat foʊ̯kat

Modern Greek φυσώ fiso

ordosz6053 Creative Commons License 2020.11.24 0 0 9008

igeragozás

https://en.wikipedia.org/wiki/Finnish_verb_conjugation

 

itt már több átfedés van

 

adott

annettu = (that has been) given; annetut = "(that have been) given", (pl.);

 

tudván tudottan

tietäen = "knowingly" (instructive);

 

 

elbeszélve

puhuttava = "to be spoken of"

 

beszéltet, beszéltetve

puhuttava = (active) "making (someone) speak"

puhutettava = (passive) "being made to speak"

 

 

ordosz6053 Creative Commons License 2020.11.24 0 0 9007
Előzmény: ordosz6053 (9006)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!