Keresés

a bizonyíték arra, h a "finnugor" nyelvek vettek át szavakat-fogalmakat a magyarelőd nyelvből

és arra h az F > P változás is lehetséges

(azt remélem nem kell nagyon magyarázni h a szél/fúvás hangja miért F )

FÚJ

BLOW (OF WIND) 

Japanese 吹く fɯkɯ

Hill Mari ӹфӹлӓш ɯfɯlæʃ

Moksha уфа́мс ufaˑms

Korean 풀다 pʰulda

Armenian փչել pʰət͡ʃʰɛl

Avar  пуйзе pujzje

Erzya пувамс puvams

Estonian puhuma puhumɑ

Finnish puhaltaa pʊhɑltɑː

Kildin Saami  пӣӈӈкье piːŋːkʲe

Komi-Permyak пӧлявны pəʎavnɨ

Udmurt  пелляськыны pelːʲɑsʲkɨnɨ

Northern Khanty пувиты puwitɪ

Northern Selkup пурӄа purqa

Southern Yukaghir puj- puj

Bulgarian вея vɛja

Dutch waaien ʋaːi̯ɪn

Ukrainian віяти vijɑtɪ

Czech foukat foʊ̯kat

Modern Greek φυσώ fiso

igeragozás

https://en.wikipedia.org/wiki/Finnish_verb_conjugation

itt már több átfedés van

adott

annettu = (that has been) given; annetut = "(that have been) given", (pl.);

tudván tudottan

tietäen = "knowingly" (instructive);

elbeszélve

puhuttava = "to be spoken of"

beszéltet, beszéltetve

puhuttava = (active) "making (someone) speak"

puhutettava = (passive) "being made to speak"

többes szám

házak : talo-t

http://users.jyu.fi/~pamakine/kieli/suomi/sijat/nominatiivien.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Finnish_noun_cases

magyar : finn

házé : talo-n

házat : talo, talo-n

házban : talo-ssa

házból : talo-sta

házba : talo-on

háznál : talo-lla

háztól : talo-lta

házhoz : talo-lle

háznak : talo-na

házzá : talo-ksi

házzal : talo-in

háztalan, ház nélkül : talo-tta

törökül te : siz, sizler, sen; seni

finnül   te : sinut

A finnugor-hun kérdés néhány buktatójáról

https://magyarnemzet.hu/velemeny/a-finnugor-hun-kerdes-nehany-buktatojarol-8997503/  

a húz  [pull] fogalom viszont nem párositható a magyarral,

az

dar/tar, tata/tad/tart, taga/tajla

tön/tang/tenej (tengelyből?)

sere/csir (a sorból?)

kong/konszu

meku/muksze

szüdre/szüjre

és a szugul/szogur

de nem úgy néz ki mintha köze lenne a szakadhoz

(szövegben említve egy másik szogur, a szárad)

nem is azt mondtam, h a magyarban.

viszont az uraliban és altaiban szóalaki átfedés van

és fogalmi

lehet kapcsolódik a kút

HÚZ, HUZ

(hu-oz) áth. m. húz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. Gyöke a fáradságból, erőködésből származott fuvó hu hang, s ennél fogva hu-oz, tulajd. am. gyakori vagy folytonos hu hangon fúj, piheg, (mint űz = ü-öz, az ü hangon kiáltoz, vagy ü hangon vagy ü hangot okozólag kerget, hajt valamit). A fuvást, pihegést jelentő h betü megvan a latin trah-o, veho, német zieh-en és tót tah-at igék gyökeiben is......

SZAKAD

......Mind ezen jelentésekből kitünik, hogy ez igében alapfogalom az elválás, távolodás, szétbomlás. Minél fogva gyöke azon sza, melyből szana (szét) szór (sza-or) és szab is alakultak, s rokon hozzá a vékonyhangú sze, és te, melyből szét, té, téved, tétova, téltúl, stb., származtak. A törökben szakat Hindoglu szerént am. estropié; rompu, cassé. V. ö. SZA, gyökelemet; és SZAB, SZAK gyököket.

A húz és a szakad két különböző gyökből ered, mint az látható.

A nem létező ugor korban sem volt ez másképp.

húz

Ősi örökség az ugor korból: vogul kat (‘szakít, ránt’).

SNAP (INTO BITS)

Chechen хеда xedə

Sakha   хайыт xajɯt

Hungarian szakad sɒkɒd

sőt, a szakad valszeg néhány nyelvben a húzból ered

Tatar   өзелү œzelʉ

Bashkir  өҙөү øðøy

Bashkir
húz     һөйрәү    højræy
hosszú     оҙон    oðon
hossz   оҙонлоҡ    oðonloq

a húz és hoszzú párosokat említettem már?

finn:

húz         kiskoa
hosszú    kauan

csecsen:    

von         ийзо    iːzo         
húz         озо    ozo
hosszú    еха    exə

Hokkaido Ainu  

húz      etaye    etaje

hosszú  tanne    tanːe
hossz    esoro    esoɾo

a japánban
hosszú 久しい hisashī
húz    引く   hiku

Abkhaz    
húz         ахара    ɑχɑrɑ
hosszú    ахəхəа    ɑχəχəɑ

N Mansi               харттаӈкве χarttaŋkʷʲe      :  хоса       χosa
Hill Mari               шӹдӹрӓш       ʃɯðɯræʃ       :  кужы       kuʒə
Komi-Permyak    кыскыны    kɨskɨnɨкузь       :  кузь     kuʑ
Moksha                ускомс    uskoms             :  кува́ка   kuvaˑka

visszatérek még a korrábiakra, de addig

magyar-török alapfogalmak

szűk    : sıkı 

szoros : zor

száraz  : susuz, sari (Vámbéry)

szárad  : sarar-, sargay- (Vámbéry)

szúr : suz- siz (Vámbéry)

szúrós, hegyes : sivri (sivri-sinek szúnyog, "hegyes légy")

ugyanaz a szór, sző

Z-hangú a szúr, szűr

"viszont szétszórva megtalálható az altaiban, talán a vág nincs.

a szlávban van az üt : úder"

V. Csaba felismerésére, hogy a nyugati nyelvekben szétszórva, szigetszerűen megtalálhatók a magyar gyökcsoportok.

Ezt a szétszóratást igazolod a keleti nyelvekben is, súlyos bizonyítékokat bemutatva.

Megkerülhetetlen ezek alapján az a következtetés, hogy a nyelvünk közel kell, hogy álljon egy valamikori ősnyelvhez.

Sokkal közelebb, mint más nyelvek, amikkel komolyabban foglalkoztak egyáltalán.

Egyelőre ez pusztába kiáltott szó, te is tudod! Aki nem akar tudni, az nem is fog tudni, mint az a "három majom".

a magyar kapcsolatai/átfedései az ugor és altai nyelvekkel

számok

(a magyaron kivül még hol taltálható meg)

egy : altai (japán, jeniszei)   latin (id) szláv

Ket эг ɛɡ

továbbá ere ege (szaka, jukagir) örmöszt (oszét) erti (grúz)

az ege alap:

az uralié        ükszi (finn) ekht (lapp)

a kaukázusié  akü (abkhaz)

és +n a mongol neg

ere alap:

germán erste first

+b a török ber

kettő: urali (kat, kok, kafta)

kaukázusi

Lezgian    кьвед  qʼʷed

továbbá iker : altai 

török iki 

három: urali (hurum kolmo kim kum kujim)

Basque hiru hiɾu

Southern Yukaghir  jalō-  jɑloː

+b

Northern Saami  golbma kɔlɔbmɑ

Buriat                гурбаи  ɡurbai

Dargwa              хIаьбал  χiaʲbal

négy:  urali (neli nül nila)

Chukchi н’ырак’ ŋəɹaq

Kannada  ನಾಲ್ಕು  n̪aːlku

Nivkh   ныкр̌ nɨkr̥

Hokkaido Ainu ine ine

Tsez             уйно ujno

öt:  urali (vit vita vete viszi)  + japán (üti)

Kannada ಅಯ್ದು əjd̪u

Lezgian   вад wad

továbbá

Khalkha Mongolian  тав  tʰaw̜

Vámbéry tévedései (a sokadik)

"a magyar nyelv első kultúrfogalmainak túlnyomólag ugor eredetéről tesznek tanubizonyságot..."

áll : ul

álom : ulom

stb.

az ül nem szerepel ebben a sorban, hiszen az eltérő az ugor nyelvekben csupán

[SIT]

Northern Mansi  ӯнлуӈкве  uːnluŋkʷʲe

viszont Sakha олор oloɾ    (és Chuvash лар lar)

ugyanígy az áll

[STAND UP] anga-

Aleut anqa-lix anqɑlix

[SIT DOWN] ungu-

Aleut ungut uŋut

a kaukázusban meg ag-, az-, ac- az áll

[STAND]

Abkhaz  аҩагылара  ɑɥɑɡɨlɑrɑ

Dargwa  азес  azes 

Hokkaido Ainu ash as

és nem csak ott

Northern Yukaghir эгуо- eɡuo-

sőt, tungúz

Evenki  ил-мӣ  ilmiː

 baszkban meg

Basque altxatu alt͡ʃatu

..........

az álom pedig

[DREAM]

Modern Hebrew חלום χalom

Telugu కల kʌlʌ

mivel ugye aludni hálni

osztjak

ez most került elő

[chop]

Chuvash вакла ʋakˈla

és kapcs az IE

beat battle

bot

Nyilvánvalóan eredeti magyar szavak csoportjáról van szó. Sehol máshol nincs kiterjedt szóbokra ezen szavaknak.

ez igaz.

viszont szétszórva megtalálható az altaiban, talán a vág nincs.

a szlávban van az üt : úder

az altaion belül is van 2 változat

ver urgány : üre buru uru vurus

mint látható a szópárok:

a vás vés ás

a vet üt

és váj (o)-juk : de luk lék (viszont a luknak nincs igéje)

Elég kiterjedt szócsoportról van van szó. A vál-vél gyökváltozatok is ebbe a csoportba tartoznak.

Nyilvánvalóan eredeti magyar szavak csoportjáról van szó. Sehol máshol nincs kiterjedt szóbokra ezen szavaknak.

Valószínűleg a nyúl-nyál-mál (összetevők eltávolodása egymástól, kapcsolatuk megszakadása nélkül) gyök is rokona lehet.

a VÁG VÉS VÁJ VER VET egy fogalomkör

vág az lehet dob/vet/ver

vés váj az vágás

szokincshalo.hu/szotar:

vág: Ősi örökség az ugor korból: vogul vonk (‘üt, ver’)

váj: Bizonytalan eredetű szó, talán a vás alakpárja

vés: Ősi örökség a finnugor korból: osztják vas- (‘hasít’), zürjén vezs(ini) (‘levág’), finn veistää, észt vestma (‘farag’).

ver: Bizonyára ősi szavunk, de eredetéről semmi biztosat nem tudunk

vet: Bizonytalan eredetű szó. Lehet, hogy ősi örökség a finnugor korból: cseremisz üdem, mordvin videmsz (‘magot vet’)

megintcsak az jön ki:

nem tőlünk tanulták ezeket a szavakat? miért a magyarban van meg pontos értelmes láncolatban, a finnugorban meg szedett-vedett módon?

VER

Kazakh ұру ʉɾu

Tatar  ору oru

Tatar бәрү bærʉ (!)

törökül vurus- verekedni

VET

North Karelian  visata visɑtɑ

Northern Khanty юватты   juwattɪ

Northern Khanty воськаты wosʲkatɪ

Northern Kurdish avêtin avetən (!)

törökül at-, it- (dobni vetni lökni)

VÉS

törökül es- (ás kapar vakar) bics- (vág)

VÁJ

törökül oj (váj) ojuk (lyuk, üreg)

TŐRBECSAL, hálóba madarat halat

Proto-Altaic: *t`ŏ́bru
Meaning: net, network
Russian meaning: сеть

Proto-Turkic: *tor
Meaning: net for catching birds or fish
Russian meaning: сеть
Old Turkic: tor (OUygh.)
Karakhanid: tor (MK, KB)
Turkish: tor
Middle Turkic: tor (Abush., Sangl.) 'net, hair net'
Uzbek: tọr
Uighur: tor
Azerbaidzhan: tor
Turkmen: tor
Halaj: tū̊r
Kirghiz: tor
Kazakh: tor
Bashkir: tur
Karakalpak: tor
Kumyk: tor

Proto-Mongolian: *towr
Meaning: net, cage
Russian meaning: сеть, клетка
Written Mongolian: tour (L 829)
Middle Mongolian: tor (IM), tur (MA)
Khalkha: tor
Buriat: tor
Kalmuck: tor
Ordos: tor
Shary-Yoghur: tor
Monguor: tōr (SM 424)
Mogol: tor

Proto-Tungus-Manchu: *turku-
Meaning: to get caught (in a trap, net)
Russian meaning: попадать в ловушку, в сеть
Evenki: turku-
Negidal: tojkị-
Ulcha: tụčụ-
Orok: tụtụ-
Nanai: tojqo-
Oroch: tokko-, tukku-
Solon: tụkkụtā̃ bi
Comments: ТМС 2, 220.
Korean: *tằràčhí
Japanese: *túrí

+  urali : altai egyezés

Proto: *käćV
English meaning: net trap
German meaning: Fangnetz, Jägergarn
Udmurt (Votyak): kaź (K G), kaʒ́ (K) 'Netz; Jägergarn'
Komi (Zyrian): kaź (P) 'weitmaschiges Fangnetz für Hasen, bisweilen für Füchse, Wölfe', (PO) 'Jägergarn' ( > Mansi LUT kāš, LU kaš, So. kās 'Zobelnetz')
Khanty (Ostyak): kŏt́ǝp (Kam.) 'Zobelnetz' ?

Proto-Altaic: *k`ăsi
Meaning: leash, trap, net
Russian meaning: привязь, ловушка, сеть
Turkic: *kes-

Proto-Tungus-Manchu: *xasu-
Meaning: 1 net, trap 2 to fish
Spoken Manchu: asǝ 1 (664)
Literary Manchu: asu 1
Ulcha: χasčụ- 2

HÁLÓ:

Proto-Altaic: *ălgi
Meaning: net, sieve
Russian meaning: сеть, сито
Turkic: *ĕlge-
Tungus-Manchu: *alga
Korean: *ǝrkǝmi

+ tőr /kelepce

[TRAP]

Bashkir тоҙак toðak

Chuvash тапӑ tap̬ə

Dargwa тӏимкь tʼimqʼ

Hungarian csapda t͡ʃɒpdɒ

N Azerbaijani tələ tælæ

Turkish tuzak tuzak

urali>

Erzya   тувор tuvor

Moksha туфкс tufks

N Kurdish dafik dafək

Proto-Tungus-Manchu: *dad-
Meaning: ferret trap
Russian meaning: западня, ловушка на хорьков
Literary Manchu: dadari

Proto-Yenisseian: *ded-
Meaning: a k. of trap (черкан)
Ket: dɛdǝŋ5 ōkś (Bak., Sur.), Kur. dɛŕǝŋ5 ōkś

lásd még

Dargwa дис dis

angol dagger

szlov dyka

https://sk.wikipedia.org/wiki/Dýka

Georgian დანა dɑnɑ

Ket    доʼн  dɔʔn

"A (finn)ugor eredetű magyar szavak jegyzéke kitűnő válogatás az MSzFE., az UEW., a TESz. és az EWUng. felhasználásával (1272–1293). A jegyzék csak a biztos finnugor, illetve ugor etimológiákat közli, például „450. H tőr ’dagger’ < PUgr *terə (not in POUgr) < PFUgr *terä”. 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=152081096&t=9111571

Proto: *ćorkV

English meaning: a k. of cutting instrument; axe, knife
German meaning: eine Art Schneidwerkzeug: Axt, Beil, Messer
Saam (Lapp): čorhko (N) 'securis cuiusmodi', t́š́o̮rRkuo̯ (Wfs.) 'Beil, große Axt'
Khanty (Ostyak): t́oχǝr (DN) 'ein Gerät zum Glätten und Beschneiden von kanten', śurǝ (Ni.) 'schmales Messer (zum Graben von Löchern)', śŏχri (O) 'Messer mit schmaler Schneide (zum Graben von Löchern')
Mansi (Vogul): śoχri (N) 'Messer mit schmaler Schneide' (Khanty or Mansi > Komi I ćukri 'schmales, langes Messer, mit dem man Löcher aushöhlt'

[knife]

Burushaski c̣hur ʈ͡ʂʰor

Yukaghir  čoġojə  t͡ʃoχojə

Hindi      छुरा  t͡ʃʰʊraː

Kannada  ಚಾಕು  t͡ʃaːku

Lak  чӏила t͡ʃʼila

Lezgian чукӏул t͡ʃukʼul

Tsez  тӏаӏхъ  tʼˤaq͡χ

válasz ezekre a nyestidézetekre

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=152077707&t=9111571

a magyar nem "finnugor" eredetű, hanem a "finnugor" szkita-hun-magyar eredetű.

Ma már nem azt kell bizonyítanunk, hogy a magyar az uráli nyelvcsaládba tartozik, hanem azt kellene, hogy nem...

nem kell, mert rokonok.

viszont ha jól tudom, a magyar nyelvtanilag TÖBB mint az urali nyelvek

több (lényeges) ellenérv innen

http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/cikkek/maracz.htm

4. Az ún. finnugor alapnyelv rekonstrukciója önkényes. A vogul szógyökökről feltételezik, hogy azok az eredeti uráli/finnugor alapszókincset tükrözik. Emellett azonban nem szólnak nyelvészeti érvek.

5. ...nem mindegyik alapnyelvbeli szógyök fordul elő az összes finnugor nyelvben. 

...nem csak a finnugor nyelvekre érvényesek és más eurázsiai nyelvekre nem, mint például az altáji nyelvekre, törökre, mongolra, stb.

8. Alapvető grammatikai különbségek vannak a magyar és finnugor nyelvek között, pl. a finnugor nyelvek közül csak a magyar ismeri az igekötő-rendszert. A finnugorista Décsy Gyulának ez szintén feltűnik, de szerinte ez a magyarok vándorútjának tulajdonítható. A Hajdú-Domokos szerzőpárosnak ez fel sem tűnik. Holott összesen 20 grammatikai jelenséget vizsgálnak a finnugor nyelvekben. E jelenségekről kiderül, hogy egyetlenegy sincsen meg az általuk felsorolt uráli/finnugor nyelvekben (szamojéd, obi-ugor, magyar, permi, mordvin, cseremisz, finn, lapp)

csöpp 'cseve'

csobban csap 

csordogál csermely

csej : csajka sajka 

csupor šiuga  csanak : csónak (pi̮ž  / šakš, čakš)

....

noha ilyenformán az urali nyelvek a mongolihoz állnak közelebb, mint a magyarhoz

Proto-Altaic: *si̯ŭ̀ŕi
Meaning: to flow, drip
Russian meaning: течь, капать
Turkic: *süŕ-
Mongolian: *sür-

és šiŭŕu ömlik

az a megdöbbentő , h a mongolban és a törökben is (!) még d-re vált a cs

tehát jóval az 5.század előtt (volt az eredeti cs)

Turkic: *d(i)āĺ(ɨ)-
Mongolian: *čilga- 

>

Turkic: *jul
Mongolian: *ǯilga

de a folyóvizeket dargil / čaj,  ǯojkụ ǯụrqụ,  čul ǯilan alakban nevezik, a medret meg ǯalga, ǯilga

másrészt ha a csurog az uraliban a sur,szor alakban van

és a jászban (oszétban) csad alakban van a csej, csermely

az azt jelenti, h a 24 hun törzs alakulása idején, Tömény senyő idejében (amikor az alánok is társultak az ulánokhoz) már a magyar nyelv az ótörök-ómongol alakokkal rokon és hasonló szavat tartalmazott.

azaz ie.220 körül

(amikor is az "összes ijfeszitő népet" egy szövetségbe hozta

Tömény https://en.wikipedia.org/wiki/Touman),

a magyar nyelv önnön jogán már létezett