Belefutottunk ebbe a szerintem elég tipikus problémába...
Kivitelező valamit elcseszett a pince szigetelésénél (2 éves családi ház), és szépen nedvesedik, salétromosodik a fal. Kivitelezővel próbálok még anyázni egy sort, de őszintén szólva nem fűzök túl nagy reményt hozzá...:-)
Nézegetem az utólagos szigetelési módokat, alapvetően két technológiát találtam: a fémlemezeset, illetve az aquapol-nak, hydropol-nak nevezett bontás nélküli, kémiai módszert.
Tapasztalatokat kérdeznék: melyik módszerbe érdemes belevágni, előnyök/hátrányok, ár/rombolás/tartósság.... szóval minden érdekelne ezekről, illetve más működő technológiákról is...
Köszi előre is a hozzászólásokat!
Várom a képeket, amelyeket elküldheted az email címemre is. A cím publikus.
Az utólagos vízszigetelés legfontosabb része az, hogy megállapítsuk mi okozza a falak vizesedését. Mivel az épület völgyben van, itt több tényező is okozhatja azt.
Üdvözlettel: Hegedűs István 06/30 455-3267 (kérj ingyenes visszahívást)
Ide fel tudsz tölteni képet is. Jó lenne látni, hogy gyakorlatilag mi okozza a problémát. Ha csak elől vizes a fal akkor lehet, hogy nem a szigetelés hiánya okozza a bajt. Mindenre van megoldás. Azt írod, hogy az épület "le van szigetelve kívülről". Ez azt jelenti, hogy hőszigetelve van? Hőszigetelés után gyakran előfordul, hogy a lakás belülről vizesedni kezd. Ennek az az oka, hogy nem jó a szigetelés, de annyira nem volt rossz, hogy a falazat nagy mennyiségű vizet feltudjon venni. A fal képes volt a felszívódott vizet kipárologtatni a környezetbe. Hőszigetelés után erre már nem képes, így a víz a lakásban próbál meg elpárologni, megnövelve ezzel a belső vakolatok vízmennyiségét. Ha a vakolat már erre nem képes, akkor a víz megjelenik a falon. Penészesedni kezd, stb. Persze más oka is lehet a problémának, ezért jó lenne látni képeket is.
Szaktanácsért hívd a 06/30 455-3267 telefonszámot, és kérj ingyenes visszahívást.
Van egy családi házam,ami levan szigetelve kívűlről!!
A ház egy kis völgyben található és az elejét elég sűrűn veri az eső és így a belső falam kb 2m hosszban penészesedik ill. vizesedik 10-15 cm magasságban!!!
Mit lehetne ellene csinálni?
Ha a szegélybetont kiönteném valami folyékony vízszigetelőanyaggal az megoldás lenne rá?
Azóta elkészült a vízszintes szigetelés pótlása. Viszont a vékony falak miatt az utólagos hőszigetelést is el kell készíteni, hogy a hőhidaknál ne csapódjon ki a pára. A szomszédnak, jogszabály szerint, az állagvédelmi munkákat tűrni köteles.
Örülök neki, hogy sokan érdeklődtök, illetve annak, hogy tudtam már egy pár esetben segíteni. Amennyiben további kérdések merülnek fel az utólagos vízszigeteléssel kapcsolatban akkor nézzétek meg az alábbi linken látható tájékoztatást.
Üdv.! Szeretnék kicsit körbekérdezni itt, látom, hogy vannak hozzáértők. Nemrég jártunk egy kb.20 éve épült négyemeletesben, ahol a lépcsőházban irdatlan dohszag fogadott minket. Van pincéje, gondolom az lett olyan okosan megépítve anno, hogy most ilyen állapotok uralkodnak (gyanítom, hogy fűtetlen és a szellőzés sincs megoldva, habár kis ablakszerűségeket láttam). Az érdekelne, hogy az ilyen jellegű problémát szokták-e orvosoltatni, milyen módszerek léteznek, és vajon mekkora a költsége? Több milliós? Panelprogram keretében megpályázható az ilyesmi?
Még valami... mivel konkrétan 4.emeleti lakás miatt látogattunk, minket annyira komolyan nem érintene a dolog, de esetleg a lépcsőházat egy páraelszívóval vagy ilyesmivel felszerelni van értelme, hogy legalább ott kint lehessen hagyni mondjuk a babakocsit?
Annyit még hozzátennék, hogy a vízesedés miatt természetesen nekem is volt penészesedési, dohosodási problémám.
Mivel idén sajnos nem fért bele a vízszigetelés, egy másik megoldást választottam, hogy addig is élhető legyen a ház.
A probléma alap forrása, hogy csak esténként vagyunk otthon és emiatt nem tudtunk eleget szellőztetni, így egy páraérzékelős huzatventilátorral támogatott higroszabályozású szellőztető rendszert építettünk be (ventilátor +3 fali légbevezető.)
Fél év távlatában azt tudom mondani, hogy bevált. Penész eltűnt és amikor hazaérünk, már nem a dohos szag fogad minket. Bár most már nagy hidegek vannak (és a beszívott levegő elvileg folyamatosan hűti a házat), sokkal jobb a hőérzet a bent, mint tavaly. Kis házról van szó, emiatt hővisszanyerős rendszer aránytalanul drága lett volna (soha nem térül meg a többletráfordítás). Ez a beruházás kb 6-od annyiba került, mintha idén meg kellett volna csinálnom a vízszigetelést.
Üdv! Csak most olvastam a problémáról, de nem láttam rá itt választ. Megoldódott a gond? Amennyiben nem akkor tudok segíteni, de csak helyszíni szemle esetén. Elég komplex egy meglévő vizes pince utólagos szigetelése ezért bátor dolog szemle nélkül javaslatot adni. Viszont létezik korszerű belső oldali technika több is.
Nem, sajnos még nem jutottam el a probléma megoldásáig. Úgy néz ki, hogy jövőre fog csak összejönni a dolog. Természtetesen amint van bármilyen tapasztalatom, megosztom itt a fórumon.
A lábazat szigetelése előtt tisztázni kell, hogy a lábazat negítív oldalán, azaz a szobák felöl mi van. A mellékelt 1. ábra szerint a lábazat negatív oldala maga a szoba fala. A 2. ábra szerint viszont az aljzatbeton magasabban van mint a külső járda sík. Az ábrát úgy készítettem el, ahogy általában a díszítő sorolatlan kőből készült lábazatok zömét csinálják. A másik falazási módszer az, hogy a lábazat teljes egészében kőböl készül. Az ábrákon jól látszik, hogy sem lemezbeütéssel, sem pedig falfűrészeléssel a szigetelés nem megoldható, mivel a vzszintes fugák nem egy magasságban helyezkednek el, illetve a sorolatlan kőfalban nincs is fugaazonosság. Ebben az esetben nem marad más mint az injektálás. Az előttem hozzászóló tévesen reagált amikor a Dryzone alkalmazásánál azt említi, hogy alacsony nyomású injektálás. A Dryzone az injektáló krém, így azt nyomás nélkül, injektákó pisztollyal juttatjuk a falba, az előre elkészített furatokba. Ebben az esetben is az injektáló krém használata a célszerű. A fal mind két oldalán ell kell végezni ilyen esetben. Amennyiben a 2. ábrának megfelelően az aljzat és a járdasík magassága között különbség van, akkor az aljzatsík magasságában kell elkészíteni az injektálást, a lábazatot pedig légpórus vakolattal kell ellátni (VIPREX-UNI pl.) A folyadékkal történő injektálással szemben a krém nem tud elfolyni, ezáltal nincs hibalehetőség. Az injektálásról is beillesztek egy képet. Természetesen örülnék neki, ha lenne kép az ingatlanról, mert akkor pontosabban meglehetne határozni, hogy milyen technológia alkalmazása a legcélszerűbb. Amennyiben úgy gondolja, akkor küldhet képet, illezve bővebb információt a szigeteltet@gmail.com emailre, illetve telefonon is elérhet a 06/70 647-1344 számon. A szaktanácsadás ingyenes.
Nagy belmagassággal rendelkező pince (alagsor), 4 lakásos ikerház egyik "negyede" alatt a falak fel vannak ázva egyik sarokban a víz is áll, feltehetőleg az esőzések miatt, viszont körbe a pince különböző tereiben figyelhető a vízesedés/dohosodás!
Kérdésem a következő lenne:
Mivel nagy a belmagasság, megoldást jelenthetne-e egy szigetelt aljzatréteg felhúzása és ugyanez a falak mentén valami korszerű szigetelő megoldással? Vagy amíg a pince alap nincs körbe ásva és kívülről leszigetelve, ez veszett fejsze nyele? (Körbeásni a 4lakásos ikerház helyzetéből adódóan max két oldalról lenne lehetséges...)
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
Üdvözletem SSJ!
Kezdjük az elején. Ha fal vakolat nélkül 60 cm a fal akkor az nagyméretű téglából készült. A kisméretű téglából 6.5, 12, 25, 38 és 50 cm-es falak építhetők. Kérdés, hogy van-e szigetelés a falban, és ha van mennyire végzi el a feladatát. Nem minden esetben szükséges vízszintesen szigetelni a falat még akkor sem ha vizes, mert nem biztos, hogy a szigetelés hiánya miatt az. Ha szigetelőlemezt átlapolták normál habarccsal, akkor az képes felvizesíteni a falakat. Ebben az esetben a szigetelés rehabilitációjára van szükség, szintén légpórus vakolattal, Pl. Viprex UNI , vagy Viprex hab. A hagyományos módon lerakott hajópadlóknak általában nincs szigetelésük. A padlókat hordozó gerendákat bevonták bitumennel, amit aztán homokba ágyaztak. Így a talajpára általában feltör és egy része elpárolog a szobában. A nagyobb gond akkor kezdődik ha a szoba aljzatát szigetelik és nem fordítanak figyelmet a falak szigetelésére. Ilyen esetben ugyanis ez a talajpára is igyekszik feljutni a gyengén szigetelt, vagy szigetelés nélküli falba. Ha az aljzat marad akkor csak az aljzat feletti sorban lehetséges a falfűrészelés, így marad 1 sor szigeteletlen falrész a hajópadló felett. A lemezbeütés is dettó ugyanaz. Lehetséges, hogy nálatok is inkább az injektálás lenne a megoldás, hiszen az, az injektálás magasságától 15 cm-el lejjebb is szigeteli a falat, tehát képes a padlósík alá jutni.
A takaréküreges falszerkezetekből a múlt század közepéig (néha még a 60-as években is) építettek családi házakat. A nevében is benne van, hogy takarékossági okokból készült ilyenre. A fal vastagsága 25 vagy 30 cm. Több méretben nem létezik, hiszen a tégla mérete határozta meg azt. Csak tömör kisméretű illetve nagyméretű téglából készült. A gyenge hordképességével az építők is tisztában voltak, de mivel nem volt elegendő építőanyag az adott időben ezért kényszerültek erre a megoldásra. Miért fontos ezt tudni? Azért, mert az ilyen fal a tömör falszerkezet hordképességének még a felével sem rendelkezik. Többnyire a födémszerkezet borított gerendás fafödémből készült. Ha hozzávesszük még azt is, hogy akkoriban a cement nagy kincs volt, és nem a habarcsba rakták, hanem járdát, aljzatot, stb. készítettek belőlük, akkor láthatjuk, hogy az ilyen falak szigetelése bonyolult és hozzáértést igényel. Az ágyazó habarcs nem tartalmazott cementet akkor meg főként. Ezért fontos, hogy még véletlenül se kezdjenek el lemezt beütni a falba. A lemezbeütést (besajtolás, belövés, és még van egy pár elnevezése) csak statikai szempontból stabil épületeknél engedélyezett. A két oldalról történő lemezbeütés azért nem égészen pontos, ahogyan azt Nagy Béla Úr (qasztics) írja, hisz az átkötéseknél mindenképpen a teljes, azaz a 25 illetve 30 cm falvastagságon át kell ütni a lemezt. Ez a fal viszont gyenge az ilyen műveletekhez. Sok esetben még a vakolat leverése is odafigyelést igényel, mivel a fal tényleges szélessége 2 X 6.5 cm. Ezeknek az üregeknek a kitöltése valóban drága mulatság lenne, és sok esetben nem is lehetséges, mivel néha kitöltötték salakkal. Injektálásnál az üreges falak esetében nem az ilyen üreges falra gondoltam, hanem, azokra amelyek nem tömör téglából, hanem pl. lyukacsos iker sejt, vagy kettősméretű iker sejt stb. téglából készültek. Továbbá azokra a falakra, amikor a kőműves nem a teljes falfelületre terítette a habarcsot, hanem a fal két külső részére terített egy-egy csík habarcsot és abba ágyazta a téglát. Az ilyen falaknál az injektáló folyadék nem hasznosul, hanem elfolyik. Ma már erre is van megoldás, ami nem más, mint az injektáló krémek. Ezek nem tudnak elfolyni, csak egyenletesen elterülni. Nézzük az Ön épületét. Aláfalazni egy rémálom lenne, tehát nem javaslom. A falfűrészelést se nagyon, hiszen ott is beavatkozunk a fal szerkezetében. A Sika Mur amit Ön is említ, megfelel az elvárásoknak. Miért is? Mert döntően nem roncsolja a fal szerkezetét. Kivitelezésére a következőket javaslom. A falat min két oldalról kell injektálni, kivéve azt átkötéseknél, ahol az egyik oldalról kell azt megoldani. 12 cm távolságra kell a furatokat készíteni az ágyazó habarcsba. Mivel itt a sorok nem 6.5 cm magasak, hanem 12 cm, fontos a jó magasság meghatározása. A furatok mélysége ne legyen több 4 cm-nél. De kevesebb se, mert akkor nem lehet elegendő krémet bejuttatni a falba. Azt átkötéseknél a furatok mélysége 22 cm illetve 27 cm legyen. Az injektálás után a furatokat habarccsal kell zárni, hogy a krém a falba terüljön, és kifele folyjék. Jobb a helyzet, ha a falnak tömör lábazata van. Nem minden takaréküreges falat kezdtek mindjárt az alaptól így falazni. Ebben az esetben az injektálást egy oldalról 22 illetve 27 cm-es furatmélységgel kell készíteni. Nem kell megfeledkezni a légpórus vakolatról sem. Ezek cementbázisú habarcsok, amelyek ellenállnak a falban lévő sóknak, gyorsítják annak kiszáradását és nem utolsó sorban megerősítik a falat is. Remélem tudtam segíteni :)
Nagy örömömre végre elkészült a pincénk kb 2 hónappal ezelőtt.
Viszont gondjaim vannak!
Röviden vázolnám mi is a helyzet, hátha tudna valaki valami okosat hozzászólni. Vagy esetleg útba igazítani melyik fórumon tudnék segítséget/tanácsot kérni!
Ez a pince egy kb 3mx5m-es kb 3 m mélyen a földben van(ez a régi rész) Plusz készült hozzá egy újonan épített 2,5mx 5m-es lejáró. Felette sátortető. A régi rész szinte teljesen le van már fedve földdel. Ennek pala a tető része. Az új résznek horganyzott lemez. Ez még csak kb 40%-ban van betemetve földdel. Mindkettő belülröl 10cm üveggyapottal van szigetelve. Lambéria a belső mennyezet.
A régi résznél (ami sima beton volt) téglákat (állítva) falaztunk mellé dekoráció jelleggel. Az új résznél szintén.
Az alsó részen simán homokba van lerakva a tégla az aljzatnál! A feljáró betonozott tégla.
A gondom az, hogy lennt a régi részen iszonyatosan nagy a páratartalom! 94-95%.
A hőmérséklet 20-22 fok körül van. Szerintem a külső lejáró "fűti" az alsó részt!
A féltve őrzött boros palackjaim cimkéi mind tönkre mentek, mert benedvesedtek.
Mivel tudnám csökkenteni a páratartalmat? Néztem több párátlanítót is. Ezt sem tudom eldönteni mi a jó! ( sima vagy abszorciós? )
Legtöbbnél az a gond, hogy max 4-5 literes a tartálya. Ha napi 20 litert tud, akkor tudom cserélgetni olyan sűrűn!
Gondoltam még, hogy veszek bele egy klímát is, hogy csökkentsem a nagy hő különbséget. DE nem vagyok biztos benne, hogy megoldaná a gondokat!
Tudna valaki bármiben segíteni egy-két hasznos tanáccsal?
A fórumot olvasgatva beleestem abba a hibába hogy teljesen elbizonytalanodtam a sok hozzá nemértő hozzászólástól stb. Fél éve szigeteltettem a házunkat ami már 1 méterig fel volt ázva (vegyes fal) felhívtam egy kivitelezőt leinjektálta és láss csodát szépen szárad -_- szóval nem értem itt hogy mit kell a Magyar szakembereket lenézni nálam például tökéletes munkát végeztek annyiért amennyiért megbeszéltük a felméréskor. Nem rúgott be senki nem pisilt be senki. Szóval én sem bíztam a sok olvasás után az injektálásba de jó lett már majdnem teljesen kiszáradt a fal ami legalább sajnos 10 évet ázhatott.
Tanácsot szeretnék kérni, utólagos vizszigetelés ügyben! Az alap tömör kisméretű tégla, erre érdekes megoldással került a fal: élére állítva kisméretű tégla két függőleges sorban 2-3 téglánként összekötve, tehát üreges a fal belül. Nézegettünk, kértünk árajánlatot, tanácsot. Szimpatikus lenne az injektálás, statikailag jobbnak látjuk a falak miatt, viszont itt olvastam, hogy üreges falnál nem biztos, hogy jó. Emberünk Sika Mur anyaggal dolgozna. Utána olvastam, nem biztos hogy rossz az anyag. Kérdésem, hogy üreges falnál miért nem ajánlatos esetlegesen ez a megoldás? Amiről írt "megerősítő és kitöltő habarcsinjektálással kell rendbe hozni a dolgokat", az sztem egy vagyon lenne, meg szétfeszíthetí a falakat (vagy sem)? Teljesen plafonig kellene feltölteni? (Illetve egyéb falátvágásos megoldásnál, statikailag az ilyen fal sérülhet-e? (Félek az átvágástól)
az OBEX Magyarországon www.szigeteles.net