Olyan filozófiai irányzat, ami Istent a természettel azonosítja.
Mi az a panteizmus? A panteizmus azt a szemléletet jelenti, miszerint Isten minden és mindenki, illetve mindenki és minden Isten. A panteizmus a politeizmushoz (a többisten-hithez) hasonló, de továbbmegy, mert azt tanítja, hogy nem csupán sok isten van, hanem minden Isten. Isten minden egyes fa, szikla vagy állat, Isten az ég, a nap és minden ember, stb.
panteizmus
panteizmus [ë] főnév -t, -a (régies írva: pantheizmus is) (filozófia) Az az idealista filozófiai irányzat, amely szerint nincsen személytelen, természetfölötti istenség, ellenben isten azonos a természettel, a dolgokkal, ill. bennük lakozik, belső lényege, ill. lényegük.
Thor Jó fej vagy. Majd vasárnap kikeresem. Régi duma az is, de akkor is meg voltam arról győzödve, hogy aki (akármelyik) Istennel(az Ő hármasságában) jóba akar lenni az jóban is lehet. Csak nem kell nekimenni, hogy de jó vagy Atyám....mert erre k*rvára allergiás.. na szerintemalszol...aludj jól. Amida
Thor Még 1983-ban volt hogy előszőr voltam a svédeknél. A családfőt nevezték Thor-Hokan Wikstrand-nek. Na Ő aztán bemutatta nekem a Phanteont. Nekem egyébként a Germán hitvilág is tetszik, nem beszélve persze az akkori magyarról. Emlékszem, mikor kölyök voltam az Ifjusági Parkban. azt súgták a fülermbe Koppány a hős. Később meg a propaganda azt mondta István. Na nekem aztán mid1. Vagyok én meg van a vallásom. Sőt, nem e legfontosabb de azért még hitem is van.
Nem a legrossszabb választás panenteistának lenni, de hát ez magánügy. De nem is ezért írok neked - azon túl. hogy éjjel dolgozom - hanem azért mert a "kaporszakállúval" én is elbeszélgetek néha. Régen(mikor irtam ezekről a beszélgetésekről) még nem voltak nagy igényei. pl. nem ragaszkodott a Heineken sörhöz, meg a Habanna szivarhoz. Azonban változnakaz idők. Persze úgyan úgy vakarózik a pijamában, és úgyan úgy sz*rik mindenre, amiről mi azt gondoljuk, hogy azokkal törődik. Szegény éppen a relativitáselméletből kapott elégségest. Azért mire megvigasztaltam, jól be is rúgtunk. Na, má most erre mit mondana ama Tamás? Szóval vigyázz, mert bejáratos vagyok az Öreghez! Amida
Kerestem is aztán lennebb Brahmát, Visnut és Sívát, szerintem ők pöpecül kiegészülnek a Sarasvati-Parvati-Kálí hármassal, de hát a hinduk tényleg hajlamosak legalább annyira figyelni a részletekre, mint az Aranypók.
Tetszett az összefoglalód a panteizmus-panenteizmus-politeizmus hármasról, be is tájoltam magamat majdnem-panenteistának.
Megjegyezném, hogy a kaporszakállú-ül-a-felhőn-és-parancsolgat elképzelés olyannyira nevetséges, hogy még az is fura nekem, hogy emberek azon vitatkoznak, hogy létezik-e, és attól hiszik magukat ateistának, hogy azt mondják: nem.
Erre a legjobb választ Aquinói Szent Tamás adta (ha jól emlékszem), aki szerint:
"Olyan Istenben, amilyenben te nem hiszel fiam, én se hinnék!"
"Lehet, hogy Isten mibenlétét nem értem, de nem tagadom létezését. Egyszerűen nem tartok elképzelhetőnek egy emberképű Istent. Bármilyen mást, csak ezt nem."
Na. Ez Te vagy! Ilyenekért becsüllek!
Amida ps.: mert nincs is emberképű Isten....:) az elefántfejűhöz mit szólsz...igaz Ő szidhi....vagyis okkult...de van.....:) Akkor most forduljunk a rishik felé.
A három egylényegűsége nem nyilvánulhat meg fizikai sikon?
Persze, azonban nem szabad szem elől téveszteni, ez csak egy feltevés.
Hol akarják megtagadni? Melyiket?
Mikor melyiket. Erről többet nem tudok mondani, nem ismerem az ateistákat.
Nem nagyon akarlak én Téged okítani...mert nem ovasol figyelemmel(nem csak engem....senkit sem)
Úgy látom, te sem engem.
Az Isten mibenlétét sem érted....de azonban tagadod. Jól van. Semmi gond.
Lehet, hogy Isten mibenlétét nem értem, de nem tagadom létezését. Egyszerűen nem tartok elképzelhetőnek egy emberképű Istent. Bármilyen mást, csak ezt nem.
Agnoszticizmus Nem szeretnék pimasznak tűni: de pontosan úgy ahogy leírtam. A három egylényegűsége nem nyilvánulhat meg fizikai sikon? Hol akarják megtagadni? Melyiket?
Nem nagyon akarlak én Téged okítani...mert nem ovasol figyelemmel(nem csak engem....senkit sem) és ezt észreveszik azok akik "számítanak" valamit. Az Isten mibenlétét sem érted....de azonban tagadod. Jól van. Semmi gond.
De. Valamit kell mondanom: ha azt a sok fiatalaos energiádat arra használtad, hogy topik hátán topikot nyissál...akkor elszúrtad. Már nem tudod saját topikjaidat sem követni, és topijaidnál több topikba való beszólásaidat meg aztán naná, hogy nem.
Semmi gond. Elszúrtad. Viszont. Fiatal vagy és még ebben a létidődben javíthatsz. Vagyis nem kell még osztályt ismételned, de pótvizsgára valód már van. Az bánt - Veled kapcsolatban, hogy nem vagy hülye...hanem mohó vagy!
Istent egyetlen embernek sem kell "elképzelni" csak bele kell nézni a tükörbe. Eddig azért juthattál volna. Sajnálom......
Embertárs, jó néhány topikot nyitottál...és érdekes módon - abba a hibába estél, mint minden vallásos topik. Voltak ugyan kisérletek egy nagyon lényeges, de túlságosan elfeledett nézetről, hogy elég nehéz eset ez az egyistenhit, különösen mert nem egy istenről kéne tudni. Igaz itt sok a keresztény - és az ő Istenképükkel van a legnagyobb baj, de hát hiába próbáltam felhívni a figyelmet arra, hogy a hibás hozzáállás a zavaros és soha megnemismertetett "Szentháromság-tannal" van és ezért keresztény vitapartnernek eszébe se jut a vita hevében - hogy Isten nem egy. Hanem három. Egy darabos Istent még csak-csak ki lehet nyiffantani, de ha már három, akkor nem is olyan egyszerű. Én úgyan megtalálam a hármasság lényegét, de csak azért mert a hitem a hnduizmuson alapul - különösebben azonban nem akartam beleméllledni a kérdésbe - mert a vallásom inkább a Buddhizmus hittételein alapul, abban meg bizony - a kezdetekben - szó sem volt bármiféle Isten manifesztációjáról. Kérdéses sem volt, hogy van vagy nincs, mert Buddha maga is ember volt.
Azonban, nézzük csak ezt az isteni hármasságot. Tudjuk, hogy a mi naprendszerünk Logosza – s ez az, amit a legtöbb ember ért azalatt, ha Istenről beszél – egy Háromság. Három személye van, jobban mondva Ő három Személy, három látszatban működik. A különböző vallások különböző néven említik ezeket, de nem mindig egyenlően veszik tekintetbe Őket, mert a Háromság e hatalmas rendszerének olyan sok aspektusa van, hogy még soha egyetlen vallás nem volt képes a teljes igazságot jelképezni. Vannak olyan vallások, melyek szerint Atya, Anya és Fiú e Háromság tagjai, ami legalább érthető, ha a származtatás és a kölcsönös hatás módszereire gondolunk. (1)Ilyen típusú Osiris, Isis és Horus az egyiptomi tanok szerint, (2)a skandináv mitológia szerint pedig Odin, Freya és Thor. (3)Az asszírok és a föníciaiak olyan Háromságban hittek, melynek tagjai Anu, Ea és Bel voltak. (4)A druidák Taulac, Fan és Mollac nevekkel illették őket. (5)A "kései" északi Buddhizmusban Ámitábhá, Áválokiteshvárá és Mánjushri neveken halljuk említeni. (6)A zsidók Kabalájában ez a három: Kether, Binah és Chokma, (7)és a Zoroaszter vallásban Ahuramazda, Asha és Vohumano, vagy néha Ahuramazda, Mithra és Ahriman. A Háromság elve mindenütt elismert, bár különbözők ennek a megnyilvánulásai.
Az én hitemben: A nagy hindu rendszerben a Háromság: Shiva, Vishnu és Brahma. Ebben a Háromságban nem szerepel az anya-elem, de nem közvetlenül ismerik fel, amennyiben azt mondják e Háromról, hogy mindeniknek van egy Shaktija, vagyis ereje, amit néha képletesen a feleségének neveznek. Ez nyilvánvalóan az Ő anyagban megnyilvánult ereje, talán valamivel alsóbbrendűbb nyilvánulás annál, amire akkor kell gondolnunk, mikor Magát a Háromságot említjük.
A Ti hitetekben/nemhitetekben: A keresztény rendszerben a Szentháromság az Atya, a Fiú és a Szentlélek; s érdekes evvel kapcsolatban figyelembe venni, hogy a régi könyvek között akadnak olyanok, melyek a Szentlelket határozottan, mint nőneműt említik meg. Ettől eltekintve, az embernek az az ösztönszerű szükségérzete, hogy az isteni Anyaságot elismerje, a kereszténységnél a Boldogságos Szűz tiszteletében jutott kifejezésre, aki ugyan nem a Szentháromság egyik Személye, mindamellett Egyetemes Anya, az Angyalok Királynője, a Tenger Csillaga. Persze tiszta és világos hogy Pál, majd a niceai zsonat - a pgány Konstantínus hatására - jól meg is keverte a sz*r. Pál azért mert súlyos pszichés problémákkla küdhetet, Konstantínus meg pogány lévén, a pogányokat akarta egy kificamított "szentháromság-tannal" kielégíteni.
De más ami VAN és más amit két ember más-más okból kiagyal. Vagyis ha egy mewgtévesztett keresztény olyan egyszerűen kijelenti, hogy Isten nincs, valami egyetlen lényre gondolva könnyen megteheti. Mostantól próbáljátok meg hárommal - egy kalap alatt - a megtagadás kiokoskodását. Na meg aztán az Istenek Phanteonjáról nem is akarok értekezni. Mivel azonban a phanteonok lakói min-mind emberi személyiségrészeket jelenítenek meg, a helyes istetni Hármasság, meg a phanteon megkérdőjelezését úgy kell kezdeni: hogy tényleg csak én, az ember vagyok? És ez egy egészen más aspektusa az eddigieknek. Két érdekvezérelt ember múve: Plá és Konstantnusé ... de biza mondom néktek az istentagadás is ennek következménye ... vagyis a keresztények hozománya. Na hát aztán, még ha Ali Agca lelövi a Pápát ... na az nem lett volna semmi. Pedig pl.: Kajafás tudta, hogy baj lesz a Jézus nevű ember miatt. Lett is.
Ja. Géniuszok nem tagadják Istent. Mert géniuszok ... talán "félistenek".
Okés ...csak egy gondolat erejéig jöttem ....menek is....:)
Keress rá Ramachandran-ra. Vigyázz van matematikus is, de az N. Ramachandran. Akit mi keresünk, az Vilayanur S. Ramachandran, neurológus.
Vagy a valóság weboldalra. Csak 9 oldalas.
Ezt értem. Értelemre alapozott hinni akarás nincs. Ez is jó téma: mi az értelem?
Pedig úgy nézem, nem érted. Különbözik az, ha valaki racionálisan megalapozott dolgokban hisz, és aki vakhitből, vagyis temporális epilepsziában szenved, vagyis agyának feltételezett, vagyis FELTÉTELEZETT Isten-moduljának hiperaktivitása okozza a hitet. Ramachandran arra a következtetésre jutott, hogy nincs Isten-modul, csak hitre való fogékonyság. Az emberek 70%-a szenved kisebbfajta furcsa skizofréniától, szinte nincs is különbség normális és nemnormális emberek között.
Az emberek nagy része betegeskedik, mert nincsenek kielégítve az evolúció során felhalmozódott hinni akarás produkátorok, ezért skizofrénikus állapotot idéz elő náluk. Vagyis az embernek szüksége van spiritualizmusra. De ez annak idején csak arra volt jó, hogy társadalmilag beilleszkedhessen az ember. A legtöbb német nemhívő például áttér ezoterikus dolgokban való hitre, mert senki nem tudja feladni teljesen hitét. Ez egy olyan szükséglet, mint az evés.
"Elég annyi, hogy az emberek alapból tartalmazzák az istenhit összetevőit. Ramachandran ezt be is mutatta, külön idegpályák vannak a hitre. Ez egy evolúciós tény."
Ezt hol olvastad?
"De különbözik az evolúció következményeképp létrejött hinni akarás, mint az értelemre alapozott. Remélem érted."
Ezt értem. Értelemre alapozott hinni akarás nincs. Ez is jó téma: mi az értelem?
Az én nézetem szerint Isten: szellem - a szó hagyomásnyos értelmében - a legfelső azonosság, a belső(selbst) és a külső(kozmos) egylényegű tartalma. Ezért nem a "jó". Ugyan olyan mint az ember. Jó és rossz. Ezért jobb, ha van egy Pantheon .s nem egyetlen isten. Pedig a Főistenek a csapatban még így ssem tudnak "jók" maradni. Ez a legfontosabb megfontolás amiért bejöttem az isteneid közé, meg a hindu hitvilág azért elég gazdad. Mégis a Főnök psztító is meg teremtő is. Mint az ember. Hát nem emberi? Amida
Nos, itt tulajdonképpen nem a szoros értelemben vett panteizmust vettem. Elég annyi, hogy az emberek alapból tartalmazzák az istenhit összetevőit. Ramachandran ezt be is mutatta, külön idegpályák vannak a hitre. Ez egy evolúciós tény.
De különbözik az evolúció következményeképp létrejött hinni akarás, mint az értelemre alapozott. Remélem érted.
Tehát Einstein nem ment bele ennyire a dolgokba. Agnosztikus volt tulajdonképpen, ezt egyszer meg is említette. Hawking pedig szeret az Isteni gondolatokkal példálózni, nem hisz a személyes Istenben. Carl Sagan elképzelhetőnek tartja, hogy Isten egyfajta erő, vagy törvény, mint pl.: a szupererő (erős nukleáris magerő, gyenge kölcsönhatás, gravitáció, elektromágneses erő) Istennel egyenlő. Nem tudhatjuk, hogy az agyunkban azért vagyunk hajlamosak az Istenhitre, mert tényleg létezik Isten, vagy mert simán az evolúció szempontjából (és a társadalmi szempontból is) előnye származott az embernek a vallássosságból.
Na, öszefoglalva: (1) panteista, (2) panenteista, (3) a politeista nézete:
Isten
(1)egy, véges, személytelen, változó, tökéletes
(2)egy végtelen, személyes, változó, nem tökéletes
(3)sok van, végesek, személyesek, változnak, tökéletlenek
A rossz vége
(1)eltûnik az illúziókkal együtt
(2)az istenség egyik oldala marad
(3)a jó vagy a gonosz istenek gyõznek
Az erkölcs forrása
(1)az Istenség alacsony tapasztalati szintje
(2)az Istenség változása
(3)az istenek
Az erkölcs természete
(1)relatív
(2)relatív
(3)relatív
A történelem célja
(1)végtelenül ismétlõdõ, céltalan
(2)végtelenül ismétlõdõ, céltja van
(3)ismétlõdõ mert kezdete és vége van, célja van
A panteizmus(1)
"A szó elemei: görög pan = minden, görög theosz = isten, latin -izmus = elv, tan. Eszerint az Istenség azonos a világgal, és nem azon kívül van. Isten a világ és a világ az Isten. Az Istenség nem megteremtette a világot, hanem a világként létezik, és az ember mint az Istenség része maga is Isten vagy isteni. Az Istenség személytelen, de sok személyes megnyilvánulási formája van (pl. kisebb istenek, emberek); az ember személyisége csak az ideiglenes testruha része, a benne levõ lélek személytelen. Csak egyféle valóság van: a gonosz vagy ugyanúgy az Istenség része, mint a jó, vagy Isten túl van jó és gonosz ellentétvilágán, és ezek az erkölcsi pólusok is csak az istentapasztalat alacsony fokán tûnnek valóságosnak. Az erkölcsi döntéseket egy világtörvény kéri számon. A világ tkp. az Istenség tudata vagy gondolata, álma. Az Istenség nem a világon kívülálló, esetleges beavatkozása nem csoda. Nincs kezdet és vég, a történelem ciklikus, csak önmagát ismétli: nincs utópia, végsõ ítélet stb. Az élet célja a visszaolvadás az Istenségbe, az Egybe. A panteizmust vallotta pl. Spinoza, és vallja a legtöbb hindu irányzat."
A panenteizmus(2)
"A szó elemei: görög pan = minden, görög en = benne, görög theosz = isten, latin -izmus = elv, tan. Eszerint az Istenségnek része a világ, a világ benne van, az Istenség a világot nem teremtette, hanem önmagából formálta és tartja fenn. Az Istenség örök, de változó, szellemi, de van anyagi része is, személyes, de van személytelen oldala is. Isten több, mint a világ, de örökké azzal együtt létezik, tisztán szellemi és anyagi pólusa is van. Az ember az Istenség része, egymástól kölcsönösen függnek: együtt változnak és fejlõdnek. Az erkölcs a változó Istenségtõl függ, ezért relatív, az erkölcsi pólusok az Istenségbõl fakadnak. Az erkölcsi döntéseket egy mechanikus világtörvény kéri számon. Nincs kezdet és vég, a történelem ciklikus fejlõdésben van. A lét célja az Istenség önfejlõdése, az emberi élet célja az Istenségbe való visszaolvadás. A panenteizmust vallotta pl. Platón, Herakleitosz, Hegel, illetve vallja Whitehead és pl. a Krisna-tudatúak."
A politeizmus(3)
"A szó elemei: görög polüsz = sok, görög theosz = isten, latin -izmus = elv, tan. Eszerint nemcsak egyetlen, hanem sok isten létezik, ezek mindegyike személyes, véges, de fejlõdnek és nemük is van. Többé-kevésbé egyenlõk vagy van egy fõisten. Az istenek egymással rendszerint harcban állnak. A világ örök, nem õk teremtették, csak õk formálták, akárcsak benne az embert. Az emberek világa az istenek csata- vagy játszótere, a történelemnek nincs ismert célja. Az ember életének értelme az istenek szolgálata, vagy akár az istenné fejlõdés. A gonoszság oka a tökéletlen emberek, illetve gonosz istenek hatása. Irányzattól függõen vagy nem tudni, hogy a jó vagy a gonosz istenek fognak gyõzni, vagy tudható, hogy végül a jó fõisten fog gyõzni. Az erkölcs az istenektõl és hatáskörüktõl függ, de relatív. Az erkölcsi döntéseket az istenek fogják számon kérni, õk maguk vagy e törvények fölött állnak, vagy rájuk is vonatkoznak. A politeizmus valamilyen formáját vallották például a régi görögök, illetve vallják a mai törzsi vallások, a hindu irányzatok és a mormon vallás."
A háromról általánosságban:
"Mindenkinek van valamilyen világnézete, akár tudatában van ennek, akár nem. A világnézet az a mód, ahogyan valaki a "valóságot" látja, és ahogyan értelmezi azokat a dolgokat, amelyekkel az életben találkozik. Viszont mi a "valóság" ha minden mája? A világnézet alapvetõen befolyásolja az ember életét: értékrendszerét, érzéseit, döntéseit, önmagáról és másokról alkotott képét, "sorsát". Az egyes világnézetek sok szempontból különböznek egymástól. Összehasonlításuk és értékelésük nem csupán intellektuális feladat, a dolog tétje a valóság megismerése."(szvsz: ez hülyeség, mert ezt a hármat vajon hányan ismerik?)
Mivel én egy nagy géniusz vagyok, nem értek egyet azzal, hogy ez a kiemelt három "világnézet" lenne, a szó valódi értelmének megfelelően.
Én ezeket tartom "hiten alapuló" világnézeteknek.
Mert vacak/idejétmúlt hit által lesznek kiválasztva.
Pl.: nekem nem világnézetem, hanem a hitem a hinduizmus.
A vallás a gnózis által van kiválasztva. A vallásom, zen.
A világnézet szimpátia/megfontolás által mert világnézetem, liberalis.(zéro tolarenciával való teljes elfogadás)
Vagyis a világnézet csak egy nézet, vagyis nézőpont kérdése. Meg azé a ponté(nézőponté) ahova oda vagy éppen kötözve. Meg lexikális tudásé vagy ismereteké.
A géniusz világnézetét a matematika és a fizika, nem pedig a pszichológia határozza meg.
Még azonban a lexikonokat át kellene írmom...de idő, idő and the time is money!
Amida
ps.: az életfilozófiámról még nem is szólva.
Na. Ennyit.
Amida
Einstein egyébként semmiféle Istenben nnem hitt, nem csak a megszemélyesítettben.
Ez így szimpla leegyszerűsítés. Inkább a panteista Istenben hitt.
"Én egy mélységesen vallásos hitetlen vagyok; ez egy új vallásféle."
Albert Einstein
Ugyanazt csinálod, mint a kreacionisták, csak kiragadsz idézeteket, ami meg nem tetszik eldobod. A világban minden logika szerint működik, még ha olykor nem is látszik így. A dolgokban lévő logikát tekintette tulajdonképpen isteninek (erre használja Hawking az Isten gondolata szót), s a dolgokban ez jelentette a spinozista Isten jelenlétét (szubsztancia). Bonyolult. Valóban nem hitt semmiféle személyes Istenben, de azt nem mondta soha, hogy nem hisz Istenben.
