Óóó, te sárgás-kékes színekben tetszelgő - és olykor kicsit véres - ragadós gennycafat
ki orrlikamban tenyészel, - s ha tüdőm fújni merészel - millió ragacsos kacsoddal kapaszkodsz fejem belsejébe,
s oly hosszúra megnősz, hogy míg egyik véged gyomrom nyálkahártyáját csiklandozza, addig másik részed szilárdan fogja orrom tövét s én köpni-nyelni nem tudok
mert eltömöd nyelőcsövem szívós slájmhurkáddal bárhogy is taktikázom torokperisztaltikámmal, ezért hát föl kell hogy öklendjem középső részed számnak csúszós barlangjába
s ott, nyelvemmel és fogaimmal figurázva kettébeharapom nyúlós-nyálkás gennytestedet
így biztosítván, hogy alsó részed bezuhanjon gyomrom fortyogó savkatlanjába míg felső részed, kiszáradva, fikagörgetegként hagyja el nazális részemet.
Pendelyrágó mitnyánkodásaitok halmán Mit keseregtek kelevéz vitézek? Hisz tovaturul a venyige És demjénváró tarkasüvölvényeink Zsirjában sercegő nagylábujjam Is lemondott már a gyülevész kéjről.
grubácsni miffatyór elekele reklámszatyor bele kigrámicsol a mihábaol legyökögött sárga lépcsőn szívesen máskor jahhaha jahhaha farhamányos pásztortarhonya
