Persze megint gondolkoztam a fogalmakon, amiket adtál…
Ja,ja, asszem az „értelem” szó itt most nem segített egyből rajtunk… Viszont adtál kapaszkodót a hozzászólásodban: az értelemet te is megragadod úgy, mint
„képességet a gondolkodásra”. Ez oké. És fontos.
Az univerzum 15-20 milliárd évéből csak pár ezer év, amióta gondolkodásra képes lény, a homo sapiens megjelent. Amennyiben civilizációnk összes vívmányára fittyet hányó meteorit csapódik be, megint itt marad ez az Univerzum egy jó időre gondolkodásra képtelen élő anyag struktúra nélkül. Azonban ettől még az anyag, (a valami) nem semmisül meg velünk együtt.
Az „anyagban felfedezhető rend” megmarad, csak nem marad felfedező.
Ráadásul a meteorit keringési pályájában is ugyan azt a rendet kell csodálnunk, amit az anyagban. Mondhatjuk, hogy mindez Isteni és csodálatos, mindamellett szenvtelenül szétrobbanthatja életterünket. Nem lehetünk biztosak benne, hogy valami hasonló nem történhet meg velünk, mert számos tömeges kihalás nyomaival találkoztak már paleontológusaink a fosszilis kövületek tanulmányozása során. Azt kell, hogy mondjuk, a katasztrófák az anyagban, (a valamiben) felfedezhető csodálatos rendből éppúgy következnek, mint ahogy létrejöhetett belőle a gondolkodásra képes lény. Benne van a „rendben”.
Közös megközelítési kísérletként azt mondhatjuk, hogy ez a rendezettség tehát puszta szabályszerűséget, mintázatot jelent. Azt tapasztaljuk, hogy ez a szabályszerűség tudatunktól független objektív valóságként is érvényesül, működéséhez nem kell az értelmünk (nélkülünk is létezik az univerzum, pl. a hidrogénből hélium lesz, süt a nap, a dinók is napoztak stb…).
A tudomány fejlődésével viszont egyre inkább elegendőnek tűnik ez a rendezettség, mint puszta szabályszerűség ahhoz, hogy a történéseket levezessék belőle a nagy bummtól kezdve a homo sapiens kialakulásáig.
A gondolkodásra képes felfedező azonban értelmet vetíthet ebbe a szabályszerűségbe, és viszonyulhat hozzá úgy pszichológiailag, hogy ez egy tudatos tervszerűség megnyilvánulási formája. A tervszerűség fogalma viszont a rendnek egy adott célra való felhasználását jelenti. Ez tudatos cselekvés, tett. Gondolkodást igényel.
Az anyag (a valami) rendezettsége önmagában viszont nem jelent képességet a gondolkodásra! (pl. az atom vagy a fapapucs nem tervez semmit…)
Azt tapasztaljuk, hogy a gondolkodás képességét egy rendkívül komplex organizmus, az agy tette lehetővé. Az agy létrejöttét az anyag evolúciójának évmilliárdokig tartó folyamata előzte meg, meg kellett várni a periódusos rendszer elemeinek fokozatos kialakulását, stb.
Amikor a hívők vagy az ezotérikus tanok követői a szellem, az értelem előrébbvalósága mellett érvelnek, általában az anyag, a valami, a létező univerzum természeti szabályainak rendezettségre, a szabályok eleganciájára hivatkoznak. És természetesen arra, hogy ezt valaminek ki kellett találnia.
Ekkor visszatérünk oda, hogy jó, de mi az a közeg az Univerzum ismert szabályrendszerén túl, ami a gondolkodás közege tud lenni? És ha van ilyen, hogyan tart kapcsolatot az Univerzummal? Nem pont úgy történnek a dolgok, mintha már nem tartana? Hisz az általa kigondolt és megalkotott rendezettség, azaz az anyag (a valami) törvényszerűségeiből kifolyólag is pont olyan dolgok történnek, amik egészen egyszerűen megtörténhetnek pont úgy, ahogy megtörténnek, és kész? További tervszerűség, beavatkozás nélkül? Magára hagyva? Az az elképzelés, hogy mindezeket a történéseket egy másik dimenzióból szenvedélyes figyelemmel kíséri valami, az pont ugyan olyan lehetőség, mint hogy semmi nincs ott, nekem úgy tűnik. Ihleted itt segíthet neked, de az számomra nem egy jól belátható logikai tér...
Na ez megint egy jó topikcím. Aszongya gusztusos volt-e? Hát az a kunsági töltöttkáposzta amit utoljára ettem az - egy kis tejföllel a gombocokon - na az baromi guszta...akarom írni gusztusos volt. Na, aztán még a barátosnőmről is leírhatnám, hogy mi'tom én éppen hogyan és miben éppen nagyon gusztusos tud lenni. De ezt azért ugye mégsem írkálom itt ki. Csak azért, hogy a "gusztusos" szó értelmén túl legyek. De azonban. Mi fene a köze az Istennek a magyar akármilyen államünnephez. Szóval, képzeljétek el, hogy ezt külföldön is olvassák....olvassák magyark akik bátran választhatnak augusztus hszadika három funkciójából. De. Istennnek ehhez mi köze? Ja. Hgy a meteerológiaiai viszonyok....de kérem, azok matematikai attraktorok függvényei, nem Isten akaratától függenek. Esterház amerikai akárkivel értek egyet. Tulajdonképpen ha egy magyart pofáncsapnak, nem is igen kérdezheti meg, "hogy ezt meg mér kaptam?" Jó fej ez a gyerik, igaz LA-ben lakik. Na ez a cím nyerte nálam a második díjjat. Amida ps.: vannak persze rosszabbak, de személyhez kötött címekkel nem foglalkozhatom, mert ugye azért kimoderálnak. A fene tudja, lehet az új sorozatomért is, amiben a topikcímek "gyöngyeivel" foglalkozom. Pedig tényleg nem személyeskedem. Nem is offolok. De....ki tugggyya?
Ténynek nevezem a valóságot azt, ami van, ami megtörtént, ami létezik. Ebben az esetben a közegekbe, tehát bármely anyagban (vagy más dologban) felfedezhető rendre gondoltam, mint az értelem következménye, vagy megnyilvánulása.
Értelemnek nevezem azt a képességet, hogy például megértjük e szavak jelentőségét, vagy a képességet a gondolkodásra, de lehet a szó jelentősége is értelem, mint egy fogalom, mint például „egy bizonyos értelemben”.
A „rejtőzik” szó semmiképpen nem jelenti, azt hogy nincs, hanem csak, azt hogy a szemlélő nem képes észlelni, nyomait azonban felderítheti.
De létezik olyasmi is, amit ihletnek nevezünk. Az ihlet nincs anyaghoz kötve agyunk, egy nagyon kifinomult eszköz képes azt felfogni, de nem tőlünk származik; nem szavakban, nem fogalmakban, sem jól megfogalmazott mondatokban, inkább, mint egy halvány illanó megérzés éri el tudatunkat.
Vajon honnan jön ez a különleges tudósítás, ez az illanó tünemény? Honnan ez a dolgokban található rend? Vagy talán az anyag lenne egy önfejlesztő valami, ami önmagát létrehozza, az értelemmel együtt?
De hát, már nagyon eltértünk a témától és valóban, ahogy mondod, úgy látszik egymás mellé beszélünk :((
pelgrim
A szavak nagyon fontos dolgok. Például arra kényzeríti gondolkodó elménket, hogy folyamatosan mérlegelje, megfelelően tudja-e általuk kifejezni tudását. Ha nem tudja, új szavak megalkotására és definiálására van szüksége, ha pontosan akarja átadni a másik gondolkodó elmének a közlendőit. Ezért nyelvünk együtt fejlődik, gazdagodik tudásunkkal.
A "van valami" és a "nincs semmi" végül is a valami és a semmi megkülönböztetésére szolgál. Ha metafizikai dolgokban igyekszik az ember állástfoglalni, és van némi igénye a puszta megérzései helyett logikai érvelésre is, akkor egyszer bizony csak bele kell gondolnia ezen egyszerű szavak jelentésébe.
Az anyagról azt írod: "Tény, az hogy értelem rejtőzik benne"
Mit nevezel "ténynek"?
Mit nevezel "értelemnek"?
A "rejtőzik" szó jelentéséről nem faggatlak még...
A "rejtőzik" gondolom arra utal, hogy az a valami, ami rejtőzködik, az nem látható, érzékelhető a megfigyelő számára. Akkor az is feltételezhető róla, hogy nincs is. Akkor annak a valaminek, amit keresünk, az ottléte például nem lehet "tény" aszerint a jelentés szerint, ahogy például én a "tény" szót használom, hanem csak lehetőség. A "lehetőség" viszont nagyságrendekkel óvatósabb megközelítés, és nekünk szerintem óvattyával kéne bánni a kijelentésekkel...
Ha nincs egy logikai tér, amin osztozunk, elbeszélünk egymás mellett.Egyébként ezt tesszül sajnos...:(
Szia Lufi
Szerintem értelem lehet közeg nélkül, de közeg értelem nélkül nem létezhet.
Igen, ha nincs semmi, akkor értelem sincs, de hát ez a fajta érvelés olyasféle, mint egy cirkuszi zsonglőr mutatvány szavakkal, mutatványnak jó, megfelel, de nem hoz bennünket közelebb az igazsághoz.
Nem tartom kizárt dolognak, hogy egykor és talán nem is a távoli homályos jövőben sikerül a tudománynak „nem élőből” laboratóriumokban „élőt” hoznak létre. Csak ne feledjük el, hogy mire az ember eljutott odáig hogy ezt a lépést megtegye, az értelemnek már nagyon fejlettnek kell lenni, - értelem nélkül nincs tudomány.
Ahhoz, hogy a „semmiből” valamilyen anyagot hozzunk létre, még egy lépéssel tovább kell mennünk Szerintem ez is be fog következni, de ehhez szűkség lesz arra, hogy belássuk az értelem felsőbbségét az anyag fölött.
Egy másik dolog pedig az, hogy az úgynevezett „élettelen” anyag talán nem is olyan élettelen, mint ahogy nekünk mutatkozik. Tény, az hogy értelem rejtőzik benne, - a rendben, ahogyan az felépül; ugyanis az anyagról máig még nincs kiálló tudományos meghatározásunk.
Értelem nélkül nem létezik, és nem működik semmi, minden dologban található egy bizonyos rend, ami értelemről tanúskodik.
pelgrim
Tévedés, ez a kálvinista Isten bosszúja volt, amire a reformátusok már több mint száz évvel ezelőtt felhívták a figyelmet egy közleményben:
"A magyar kálvinista egyház március 15-ét, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének napját, mely eszméknek első apostola Jézus volt, tette nemzeti ünneppé. A kálvinista egyház az egy igaz Istenen kívül senkit nem imád, Jézus Krisztuson kívül semmi, a földön élt személy tiszteletére ünnepet nem szentel, ennélfogva Szent István napját sem ünnepelheti meg." (1897. szeptember 7.)
Pelgrim!
Pelgrim1:„Nem tudjuk azt, hogy az értelem nem tud létezni közeg nélkül…”
Ad1)
Közeg az ugyebár bármi. Bármi, az egy jó szó, mert mindent magában foglal, amire gondolni tudsz és azt is, amire nem. Csak egyet tudunk róla, de azt biztosan: hogy van. Különben – például - nem lenne rá szavunk. Ha nincs közeg, az semmi. Ha van valami, az már akár valaminek (bárminek) a közege is lehet ugyebár. Sajnos ha nincs semmi, akkor az nem lehet semminek a közege. Arra szavunk se lenne, és azok se lennének, akik szavakat alkotnak. Ott nincs semmi.
Ebben a fenti nagyon alapvető dologban (ad1-ben) meg kéne tudnunk egyezni!
Én úgy tekintem, ebben már meg is egyeztünk.
Pelgrim2:„szerintem mindennek kezdete értelem, és az már létezett mielőtt közeg volt.”
Ezzel kapcsolatban semmit nem kell már csinálnunk, csak ad1-re visszamenni, és válaszolhatunk magunknak: ahol nincs semmi, ott a nagyon sok minden között, ami nincs, az értelem sincs.
Pelgrim3: ”El kell ismernünk, hogy az élet, vagy akár az anyag létrejöttét a mai napig se a vallás, se a tudomány segítségével nem tudjuk kellőképpen megmagyarázni.”
Ezt válasszuk ketté: az életét létrejöttéről már egyre izmosabb magyarázatok állnak rendelkezésre a tudomány területéről, mindenesetre perdöntő az lesz, amikor nem élőből laboratóriumban élőt hoznak létre. Várnunk kell…
Következő adekvát kérdés ugye, hogy mi az „anyag”? De mi kényelmesek vagyunk, és ezt nem kombináljuk túl! Elfogadjuk egyenértékű válaszoknak a „bármi” vagy az „akármi” , „kutyafüle”, „lópikula” szavakat. Ilyen szempontból a legkifejezőbb és neutrálisabb szó a „valami” .
Csak azért, „mert van valami ahelyett, hogy ne lenne semmi”, az kevés érv az értelem léte mellett. Hiszen nagyon sok valami létezik és működik értelem nélkül is. Ezért feltehetjük, hogy a természeti törvények egyszerűen csak vannak. Az más kérdés, hogy az "anyag evolúciója" egyik eredményeként létrejött egy lény, a homo sapiens, akinek van valamije, amivel elkezdte érteni azokat. Rendelkezik az értelem közegével, van például agya, amivel ezeket az összefüggéseket felfedezi és értelmezi.
Asszem itt tartunk.
A napokban hallottam vkitől, hogy szerite Szent István haragja volt az egész. Hát elég bugyután hangzik, viszont tény hogy kisérteties az egybeesés. Ráadásul jogos is lenne :|
Nekem Isten is mondta hogy még rengeteg hely van nem csak a föld. Ezt gondolom te se akarod cáfolni hogy csak a földet teremtette Isten. Ergó a lélek máshol is lehet véleményem szerint ez fejlődés kérdése. (léleké)
Rengeteg párhuzamos világ univerzum dimenzió stb van még sztem szal van hova máshova is menni ......... .)
Amúgy azt Doreen Virtue egyik könyvébe olvastam hogy a menyország olyan amilyenre a lelkek teremtik.
Azt természetesen tudom hogy nem egy földrajzi hely.
Nem tudjuk azt, hogy az értelem nem tud létezni közeg nélkül, szerintem mindennek kezdete értelem, és az már létezett mielőtt közeg volt. Ezt bizonyítja a közegben található rend, ami szerint a közeg felépült, ami végeredményben az értelem kifejezése.
Ahogy mondod értelmes atom nincs, nem lehet vele beszélgetni, de az atomban rejlő rend az értelem következménye, kifejezése.
El kell ismernünk, hogy az élet, vagy akár az anyag létrejöttét a mai napig se a vallás, se a tudomány segítségével nem tudjuk kellőképpen megmagyarázni.
Hogy ennek mi köze van az ezoteriához, vagy akár a tudományhoz, nem tudom, nem vagyok se tudós, se ezoterikus, csak igyekszem józanul gondolkodni, anélkül hogy valamelyiket megvetném.
pelgrim
Szia Boeing 737-600
„Nekem azt mondta egy ezoterikus, hogy ilyenkor a lélek elmegy aludni.”
Lehet, hogy úgy van, ahogyan az ezoterikus mondta, én igazán nem tudom. Egy kis pihenés 70, 80, vagy száz év küzdelem után talán elkel.
„Majd később máshol vagy a földön folytatja.”
Hogy hol folytatná máshol, azt nem tudom elképzelni, szerintem a föld az a hely a hol az ember otthon van. Itt kezdte életét, itt volt a bölcsője és itt hozta tökéletlenül kifejezésre a számára elrendelt tökéletes isteni ötletet.
Itt marad a teste is, amit a hanyatlásnak átengedni kényszerült, mert nem volt képes eléggé tökéletesíteni, átszellemesíteni azt.
Itt az a hely, ahol félbeszakított munkáját be kell fejeznie. A halál sajnos nem viszi egy lépéssel se előbbre, úgy előbb utóbb a belátáshoz jut, hogy felvegye a munkát ott, ahol abba hagyta, akkor eljött az idő egy ujabb életre, egy ujjbab esélyre, hogy megtanulja, hogyan juthat korlátozásai fölé.
„Szerinted a mennyország milyen? Állítólag olyan, mint amilyenre a lelkek teremtik.”
A mennyország nem egy földrajzi hely, hanem a tudat állapota, ebből az is következtethető, hogy a mennyország minden újonnan érkezettel bővül, nem kell tehát ugyanazt a területet egyre több ember közöt megosztani.
Igen a mennyország olyan amilyennek a lelkek teremtik, ezzel nagyon röviden minden meg van mondva. Nem szeretem az idézeteket, de ha egy halvány elképzeléssel szolgálhatnék, úgy ismét egy idézettel illusztrálnám:
Csodálatos volt felfedezni, hogy gondolataim azonnal egy külső környezetet hoztak létre; gondolatom valóban azonnal formát öltött. Például: csendre vágyom, hogy elmélkedjek, azonnal egy erdőben vagyok; minden csendes, és pihenésre ösztönöz. Zenére gondolok - és rögtön a legmagasztosabb jól hangzó zenét hallom. Ki vagyok elégítve, a zene elcsendesül. Valóban, szem nem látta, fül nem hallotta mindazt, ami ránk vár, mikor Istenben élünk. Segíteni kívánok, és máris olyan emberek között vagyok, akik feljebb törekednek, és ó, micsoda öröm őket a tulajdonukhoz juttatni. Ez az én égő vágyam: „Legyetek szentek (egészséges), mert Én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok”. Isten a minden ‘Jó’, boldogság, egészség. Istenben nem létezik titkos felavatás vagy rejtelmesség. Csak egy gyermeki szívre van szükséged, hogy Isten országába bejuthass. Egy szép értelem van abban az igazságban, hogy nincs semmi elrejtve úgy, hogy valaha ne legyen nyilvános. Minden nyitva van előtted, és minden a tied. Ezt most még nem értheted teljesen, mert még nem haladtál elégé előre; de ne felejtsd el, hogy minden a tied, mert te Istentől vagy.Még ez a magasztos öröm körülöttem se, még az a tudat se, hogy az én gondolatom alkotott engem, látszott elegendőnek nekem. Mindenek fölött Isten iránt szomjaztam, míg végre megértettem, hogy csak a végtelen képes engem kielégíteni. Ez a gondolat, ez a vágy nem a szokott módon kapott választ, hanem egy a gyönyörű lények közül, akik köztünk ki és bejárnak, mellettem ált és kérdezte: „Készen vagy a tisztító vízre? Az imád meghallatott”. Ugyanazon pillanatban a szellem bennem ismételte az ismert szavakat: „ha kerestek, megtaláltok engem”. „Igen, igen”, mondtam, „mindent Istenért” és térdre estem imádkozni. Akkor megkezdődött a tisztítás az Isten folyóvize által. Akkor egy tisztító áramlat bugyogott fel bennem, aminek működését szívemben éreztem. Kellett hogy korlátozásaim eltűnjenek. Én, aki azt gondoltam, hogy rokonaim, barátaim, és otthonom van, tanulnom kellett, hogy Isten a szívemet nagyobb, szeretettel és nagyobb baráti körrel gazdagítja.
Ebből kiderül egyrészt az, hogy a rendelkezésünkre álló nyelv segítségével csak egy nagyon halvány képet alkothatunk rólá, másrészt hogy a valóság a legkülönösebb képzeleteinket is távolra felülmlja.
Ez a te véleményed,. el van fogadva de én pölö nem másoktól halgatok mindenféle történetet hanem tapasztalom a dolgokat. sztem van itt más hozzám hasonló is.
Nem tudom észrevétel nélkül hagyni ezt a zsibongást Maancus körül. Maancus a nőnek hitt nickném. Ez is egy hit, bizonyosság nélkül...De ebben a hirtelen támadt kis csendben gyorsan két idézettel korrigálom előző hozzászólásomban vétett tárgyi hibáimat:
Emberi agy: az anyag evolúciójának legkomplexebb terméke
Az agykéreg az egész agyunkat tekervényezve beborító 2 mm vastag köpeny, mely több milliárd idegsejtet tartalmaz. Az idegsejtek abban különböznek egyéb testi sejtjeinktől, hogy bonyolult nyúlványrendszerrel rendelkeznek és elektromos jelek továbbítására képesek.
Ezek a sejtnyúlványok olyan komplexek, hogy mindegyikük képes 20-30 ezer másik idegsejt nyúlványaitól elektromos impulzusokat fogadni, és saját kisüléseit (az információ továbbítását jelentő impulzusokat) újabb 30-40 ezer hasonló idegsejthez továbbítani. Tovább fokozza a rendszer komplexitását, hogy egy-egy ilyen sejtközötti kapcsolat, szaknyelven szinapszis, amelyből a sokmilliárd agykérgi idegsejt mindegyike 50-80 ezerrel rendelkezik, nem állandó erősségű. Ezek a kapcsolatok használattól függő módon képesek megerősödni vagy gyengülni, és tulajdonképpen ez a memória sejtszintű alapja. Egy memórianyom tárolásához azonban nem két sejt között, hanem több százezer vagy millió idegsejt adott mintázatai között kell a kapcsolatnak tartósan megerősödnie, s a későbbiekben ennek a sejt-kombinációnak az együttes kisülése jelenítheti meg tudatunkban ezt az emléknyomot. Egy komplex emléknyomban számos érzékszervi információ kapcsolódik össze, például egy kerti sétára visszaemlékezve egyszerre jut eszünkbe a virágok színe, illata, a madarak éneke. Ezeknek az egyes érzékszervi információknak az elsődleges agykérgi feldolgozása más-más kéregterületeken történik, majd egy speciális kérgi régióban, a hippocampusban, kapcsolódnak össze egy egységes perceptummá (érzékletté) a tartós beégetődés során.
Ezek dr. Freund Tamás szavai a Mindentudás Egyetemén tartott előadásból (kicsit túlbecsültem a piramis sejt csatlakozásokat, valljuk be)
"sikerült azonosítaniuk egy géncsoportot, amelynek aktivitási szintje drámaian megváltozott a többihez képest! Ebbe a csoportba az ún. transzkripciós faktorok tartoznak, vagyis azok a gének, amelyek fehérjetermékei más gének szabályozását végzik. A génszabályozás egy rendkívül bonyolult folyamat, amelynek során egyes gének az általuk kódolt fehérjéken keresztül más gének aktivitását irányítják. Úgy tűnik, ez az, amiben az ember leginkább különbözik az emberszabású majmoktól."
Ezt pedigegy cikk a Népszabiból...tehát "transzkripcios faktorok csoportjába tartozó gének" a helyes terminus.
Maaancusból a Maaan az Man is lehet és ezt komoly jelnek érezném, ha a jelekből olvasnék.
én egyszer férfinek tettettem magam a neten, nem vicc, két napig ment. és olyan érdekes volt, átéltem azt, hogy a nők...hogymondjam...olyan: FINOMAK! nyamm-nyamm:) de tééleg.
a férfiak durvák voltak viszont. le akartak szorítani arról a fórumról. kellett nagyon küzdenem.
az értelem egy igen bonyolult összetett idegrendszer eredménye, ahol például egy piramis sejt kb 40 millió másikkal érintkezik. Ez az értelem közege.
Az értelem nem tud létezni e közeg nélkül, és ez egy nagyon fontos körülmény. Értelmes fapapucs nincs. Értelmes tejes zacskó sincs. Értelmes vízmolekula sincs. Természeti törvények vannak, amelyeknek engedelmeskedve az anyag, vagy nevezzük bárminek, (rezgésnek, pörgésnek, spinnek, kwarknak, mezonnak, stb) egyre összetettebb struktúrába szerveződött, ami az értelemmel bíró agy kialakulásához vezetett (És még így is egy un. preskriptív tulajdonságokkal rendelkező gén jelenléte -, egy icipici valami felel azért -állítólag, hogy a 98%.-ban emberhez hasonló genetikájú majom értelme annyival kevesebb, mint a miénk).
Az egyszerübb szinteken nincs meg az értelem közege, ismétlem. Értelmes atom sincs, értelmes szubatomi részecske sincs. Az értelemig el kell jutni.
Az evolúciós elmélet azt igyekszik megmagyarázni, hogyan jöhetett létre a szerves a szervetlenből, az élő az élettelenből a természetet, univerzumot alkotó, értelem nélküli algoritmusok működésének következtében.
Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, élő szervezetre, szerves anyagra van szükség. Magyarul mindenre, ami az élet kialakulásához vezetett. Nevezzük ezt az anyag evolúciójának.
Amennyiben vallásosak vagyunk, nézzük szemben a ténnyel, hogy a vallás alapja a hit. A hit pedig remény. Remény, hogy úgy van, ahogy hisszük.Ezesetben bocsánatos bűn hinni egyszerű történetekben, hiszen az igazi lényege ezeknek a vallásoknak az értékrendjük és az erkölcsi üzenetük, nem pedig az eredet történetek kifogástalan és cáfolhatatlan logikája. Ez igen erős emócionális elköteleződést alakít ki az emberben. Ezzel sincs semmi gond addig, amig nem válik egyben intellektuális szemellenzővé.
A tudomány más tészta.
Elvileg minden felé nyitott, és azt nézi, hogy az adott elmélet működik-e, kellően pontosan magyarázza az adott jelenséget. Ha nem, elvetik az adott hipotézist, ahogy jön egy teljesebb, átfogóbb magyarázat. A tudomány nem rendelkezik a vallásosak loyalitásával a magyarázataihoz.
Viszont igen igényes, ha logikáról van szó.
Akkor, amikor egyszercsak az értelem és a rezgések összefüggéséről kezdtek nekem vészesen egyszerűnek tűnő történeteket mesélni egymásnak az értelemről, igen ingoványos területre tévedtek. Ennél szerintem célravezetőbb először a tudományos ismeretterjesztő irodalom tanulmányozása, az ezotériával inkább csajozni lehet sikeresen, nem megérteni a világot.
Szerinted a lélek mit csinál miután befejez egy földi ciklust?
Nem tudom, a halálhoz kapcsolódó kérdésekkel még nem foglalkoztam eleget, nem merültem bele eléggé hogy egy jól körülírt elképzelésem lenne róla. De találtam egy magyarázatot, miről sejtem hogy jól megközelíti a helyes választ a kérdésedre: Az emberek ebben a könyvben, Istent továbbá nem a természet fölöttiben és a babonában látják, hanem teljesen rezgésnek tekintik. Ők tudják, hogy ha a testüket teljesen ebben az isteni rezgésben tartják, akkor soha nem öregednek meg és soha nem halnak meg. Ha csökkentik a testük rezgését, akkor a halál bekövetkezik. Tudják, hogy mikor a halál tévedését elkövetik, a testnek olyan lassú rezgésüteme van, hogy a kisugárzó életrezgések kiszorulnak a test templomából, de együtt maradnak és megtartják ugyanazt a formát, mint a test volt, mikor azt elhagyta. A kisugárzásoknak értelmességük van és egy központi mag, vagy nap körül forognak, amely azokat vonzza és összetartja. Ezeket a kisugárzó részecskéket egy sugárzás veszi körül, amely segíti azokat, formájukat megtartani és abból vonják ki a lényeget, hogy egy új templomot építsenek. Ez a megtestesülés közvetlen és teljes összhangban van és dolgozik az értelmességgel, amely az élet folyamán a test körül képződött. Ha ennek az értelmességnek egy alacsony rezgés üteme van – más szóval mondva gyenge – akkor elveszti a kapcsolatot az élet és erő-kisugárzásokkal, amelyek a testből kiszorultak (a test, miután a kisugárzások elhagyták, csak élettelen anyag), akkor végül ezek a kisugárzások szétomlanak és visszatérnek eredetükhöz; akkor a halál teljesen végbement. De ha az értelmesség erős, élénk és tevékeny, akkor az azonnal cselekvően lép fel és egy új test alakul ki. Akkor egy feltámadás történt és ez által az ember tökéletes lesz a testben. Nem mindenki képes egy ilyen kinyilatkoztatást megérteni vagy elfogadni. Akinek van füle a hallásra, hallja meg. (Mk. 4: 9) Csak az képes ezt felfogni, akinek az értelmi képessége elegendően ki van fejlődve.
Ami a másik kérdésedet illeti:
Vajon érzékeli, hogy már nem a 3d világban van? stb.
Szerintem igen, az elhunyt érzékeli, hogy nem az anyagi világban van, helyesebben hogy az anyagi világban érvényes természeti törvények továbbá őrá nem érvényesek. De valószínű előfordul az is, hogy nem hajlandó tudomásul venni, hogy élete véget ért, minek következtében még hosszabb ideig abban a tudatban van, hogy még él. Ilyenkor az elhunyt görcsösen ragaszkodik régi környezetéhez, annyira hogy a hátramaradottak megmagyarázhatatlan dolgokat tapasztalnak és kísértetekről, és hasonló dolgokról tanúskodnak.
A hamvasztás egy hatékony eszköz, hogy egy ilyen áldatlan helyzetnek véget vessünk, mivel az elhunytnak félreérthetetlenül tudtára adjuk, hogy élete az anyagi világban véglegesen befejeződött.
pelgrim