Érdekes lenne, ha egy témához értő történész vagy örökségvédelmi szakember is elmondaná a véleményét. Sajnos képet valamiért nem tudok csatolni, de a látványterv elérhető a cikkben.
Tegnap du. még filozofáltam néhány hozzászóláson, pl. a romvárak és az eredetihez közeli állapotukban fennmaradt vagy helyreállított várak - pl. Visegrád, Eger, Sárospatak, Szigetvár - turizmusa közti jól megfogható különbségekről, de erre az esztendőre már belefáradtam a fórumozásba, mint ahogy ebbe az egész évbe is.
Annus horribilis, szörnyű év, ahogy a püspökünk fogalmazott néhány nappal ezelőtt...
Jövőre, ha lesz kedv, inspiráció és szabadidő hozzá, akkor majd folyatjuk.
Az érdeklődés már nem az igazi, pláne, hogy most azért kevesebben utaznak, kirándulnak, mint normál viszonyok közt. De jó lesz nekik később fellapozni :)
A Középső-Cserhát másik pusztuló sasfészke pedig a Szanda vára, amely egyúttal a Cserhát egyik legjobb kilátóhelye is.
Ez a hozzászólás a Galgamente története topikból átemelve:
"Az Ecskendnél jó 200 m-rel magasabb a Szanda, az azonos nevű hegy csúcsa a Középső-Cserhátban.
A Középső-Cserhát legmagasabb pontja és egyben az egyik legjobb kilátóhely a Cserhátban, tiszta időben tökéletes körpanorámával.
Tszf. 529 m.
Van rajta egy régi várrom, a Szandavár.
Építéséről elég keveset lehet tudni, régi típusú, vékony falakkal körülvett középkori kis kővár volt.
1546-ban került az oszmánok kezére, akik helyőrséget helyeztek el benne.
Ez helyőrség hamarosan innen járt fosztogató portyákra Nógrád vármegyébe.
Amíg a magyarok meg nem unták és egy magyar csapat 1551-ben - a legenda szerint alagúton át megközelítve a várat - az utolsó szálig le nem vágta a török helyőrséget, a várat pedig fölgyújtoták és fölrobbantották, hogy a törökök ne tudják tovább használni.
Ezzel a hely a katonai jelentőségét teljesen elveszítette és soha többé nem építették újjá.
A romjai még megvannak, de elég elhanyagolt állapotban, célszerű lenne legalább állagmegőrzést vgezni azokon.
Nagyon jó kis romantikus túraútvonalon érhető el a Galga-völgy legészakibb pontját képező Becske faluból.
Kb. 2 óra gyaloglás, még gyerekekkel is bevállalható.
Az elhanyagolt, pusztuló falak omlásveszélyesek, ezáltal a vár látogatása, főleg a várfalra való kiállás vagy kiülés akár baleset-és életveszélyes is lehet.
Emiatt is, de nem csak emiatt már nagyon esedékes lenne legalább egy állagmegőrző karbantartás, renoválás....
A Gerenna-vártól nem messze van egy másik várrom is a Bükkben, Éleskővár.
Sajnos turistaút nem vezet hozzá, így erdészeti utakon meg a szűz erdőn keresztül lehet csak megközelíteni, meglehetősen vadregényes körülmények között.
Sajnos szinte alig valami maradt fönt belőle.
Érdekes helyi monda kötődik hozzá.
Sajnos még nem láttam, de a soron következő bükki túrán érdemes lenne megcélozni.
Akkor ajánlom a szerencsi Rákóczi várat. Azon kevés erősségünk egyike, amely nagyjából megmaradt és nem most építik vissza kőből és vasbetonból, néha kritizált minőségben. Szóval megér egy misét, az az látogatást (persze azért restaurálás, felújítás itt is volt, bár nem mostanában, szerencsére).
A másik pedig a Gerennavár vagy Gerenna-vár (láttam már így, úgy is leírva), Szilvásváradtól keletre, fönt a fennsík peremén, egy tszf. 759 m magas, csonkakúp alakú mészkőhegy tetején.
Sajnos a várból szinte semmi sem maradt meg, de a túraélmény és a kilátás miatt érdemes fölmenni.
Eszembe jutott, hogy annak idején a Bükk-hegységben tett túráinkon is útba ejtettünk várromokat:
Dédes vára (tszf. 597 m) valaha igazi kis sasfészek volt a Bükk északi, északnyugati peremén, egy mészkőhegyen.
Sajnos alig valami maradt meg belőle, de az élményért és a panorámáért érdemes megmászni a várhegyet.
IV. Béla királyunk alatt épült, miután a tatárjárás végeztével a belső-ázsiai hordák kitakarodtak a Magyar Királyságból.
A pusztulása is kész hősénekbe való, a magyar várvédők és a törökök küzdelme:
"A várat 1567. április 1-jén kezdték el ostromolni a törökök Hasszán temesvári pasa vezetésével. A várat kezdetben Kávásy László, majd ennek halála után Bárius (Bory) István várnagy védte. Noha 15 napig bámulatos ellenállással harcoltak a várvédők az óriási túlerővel szemben, a fogyatkozó készletek mellett egyetlen esély maradt: a menekülés. A vár parancsnoka a megmaradt puskaport a vártorony alá hordatta össze, majd a védők egy rejtett alagúton elhagyták az erődöt. A kanóc tüze akkor ért a puskaporhoz, amikor a törökök diadalittasan berontottak a várba. Az építmény több száz török katona sírjává vált. Hasszán pasa bosszúból a vár megmaradt részét is leromboltatta, és innentől kezdve a dédesi vár romvárként van nyilvántartva."
A pálkapui - szállodaként működő - várkastély se utolsó, illetve Zemplén kapuja, Szerencsen a Rákóczi-vár jó állapotban megmaradt, akárcsak pataki névrokona, amit az elmúlt 10-15 évben feltataroztak.
Meg amikor a legényekkel még jártunk gyalogtúrázni a Zemplénbe, utoljára talán 2003-ban vagy 2004-ben (?), mindig úgy terveztük a túra útvonalát, hogy felfűztük rá a 3 legszebb zempléni várat:
- Boldogkő
- Regéc
- Füzér.
Na azok voltak csak szép, már-már mesebeli várak, mintha az ember Tündérországban túrázott volna. :-)
