Májdír Kartácsak, mivel többen kérték, hogy a mellékszolgáltatásos-szerzői jogos trükknek a jogi nüancait szeggyem össze egybe, hát itten van. Lényegében azt jelenti, ha ezen a jogcímen számolunk el a cégünkkel, ez a jövedelem egyáltalán nem járulékköteles, és a 10%-os költséghányad választásával a evétel 90%-a után kell összevontan Szja-t fizetni...
1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének érvényesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében az e törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
(2) Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség.
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
2. § Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után.
3. § (1) A kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott (megszerzett), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után:
a) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél - ide nem értve az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatást és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet - az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg,
b) a külön adózó jövedelmek közül:
ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja. tv. 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem,
bc) az egyösszegű járadékmegváltások,
bd) a kisösszegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, a kifizetőt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély köteles megfizetni. Ha a jövedelem juttatása nem pénzben történik, a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek akkor is meg kell fizetnie.
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
(4)
(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
4. § (1) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a 3. § (1) és (3) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés szerint a kifizetőt, a (3)-(4) bekezdés szerint a magánszemélyt terheli.
(2) Az Szja 70. §-a szerinti természetbeni juttatás esetén a fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a fizetendő cégautó adó 25 százaléka.
(3) Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.
(4) A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti egyéni vállalkozónak.
(5) Ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel vagy költségtérítés címén történik, és a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbözete után a magánszemély köteles az (1) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést akkor, ha a költségkülönbözet nem haladja meg az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékát.[1]
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
Járulékalapot nem képező jövedelem
21. § Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját:
a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
b) az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíjnak, illetve hozzájárulásnak az a része, amelyet az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is],
c) a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
d) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,[2]
e) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
14. § (1) A munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot adó magánszemély adóját - az e §-ban foglalt feltételek fennállása esetén - az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkáltató (az adó elszámolását vállaló munkáltató) állapítja meg és számolja el. E § alkalmazásában az adó elszámolását vállaló munkáltató a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is, amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles.
16. § (1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el.
(2) Az önálló tevékenységből származó bevételből - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a 17-23. § rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész a jövedelem.
18. § (1) Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható
a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert - költség (tételes költségelszámolás), vagy
b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).
(2) A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást.
(3) A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a korábban és a 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési, előállítási értékének erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását a 11. számú melléklet rendelkezései szerint elszámoltnak kell tekinteni. A 10 százalék költséghányad alkalmazását megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában minden évben 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
119. § (1) A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.
(2) A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg.
(3) Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzője a társaság hozzájárulásával átvállalja.
Magyarázat
[1] EHO mentesség
EHO tv. 4. § (5) Ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel vagy költségtérítés címén történik, és a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbözete után a magánszemély köteles az (1) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést akkor, ha a költségkülönbözet nem haladja meg az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékát.
Ha az adózó a 10%-os költségátalány elszámolást választja SZJA tv. 18. § (1) b) , abban az esetben fogalmilag kizárt, hogy a nyilatkozat szerinti, és az adóbevallásban elszámolt költségek között különbség legyen, így nem kell alkalmazni a rendelkezést.
[2] TB-járulék mentesség
TB tv. 21. Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját: [...] d) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj
Mivel a mellékszolgáltatási szerződés szerzői jogvédelem alatt álló mű hasznosítására irányul, így az ezért kapott díjazás nem képez járulékköteles jövedelmet.
Namost mit kezd az APEH azzal, ha én 100 db fölött 10% kedvezményt adok?
( Mindenkinek, ilyenformán csak a 100 db a választóvonal). Ez alkatrészkereskedelemben ugye mindennapos, sőt van 1-10-100-1000-1000+ bontás is néhol.
Csakhogy én a felhasználás tekintetében alkatrész-szerűt adok el, de az belül nem is kicsit bonyolult elektronika, a szögeltfejű APEH-os készüléknek is tekintheti, ha akarja...
"Ez remek hivatkozási alap, de alaposan bizonylatónni köll," Ez eddig is megtörtént. Az elszámolás alapja a pontos víztartalom mérés beszállításkor (+/- 0.5%-os pontosságú készülékkel történik), és szárítás után is. A különbözet az elvont víztartalom %-ban, erről a cég elszámolást készít beszállítóra, sőt azon belül is pótkocsikra lebontva. Ezt a megrendelő (termelő) és a szolgáltató cég képviselője is aláírja.
"ráadásul a pijacon is hasonló helyzetnek köll lennie, hogy mások is alkalmazzák a víztartalom arányában eltérő szóggáttatási díjat..."
Alkalmazzák, ez a szakmán belül bevett eljárás. :-)
Ez remek hivatkozási alap, de alaposan bizonylatónni köll, ráadásul a pijacon is hasonló helyzetnek köll lennie, hogy mások is alkalmazzák a víztartalom arányában eltérő szóggáttatási díjat...
Lehet azzal is variánni, hogy azonnali készpénzes fizetés esetén kevesebbet kérsz, de minél később fizet átutalással, azzal arányosan többet...
Amúgy ebben az esetben a felhasznált hőenergia az elszámolás mennyiségi alapja, különösebb bajt nem látok.
PS: Nemcsak az áfatörvény sajáttya, hogy egyre több jogalanybasztató klauzulát visznek bele, szinte minden törvényünk ebben az irányban mozog, oszt' lehet fellebbezni, pereskenni napestig...
Nem nyugtattál meg, de ez nem a te hibád, hanem remek új ÁFA-törvényünké. :-)
Has teszem azt mondjuk a szolgáltatás tárgya termény szárítása, amit tonnánként 10e Ft-ért számlázok ki "A" kuncsaftnak, 7e-ért "B"-nek, akkor, ha jól értem, APEH elvileg piszkálódhat.
Ha viszont hivatkozom pl. a búza szabvány 14.5%-os maximum víztartalmat megengedő előírására és azt mondom, hogy "A" ügyfél 18%-os, míg "B" ügyfél 16%-os víztartalommal hozta be a terményt, és ezért tér el a szolgáltatás ára (többleg gázt használ el a terményszárító "A" ügyfél búzája esetén), akkor az lehet alapos érvelés, gondolom?
Fenti példát nem én találom ki, hanem az élet írja. Ha emiatt baszakodik APEH, az szép baleset lesz...
A teljes jövedelemre számítva köll fizetni, ezér' is írtam a kiskátéban, hogy csúnyán pofára lehet esni, ha havi 80 ezer forintról, 90 ezerre emelné a pérbeadó a bérleti díjat..., mer' havi 10 ezer plusz helyett 2 500 mínuszban lesz az EHO mijatt...
Áfatv. 255. § (1) Szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybevevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak.
(2) Összehasonlítható körülmények hiányában - az (1) bekezdéstől eltérően - a szokásos piaci ár:
a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél;
b) szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül.Persze máris agyonüti a definícijót a 'tisztességes versenyfeltételek' kitétellel, mer' aztat nem definiájja: hogy mit ércsünk ez alatt?
Aztán az is mókás, hogy nem lehet az előállítási értéknél kevesebb, mer' ez adott esetben azt jelenti, hogyha gyártanak egy prototípust kurva sok pénzér', de aztán nem köll, nem válik be, akkó' kekecelhet az adóhevatal azon, hogy nem adhattyák el kilós árban, mer' az nem szokásos pijaci ára...
Nem kevéssé hülyeség a szóggátatás nyújtójánál, hogy neki mennyibe kerül a sajáccolgáltatása, mer' egy egész rakás ollan szóggátatás létezik, aminek nincs semmilyen önkölcsége...
Szóval hijába is próbálok erre az eccerű kérdésedre válaszónni, Kartácsam, nem tudok, mer' akárhogy is körülírnám, könnyen előferdűhet, hogy az adóhevatal így is talál fogást rajta...
"Ha viszont nem evás a cég, akkó' szigorúan, évi egy millert meg nem haladó értékben bérelheti a cégem a mosókonyhát, mer' azután nix járulék és összevontan csak 18% az adó..."
Ezzel kapcsolatban is kérdeznék, ha lehet. Mi van 1 millió fölött? 14% EHO és semmi más (az szja-n felül, természetesen)? A 14%EHO-t pedig a teljes, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után kell fizetnem, nem csak az 1 milla feletti részre?
Ha viszont nem evás a cég, akkó' szigorúan, évi egy millert meg nem haladó értékben bérelheti a cégem a mosókonyhát, mer' azután nix járulék és összevontan csak 18% az adó...
Éppen ezen értetlenkedem az anyatopikon, hogy ilyen jó szabál hogy lehet ebben az országban...?!?!
nem tűnt fel senkinek? elfelejtették megváltoztatni? vagy mi nézünk el valamit?
A mai napig nem tuttam értelmezni ezt a fasságot... Hiszen térítésmentesen használja az evás cég a munkaerőmet, a szellemi javaimat is... Én inkább úgy fogalmazok: a térítés az, hogy társaság eredményéből részesedek, vagyis nem ellenérték nélküli, egyoldalú jogügylet.
Ha viszont nem evás a cég, akkó' szigorúan, évi egy millert meg nem haladó értékben bérelheti a cégem a mosókonyhát, mer' azután nix járulék és összevontan csak 18% az adó...
Ez ellen úgy lehet védekezi, hogy normál, pihaci árakon köll bóttónni, oszt' lyónapot...
Csakkkkkis :-)
+Szerződések, rész- és végteljesítési jegyzőkönyvek mindenről, minden számláról.
Bár dupla EVA szempontból talán még ez is irreleváns, de jobb a ziher
Más:
Így év végén/elején, mikor mág "rálátunk" a tavalyi adatokra, mi szerinted a legcélszerűbb ama tekintetben, hogy hallottunk olyan híreket, hogy EVÁsokat baxtatják a térítésmentesen kapott javak (="bevétel") utáni be nem fizetett eváért?
magyarán, hogy általában ingyen használja az evás a (tulaj) magánszemély lakását...
Állapítcsuk meg, hogy a lakás mosokonyhájának (ahol a cég működik) piaci bérleti díja havi 1000 Ft lenne, ennyi "bevételt" kap az evás azzal, hogy eztet nem köll kifizetnie, és emeljük meg az evát 1000 Ft x 12 hó x 25%=3000 Ft-tal?
Egyáltalán milyen számviteli bizonylat kell erről?
Nincs má' illen mekkötés, hogy mennyi kápé köll... annyi csak a mekkötés:116. § (1) A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani.
(2) Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.Általában aztat szokom javallani, hogy annyi kápé legyen, ami az alapítás kőccségeit - ügyvéd, illeték, közzétételi díj - betakarja, ha minimális tőkékű cég is megfelel...
Kapcsolt vállalkozásnak nem minősül, esetleg bepróbálkozhatnak a nem független felek közötti ügyletek piszkálásával:Áfatv. 259 § 13. nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek)
a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások; b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn; c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja; d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn; e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)-d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója;
6. § (5) Nem minősül az (1) bekezdésben említett független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.Ez ellen úgy lehet védekezi, hogy normál, pihaci árakon köll bóttónni, oszt' lyónapot...
Ez a segítő családtag dolog izgat, ez még nem voltam :-)
Kérdésem:
ha én - egyébként "x" cég akármi tótumfaktuma (ügyvez, tulaj, kőfaragó és balettáncos) - beszállok segytő családtagként a kedves mamám mellé az ő "y" bétéjébe, akkor ettől még ugyi nem lesz x és y cég kapcsolt vállalkozások?
Mer ugye EVA szempontból nem lenne előnyös, ha netán egymás közt támad kedvünk számlázani...
"...mennyi gépkocsi, internet, víz. áram, stb. költséget tud elszámolni..."
Höhö :-))) Meg az ev. hozza a családi házuk Biokom számláját is :-))) (Ez nálunk a szemétszállító cég.) Én is tudnék mondani cifrákat, ha nem lennék úriasszony :-)))
Igazán örülök, hogy teccik, azonban a TAJ-kártya nem gond, ugyanis:TBJ 5. § (1) E törvény alapján biztosított
[...]
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,Nos, ha segítő csaláttag vogmunk a minimálbér 30%-áért - plusz egy forint a biztonság kedvéért, nehogy valami kerekítési hubába szalaggyunk bele -, akkó' bittosítottak is leszünk, kérlekalássan, mer' a törvény aszongya, nix vita a zorvossal...
A porblema amúgy ösmerős, illenkó nincs más hátra, szarni bele, ha ennyire faszkalap a T. Kundcsaft... :-)
sasoltam az ötletedet a nyugger tulajdonos bt és fiacska segítőcsaládtakként melózásról.
Nem rossz ötlet, minden elismerésem a felvetésért.
Egy problémán van, sok kezdő vállakozó mikor hozzánk könyvelőkhöz jön , avval kezdi, hogy mennyi gépkocsi, internet, víz. áram, stb. költséget tud elszámolni. Na én az ilyeneket szoktam elküldeni Kenyába, mivel akinek az a szemlélete , hogy a költségelszámolás mikéntjén múlik a vállakozás sikere, az meg is fog bukni mint vállalkozó (mivel nem a bevétel megszerzésén forog az agya).
Visszatérve a fentiekhez, a mai potyautas-üldöző világban ha nem kapsz doktort segítő csalitagos kártyára, akkor a fenti ötlet egy fabatkát sem ér.
Amúgy mindent szét lehet bontani, akár technológiai, akár szervezeti alapon... műxik tehenészet és disznóhezlalda is milliónyi apró cégre bontott struktúrában - mezőgazdasági őstermelőtől kezdve, evás bétéken, káeftéken át a zeccemélyes zéertéig minden létező vállalkozási forma fellelhető...
A zidőszakosanműxő cégnek a legjobb, ha nincs személyesen közreműködő tagja, mer' akkó' nem köll egész évben járulékot fizetni...
Egyébként én is arra jutottam, hogy jobb lenne szétválasztani a dolgokat, de hát van cégem, ahol nem megoldható pl. klíma- és fűtésszerelő. :-( Bár ő meg azon gondolkodik, hogy átmegy Bt.-ből Kft.-be... beszélek vele, - van, akinek fontos, hogy legyen múltja(!) -, hátha inkább létrehozna párhuzamosan egy új Kft.-t. Akkor mehetne külön a lakossági és a közületi vonal.
A legbonyolultabb, az a jégpálya-üzemeltető és -fenntartó cégem, amelyik 2 hónapos. Neki még mindig nem tudom, hogy mit tanácsoljak erre az évre... ráadásul csak időszakosan szolgáltat.
Ami bittosnak tűnik, hogy egyre inkább érdemes - és egyre óccsóbb is -, minél több kis cégbe szétaprózódni... Az évi 5 milliós áfa alanyi adómentes határ már elbír két embert a minimálbéren - annak járulékaival -, plusz a többi pénzet melléxolgáltatás díjazásaként veszik ki. Ehhez persze egy minimal Kft.-t köll alapítani, oszt' lyónapot.
A 500e Ft. jegyzett tőke manapság má' nem pénz, egy tinédzser korú szakatt ótó is megteszi apportnak.
Ez főleg a lakossági szóggátatóknak éri meg, mer' a munkadíj után nix ÁFA... az anyagvásárlásokat me értelemszerűen a megrendelő nevére köll megóddani, vagy egy külön kis betéti társaságban, amék nem bótti kiskereskedelmet folytat fő tevékenységi kör gyanánt.
De illesmivel nemsoká teli lesz a kiskáté - pontosabban má' teli van, csak még nehány részleten molyolok, frappérozom a szöveget, és próbálom a rencerhibák dacára műxőképessé tenni... pár nap köll még hozzá...
A stratégia kidolgozásához előbb tisztán kellene látni az alapokat. Ami nálam sajnos nem mondható el, még azt sem tudom, hogyan fogom rendezni ezt a fordított adózásos izét. Már annyiféle verzió van ebben is, hogy elbizonytalanított...
Összeomlana a gazdaság, ha minden járulékot befizettetnének. Kiürülne a MediaMarkt, meg az Auchan meg a Westend, ha a bér utáni járulékot sem tudnák befizetni. Na jó, lenne bennük összesen 15 ember.
A gazdaság folyamatosságához hozzátartozik, hogy mindig legyen befolyó pénz, ne öljünk ki mindnekit. Az EVA is egy ilyen találmány. Érezd KqRVA gazdagnak magad, legyen nagy a "nettó"-d, de közben ne költségelje el semmit, ne vegyél céges számlára semmit.
Ja, ja.... csak ne dühöngj, árt az egészségnek! Mind belefutunk ilyenbe, sajnos. (És én is felhúzom magam rajta. :-(( ) Egy ideje már nem magyarázok. Azt mondom ennyi, és kész, vagy ha nincs kedvem/időm foglalkozni vele, akkor azt, hogy ez nekem túl magas, menjen adótanácsadóhoz. Egy szívinfartust semelyik ügyfél nem "fizet meg".
Mutass még egy olyan foglakozást, ahol a munkával járó jogszabályi körülmények évközi 100 paragrafusos változáson mennek keresztül és azok alapján sokmilliós hibalehetőpségek születhetnek. Talán az ügyvéd még ilyen, de bonyolultságában az sem.
December a speki időszaka ezt mindannyian tudjuk. Kidolgoztunk egyik üffélnek egy 6 lépéses problémamegoldást az adóoptimalizáció vs. pénztárkészlet csökkentése 10%-os adóval, stb. témakörre. Gondolom szinte mindenhol ez volt mostanság a sláger ezért nem untatnálak a részletekkel. A lényeg az hogy képtelen volt megérteni a dolgok menetét ezért a titkárnénihez fordult így mosmá' két szőkének kellett magyaráznom. Ez így ment 35 percig amikor a reménytelenség homályából jött az ötlet (nem az enyém) hogy írjam le amit kigondoltunk. Faxa. December 18-dikán a feltöltési kurv**nyja és az áfa közepén írogassak regényeket e-mail-ben. Mindegy. Leültem megírtam és két napra rá sem értették. Erre mi volt a válaszreakció? Az hogy hülye vagyok. Értitek! Ők nem értik és én vagyok a hülye. Azt hittem hogy eltöröm az ügyvezető kezét. Amit nem ért abba belerúg. Idióta. :(
