igen, pihentetem egy darabig, mert szerencsére fejlődik a beszéde, most éppen az ábécét tanuljuk - minden betűhöz egy-egy versike. Próbálja kimondani a betűket, de nem mindig sikerül. Nem baj, mindig megdicsérem, mert legalább akarja!!! Utána nézek a színjátszó körnek, beszédhibás gyerekeknek van-e lehetősége ilyenre.. Köszi az ötletet!
Ha kinyílik a gyerek, akkor úgyis kiderül, mi van a hallásával.
Látom rajta, próbál figyelni, most csináltam neki egy zenehengert (wcpapír gurigába riszt raktam és lezártam a két végét), erre felfigyel 3-4 méter távolságból. Tudom, gyenge próbálkozás, de a kórházban anno azt mondták, hogy zörögjek mindenfélével, és figyeljem a gyereket. A gyerek fél évvel ezelőtt itthon közölte, "nem hallom játék" és otthagyott. Most meg legalább rámnéz, ha valamivel zörgök.
Kicsit zavaró, hogy úgy akar mesét hallgatni, hogy az ölemben ül és a fülébe kell suttognom, de belegondoltam, lehet én szúrtam el, mert mindig is így meséltem neki és ezt szokta meg, és valahol jogosan ezt várja el. Nekem is így mesélt anyu mindig, sosem szemben ülve velem. Tehát ezen is gyakorlunk, hogy szokja, ha szemben ül velem.
Tavaly decemberben az audiológus, amikor a negyedik gyakorlatilag sikertelen nyílt audiometriás gyakorlat megvolt, elém vágta a gyerek adatait, amiből semmit nem értettem még akkor, és jött a korábban már leírt hallókészülék dolgokkal. Felvetettem, mi lenne, ha altatásos vizsgálattal állapítanák meg, hol hall a gyerekem. Az orvos ennyit válaszolt, az hülyeség, mert csak olyan, mintha kettő sípolást tesztelnénk. Azt már elfelejtette megnézni, hogy az előző heti fél eredményeknél az utolsó alkalommal 10-15 decibellel jobb eredményeket probukált a lányom. És miközben a villogó szemű nyuszika jelzett, ha felfigyelt a hangra a lányom, az utcán elment egy mentőautó és a lányom akkor is felnézett a nyuszira, hogy hallotta és ügyes volt. A De-max-os orvos szerint, aki végignézte az eredményeinket, azért javasolta az altatásos tesztet, mert a lányom nem működik együtt, és ha nem akar, akkor nem is fog hallani. Nem éppen a legjobb kor a 3-4 éves dackorszakos gyereknél ez a fajta vizsgálat, hisz nagyon kell az együttműködése a pontos eredményhez. Még az a vizsgálat sem egyértelmű, ami nem mutatta ki 30 decibellen belül a hallását a lányomnak, mert zombi fejet vágott a lányom, közel egy órán keresztül ült az ölemben és a dugókat csereberélték, miközben semmire nem reagált. Ahogy kijöttünk, elkezdett rohangálni, ugrálni, hogy megyünk a boltba.... Durva.
Viszont logopédus biztos, hogy kell annak ellenére, hogy rengeteget fejlődött a beszéde fél év alatt. Tavaly szeptemberben hozzám vágta, nem beszélni és ott hagyott. A múlt héten meg ő mondta, akar beszélni.
Nem zárom ki, hogy tényleg nem hall tökéletesen, de a De-max-os orvos azt mondta, hogy akkor nem fejlődne a beszéde, ha komoly baj lenne. Viszont a legkisebb baj is gond lehet majd az iskolában, tehát addig kell megoldanunk.
Viszont addig nem engedek hallókészüléket feltenni, amíg nem tudjuk pontosan, milyenre is van szükség és mindkét fülre vagy csak az egyikre. Olyan szinten, hogy kísérleti patkánynak nézik a gyerekemet, de közben nem tudják még azt sem, kell-e hallókészülék, de hallókészülékkel teszteljünk, nahát azt nem.
Ezért szeretnék elmenni egy normális vizsgálatra egy normális orvoshoz.
Most muszáj pihentetnem a dolgot, mert teljesen bezárkózik a lányom, ha a füléről van szó, időnként rám kiabál, hogy jó a füle. Meg kell értenie, miért nyaggatjuk.
Megnéztem a honlapot, igen én is valami ilyesmit szeretnék a gyermekemnek. A rádiót nem tudtam sehogysem elérni, csütörtökön megyünk ismét a DE-Maxhoz megkapjuk az új illesztéket, és ott rákérdezek, hogy ők ismernek e ilyen intézményeket, esetleg alapítványi iskolákat. Tudod ha csak azon múlna hogy fogom magam és elindulok, folytatom az életemet ott ahol megkapunk mindent, akkor nem is gondolkoznék tovább. Abban azonban már biztos vagyok, hogy a következő tanévet már nem itt folytatjuk, mert én mint szülő úgy látom, hogy ez a gyerekem érdeke. A döbbenetes csak az hogy az ún. szakértői bizottság azt javasolta hogy itt helyben a sima általános iskolába vigyem nyugodtan egy 30 fős osztályba. Nagyon örültünk volna ennek, mert az ovodás barátaival lehetett volna együtt, akiket mai napig sokat emleget, hiányoznak neki, de mit fejlődött volna ott. Na mindegy, ez csak az én bosszankodásom!!!
Próbáltam rákeresni, milyen alapítványi iskoláról lehetett szó az említett rádióműsorban, de nem találtam meg. Azonban -ha még nem ismered és esetlegesen költözésen is gondolkodtok-, érdemes lenne elolvasnod, amit a budapesti Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon-ról írnak a neten.
Tudom melyik rádió, a neofm, már megnéztem a honlapot, de se telefonon se e-mailben nem lehet elérni, már egy sms-t is írtam, nem is értem, azt mondták márciusban nyílt nap lesz, ami engem érdekelne, és jövő hét már március.!!
A közgyógyról annyit, (nálunk én csinálom) hogy az audiológusnak kell kiállítania a szakorvosi igazolást, azt kell a MÁK-hos küldeni. Ez az igazolás kell a közgyógyhoz is és megkapod 2 évre.
A készüléket ingyen adják közgyógyra, de négy évente kapsz újat, és a miénk már nagyon elavultnak számít, nagyon sokat fejlődött a technika ezen a téren is. Egy beszélni tanuló gyereknél pedig egyáltalán nem mindegy.
A BERA-nál pedig altatnak mindenképpen, de ez nem egy mély altatás, és kb. 40-45 percig tart.
MI úgy vittük el a gyereket, hogy szerintünk minden rendben a hallásával, ehhez képest egy nagyon rossz eredményt kaptunk. A halláscsökkenést illetően szerintem biztos eredményt csak ez mutat egy gyereknél, de ha nektek nem javasolják egyértelműen, - mondjuk ezt nem igazán értem, egy orvosnak tudnia kellene, hogy szükséges e vagy sem - akkor nem igazán tudok mit mondani. Nem könnyű helyzet az biztos. Nekünk évekig azt mondták, hogy azért nem beszél a gyerek, mert koraszülött volt, és később érik nála minden. Soha egy szóval nem feltételezték, hogy esetleg baj van a hallásával.
Ha tudod, melyik rádióadón és mikor hallottad a riportot, az adott rádió honlapján rá tudsz keresni a műsorra és ha van ilyen lehetőség, lehet, hogy meg is tudod űjra hallgatni az adást.
Sztem vidd el egy gyerek-színjátszó körbe, lehet, hogy egy őstehetséggel van dolgod, és a hallásával semmi baja. Ellenben élvezi, hogy meddig bírod még. Az orvosi vonalat kicsit pihentesd, mert akármit csinálsz, ellenkezik.
sajnos az egészségügyünk nagyon rossz állapotban van, tényleg már az intenzív osztályra való lenne. A jó orvosok eleve kimennek külföldre, aki meg marad, az előbb-utóbb beleutál az egészbe. A rosszakról nem beszélek, mert úgy látszik, belenyúltam. Kezdek rájönni, hogy felesleges TB-s rendelésre menni, egyből valami magánmegoldást kell találni, hogy emberként bánjanak velünk. Csak azért durva, hogy mennyi adót meg mit tudom én mit levonnak tőlünk, és nem érdemlünk annyit, hogy emberként bánjanak a vizsgálaton velünk. Mindegy, nem tudok rajta változtatni, csak megpróbálni olyan munkahelyet találni, ahol annyit keresek, hogy ki tudjam fizetni a plusz dolgokat.
18 év alatt nem ingyenes a hallókészülék? Nekünk a javasasszonnyá avanzsált audiológus tavaly szeptemberben azt mondta, hogy csak az elemért kell évente 9000 Ft-ot fizetni, az illeszték és a készülék (ami 300.000 Ft) a TB által fizetett dolog. Nem mondta, hogy milyen típusú készülékről van szó, meg igazából semmi mást nem mondott.
Én ott leragadtam, amikor az audiológus mindenféle eredmény és diagnózis nélkül a szemembe vágta, hogy menjek a MÁK-hoz, jellezzem, hogy fogyatékos a gyerekem, igényeljek magasabb családi pótlékot, és a papírral együtt menjek vissza a kórházba, akkor leveszi a méretet, és kb. 1 hónap múlva már hallókészülékünk lehet, aztán meg tovább kísérletezik a lányommal, kell-e neki egyáltalán hallókészülék, mivel még az sem biztos. És az sem, hogy ha kell-e, mindkét fülét érintőleg kell-e vagy csak az egyikre. A praxisában eddig egy kislány volt, akinek bizonytalanok voltak a jelzései, aztán a kísérletezést követően derült ki, hogy mégsem kell hallókészülék, hanem a kislány hozzáállása változott meg, és hajlandó volt együttműködni és kiderült, semmi baja. Akkor meg vissza lehet csinálni a magasabb családi pótlék igénylést. Szóval kicsit kemény volt, ahogy mondta, sztem kell még egy kis idő, mire ezt a stílust feldolgozom.
A De-maxnál Kecskeméten 1835 Ft-ért vizsgálták meg a lányomat fül-orr-gége vonalon, ingyenesen mérték be, hogy van-e folyadék a fülében. Ott nagyon szimpatikus orvos volt, de a lányom nem volt hajlandó vele sem szóba állni, amikor kérdezte az orvos, játszik-e vele olyat, hogy súg a fülébe valamit, a lányom suttogva válaszolta: nem.
A BERA vizsgálatnál elaltatják a gyereket, ugye? Mert arra várhatnék, hogy magától elaludjon idegen környezetben... Kb. mennyi ideig tart ez a vizsgálat?
Ahogy az előző hozzászólásban is írtam, össze sem tudom hasonlítani a bánásmódot. Ketten foglalkoztak végig a gyerekkel, csináltak egy nagyon alapos hallásmérést, illeszték készítés előtt és után is belenéztek a fülébe, még a dobhártya állapotát is megnézték. Készségesen válaszoltak minden kérdésünkre, és mint ahogy az imént írtam, kapunk egy nagyon modern készüléket. Tavaly nagy kínlódásra próbára megkaptuk Debrecenbe is a Phonak Naida készüléket, de annyi volt hogy ideadták, aztán döntsd el kell - e vagy nem. Na persze 700.000.-Ft-ért, mert a kihordási időn belül nem adnak csak pénzre. Mondanom se kell, hogy nem volt elég a két hét rá hogy el tudjam dönteni. A gyerektől semmilyen visszajelzésre nem számíthattam, csak megfigyeltem. Itt Pesten ők is aktívan részt fognak venni a döntésben. Ajánlottak mégy egy másik készüléket is, ha esetleg ez nem válik be. Nekem már az is megérte az utazást, hogy emberi hangon beszéltek vele. Most egy picit jobban is vagyok, reménykedem hogy jobb lesz, mert sajnos eléggé megviselt ez az állandó küzdelem.
Jövő csütörtökön megyünk ismét, akkor kapjuk az új készüléket is, majd mesélek a tapasztalataimról.
A rádióban hallottunk egy riportot vasárnap, abban mondták, hogy van Pesten egy alapítványi iskola, ahol kifejezetten diszfáziás gyerekeket fejlesztenek. Nem tudsz esetleg erről valamit? Annyit hallottam, hogy most márciusban lesz nyilt nap és szeretnék elmenni.
Holnap megyünk beszélgetni a magánszurdopedagógussal. Majd leírom ő mit mondott.
Teljesen át tudom érezni azt a szélmalom harcot amit te vívsz, mi is ezt csináljuk már évek óta. Azzal vizsont nem értek egyet, hogy teljesen mindegy hova mégy a gyerekkel. Mi már nagyon meguntuk hogy úgy beszélnek velünk, ha tájékozódni szeretnén, hogy azt mondtam én többet a klinikára nem megyek. Tavaly szerettünk volna a gyereknek egy modernebb hallókészüléket közgyógyra kérni, mert nem fejlődik a beszéde, nem gondoltam hogy főbenjáró bűnt követek el. 3-4 havi harc után az idegösszeomlás szélén úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a 2010. szeptembert, akkor jár le az előző készülék, és akkor kérünk újat.
Tegnap voltunk először a DE-Max-nál illesztéket csináltatni, igaz fizetős, de nagyon körültekintőek és segítőkészek voltak és a lényeg!!!! jövő héten kapjuk meg az új illesztéket és kapunk modern készüléket, amit segítenek kiválasztani, azt mondták igenis ehhez a halláshoz felírható egy új. Azt mondták az a készülék ami most van olyan mint az autók közt a trabant, jó, működik de nagyon elavult. Ennyit Debreceniek hozzáállásáról, ennyire nem mindegy hova mégy.
Nekünk a BERA-t csinálták altatásban, de nekünk súlyos a hallássérülésünk.
Az oviban van minden héten tornaóra, rá fogok kérdezni, hogyan látja az óvónő a lányom mozgását. Egyszer már kérdeztem, de akkor nem kaptam igazából pontos választ, hisz a kis-közép-nagycsoportosok együtt vannak, huszonakárhány gyerek, és igazából sztem nem tudnak annyira odafigyelni egy ilyen kicsi gyerekre. Minden szempontból ő a legkisebb a csoportban. De majd ő is nőni fog, jövőre már nem ő lesz a legkisebb. :)
Itthon Béres Alexandra Pörgesd fel! dvd-jén lévő gyakorlatokat szinte egyszerre csinálja Alexandrával. Jó, nem olyan jól, mint Alexandra, de neki azért van harminc pár év gyakorlata ezen a téren. :)
Itthon mesélte nekem a lányom, hogy van barátja az oviban, két kislánnyal szokott játszani. Ezt megerősítette az óvónő is, aki azt mesélte, hogy ha azzal a két kislánnyal játszik a lányom, nagyon sokat beszél. Meg akkor beszél nagyon sokat, ha kint vannak az udvaron.
Itthon elmeséli a lányom, mi volt az oviban, ilyeneket mond: játszottam az óvodában, játszottam a lányokkal (mondja a nevüket), ebédeltem, szaladgáltam, aludtam, fogat mostam... Hát kb. ilyeneket.
Az óvónő mondta, hogy az Aliz mindig benne van a társaságban, sosem húzódik el, csak nem vesz részt a közösségi beszélgetésben. Ha éneklés, tánc, verselés van, akkor is ott van velük, csak nem mondja a többiekkel.
A chipses zacskó csörgését próbáltam utoljára tavaly nyáron, akkor még működött a dolog. Azt meghallotta úgy, hogy nem láthatott.
Azért nem értem a dolgot, mert két évig, amíg itthon volt velem, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy nem vettem volna észre, ha baj van. Nem volt a közelünkben védőnő, ezért annyira figyeltem a lányomat, szinte minden rezdülését leírtam, hogy később emlékezzek és el tudjam mesélni neki, ha nagyobb lesz.
Lelkileg tényleg nehéz elfogadni, de inkább azt, hogy az orvosokkal milyen nehéz kijönni! A lányom reakciói alapján döntöttem úgy, hogy nem viszem vissza az eredeti audiológushoz, a lányom artikulálatlan hangon kezdett ordítani, amikor az a nő megközelítette. Muszáj lennie megoldásnak és egy normális orvosnak, aki a gyerekemmel képes szót érteni.
A fejhallgatót mostanáig nem is volt hajlandó a fejére tenni, a kórházban a frászt hozták ezzel rá, majd fél év kellett, hogy megközelítse itthon. Bekapcsoltam neki a rádiót olyan halkra, hogy én alig hallottam (nekem volt hallástesztem kb 10 éve, tökéletesen hallok, erre talán alapozhatok), egyik fülébe tettük, akkor éppen egy nő beszélt, azt mondja, hallja, aztán a másik fülébe tettem, akkor már egy férfi beszélt, megkérdeztem, beszél-e a bácsi, elbizonytalanodott, és azt mondta, nem beszél a bácsi. Belehallgattam és akkor már zene ment. Tehát rájött, hogy valami nem stimmel azzal, amit mondok.
Teljesen ellentétes adataink vannak a jelek szerint. Hol hall a gyerek, hol nem. Ilyen nincs!
Azon gondolkodom, elviszem egy mozgásterapeutához egy állapotfelmérésre. Aztán elviszem Szegedre, hátha ott kitalálnak valamit. Ha tényleg nem hall rendesen, kell segítség, hogy tényleg teljes életet tudjon élni. Csak nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz ezt kideríteni.
Azt látom és észrevettem, ha stresszel vagy ideges, akkor nem tud teljesíteni, leblokkol. De annyira kicsi még, már az is eszembe jutott, lehet, hogy túl sokat várok egy közel négy éves gyerektől? Mert igazából egyik gyerek ilyen, a másik meg olyan. Én is mindig zárkózott voltam, sose mondtam el anyunak az oviban tanult verseket, sose meséltem el, mi volt az oviban, mégis az iskolában közel kitűnő voltam végig. Anyu egy idő után már nem is kérdezte meg, mi volt, csak arra volt kíváncsi, ebédeltem-e, mert nagyon utáltam az óvodai kosztot.
A nevére nem figyel fel, da ha elkezdek fütyörészni vagy tapsolni kb. 4 méterről, akkor rámnéz.
Szóval nem tudom, egy tényleg gyerekbarát orvost szeretnék találni, aki ki tudja deríteni, mi van a lányom hallásával. Tudsz/tudtok ilyet?
"Viszont óvodás lett közben és az óvónő jelezte, hogy nem jelentkezik ha a nevét mondják névsorolvasáskor (nem tudom, hogy egy ilyen kicsi gyereknek kellene-e értenie, mi a fene a névsorolvasás), ha verseket mondanak, akkor ő ott áll és mosolyog, de nem mondja a többiekkel. Több, mint 30 mondókát tud, legalább ugyanennyi dalocskát, amit itthon én tanítottam neki, csak ezeket mondja.
A rajzai nagyon színesek, pálcika emberkéket rajzol, szépen vonalon belül színez. A mozgásában nem találtam semmit a neten található teszteket nézve. Az az egy, hogy ha dobom a labdát nem kapja el. Viszont ügyesen bukfencezik és nagyon hajlékony.
Szeretném a legjobb megoldást megtalálni neki, mert ha kell segítség, bármit megtennék érte. Csak már nem tudom, hogy a hallásával van-e baj, vagy a lelkével."
Szia!
A jelenlegi állapotra utalo sorok alapján, (nem figyel fel a nevére, nem mondja a többiekkel együtt) igen jó eséllyel valószínűsíthető a hallássérülés, de ezek elég kevés infók, látni kéne. Pl társai közötti kommunikáció is érdekes lehet. Kirekesztik, vagy kivonul magától? Milyen távolságból reagál? A többiek hogyan viszonyulnak hozzá? Nekik feltűnt-e, hogy nem úgy reagál mint a többi társuk? Torna közben hol helyezkedik, nem csinál semmit, vagy csak következetesen fáziskéséssel ugrabugrál-e és hogyan?
A kihagyhatatlan, csokipapír-teszt a "szelektív hallás" kizárására?
Hallásvizsgálatnál sem az a lényeg, hogy DeMax, vagy pest, vagy szeged. Az audiológus ifjú hölgyet (Miért feltételezem, hogy minden audiológus nő????) és annak környezetét a gyerkőcnek visításmentesen kellene megérintenie. Csúnya doktornéni/bácsi messze kerülje el.
Pl egy az "elvetemült" ötleteim közül: Mi lenne, ha mondjuk a kedvenc meséit hallaná a fejhallgatóban... vagy ha különféle autók motorhangjait (trabant, busz, kukáskocsi, nénó stb) Vizsgálják úgy, hogy ne is vegye észre.
A gyerkőc lelkével nem biztos, hogy baj van, viszont egy szülőknek elég nehéz lehet feldolgozni...
leírnám a mi esetünket, örömmel fogadnék bármiféle ötletet, merre induljunk tovább.
A kislányom márciusban lesz 4 éves. 35 hét 6 napra született, de nem került a korára. Igaz, sokáig látszott rajta a sárgaság, de semmiféle kezelés nem volt szükséges.
2 évesen bölcsibe került, visszamentem dolgozni, de aztán vállaltunk még egy babát. A lányom a 3 évet betöltötte, pontosabban, amikor elbúcsúzott a bölcsiből, akkor szólt nekem a gondozónő, hogy szerinte nem hall jól a lányom. Ledöbbentem, mert nekem nem tűnt fel, nagyon felzaklatott. Amit már nem tudok megkérdezni, hogy ha olyan profi, akkor miért várt több, mint egy évet a felfedezésével.
Fejlődési naplót vezettem, amikor felmerült a gyanú, hogy nem hall jól, újból elővettem, átolvastam minden feljegyzésemet. Próbálom a beszédre hangsúlyozva leírni, ami fejlődési pontjai voltak. A teszt, amit átnéztem a Varesei Gyermekaudiológiai Központ munkatársa, dr. Burdo által készült, ezt egy hallókészülék forgalmazó honlapjáról töltöttem le.
3 hetesen kipróbáltuk az ajtócsapódásra, kutyaugatásra, hangosabb beszédre, tüsszentésre, tapsra felriadt, és sírva fakadt. A telefonomat sípolásos hívásjelzésre kellett állítanom, hogy ne ébredjen fel, ha alvás közben esetleg hívott valaki.
2 hónaposan zárt ablak mellett behallatszott, ahogy a verebek csiviteltek odakint, ő mosolygott. Ahogy a madarak elszálltak, abbahagyta a mosolygást, tehát a madárcsivitelésnek szólt a mosoly. Udvaron nem hagyhattam aludni, mert ha elment egy autó az utcán, felriadt. (Kertes házban lakunk, elég csendes környéken)
3 hónaposan ha sírt a kiságyban, beszéltem hozzá a konyhából, ahova még nem láthatott ki, és keresett a fejecskéjével, ha énekeltem neki, megnyugodott
4 hónaposan kacagott, a tv felé fordult, ha azt bekapcsoltuk
6 hónaposan abbahagyta a sírást, mikor beszéltem hozzá, zenés játékokat szerette
7 hónaposan "bu"-nak nevezte magát, köhögéssel jelezte, figyeljünk rá
8 hónaposan figyelt a nevére, szerette a színes könyveket, verseket
9 hónaposan ismerte a nem szó értelmét értette, betartotta; gitárzenét kifejezetten szerette, ha a nevét mondtam, hátrafordult, alvásnál minden zavaró hangforrást (bim-bam óra, kapucsengő) ki kellett kapcsolni, mert felébredt a zenéjükre
10 hónaposan bababa, apapa, bu, baba, avava szavakat használta, nevetés, hiszti tökéletesen ment, morogni is tudott. Pápázott, tapsolt, szerette a zenét. Adott puszit apának, anyának.
11 hónaposan a jujjuj-t is értette, egyre több mindent megértett, ha mondtam, hogy tapsi-tapsi, de nem mutattam ,akkor is megcsinálta.
12 hónaposan eleget tett annak pl. hogy hozd ide a labdát, magára hívta hangjával a figyelmet, egyszerű kérdéseket megértett, pl. add ide a kezed, nyisd ki a szád megértette, repülő hangjától félt, az idegen hangoktól megrezzent, körbenézett. Ha kérdeztük, "válaszolt" babanyelven, énekelt (nem dúdolt, hanem énekelt) és táncolt)
Mutogatással és hangjelzéssel jelezte, mit akar, babanyelven beszélt
14 hónaposan, értette, ha valamit nem szabad, de mégis megcsinálta
15 hónaposan babanyelven beszélt sokat, időnként érthetően. Mindent megértett, amit kértem tőle, ha olyat kértem, amit ő nem akart, hisztizett. Figyelt, ha róla beszéltünk. Néni, gyere, apa, mama, papa, pápá egyértelműen jól érthető. Tesz=tessék. Színek neveit próbálta mondani kék, zöd=zöld. Ha mesét néztünk előre örült és táncolt.
16 hónaposan csak a mama szót használta, ami érthető volt
17 hónaposan tudta, hova való a zokni, cipő. Ha megkértem, dobjon ki valamit a kukába, megtette. Ha kiborította az ételt, kértem, szedje össze, megtette. Tudatosan használta appu=apu, mama=mama, eszt isz=ezt is, hapu=hapci, panaszkodáskor anya, baba. Bólogatással válaszolt az éhes vagy?, kérsz enni? szomjas vagy?, van kaki? kérdésekre. Ha kértem egy falatot az ő ételéből, adott és utána a poharát is odaadta, hogy igyak. Kérésre összeszedte a játékait.
18 hónaposan babanyelven beszélt sokat. Fürdésnél ha kértem, megmosta a hasát. Énekelte és a szövegét is mondta, a Kipp-kopp kopogok versikének, igaz, hibásan ki-ko kokoko, taád ki o kikako. A brr=autót jelentett.
20-21 hónaposan tessék szót használt, ha odaadott valamit, zenebölcsit nagyon élvezte. 2 éves korára az összes testrészére rámutatott, ahogy mondtam a nevüket. További érthető szó: este, anya. Ámpa=lámpa, kika=cica, széket csüccsnek hívta. Ha enni kért, azt mondta: tányérka. Énekelte: Esik az eső..., Hinta palinta, Katalinka szállj el... dalokat, igaz betűtévesztéssel, Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet...
3 éves infoim: nem nagyon kérdezett, inkább azt kérte, meséljek. Értette a kinn, benn, felett, alatt szavak jelentését, egyszerű kérdésekre válaszolt, ha nagyon szaladásban volt, nem figyelt fel arra, ha szóltam, álljon meg. Egy ideje nem akarta hallgatni a gyerekdalokat, ha telefonon beszéltem a nagymamával, ő is beleszólt, hogy szia és visszaadta a telefont.
Aztán elindultunk először a gyerekorvoshoz, onnan pedig audiológiára. A beutalón a beszédhiba szerepelt, mert tényleg sok betű hiányzott a beszédéből 3,5 évesen. Az audiológián semmit nem kérdeztek, az orvost csak akkor láttam, amikor ránézett a lányomra, és azt mondta, veleszületett halláscsökkenése van, semmit nem kérdezett róla. Belenéztek a fülébe, nem volt benne folyadék. TOAE nem felelt meg egyik oldalon sem, a zárt szobás fülhallgatós szobából kimenekült, aztán nyílt audiometriával próbálkoztunk négy alkalommal. Semmi konkrét eredményünk nem volt, egyik hétről a másikra 10-15 decibelekkel jobb értékek jelentkeztek. Aztán azt mondta az orvos, tegyünk fel hallókészüléket, és teszteljük úgy a gyereket, mert nem tudják, hogy van-e halláscsökkenés és ha igen, mindkét fülön vagy csak az egyiken. Megkértem, csináljunk altatásos vizsgálatot, erre azt mondta, az hülyeség. Erre azt mondtam és azóta oda nem vittem vissza, hogy én meg azt szeretném tudni, hol hall a gyerekem és teljeskörűen szeretném kivizsgáltatni.
Elvittem egy másik orvoshoz is, aki azt mondta, rendben van a gyerek, de géppel nem nézte, mert neki nem volt.
Elvittem a De-max halláscentrumba helyileg, ott nem tudják a gyerekeket vállalni, csak a pesti központban, de helyileg legalább megnézték teljesen orr-fül-gége vonalon is rendben van. Szegedre a klinikára vagy Pestre a De-max központba tudnak küldeni tovább. A helyi De-max-nál rendelő orvos megnézte a leleteinket,és annyit mondott, hogy ha ez a gyerek hallott 2 éves koráig, akkor most is kell hallania. Viszont, az eredményeink alapján nem szabad hallókészüléket feltenni, csak objektív vizsgálatok alapján, mint pl. a BERA. Úgyhogy most ott tartunk, hogy Szegedre vagy Pestre kellene mennünk.
Az elmúlt fél évben annyira figyeltük a lányomat, már lehet, túlzásba is vittük. Ha a füléről van szó, sírva fakad. Viszont tapasztaljuk, hogy ha halkabban mondok valamit és van háttérzaj, akkor nem is figyel fel, ill. odajön és a számhoz teszi a fülét, oda beszéljek. A mesét is úgy kell mondanom neki, hogy az ölembe ül, és a fülét a számhoz teszi, de ha suttogva beszélek így, akkor is ismétli. A számat sose figyelte, hogy képzem a hangokat.
A beszéde nagyon sokat fejlődött fél év alatt, alig hiányzik pár betű.
Viszont óvodás lett közben és az óvónő jelezte, hogy nem jelentkezik ha a nevét mondják névsorolvasáskor (nem tudom, hogy egy ilyen kicsi gyereknek kellene-e értenie, mi a fene a névsorolvasás), ha verseket mondanak, akkor ő ott áll és mosolyog, de nem mondja a többiekkel. Több, mint 30 mondókát tud, legalább ugyanennyi dalocskát, amit itthon én tanítottam neki, csak ezeket mondja.
A rajzai nagyon színesek, pálcika emberkéket rajzol, szépen vonalon belül színez. A mozgásában nem találtam semmit a neten található teszteket nézve. Az az egy, hogy ha dobom a labdát nem kapja el. Viszont ügyesen bukfencezik és nagyon hajlékony.
Szeretném a legjobb megoldást megtalálni neki, mert ha kell segítség, bármit megtennék érte. Csak már nem tudom, hogy a hallásával van-e baj, vagy a lelkével.
Arra is gondoltam, megviselte a kistesó születése és bezárt. Szerintetek lehet ilyen?
Az óvodai logopédus szerint szelektív hallása van, de azért ezt nem lehet ennyiben hagyni, hisz egyszer csak iskolába kéne menni és ott meg kell felelni a nem is kicsi elvárásoknak.
Bocs, hogy hosszúra sikeredtem, de az elmúlt félév dolgaiból ennyi sült ki, és nem tudom, merre induljak.
A Pedagógiai Szakszolgálattól egy évvel ezelőtt időpontot kértünk az ovodán keresztül, azzal hogy szeretnénk ha megnéznék a gyereket, mert nem csak a hallássérülése okoz neki problémát, szeretnénk a beszédfejlődést vizsgáló bizottság elé is elvinni, mert oda csak rajtuk keresztül lehet. Még válaszra sem méltattak minket, az óvodavezetőt hívták fel, hogy a gyerek hallássérült, nem tartozik hozzájuk, menjünk Pestre a hallássérülteket vizsgáló bizottság elé. Ennyit a segítőkészségről!!!!
Én is keresgéltem, egyelőre sikertelenül. De érdemes lenne a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai szakszolgálatot felkeresni, hátha ők is tudnak segíteni. Ha jól tudom, nekik is van szurdósuk. Ha pedig tényleg nem juttok egyről a kettőre, akkor érdemes azon a lehetőségen komolyan elgondolkodni, amit írtál. Az tény, hogy annyi plussz szurdo megsegítést máshol nem kap. Jövő héten várom a tapasztalataidat a De-Max-ról. Sok sikert!
Találtam egy szurdopedagógust a közelben, aki vállalja magánúton, bár időpontot még nem egyeztettünk. Kíváncsi vagyok neki mi lesz a véleménye a gyerekről. Hétfőn pedig megyünk Pestre.
Egyre bizonyosabb vagyok benne, hogy jobb lenne a gyereknek egy hallássérülteket oktató intézet.
Nem találtál esetleg iskolát. Egyáltalán hol lehet keresni. A neten már sokszor keresgéltem, de nem találtam.
Az a "Ti környéketek" mit jelent pontosan, mert lehet hogy egy igazán jó iskola azt is megérné hogy megpróbáljuk, ha mindenképpen költöznünk kell, akkor lehet ezt is megfontolnám.
A "kedves" kollégának nagyon nincs igaza, ha azt mondja, hogy minden hallássérült gyerek diszfáziás!!!!!!!! Ennél nagyobb butaságot aligha mondhatott volna! A diszfáziás gyerekeknek komplex, egyénre szabott diszfázia-terápiára van szükségük, attól függően, hogy milyen típusú a diszfáziájuk. Ha ezt a jelenlegi szurdopedagógusotoktól nem kapjátok meg, akkor érdemes lenne másik szakembert kérni. Az egyrészt nagyon jó, ha magánúton is, de megkapja a kislány a heti 4 órát, másrészt a terápia miatt az lenne a legjobb, ha mindezt 1 embertől kapná meg. Érdemes lenne valóban egy olyan iskolába íratni, ahol nem csupán fogadnak hallássérült tanulókat, hanem helyben fejlesztenék is, saját szurdopedagógussal. A mi körzetünkben van ilyen iskola. Utánanézek, hogy a ti környéketeken mi a helyzet.
A kaposvári iskolában működik egy szülőklub, érdemes lenne felkeresned. Honlapjuk is van, http://hallod.lapunk.hu/ 3 napos, bentlakásos programokat szoktak alkotni. Valahol a kulcs egy igazi, a diákok előtt tekintéllyel rendelkező pedagógus, (szaki) akinek már a jelenlétére is haptákba vágja magát belül a csemete, és varázsütésre kinyílik. Kihalt már ez a faj is, ha mégsem, elmenekült/kiutálták az oktatási intézményekből.
Próbáltam Neked keresni Hajdú-Biharban található kisebb, integráltan oktató iskolákat a neten, de többnyire csak a nagyobb intézmények honlapjára találtam rá. Próbáld meg a SINOSZ-on keresztül, vagy a megyei oktatási osztályon megérdeklődni, hogy melyek azok az iskolák, amelyeknek alapító okiratában ill. pedagógiai programjában szerepel a hallássérültek integrált oktatása. (Az utóbbi lehet, hogy jobban tud tájékoztatást adni vagy legalább támpontot, hogy merre menj tovább.) :)
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat, ha volt is bennem némi kétség afelől hogy menjek Pestre, most mind elszállt, mindenképpen megpróbáljuk. Egyébként mi is kb 200 km-re vagyunk.
Az utazási kedvezményünk természetesen van, de én most dolgozom 6 órában az önkormányzatnál, megengedték, hogy fél 9 -től dolgozzam 3-ig, ami azt jelenti hogy reggel kocsival viszem a szomszéd városba a gyereket, utána vissza dolgozni, amikor végzek pedig azonnal mennem kell érte. Ezt tömegközlekedéssel nem tudmán megtenni, és bár így a fizetésem harmada benzinre megy el, de még így is marad.
Azt szeretném még kérdezni, hogy a nagy hallássérült tanintézményeken kívül (amiről tudok: Debrecen, Budapest, Eger, Kaposvár) van e még olyan oktatási intézmény ahol szakszerű fejlesztés kaphat egy hallássérült. Esetleg tudsz e erről valamit, hogy hol lehetne utána nézni. Pontosan én sem tudom mire gondolok, csak tapogatózom. Azt látom, hogy ahova most járunk, ott nagyon kilóg a sorból, de nem szívesen viszem abba a hatalmas iskolába, talán nem is merném egyedül otthagyni, nem tettszett a légkör amit ott láttam.
A diszfáziáról pedig annyit, hogy amikor egy éve az iskolába menés miatt mennünk kellett Pestre a bizottsághoz, akkor úgy mentünk, hogy előtte már hónapokkal a szurdopedagógusunk azt hajtogatta, hogy nem stimmel valami ezzel a gyerekkel, nem fejlődik a beszéde úgy ahogy a hallása mellett várható lenne. (Mert készülékkel kifejezetten jól hall) Azt gyanította, hogy értelmi sérülése is van. Szóval így mentünk a bizottság elé, hogy ott ki fog derülni ha értelmileg is sérült. (Én mint laikus úgy láttam hogy nincs ilyen sérülése, hiszen néha meglepő miket nem tud, de én mint szülő elfogult vagyok) A bizottságnál azt mondták, hogy teljes bizonyossággal kimondják, hogy értelme teljesen ép, de diszfáziás. Akkor még fogalmunk sem volt mi ez pontosan, de örültünk, hogy végre megvan a magyarázat az elmaradásra, mostmár tudni fogjuk a további irányt. Itthon első dolgom volt a neten megnézni mi az, na nem mondom hogy megkönnyebbültem, de mégis jó volt tudni, hogy igen ez lehet a baj.
Azután amikor ismét fejlesztésre mentünk a szurdopedagógushoz, újságoltuk neki hogy végre tudjuk mi a baj, erre ő azt mondta, hogy persze hogy diszfáziás, minden hallássérült gyerek diszfáziás, és maradt minden a régiben.
Azt nem mondom hogy nem fejlődik, az imént gyakoroltunk egy kicsit, jó néhány betűt már felismer, a számokat is felismeri és írja is . Halad ő, csak nagyon lassan. Most a legutóbbi találkozáskor mondta a szurdopedagógusunk, hogy el kellene kezdeni szócsíkozni, mert ezzel lehet fejleszteni a gondolkodását is, de ezt még nem tudom pontosan mi.
Most aminek örülök, hogy lehet hogy sikerül a másik szurdopedagógust találni aki magánúton fejlesztené a gyereket, és akkor meglenne a heti négy óra.
Csodával határos módon pedig sikerült találnom egy pedagógust aki vállalja nyáron az úszásoktatását, mert nagyon szereti a vizet. Ő már taníott úszni hallássérült gyereket. Tavaly egy évnyi nyomozás után sikerült egy terápiás lovaglást is találnunk, mert a lovakat is nagyon szereti. Mindent próbálunk ami segíthet, de nagyon nehéz megtalálni, ilyenkor irigylem a Budapestieket, ott válogatni is lehet a fejlesztések között.
Most nézem milyen rengeteg lett, pedig még távolról sem vagyok a végén.
Az általad leírtakból valószínűsíthető, hogy gyermeked beszédfejlődésben való elmaradásában valamilyen módon szerepe van a halláskárosodáson kívül a koraszülésnek is.
Ha felmerülne nálatok, a diszfáziával és egyéb beszédproblémákkal kapcsolatban találsz egy elolvasásra érdemes oldalt a neten: www.szoforgato.hu címen. Ott is olvashatod, milyen nagy szerepe van az otthoni környezetnek: minel többet beszélgetni, kommunikálni a gyermekkel! A mesélésnek, közös játéknak, családi programoknak legalább olyan fontos szerepe van, mint a szakember segítségével történő fejlesztésnek.
Nálatok ezzel nem lehet probléma, mert minden írásodból kitűnik, hogy a lehető legtöbbet meg akarjátok tenni a kislányod érdekében.:)
Sajnos ez nagyon sok családban nincs így...:(
Bizonyára nagyon sok helyen falakba ütköztök, de vannak nagyon jó példák is az empátiára és megértésre. Nekem digitális hallókészülékem van és a kezdetektől a WIDEX-hez járok hallókészülék karbantartásra és cserére Budapestre.(Azt hiszem csak digitális készülékeket forgalmaznak). Minden alkalommal nagyon segítőkészek voltak. Egészen kicsi hallássérült gyerekekkel is foglalkoznak -audiológiai és orvosi vizsgálat, illeszték készítés, készülék javítás stb.-, nagyon türelmesen. A DE-MAX-nál is megfordultam, ott is pozitív tapasztalataim voltak.
Azt az orvost pedig, amelyik megalázott, a helyetekben nem keresném fel többet.
Keressetek más kórházat, orvost!
Tudom, hogy ez -főleg, ha sok utazást igényel- nem egyszerű kisgyerekkel, de lehet, hogy megéri, ha másutt az az elsődleges szempont, hogy minden a kislányod érdekében történjen és ne az, hogy a lehető legdrágább készüléket sózzák rátok.
(Én 200 km-ről megyek fel Pestre, ha szükséges)
Tudsz arról, hogy a SINOSZ tagoknak és kísérőjüknek helyi járaton ingyenes, helyközin és vasúton 90%-os kedvezményű az utazás?
A De-Max tényleg nagyon jó, nagyon hozzáértőek, de ahogyan Te is írtad, fizetni kell. Én a Heim Pál Gyermekkórházat tudnám még ajánlani, mert ott is rendkívül empatikusak és segítőkészek. Sőt, ha oda bekerültök, rendszeresen ellenőrzésük alatt tartják a készülékeket és a gyerek fejlődését. Meghatározott időközönként kontrollra kell járnotok. Ami még előny az, az, hogy van szurdopedagógusuk is. Én, szakemberként nagyon hatékonyan tudok együtt dolgozni velük.
Az anamnézisetekről annyit, hogy mivel koraszülöttek voltatok, elképzelhető, hogy a huzamosabb inkubátorban való tartózkodás okozhatta a hallássérülést (zajártalom). Írtad, hogy most is nagyon csekély a beszédfejlődése a gyerkőcnek. A szakértői véleményben esetleg nem írtak semmit a diszfáziáról? Még ez is állhat a dolog hátterében, de ennek valóban utána kell járni.
Nagyon nehéz mindent leírni ami nekünk gondot okoz igy néhány sorban. A gyerek 26 hétre született 600 grammal, úgy engedték haza a kórházból hogy teljesen rendben van. A papírján rajta van hogy hall. Figyelmeztettek rá, hogy amiért oxigént kapott károsodhatott a szeme, de a hallásáról egy szót nem mondtak. Mi nem is sejtettük hogy ekkora a baj. Szóltunk többször is hogy nem fejlődik a gyerek beszéde, de csak annyit mondtak a "hozzáértők" hogy koraszülött majd fog az fejlődni.
A legjobb hallókészülékről pedig annyit hogy egy éve hallottam egy készülékről amit akik már használtak nagyon dicsértek, lényegesen többet tud, mint a mostani. Elindultunk, hogy harcolunk érte, megszerezzük a gyereknek, mert nagyon csekély most is a beszédfejlődése. Nem emlékszem rá hogy valaha is megaláztak volna annyira, mint az az orvos akitől függött a készülék csere. Vegyük meg ha nem jó az ami van (kb: 700.000.-) Szeptemberben lejár a 4 év akkor azt a készüléket akarom kérni, ezért készülünk Pestre a DE-Max-hoz, állítólag ott sokkal segítőkészebbek, bár fizetni kell érte, de ha megéri nem bánom. Csináltatunk új illesztéket, azután próbálkozunk vizsgálattal, van e valami egyéb károsodás, azután döntünk újra az iskola felől.
Most hallottam hogy az iskolánk városában lakik egy szurdopedagógus, aki talán vállal magántanulót, vele is fel akarom venni a kapcsolatot, hátha ki tudnám egészíteni a 2 órát 4-re vele. Más egyszerűen nem jut eszembe. Állandóan falakba ütközünk, nem sok segítő készséget tapasztalok.
"Úgy gondolom, hogy ha a befogadó iskola elfogadó, a leendő osztlyfőnök empatikus és segítőkész, valamint ha a hallássérült gyermek nem halmozottan sérült és el tudja fogadni saját korlátait, akkor van értelme az integrált oktatásnak."
Ebben teljes mértékben igazad van! Viszont, ahogyan Te is megfogalmaztad, csak a kkor lehet sikeres az integráció, ha ezek a feltételek teljesülnek. Kiegészítve a megfelelő családi háttérrel, amit Mysei is írt.
Az lenne a normális, ha ugyanígy tanulhatna mindenki, vagyis a neki legjobb készülékkel. Onnantól pedig nem is integrált oktatásként kellene aposztrofálni, hanem teljesen normálisnak. - Utópia.
A családi háttértől nagyon sokminden függ, és ehhez még csak hallássérültnek sem kell lenni...
