Miután jól kitárgyaltuk ezeket a dolgokat, jöhetne már egy nyamvadt zivatar, mert minden összejött egy jó villámfotózáshoz, csak az a villám nem... :-)
szóval: a kisülési csatorna a kisülés befelyeztével gyorsan lehűl. Egy nagyobb méretű csatorna (villám) lassabban hűl le, ezért eleve kicsit hosszabb ideig marad vezető, mint egy villanócső esetén. Villanócsőnél viszont nincsenek másodlagos, további kisülések (normálisan :-), itt tehát ez eleve mindegy.
Villámnál nem, mert egy kisüléssel általában nem semlegesítődik a teljes töltésmennyiség (mert a töltés alapvetően nem vezető térfogatban van jelen), és az aktív csatorna ezért "csalogatja" a további kisülést, amíg van a közelben töltés (feszültségkülönbség). És minden újabb kisülés után megint vezető marad egy rövid ideig.
Tehát egy átlagos villám "élettartama" így áll össze:
1. aktív kisülés + csatorna ki nem hűlés + 2. aktív kisülés + csatona ki nem hűlés + ... + n. aktív kisülés
az először írt nagyságrendi becslés a csatorna kihűlési idejére vonatkozott, a második a villám élettartamára.
Szóval szűkebb rekesszel, és nagyobb idővel több villám kerülhet a képre. De persze egyenként nézve halványabbak lesznek...
általánosságban (többieknek:)
Digit géppel lehet azt csinálni, hogy folyton exponál az ember, aztán törli, kivéve ha épp sikerült valami elkapni. Filmeshez képest ez nagy haladás, de az eredmény szempontjából valszeg még mindig jó idegek kellenek hozzá. (Türelem....)
A megadott linkeken is biztos említik, hogy a villámoknak (a vakutól eltérően) van egy olyan tulajdonsága, hogy a kisüléskor létrejövő "csatorna" viszonylag sokáig (mikrosec helyett millisec nagyságrend) vezető marad, és így egy darab villámlás legtöbbször nem egy, hanem néhány kisülés gyors egymásutánban. Egy elég gyors géppel az első villanásra indítva megcsíphetők a rá következők, így automatizálható a dolog.
(Én is egyetértettem azzal, hogy villám és villám között nagy különbség lehet...)
A "nagyobb" rekeszen mit értesz?
(gondolom a nagyobb számértékűt, ami szűkebbbet jelent, a rekesznyílás maga kisebb, ezért szerintem ezt inkább "kisebb"-nek szokás nevezni... Pl. a 11-es rekesz kisebb mint az 8-as. De mindegy, csak azért, hogy nehogy más félrértse. :-)
Persze, elég, de nagyobb szerencse kell hozzá, hogy elkapd. Nem árt ilyenekkel is tisztába lenni, mint amit az egyik idézett műben olvashatsz: mennyit késlekedik a gép az exponálógomb lenyomása után, míg valóban elkezdi a fényképezést. (Volt alkalmam HP 945-ös gépet használni egy ideig, nem lopta be magát a szívembe, jelentős mértékben kellett előre gondolkodni... De olyan gép is volt a kezemben, amivel eszembe se jutott villámra vadászni.)
Azt hiszem, lényegében én is ezt írtam, egyetértünk. A korábbi véleményemet (majdnem azt írtam, tapasztalatomat) pedig fenntartom: villám és villám között igen nagy különbségek vannak. Amikor meg villan, akkor már nincs idő állítgatni a gépen sem rekeszt, sem egyebeket. ;-) Tehát - a tapasztalatom az, hogy - kell találni egy olyan beállítást, ami a környezeti viszonyoknak megfelel*, és ha szerencsém van, a villám is a képre kerül.
* Nagyobb rekesz esetén megnövelhető az expozíciós idő, nagyobb valószínűséggel kerülhet villám a képre.
az a vicc, hogy fizikai értelemben a villám távolsága éppen hogy nem számít*. de persze minél messzebb van, (pláne viharban!) annál több "légköri viszony" kerül a villám és a gép közé, ami már viszont számít.
* légköri viszonyok nélkül, egy adott villám képe akármilyen távolságból pontosan ugyanúgy exponálódik. (adott (felületi) fényessége van, mindegy, hogy milyen messziről fotózod, ahogy pl. egy arcnál is mindegy, hogy milyen messziről fotózod, ha a fényessége nem változik.
