Köszi. Akkor nincs jobb megoldás, mint befizetni ezt a 25%-ot+ehot, lehetőleg minél nagyobb összeget kivéve csak az egyik tulajdonos nevére. Ha jól értem a dolgot.
"az évek alatt felgyűlt eredménytartalékot kéne kivenni/csökkenteni a legkedvezőbb módon. Ha lehet beruházással"
a beruhazas a jovoben leirando ertekcsokkenesen keresztul (a majdani eredmenyt csokkentokent) csokkenti/nem noveli annyira (majd) az eredmenytartalekot. ez praktikusan az "elkoltsegeles" egy esete, csak nem egyszerre mint egy szolgaltatasnal, hanem az adott eszkoz ecs kulcsatol fuggoen tobb ev alatt.
A házipénztárral nincs semmi gond, tagi kölcsön sincs évek óta, az évek alatt felgyűlt eredménytartalékot kéne kivenni/csökkenteni a legkedvezőbb módon. Ha lehet beruházással, az lenne a legjobb, mert úgyis kell pár dolog. De most lehet, vagy nem?
Áthidaló javaslat: legyen az a négymilleres gép mondjuk egy tűzőgép, az eladó meg legyen a bété beltagja. :-))) Tény, hogy az eredménytartalékot ez nem befolyásolja, ám a házipénztárat igen kedvezően és még az ügylet realizálásával sincs gond.
Nem kell a megfelelő Btk-paragrafust beidézni, meg tudom keresni magam is. :-)
"Mé' ne lehetne a zeredménytartalékot felszabadítani, és kifizetni belőle?"
a bo'tba penzt fognak kerni a geper nem eredmenytartalekot... ugyhogy vagy ki kell kohogni azt a penzt, es eszkozoldalon leend cserebere a penzeszkozok meg a befektetettek kozott, vagy hitelt kell felvenni, es akkor a merlegfoosszeg is no... de az eredmenytartalek meg nem mozdul egy centit se.
"Ha vótt 4 miller eredménytartaléka, és pont 4 millerér' vett valamillen tárgyi eszközt, mi ezzel a baj?"
baj nincs, csak az eredmenytartalek nem mozdul egy centit se. a penz vagy valamelyik kotelezettseg (ha hitelbol megy) mozdul a targyieszkozzel szembe...
"... veszünk egy gépet 4 milláért, akkor eltűnt az eredménytartalék?"
Persze, hiszen abból vettétek meg...
"Ha magánszemélyként veszi meg akkor hogy igényli vissza az áfát..."
Sehogy...
"Vagy az kedvezőbb?"
Ki köll számolni. Rencerint kedvezőbb szok lenni, annak dacára, hogy az áfát bebukja a zember, de keletkezik egy járulék-, társasági adó-, és osztalékadómentes jövedelemforrása... sok éven keresztül, míg az áfát csak eccer vonhattya le - esetleg igényelheti vissza...
"Ha beruházásra fordítod, akkó' nix eredménytartalék..." Ha van mondjuk 4 milla eredénytartalék pár év alatt, és veszünk egy gépet 4 milláért, akkor eltűnt az eredménytartalék? Ha magánszemélyként veszi meg akkor hogy igényli vissza az áfát, meg a bérleti díj után gondolom adóznia kell a magánszemélynek, akkor mivel van előrébb? Vagy az kedvezőbb? (ma már többet nem kérdezek, ígérem)
"Lentebb írtátok, hogy az osztalékot 99%-ban egy tulajdonos is kiveheti a tulajdonosi hányadtól függetlenül, akkor gondolom csak egyszer 450ezer a plafon."
Lyessz, csak eccer... ezzel annyi csak a prücök, hogy a másik tag miccól ehhez? Azt is el lehet jáccani, hogy egyik évben csak az egyik tag vesz ki osztalékot, a másik évben csak a másik...
"Az hogy van, hogy elhatározza a "taggyűlés", az osztalék kifizetést, az akkor elhatározott összeg számít, és ráér késöbb részletekben is kifizetni a cég?"
Igen, ráér, mer' a zeredményfelosztást elhatározta, a télleges kifizetés ettől független ügylet.
"Az sem világos, hogyha van a cégnek pénze, de pl. szeretne új gépeket venni, mert fontos a munkájához, ezt ugye amortizálni lehet, tehát megint nem marad pénz osztalék kifizetésre esetleg évekig, akkor megintcsak továbbgörgetni lehet az eredménytartalékot?"
Ha kedvezőek a osztalékadózási lehetőségek, inkább célszerű osztalékként felvenni a pénzet, majd a szükséges gépet, berendezést magánszemélyként megvenni és bérbeadni a cégnek... esetleg apport is szóbajöhet, de annak már nincs sok értelme...
Ha beruházásra fordítod, akkó' nix eredménytartalék...
Köszönöm. Lentebb írtátok, hogy az osztalékot 99%-ban egy tulajdonos is kiveheti a tulajdonosi hányadtól függetlenül, akkor gondolom csak egyszer 450ezer a plafon. Az hogy van, hogy elhatározza a "taggyűlés", az osztalék kifizetést, az akkor elhatározott összeg számít, és ráér késöbb részletekben is kifizetni a cég? De az elhatározott összeg képezi a adó alapját, vagy amikor ténylegesen kiveszi a pénzt kisebb összegekben? Gondolok arra, hogy ugye 3200ezer felett érdemes kivenni, mert akkor ér valamit az eho plafonszabály, de elhatározni érdemes ez az összeg felett, vagy a tényleges kivétnek is e felett kell megtörténnie? Az sem világos, hogyha van a cégnek pénze, de pl. szeretne új gépeket venni, mert fontos a munkájához, ezt ugye amortizálni lehet, tehát megint nem marad pénz osztalék kifizetésre esetleg évekig, akkor megintcsak továbbgörgetni lehet az eredménytartalékot?
Tbj. 19. § (1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.
***
Eho tv 3. § (3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó [...] c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], [...] után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ)."Ebbe a 450000ft beleszámít a havi fizetés után már befizetett eho is? Ha két tulajdonos van a cégben, mindkettö munkaviszonyban is van a cégnél, akkor 2x450000ft a max eho, amit fizetni kell?"
Igen, beleszámít, ha ketten vannak akkó' igen, 2×450e...
"Mi van akkor ha a cégnek nincs annyi készpénze, amennyi az eredménytartalék(folyamatosan sok a kintlevőség)? Akkor nem lehet kivenni?"
Ha kivenni most nem is lehet, de az osztalékkifizetést elhatározhattya a taggyűlés, és majd amikó' lesz pénz, akkó' ki is fizeti társaság...
"(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére."
Ez, a februártól hatályba lépő, házipénztári pénzkészletet korlátozó rendelkezés ugye nem vonatkozik az szja-törvény alapján könyvelendő, egyszeres könyvvitelel működő vállalkozásokra?
Megpróbálom leírni a kérdésemet, remélem érthető lesz. Ezt a 25%osztalékadót+ehot kell ugye megfizetni, ha ki akarjuk venni a sok éve görgetett eredmény tartalékot. Az eho ha jól értem maximálva van 450000ft-ban évente. Ebbe a 450000ft beleszámít a havi fizetés után már befizetett eho is? Ha két tulajdonos van a cégben, mindkettö munkaviszonyban is van a cégnél, akkor 2x450000ft a max eho, amit fizetni kell? Mi van akkor ha a cégnek nincs annyi készpénze, amennyi az eredménytartalék(folyamatosan sok a kintlevőség)? Akkor nem lehet kivenni?
Ezt a porblemát ú'ccokom mekkerűni, hogy a zeredményfelosztást illetően a'szongyuk, hogy a taggyűlés ellenkező értelmű határozata hiányában... Ez általában kellő szabaccságot ad ahhoz, hogy optimalizálni lehessen a jövedelmeket, nem köll a társasági szerződéssel piszmogni minden alkalommal, ugyanakkó' egy családjogi, házastársi vagyonközösségi purparlé sem érinti...
'tommal lehet az osztalékfizetésnél eltérni a tulajdoni arányoktól, azaz a járulékfizetőre optimálizálni az osztalékot (ha a társasági szerződésben nincs más, de mér lenne)
magyarul: ha papa - mama a czégben 50-50%-os, de csak a papa munkaiszonyos, akkor célszerűen 99-1% arányban részesülhetnek az osztalékból. ha a mama olyan hüje, h aláírja :-))) (Válásnál mongyuk szarul jár6 :-P
Eggen, de családi jellegű cégeknél úccokás, hogy egyvalakinek van muszájjogviszonya, a többiekét optimalizájjuk, tehát nem ritka a 10ta osztalék, vagy inlább melléxolgáltatás jövedelme... Viszont előállt az a helyzet - amit már pedzegettünk -, hogy a legmagasabb Szja-kúccsnál - 36% - kevesebb a zosztalékjövedelem effektív terhelése... a hagyományos tagi jövedelemmel már nem is hasonlítható össze a korlátozott járulékterhelés mijatt...
sőt, tegyük azé hozzá, h kevés ember van aki semmi eü, eho stb-t nem fizet, ha mást nem, legalább a minimálbér után, tehát az effektív adóterhelés még egy picinyt kevesebb is az általad számoltaknál
és ha arra gondulok, h majnem átcsúszott az mdf javaslat, hogy a 25 is inkább 18 legyen, akkor a hüje fejemet verem a falba, h majnem történt vmi értelmes adóváltozás a zországban...
Nem, nem ugyanaz, be is idéztem hivatkozott joxabályok közé... ezt a hozzájárulást legfőjjebb 450 ezer forint hozzájárulás-összegig köll megfizetni - vagyis ~3 200 ezer forint osztalékjövedelemig. Eho tv. 3. § (3) c)
Yesssz, Szőr, viszont 3-5 évente is elég megejteni egy féléves szlovák lakcímet, egészen véletlenül mindig az osztalékfizetés évében, és ezzel le van tudva a dolog...
