Az áfát nemcsak azért emelik, hogy növeljék az állami bevételt. Sőt! Az EU-ba való belépésünk óta ugyanis az áfa alapján fizetjük a részvételi díjat (csak emlékeztetőül: az első évben többet fizettünk be a közös kasszába, mint amennyit támogatások címén lenyeltek az elvtársak). Az áfaemelés tehát Brüsszelnek legalább annyira érdeke, mint a lótolvajoknak (bocsánat: maszop-szadesz szövetkezet).
Ja kéne pedig pár okos balos aki elmagyarázza nekünk, hogy az adócsökkentés fogalmából hogyan lett adónövelés és, hogy ez miért is teljesen normális így.
Az apeh pl. Hernádi Gyula tudományos értekezései alapján megállapította, hogy én előző életemben a Panama-csatorna PR-menedzsere voltam, azelőtt meg Mózes, ezért fizetnem kell a vízhiány miatt okozott károkat, és adóznom kell a felépített gát és a kánaán után.
Emellett tízparancsolatonként másfél parancsolatot kell befizetnem évente.
A bankok és a bankárok korábban, a klasszikus kapitalizmusban, még a betéti és a hitelkamatok különbözetéből éltek. Nem is olyan rosszul. Ennek a piacosított bankszférának pedig már lopkodnia is kell, állami konszolidáció szükséges a nívótartáshoz.
"Társasházunk kétmilliós betét után évi félszázalék kamatot kap a Csányi-intézménytől, És ennek százszorosát fizeti ki bankköltség címén ugyanennek az intézménynek."
a bankok ebből élnek - de lehet hogy érdemesebb lenne más intézmény kondícióit megnézni - ettől azért van jobb :)
ADÓZOTT (!) jövedelmemből vásárolom a kenyeret, mi a fenének fizetek még különadót az adózott jövedelmemből is? Merthogy nyereségük után pedig a pékek adóznak, nem a kenyér.
//".....Szeptembertől 20 százalékos adót kell fizetni a kamat és az árfolyamnyereség után is..."//
Nem tudom sírjak-e, vagy nevessek.
Társasházunk kétmilliós betét után évi félszázalék kamatot kap a Csányi-intézménytől, És ennek százszorosát fizeti ki bankköltség címén ugyanennek az intézménynek.
A legjelentősebb, s legtöbbeket érintő tétel benne, hogy az áfa középső kulcsa szeptembertől a mostani 15-ről 20 százalékra nő, ezzel drágulnak az élelmiszerek, a gáz-, víz-, távhőszolgáltatás, a közlekedés, a gyógyászati eszközök, a temetkezés, és magyarul szólva minden.
Szélesedik a személyi jövedelemadó a 18 százalékos sávja: jövőre ez a kulcs a jelenlegi 1,55 millió forint helyett az 1,7 milliós éves jövedelemig tart, e fölött 36 százalék adót kell majd fizetni.
Idén lehet utoljára igénybe venni a lakáshitelek törlesztő-részletéhez kapcsolódó kamatkedvezményt.
Megszűnik a szellemi alkotás kedvezménye, valamint a Sulinet- és a felnőttképzési adókedvezmény.
A munkavállalói járulék 1-ről 1,5 százalékra, az egyéni egészségbiztosítási járulék 4-ről 6 százalékra emelkedik szeptembertől.
Jelentősen megemelkedik majd a gépjárműadó, a súlyadót a teljesítmény és a gépkocsi életkora alapján megállapított sarc váltja fel.
Jön a duplajárulék-teher, vagyis a munkavállaló után legalább a minimálbér kétszeresére vetített járulékot kell befizetni.
15-ről 25 százalékra emelkedik az eva kulcsa.
A vállalkozásokat több új adó is sújtja majd szeptembertől: jön az elvárt adó, amelyet a veszteséges cégeknek is meg kell fizetniük, ennek mértéke a költségekkel csökkentett bevétel 2 százaléka. A 4 százalékos szolidaritási adó pedig alternatív társasági adó lesz, ami így összességében 20 százalékkal adóztatja a cégek eredményét.
A házipénztáradó címén a kormány 20 százalékos adót vet ki. Ennek adóalapja az új verzióban nem az átlagos napi készpénzforgalom, hanem az éves bevétel lesz.
A természetbeni juttatások adókulcsa a mostani 44 százalékról 54 százalékra nő.
Megjelenik a cégtelefonadó: a céges telefonok számláját vagy szét kell bontani magán- és hivatalos hívásokra, majd a magánhívások után az 54 százalékos adót kell fizetni, vagy a teljes számla után kell 20 százalékos telefonadót fizetni.
Szeptembertől 20 százalékos adót kell fizetni a kamat és az árfolyamnyereség után is, ezzel a háztartások betéteinek hozamát csapolja meg ötödével a kormány.
