Alkotmányellenesen ülésezett az Orbán-kormány
2006. július 20. 18:02
Sem szó szerinti jegyzőkönyv, sem hangfelvétel nem készült az ülésekről, ami az AB szerint "közvetlenül és jelentősen korlátozza a közérdekű adatok megismerésének jogát".
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő az Országgyűlés azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét - állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján olvasható határozatban.
Az Ab határozatában arra hívja fel az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének december 31-ig tegyen eleget.
Az Ab-hoz a Nyilvánosság Klub Országos Egyesülete fordult még 1999 szeptemberében. Akkor az MTI-hez eljuttatott közleményükben megjegyezték: "azzal, hogy az Orbán-kabinet az ország sorsát befolyásoló döntések születésének körülményeiről sem magnófelvételt, sem szó szerinti jegyzőkönyvet nem készít, szakít egy százötven éves közjogi hagyománnyal".
"Egy demokratikus jogállamban a polgároknak joguk van arra, hogy az életükre alapvetően kiható döntéseket, az azokat alátámasztó indokokat és a döntéshozatalban részt vevők szakmai álláspontját (esetleges ellenvéleményeiket) - akár késleltetetten is - megismerjék.
A kormányülésen elhangzottak lejegyzéséről való döntés ezért egyszersmind a közérdekű információk rögzítéséről szóló döntés és a későbbi kutathatóság előfeltétele" - áll az Ab határozatában.
Az Ab rámutatott: az, hogy a kormány rövidebb-hosszabb ideig nem rögzíti a közérdekű információkat, közvetlenül és jelentősen korlátozza a közérdekű adatok megismerésének jogát. A határozat kitér arra is, hogy mivel az alkotmány rögzíti, hogy az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, így a dokumentációról a kormány nem dönthet, a szabályozást az Országgyűlésnek törvényben kell megállapítania. (MTI)
Az előző kabinet gyakorlatával ellentétben nem feltétlenül készül hangfelvétel az Orbán-kormány minden üléséről - derül ki a kormány ügyrendjéről a Magyar Közlönyben megjelent határozatból. A kabinet ülését a miniszterelnök távollétében a közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor vezeti.
2. Tudom, hogy így működik, de véleményem szerint ez a jogalkotási gyakorlat - finoman fogalmazva is - helytelen és rossz.
Továbbra is fenntartom: ebben az esetben a módosító törvényt és a tartalmát elválasztják egymástól. És míg a törvény hatrályát evszti, addig a tartalma tovább él. (Függetlenül attól, hogy egy másik törvényben.)
És az az én álláspontom, hogy a módosító törvénynek nem szűnik meg a funkciója. Épp azért kell fenntartani, hogy a tartalma is fennmaradjon.
Abban tér el a kettőnk álláspontja kardinálisan, hogy a te álláspontodból következően, a módosító törvénytől - ha beépül az alaptörvénybe - elválik a tartalma és ez a tartalom a módosító törvénytől függetlenedik.
Én viszont nem osztom ezt. Én továbbra is úgy ítélem meg, hogy a módosító törvénytől a saját tartalma akkor sem válik el, kvázi nem önállósul, ha az beépül az alaptörvénybe.
......"Ez minden módosító jogszabály esetén így van, mert beépül az alap jogszabályba. Majd ezt követően hatályát veszti"......
Én ezt másképp látom!
A módosításról szóló törvény és annak tartalma nem válhat el egymástól.
Mert ha elválik a (módosító) törvény és annak tartalma egymástól, akkor az a helyzet áll fenn, hogy bár a törvény hatályát vesztette, de a tartalma (mégha másik törvénybe is beépülve) tovább él.
Ezt pedig abszurd.
Az én álláspontom szerint ha a módosító törvényt hatályát veszti, akkor a tartalma is hatályát veszti. Még akkor is, ha ez a tartalom beépült más törvénybe.
Mert így, ezzel a módszerrel, bár a törvény hatályát veszti, mégis tovább él.
Ilyen pedig egyszerűen nem létezhet.
Úgyhogy sajnálom, de ebben a kérdésben így nem értünk egyet.
1. a 2010. évi LVII. törvényt a földgázellátásról szóló 2008 . évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról
továbbá ez a fidesz Országgyűlés június 21.-én elfogadta
2. a 2010. évi LIX . törvényt a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról 3. a 2010. évi LXII. törvényt a közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX. törvény módosításáról 4. a 2010. évi LXII. törvényt a választási eljárásról szóló 1997 . évi C. törvény módosításáról 5. a 2010. évi LXIII. törvényt a választási eljárásról szóló 1997 . évi C. törvény módosításáról
Valamenyi megszavazott törvény(módosítás) közös jellemzője, hogy az elfogadott szövegük szerint mindegyik törvény a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
... A közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy "Jön a gárda Fidesz és majd rendet csinál! Ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható, mondta a bíró. Hangsúlyozta, a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni. "
hehe...mindez jottányit sem változtat azon amit beidéztem....ugyanis Orbánék saját hatáskörben döntötték el, hogy nem készítenek feljegyzéseket és így korlátozták a népet alkotmányos jogai gyakorlásában.
Ott van, látható, hogy az egyes kormányok hogyan álltak ehhez a kérdéshez...Orbánék messze a nulla alatt teljesítettek.....az Alkotmány szellemével és betüjével ellentétesen cselekedtek. Demokráciából az értékelésük egyes...
Szopásban élenjársz, utánad pedig az egész ország.
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2006. december 31. napjáig tegyen eleget.
2. Az Alkotmánybíróság az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 1. számú melléklet 13. pontja „valamint az e testületek üléseiről készült összefoglaló, emlékeztető vagy jegyzőkönyv” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 3. § (1) bekezdése „továbbá a Kormány és az ügyrendje által létrehozott testület zavartalan működéséhez fűződő érdekeit” szövegrészének alkotmányossági felülvizsgálatára indult alkotmánybírósági eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
2. Az Alkotmánybíróság áttekintette a rendszerváltozást követő magyar kormányok üléseinek dokumentációjával kapcsolatos rendelkezéseket és az azok alapján kialakult joggyakorlatot.
Az 1990-es szabad parlamenti választásokat követően hivatalba lépett kormány által kiadott ideiglenes ügyrend alapján 1990 és 1992 közötti időszakban a kormányülésekről szó szerinti jegyzőkönyv és összefoglaló készült. Az összefoglalónak tartalmaznia kellett a jelen lévők névsorát, az előterjesztések címét, a hozzászólók nevét, a szavazás esetén ennek tényét és számszerű arányát, valamint a döntést. [1006/1990. (VII. 17.) Korm. határozat 29–31.] Az ideiglenes ügyrendet hatályon kívül helyező 1025/1991. (VI. 25.) Korm. határozat változatlanul fenntartotta a szó szerinti jegyzőkönyvezést és az összefoglalók készítésének rendjét, a 1025/1992. (V. 5.) Korm. határozat viszont úgy módosította az ügyrendet, hogy 1992. május 5-től csak tartalmi összefoglaló készült a kormány üléseiről. A jelen ügyben vizsgált Ügyrend visszaállította a szó szerinti jegyzőkönyvezést úgy, hogy e célra hangfelvétel rögzítését írta elő. 1995-1996-ban ilyen felvétel nem készült, mert az Ügyrendet megváltoztató 1070/1995. (VII. 29.) Korm. határozat kizárólag az összefoglaló készítésének a kötelezettségét tartotta fenn, a kormányülésen elhangzottakról való hangfelvétel-készítés kötelezettségét hatályon kívül helyezte. Az 1035/1996. (IV. 24.) Korm. határozat ismét kötelezővé tette a kormányülésen elhangzottak hangfelvételre rögzítését. Az 1090/1998. (VII. 15.) Korm. határozat viszont úgy módosította az Ügyrendet, hogy 1998. július 15-e és 2002. június 8-a között a Miniszterelnöki Hivatalnak sem hangfelvételt, sem szó szerinti jegyzőkönyvet nem kellett készítenie a kormány üléseiről, és a tanácskozáson elhangzó hozzászólások tartalmi összefoglalását sem kellett, hogy tartalmazza az összefoglaló. Az Ügyrend legutóbbi módosítása eredményeképpen, 2002. júniusától a kormány üléseiről összefoglaló és az ülés szó szerinti jegyzőkönyvéül szolgáló hangfelvétel készül. Az összefoglalók eredeti példányait és a hangfelvételeket a Miniszterelnöki Hivatal őrzi, nem selejtezhetők, és a kezelésükre a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a Titoktv. rendelkezései alkalmazandók.
A fentiekből jól látható, hogy az elmúlt több, mint másfél évtized során a kormányok saját belátásuk szerint, rendszeresen módosították az üléseken elhangzottak rögzítésére és a kormányülések iratainak kezelésére vonatkozó szabályokat. Ezek a változtatások esetlegesek voltak, ezért az ülések dokumentálására vonatkozó, következetesen érvényesülő gyakorlat nem alakult ki.
"...Az a lehetőség, hogy a kormány rövidebb-hosszabb ideig nem rögzíti a közérdekű információkat, ellehetetlenítve ezzel az információszabadságot, közvetlenül és jelentősen korlátozza az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismerésének jogát."
Azert nem ez a lenyeg. A lenyeg az, hogy egy demokratikusan gondolkodo, valodi mpolgari ertekek menten politizalo kormanynak nem kell parlamenti szabalyozas ahhoz, hogy jegyzokonyv keszsuljon az uleseirol. Van olyan is, hogy belso igeny. Ja, persze ahhoz kellene valamifele ertekrend iranymutatonak!
Olyanyira igazad van kedves alfredoo, hogy elemes a Jarai topikban is csak beugrott szemelyeskedni egyet aztan azota is eltunt.
Ugy latszik ahhoz is gyava volt (masokkal egyetemben) hogy Jarai otletet barmi modon velemenyezze. Elitelni nem itelheti el gondolom hisz sajat oldali, dicserni meg nem dicserheti mert akkor oda az erv Gyurcsanyekat tamadni a megszioritasok miatt.
Az ezer beadvány kétharmada első blikkre láthatóan baromság (nem is válik indítvánnyá soha, helyette "függőlegesen iktatódik"), a tucatnyi alkotmánybíró alatt meg dolgozik pár tucat beadványelemző, meg egyéb alkalmazott, úgyhogy nem fog senki seggreesni a szegény bírák munkaterhétől...
felvetek egy problemat. erre te egeszen masra valaszolsz.
ha es amennyiben a szocikat lehetett baszogatni az arfolyam alakulasaert, akkor most itt lenne az alkalom dicserni es nem fanyalogni es ujabb baszogatsi pontokat keresni.
errol beszeltem. meeg azt is elkepzelhetonek tartom hogy a massziv gyurcsany baszogatas utan a jobboldal most azzal fog jonni hogy az emelkedes jarainak koszonheto. mondjuk a jaarai nyilatkozatnak...
a legjobbnak az objektiv ertekeleseket tartanam, ahol a partszimpatiak nem vezetneek a tollainkat.!
a radioban valami olyasmi hangzott el hogy 1999 ota valtozatlan a helyzet.
amugy ha a fidesz megszuntette a torvenyt, akkor lehet hogy a jegyzokonyv keszitese vaalt torvenytelenne.
az is erdekes lehet hogy a szoszerinti jegyzokonyv az tenyleg szo szerinti jegyzokonyv e vagy egy szerkesztett kiadas? egy utolag kozmetikazott, elfogadott, szerkesztett kiadas?
