Tisztelt Választópolgár!
Október elsején Önkormányzati Választás lesz hazánkban, városunkban. Olyan választás elé nézünk, mely nagy változást hozhat Baja életébe. Lezárult egy korszak a rendszerváltás óta. Kialakult a demokratikus intézményrendszer, elfogadtuk, megszoktuk a szocializmus utáni működési rendet. Városunk elszenvedte a gazdasági átalakulást, bezártak nagyüzemek, a vadprivatizáció utáni első csődök is lefutottak. Baja adottságai, az itt élő emberek városszeretete és a következő évek pályázatokra, Európai Uniós támogatásokra épülő fejlesztései új feladatokat rónak a városvezetésre, a városi polgárokra és a helyi vállalkozásokra egyaránt. A választás a frissítés, az újjászületés lehetőségét hordozza. Baján. A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség négy év tudatos építkezés után vág neki a megmérettetésnek. Az évek óta erre a feladatra készülő jelöltjeink és a mögöttük állók névsora szemléletváltást és megújulást hordoz. A 14 választókerületben a polgári oldal összefogásával készülünk tenni a városért. Jelöltjeinket szaktudásuk, tapasztalataik alapján választottuk. Építészmérnök, jogász, vállalkozó, informatikus, tanár és még további szakterületeket fog át a névsor. Egy fiatal, ambiciózus polgármester-jelöltet állítottunk, aki képes elérni a bajai közösségek, a város intézményeinek és vállalkozásainak összefogását. 14 jelöltünk többsége nyelveket beszél, magánemberként és üzletemberként sikereket ért el. A politikát, a képviselőséget szolgálatnak tekinti, nem megélhetésnek. A négy éves tudatos építkezés eredményeként a lecsúszó, fogyatkozó Baja város élére valóban gazda kerülhet. Olyan gazda, aki képes megnyerni, és felhasználni a pályázati pénzeket, akit komolyan vesznek az új munkahelyeket létrehozni tudó befektetők. Gazda kell a város és a városrészek élére! Olyan gazda, aki észreveszi, ha nagy a gaz az utcán, megoldja a csapadékvíz elvezetését és képes egy beruházást korrekt módon, botrány nélkül lebonyolítani a város polgárainak javára. Nem kalandorokra van szükség a képviselői székekben, hanem felkészült szakemberekre. A FIDESZ és a KDNP négy év kemény munkával készült fel erre a választásra, és a következő négy évre is kemény munkát ajánlunk a városért, az itt élőkért.
Kérjük, támogassa jelöltjeinket!
1. számú vk.: Gorondy István
1946. szeptember 4-én született Budapesten. Felesége Wilde Andrea francia nyelvtanár. Két gyermekük van: Martina (1981) és Máté (1983). 1971-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapest Mûszaki Egyetemen. Építész és statikus tervezõként 1974-ig, majd egy súlyos autóbalesetbõl felépülve 1978-tól mint számítástechnikai osztályvezetõ dolgozott. 1986-tól 2004-ig vállalkozóként készített programokat több száz vállalat számára. Jelenleg nyugdíjas. Társalgási szinten beszél franciául, olaszul és németül. Alapító tagja - 2002-2003 elnöke - a bajai Rotary Klubnak, az 1994-ben alapított Bajai Polgári Kör titkára 2001-ig. Tel.: (30) 280-7700
2. számú vk.: Búcsú Lajos
1964-ben született Bácsalmáson. A középiskolát és az egyetemet Szegeden végezte. Nõs, 3 fiúgyermek édesapja. Az egyetem elvégzése után 1989-ben került Bajára, a Türr István Szakközépiskolában kezdett dolgozni pedagógusként. 1993. óta saját vállalkozást mûködtet, az általa vezetett FIT Számítástechnika KFT felnõttképzéssel és informatikai rendszerek fejlesztésével, értékesítésével foglalkozik. Idekerülése óta aktívan játszik a különbözõ városi kispályás focibajnokságokban és gyermekeit is a sport szeretetére neveli. Részt vesz a város közéletében, 2002 óta tagja az önkormányzat gazdasági bizottságának. Tel.: (20) 361-5656
3. számú vk.: Fercsák Róbert
1962. október 18-án született, Baján. Jelenleg is a városban él. Nõs, elsõ házasságából született Viktor fia már 16 éves. Feleségével novemberre várják második gyermekük érkezését. Saját vállalkozásában dolgozik, mint energetikus és ingatlan szakértõ. Ezt megelõzõen, tanulmányai befejezésétõl a helyi Kommunális és Szolgáltató KHT Távhõ ágazatánál volt alkalmazásban. 1998-tól bajai és megyei képviselõként részt vett az önkormányzati munkában. Helyben a frakcióban vezetõként, majd helyettesként, és a gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságban dolgozott. 33 éve él Baján a Katonavárosban, ismeri a városrészben élõk problémáit. Tel.: (20) 971-6199
4. számú vk.: Rausch Sándor
1957-ben született Bácsalmáson. 1963-1971-ig járt általános iskolába Madarason, majd 1971-tõl 1975-ig gépipari technikumba Szegeden. 1975 óta él Baján, 1989 óta a Diófa utcában. 1975-1991-ig dolgozott bajai nagyvállalatoknál mûszaki középvezetõként, azóta feleségével együtt mûködtetik családi vállalkozásaikat. Mindkét felnõtt fiúgyermekük /26 és 28 évesek/ Budapesten él. Fiaihoz hasonlóan több fiatal is elköltözik a városból, amit kifejezetten rossz dolognak tart, ennek megváltoztatása motiválja közéleti szerepvállalását. 2002 óta képviselõ a Bács-Kiskun Megyei Közgyûlésben, 2002-2005-ig a bajai önkormányzat gazdasági bizottságának külsõ tagja. Tel.: (20) 363-1157
5. számú vk.: Dr. Révfy Zoltán
1969. július 1-jén született, születésétõl fogva Baján él. A Központi Általános Iskola után a III. Béla Gimnáziumban érettségizett. A József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1993. tavaszán vette át diplomáját. Egyéni ügyvédként irodát nyitott, azóta is ott dolgozik. 2002. október 20-án a FIDESZ jelöltjeként egyéni mandátumot szerzett Baja város 5. számú választókörzetében, elnöke Baja Város Képviselõ-testülete Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottságának. 2006. június 2. napján a FIDESZ Bajai Szervezete egyhangúlag Baja város polgármester-jelöltjének választotta. Nõs , pedagógus feleségével három gyermeket nevelnek. Tel.: (20) 363-2633
6. számú vk.: Király József
1956-ban született Dunafalván. Az általános iskolát helyben végezte, mert akkor még azt is lehetett... Szakmát Mohácson, érettségit Baján szerzett. Bajainak 1982-tõl vallhatja magát, ugyanis akkor költözött ide feleségével, akivel 1979-ben kötötték össze életüket. A nagyhírû Bácshúsnál helyezkedett el a szállítási osztályon, mivel ott kaptak legkorábban lakástámogatást. A privatizáció viharai a Mentõkhöz sodorták, ahol rengeteg emberi élményt kapott. Késõbb vállalkozó lett, személyszállításból próbálja megteremteni a család megélhetését. Felesége pedagógus, egy egyetemista gyermekük van. Tel.: (20) 573-6163
7. számú vk.: Dr. Gergely László
Bajaszentistvánon született 1951-ben. Az általános iskolát Bajaszentistvánon végezte, a III. Béla Gimnáziumban érettségizett, és a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1976-ban. Több álláslehetõség közül végül a Bajai Kórházat választotta, ahol a belgyógyászati osztályon, majd a sebészeten dolgozott. 1979. január 1-jén a csátaljai körzetbe ment ki dolgozni. A községben végzett orvosi tevékenységéért kiváló munkáért kitüntetést kapott. 1983-ban visszajött Bajára és azóta mostani körzetében dolgozik. Ez egy 330 fõ lakosú terület, amelybõl szintén orvos feleségével két praxist alakítottak ki. Két házasságából öt gyemeke van. Tel.: (30) 958-0190
8. számú vk.: Vancsura Gábor
Baján született, 1971-ben. Az általános iskola elvégzése után a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1989-ben. Édesapját követve az érettségi után fényképész szakmát szerezett. Részt vett szülei családi vállalkozásában, majd a közigazgatásban helyezkedett el. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál több, mint három évet dolgozott. Azóta folyamatosan kereskedelemmel foglalkozik, jelenleg egy kis, saját résztulajdonú kft. ügyvezetõje. Két évig tagja volt az önkormányzat kulturális és sportbizottságának. Nõs, négy gyermek édesapja. Felesége pedagógus, hitoktatóként dolgozik. Tel.: (30) 311-8743
9. számú vk.: dr. Zöld Lászlóné
Bajai születésû, az egészségügyben és szociális területen dolgozó, regisztrált nõvér. Jelenleg a mozgásterápia részlegén dolgozik. A bajai képviselõ-testület tagjaként 1998 óta tevékenykedik. 2002-ben, a polgári összefogás jegyében a 9-es számú választókörzetben nyert választást. A képviselõséget szolgálatnak tartja, szerinte a képviselõ tetteit ne strigulázza és magyarázza, hanem álljon helyt értük. A Szociális Bizottság tagjaként és karitatív tanácsnokként látja el feladatát. Családban él, egy fia van. Tel.: (20) 561-2296
10. számú vk.: Bán Béla
Budapesten született 1962-ben. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Gimnáziumban végezte, majd a Budapesti Teológián nyert lelkészi oklevelet. Három éves hajósi lelkipásztori szolgálat után 1990-ben választották meg a megüresedett bajai református lelkészi posztra. Nõs , felesége Bánné Kiss Erzsébet, a MNÁMK-ban lelkigondozói munkát végez. A most záródó önkormányzati ciklusban a képviselõ-testület tagja volt, a közoktatási és kulturális bizottságban tevékenykedett. Három gyermekük közül kettõ középiskolás egy pedig általános iskolai tanulmányait végzi. Tel.: (20) 317-0343
11. számú vk.: Keresztes József
Dávodon született 1958-ban. HAJRÁ DÁVOD!!!!! Szülõfalujában járt általános iskolába, középiskolás éveit Pannonhalmán töltötte. Érettségi után a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar - történelem szakos tanári diplomát, amit 2005-ben újabbal egészített ki az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1983-ban került Bajára, ekkor kezdett tanítani a III. Béla Gimnáziumban. 1997-ben a Magyarországi Németek Általános Mûvelõdési Központjában folytatta tanári munkáját, innen került 2005-ben a Szent László ÁMK-ba, ahol jelenleg igazgatóként dolgozik. Felesége nyelvtanár, két fõiskolás gyermekük van. Tel.: (70) 376-5472
12. számú vk.: Vizin Tamás
1981. október 6-án született Baján. A Központi Általános Iskola és a III. Béla Gimnázium után a Szent István Egyetem üzletgazdász szakirányán folytatta tanulmányait. Fõiskolásként foglalkozott újságírással, dolgozott lapszerkesztõként is. Jelenleg egy szállítmányozási cégnél végzi a munkáját. Sportszeretõ emberként évek óta rendszeresen futballozik barátai társaságában, és már a második szezonját tölti a precíz és pontos munkát követelõ autósportban. 2002 óta tagja a bajai önkormányzatnak, a Fidelitas helyi szervezetének elnöke. Tel.: (70) 314-6582
13. számú vk.: dr. Barna Hedvig
1960. október 2-án született Bácsalmáson, azóta Baján él. Általános iskolába a Központiba járt, melynek befejezése után, a III. Béla Gimnáziumban érettségizett. 1980-ban egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán folytatta. Jogi szakvizsgát tett 1996-ban. Jelenleg ügyvédként dolgozik. Férje vállalkozó. Két gyermekük született, fiuk 1985-ben, lányuk 1990-ben. 2002 õszétõl tagja a Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek. Tel.: (30) 606-8150
14. számú vk.: Ágfalvi György
1953. január 13-án született Baján cipész apa, konyhai dolgozó anya harmadik gyermekeként, egy bátyja van, szülei és nõvére elhaláloztak. Általános iskolai tanulmányait a Kiscsávolyi Általános Iskolában végezte, a III. Béla Gimnáziumban érettségizett, ezt követõen a Budapesti Mûszaki Egyetem Bajai Vízgazdálkodási Karán szerzett oklevelet. A Bajai Bácska férfi NB. I-es kosárlabda csapatának tagjaként aktívan sportolt, 100-szoros magyar válogatott volt. 1979-ben kötött házasságot, két fiú gyermeke van, akik 1980-ban és 1985-ben születtek. Jelenleg a Pallér Beton Kft. ügyvezetõjeként dolgozik.
Dr. Révfy Zoltán polgármesterjelölt német befektetőkkel tárgyalt
Talán a legfontosabb feladat jelenleg Baján a gazdasági élet fellendítése, új munkahelyek teremtése. Ennek jegyében hívta meg városunkba Csontos Attila, az ismert bajai üzletember a német gazdasági élet három igen jelentős egyéniségét. Konrad Breitzmann nagyvállalkozó, Karl Ingo Bruns pénzügyi tanácsadó, Friedrich Onno Habben a Wasco cégtulajdonosa és dr. Révfy Zoltán polgármesterjelölt – többek között - konkrét bajai befektetési lehetőségekről tárgyalt. A német vendégek ezt követően nyilatkoztak a Lényegnek.
- Düsseldorfban van egy ötven évvel ezelőtt alapított cégem – mondta Konrad Breitzmann. Olyan termékeket készítünk, amelyek segítségével előállítható a legtisztább acél. Fél évszázados működésünk alatt ötven százalékos exportarányt értünk el Európában és Ázsiában is. Magyarországon szállítottunk termékeket Miskolcra és egy száz km-re Budapesttől lévő acélműbe, amelyet azóta bezártak. - Mennyire ismeri Baját? - Háromszor voltam már ebben a városban, legtöbbször a Halfőző Népünnepélyeken. Sajnos a magyar városok Németországban nem annyira ismertek, mint az olasz és a németek szabadságai alatt gyakran látogatott más városok. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a magyar és természetesen a bajai turisztikai lehetőségekben sok érték rejlik. Ehhez az itteni infrastruktúra és a szállodai szolgáltatások terén is fejlesztésekre van szükség. Az Európai Uniótól is szerezhetnek forrásokat erre a célra. - Mi a véleménye Magyarországról, mint üzleti lehetőségről? - Azt gondolom, hogy aki Magyarországon befektetni szándékozik, joggal várhat el egyfajta biztonságot. Enélkül nehéz. Egyelőre ezt a biztonságot nem érezzük száz százalékosnak, amelyhez az is hozzájárul, hogy a német sajtóban Magyarország, mint gazdasági térség pillanatnyilag negatív színben szerepel. Régebben jobb volt Magyarország megítélése, mint napjainkban. Véleményem szerint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése lenne a legfontosabb feladat. Óriási lehetőségeket látok a turizmusban és a mezőgazdaságban, tiszta magyar termékek értékesítésével. Ezt elmondtam dr. Révfy Zoltánnak is, akit rendkívül szimpatikus embernek tartok – fejezte be mondanivalóját Konrad Breitzmann.
- 1995-ig az egyik bank elnökségi tagja voltam – vette át a szót Karl Ingo Bruns. Baját úgy ismertem meg, hogy bankunknak komoly érdekeltsége volt annál a vállalatnál, amely részt vett a Diamant Malom felépítésében. Nagy összegeket fektettek ebbe a malomba, amely igen sikeres ma is. Jelenleg egy német-amerikai közös vállalkozásban dolgozom tanácsadóként. Kilenc és fél milliárd dolláros vagyont felügyelek. - Hogy tetszik Önnek Baja? - Tíz évvel ezelőtt voltam itt először, a legutóbbi két évet kivéve minden évben eljöttem, nyomon követhettem az itt zajló változásokat. Nem akarom a külsőségek alapján megítélni Baját. Mindig kedves, segítőkész emberekkel találkoztam, családom is szívesen elkísért, mert ők is tudták, hogy kellemes élményekben lesz részük. Szeretek itt lenni. - Mi a véleménye a bajai üzleti lehetőségekről? - Kevés az üzem a városban, sok a munkanélküli. Ha valaki repülőgéppel érkezik, Budapestről további két és fél órát kénytelen utazni rossz minőségű utakon, mire elér Bajára. Javítani kellene a közlekedési elszigeteltségen nem csak Baja, hanem több hasonló vidéki város esetében is. - Mennyi ideig marad nálunk? - Vasárnap utazom vissza Frankfurtba. Szeretek itt lenni, örülök neki, hogy sokan jól beszélik a német nyelvet. A tanulók nyelvtudását mi is segítjük azzal, hogy támogatjuk a városban működő Magyarországi Németek Általános Művelődési Központját. Az egy nagyon jó iskola, dr. Knáb Erzsébet főigazgató asszony és munkatársai kiváló munkát végeznek. Örülök neki, hogy megismerhettem dr. Révfy Zoltán polgármester jelölt urat is, véleményem szerint jó kezekben lesz Baja városa az ő irányítása alatt – zárta gondolatait Karl Ingo Bruns.
- 7 éve ismerem ezt a várost, négyszer fordultam meg itt – kezdte a beszélgetést Friedrich Onno Habben. Nemcsak Baját, hanem Magyarországot is nagyon szépnek tartom. Jók a tapasztalataim. Cégemmel lámpákat állítunk elő, két magyar telephellyel rendelkezünk: Nyíregyházán és Szombathelyen. Elképzelhető, hogy a következő üzemünket Baján nyitjuk majd meg. Németországban polcokra és szekrényekre szerelhető, illetve kiállításokon, vásárokon használt lámpákat gyártunk. A polcokra szerelhető lámpák gyártási sorát tudnám elképzelni Baján. Növekedésben vagyunk, ebben az évben 30%-os növekedésre számítunk. - Hogyan értékesítik termékeiket? - Vásárokon veszünk részt, így például a legnagyobb ilyen jellegű termékbemutatókon, Frankfurtban, Düsseldorfban. Idén először eljutottunk Las Vegasba, jövőre New Yorkba készülünk. - Van már konkrét döntés a bajai üzem létesítéséről? - Csontos úrral nagyon jó a kapcsolatunk, ezért látunk fantáziát abban, hogy Baján nyissuk meg harmadik telephelyünket, ennek azonban konkrét időpontja még nincs. Dr. Révfy Zoltán polgármesterjelölt úrral tárgyaltunk erről és abban maradtunk, hogy rövidesen visszatérünk a témára.
F.A.
Van-e gazdája Baja városának?
Mondják, hogy a messziről jött turista tudja megjelölni a legkönnyebben egy város hiányosságait, vagy erényeit. Baján mára odáig jutottunk, hogy egyetlen helybélinek sem okoz gondot felsorolni jó néhány olyan gondot, amiért nem érzi magát jól a saját városában. Itt van mindjárt az egyik legszembetűnőbb: a zöldfelületek gondozása, vagyis a fűnyírás. Ha rövid sétát teszünk a belvárosban és a Sugovica parton, megdöbbentő dolgokat láthatunk: a Sétáló (Eötvös) utcában a vendéglátóhelyek kitelepült teraszai mellett a kövek közül nő ki a gaz! (Egy helyen a házfalból is egy mintegy félméteres.) Ugyanez a helyzet a Halászparton is az új „kiülők” mellett, és Petőfi-szigeten sem ismeretlenek az ilyen állapotok. A „szépen”, végül teljes egészében a város által felvett hitelből felújított Déri-kertben is gyakoriak az olyan időszakok, amikor az én ízlésem szerint sokkal magasabb a fű az elvárhatónál. Az említett helyszínek mindegyike olyan, amit rajtunk, bajaiakon kívül a turisták is gyakran látogatnak, látogatnának… Egy ismerősöm az elmúlt hetekben vendégeket fogadott, lesétált velük a Petőfi- szigetre. Meg akarta mutatni messziről érkezett cimboráinak városunk páratlan adottságait, azonban hamar megbánta a helyszínválasztást. A szigeten kivágott fák és ágak, az árvédelmi töltés el nem szállított, rendezetlen homokja és gaztenger fogadta őket, végül szürkületben a szúnyogok hadának rohama elől szabályosan elmenekültek a beharangozott csodás szigetről. Persze a Petőfi-sziget közvetlenül a népünnepély előtt egy kicsit minden évben megszépül , igaz idén ehhez már önkéntes bajaiak kellettek...Ez azonban egy évben egyszer, legfeljebb kétszer igen kevés. Akik a gyermeknapot a Petőfi-szigeten, netán a játszótéren töltötték(volna), egzotikus élményben lehetett részük: a dél-amerikai esőerdőkhöz hasonló aljnövényzetben ugyanis az apróbb csemeték nem látszottak ki abból a gazból, ami felnőtteknek is legalább combig ért… Sajnos sokáig lehet folytatni a példákat. A Bácska Áruházzal szemben a Táncsics utca elején például már kalászba szökkent a magas fű a telefonfülke utáni részen… A jó, a gondos gazda ügyel az ilyen jelenségekre. Ha valakinek a háza előtt nagyra nőtt a fű és nem kaszálja, nem foglalkozik vele, az nem jó gazda. Nem jó városgazda az a városvezetés sem, ahol az utcák és terek állapotára nem ügyelnek, nem nyírják a füvet. Ahol a körforgalmakban is csak a gaz nő (az is terebélyesen), ott nincs odafigyelés, gondosság, de nincs ötlet, spiritusz sem. Gondoljunk a keceli körforgalom szökőkútjára, vagy Mórahalmon a zászlóra és virágokra… Meggyőződésem, hogy mára Baján a Jelky téren egy hatalmas körforgalomnak kellene fogadnia a városba látogatókat, amelynek közepén Jelky András szobra állna Érsekcsanád felé nézve, alatta pedig rengeteg virág és szépen nyírt fű jelezné, hogy ebben a városban nem csak beszélnek a szép, virágos közterületekről…Nekünk bajaiaknak jó érzés lenne hazajönni, ha ilyen látvány fogadna minket, a turistákban pedig tudatosulna, hogy Bajára, egy környezetére igényes városba érkeztek. Ezzel nem csak a jelenleg túlzsúfolt, benzingőzös környezetet tehetnénk széppé, hanem igazi emblematikus helyszínné, a város jelképévé varázsolhatnánk a Jelky-teret. (A többi, zömében a város külső részein lévő körforgalmak helyszínein is lehetne szemet gyönyörködtető megoldásokat kitalálni....) A zöldfelületek gondozatlanságán túl,gazdátlanság érzetét kelti bennünk az is, hogy városunk rendkívül szemetes. A napokban civil kezdeményezésről hallottunk, többen megelégelték a sok hulladékot és szemétgyűjtést szerveztek. A közterületeken számtalan, a város polgárait terhelő kötelezettség és feladat is van, ide tartozik a fűnyírás és szemétszedés is. Természetesen mindenkinek a saját portája előtt. Ha a város ezekre nem ügyel, a polgárt sem fogja érdekelni. (A gazdátlanság gazdátlanságot szülhet.) Ha a városi területeken is nagy a gaz, miért pont ő nyírjon állandóan füvet. Szerencsére ez a mentalitás Baján még nem jellemző, de hosszú távon mindenképpen az lenne szerencsés, ha a városvezetés példát mutatna, és jó gazdaként lépne fel. Ha most is így tenne, akkor a bajaiak is nagyobb kedvvel látnának hozzá a ház előtti fűnyíráshoz… És akkor Baja tiszta és szép város lehetne. Hasonlóan azokhoz a városokhoz, amelynek van gazdája…
Dr. Révfy ZoltánKérdésem: Lesz-e gazdája Baja városának? Példát mutatnak-e a gazdajelöltek az ingarlanuk előtti terület rendbetételével? Köztisztasági rendelet -mindenki köteles az ingatlana előtti zöldfelületet rendszeresen karbantartani és a nyílt árokrendszert tisztítani.Kinek a feladata a jogszabályok betartatása? Jegyzőé. Akkor ki a gazda?
"A négy éves tudatos építkezés eredményeként a lecsúszó, fogyatkozó Baja város élére valóban gazda kerülhet. Olyan gazda, aki képes megnyerni, és felhasználni a pályázati pénzeket, akit komolyan vesznek az új munkahelyeket létrehozni tudó befektetők. Gazda kell a város és a városrészek élére! Olyan gazda, aki észreveszi, ha nagy a gaz az utcán, megoldja a csapadékvíz elvezetését és képes egy beruházást korrekt módon, botrány nélkül lebonyolítani a város polgárainak javára."
Ez érdekes lesz. Fideszes polgármesternek szórják a pályázati támogatást! Hogy oldja meg a csapadékvíz elvezetést (technikailag).?
Ezek kampány igéretek és nem tényszerűségre épülnek. A hitelek rendezésével és az intézmények hatékony, áttekinthető működésével kellene kezdeni. Izgalmas lesz Baja és a térségi települések kapcsolata.
"Egy fiatal, ambiciózus polgármester-jelöltet állítottunk, aki képes elérni a bajai közösségek, a város intézményeinek és vállalkozásainak összefogását. 14 jelöltünk többsége nyelveket beszél, magánemberként és üzletemberként sikereket ért el. A politikát, a képviselőséget szolgálatnak tekinti, nem megélhetésnek. "
Forrás:Lényeg
Ez érdekes, mert a Felügyelő Bizottsági tagságért járó díjat felveszi. Lemond a fizetéséről, a szolgálat érdekében?
Tisztelt Polgármester jelölt Úr!Mi a véleménye a Bajai Kistérségi társulásról? Amennyiben Ön lesz a polgármester kíván-e változtatásokat bevezetni Baja és vonzáskörzetében tartozó településekkel létrehozott társulásokban? A pályázati bíráló bizottságokban kormánypártiak vannak. Hogyan támogatja, segíti a Baja térségi települések pályázatait, ha nem tagja egyetlen bizottságnak sem? Milyen intézkedéseket tesz a bajai adósságállomány csökkentése érdekében? Hogyan kíván olyan TERMELŐI munkahelyeket létrehozni, melyek Bajának és térségének megoldják a munkanélküli problémáit? Térségünk gyógyturizmusának alapja a nagybaracskai és a dávodi fürdő és az elismert gyógyvizeik. Baján megelégszik a strand és látványfürdő építéssel, vagy a gyógyturizmust is fejlesztik? Ez nagyon fontos kérdés a két község jövőjével kapcsolatban. Természetesen nagyon sok kérdést fogunk felvetni, mert szükségünk van Bajára és Bajának is szüksége van a környező településekre.Petike József
Dávodon nem szeretik a személyemet, de elismerik az eredményeket. Új óvoda és Idősek Otthona, az össze s intézmény felújítva, 42%-ról- 100%-os szilárd burkolatú úthálózat. Nincs hitelünk, nekünk tartóznak. ENNYI.
Baját szeretem, de kevés vagyok mint medvének a méz. Modortalan, bunkó, szókimondó, stb. vagyok. Ezekkel a tulajdonságokkal nem lehet egy várost irányítani. Jó gyerek a Révfy Zoli, de tud-e Bajának és a térségének pályázati pénztömeget hozni? A Zsigónak volt lehetősége 1998-2002 között, de Dávodot nem támogatta. Ezért én sem támogatom. PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ. Ez kell minden önkormányzatnak a fejlesztésekhez, felújításokhoz. A következő négy évben a térség vízbázis rendszerét teljes mértékben felkell újítani, szeméttelepek rekultiválni kell, szennyvízberuházás, stb. Vannak feladatok és ezetek csak összefogással lehet megoldani.
Politikai prostitució van és lesz. Aki személyesen ismer az tudja, hogy szélsőjobboldali vagyok (Csurka nélkül), de a község érdekében mindent megteszek.
Utcai harcosként végzem a munkámat és a nép között élek.
Megjegyzem Baján több embert ismerek mint a polgármester(ek)!!!!!
Ettől rosszabb lehet szerinted??? Meg kellene most már próbálni az újabbat, lehet, hogy az újabb seprő....??!! Az elmúlt cklusban egyszínű volt a kormány és a városvezetés is, az eredménye ismeretes, de ha Dávodon ilyen jól csináltad, próbáld meg Baján is, ha sikerül, akkor nem kell "aggódnod"!!!!
A "politikai prostitúció"szerintem hülyeség, de abban egyet érthetünk, hogy a "településpolitikának" pártsemlegesnek kellene lennie.
Vannak ingatlanjaink és vállalkozásunk Baján, ezért "aggaszt".
Dávodon is lesz választás és biztos vagyok benne, hogy a régi lesz (HA MÉG ÉLEK). A Petike Klán 1000 fős. Az eredmények egyértelműek (képeket lehet tanulmányozni). Nincs hitel, van pénz. Dávodnak és Baja térségének érdeke, hogy kormánypárti polgármestere legyen. Miért? Mert a képviselőnk és a polgármester jelölt Úrak a pályázati pénzek közelében sem kerülnek. Kik vannak a pályázati bizottságokban? Az MSZP-SZDSZ csapat. Mi a polgármester elsődleges feladata? A település fejlesztése. Mit kell ezért tenni? Politikai prostituáltnak kell lenni, a pályázati pénzek miatt. Ennyi. No azért lesz változás több településen, térségünkben. Lehet, hogy Baján is?
Kik vannak a pályázatok bíráló bizottságaiban. MSZP – SZDSZ. Kit támogatnak? Nem a Fidesz polgármesterei által vezetett településeket. Baja csak morzsákhoz fog jutni és tovább fog növekedni az adósságállománya. Kemény, diktatórikus vezetéssel lehet rendet rakni. Van ilyen személy a jelöltek között?
1969. július 1-jén születtem, születésemtől fogva Baján élek. Édesapám, Révfy Tivadar francia-német szakos tanár, tanított angolt és könyveket is fordított. Baja több középiskolájában dolgozott, sokáig a III. Béla Gimnáziumban és a Bányai Júlia Szakközépiskolában, majd a Vízügyi Főiskolán fejezte be aktív pályafutását, jelenleg nyugdíjas. Édesanyám, Tóth Krisztina magyar és szerb-horvát szakos tanár, pályájának jelentős részében a III. Béla Gimnáziumban tanított, majd a Tanítóképző Főiskolán, ő is nyugdíjas már. Harmadik, tiszteletbeli szülőként tekintek nevelőapámra, Bernschütz Lacira, akivel édesanyám - szüleim válását követően - megosztotta életét. A Központi Általános Iskola elvégzése után a III. Béla Gimnáziumban érettségiztem, ballagáskor kiérdemeltem a „kiváló tanuló, sokoldalú ember” kitüntető címet. Ezt követően egy évig sorkatona voltam előfelvételisként, majd 1988-1993-ig a JATE Állam- és Jogtudományi Karára jártam Szegeden. - Mi vitte a jog irányába?
- Alapvetően humán érdeklődésű ember lettem, amit elsősorban a szüleim szakmai irányultságának és életfelfogásának köszönhetek, csakúgy, mint politikai beállítottságom alapjait. Ha jól belegondolok, az, hogy humán szakmát fogok választani, az általános iskolában még nem dőlt el, ugyanis a horgászat szeretete nyomán hetedik osztályos koromban még halbiológusnak készültem… Aztán egyértelműen a magyar és történelem érdekelt a legjobban, ezen kívül tanultam nyelvet is. Majd a gimnáziumban el kellett dönteni, hogy merre menjen az ember, a szüleimet nem akartam követni a pedagóguspályára, így humán beállítottságú lévén „adta magát” a jogi pálya. Ennek a szakmának egyébként, mint mindegyiknek megvannak a maga páratlan szépségei és természetesen árnyoldala is van.
- Ügyvédként hogy alakult a pályája?
- 1993. elején vettem át diplomámat, majd mindjárt munkába álltam ügyvédjelöltként dr. Bernschütz Sándor ügyvédnél, ahol saját irodám megnyitásáig bojtárkodtam. Joghallgatóként, majd jogászként a nyolcvanas évek legvége, a kilencvenes évek eleje nagyon izgalmas volt, ugyanis együtt tanultuk a szakmát a tanárainkkal, semmiből nem volt könyv sem, amiből készülhettünk volna. Vadonatúj jogintézmények nőttek ki a földből, a jogot nem lehetett a politika nélkül szemlélni. Aztán a gyakorlatban jött a mélyvíz: kárpótlás, szövetkezetek átalakulása, felszámolás, privatizáció stb. Ezidőtájt már nem volt könnyű a jogi pályán elhelyezkedni, nekem szerencsém volt, mert ügyvédjelöltként főnököm kezdettől fogva komoly feladatokat bízott rám, és jó közösségben dolgozhattam. Akkoriban fel sem merült, hogy esetleg bíróságra vagy ügyészségre, netán a közigazgatásba menjek. Egy biztos pont volt elhelyezkedésemben: vissza akartam jönni Bajára, mert már egész fiatalon lokálpatrióta lettem, nagyon megszerettem szülővárosomat. Egyetemistaként is - sok társammal ellentétben - rohantam haza Bajára, és irány a víz… Itthon pedig volt egy lehetőségem az ügyvédi pályán elindulni, amibe bele is vágtam. Később előfordult, hogy gondolkodtam azon, a bírói hivatás nem lett volna-e szerencsésebb számomra, de komolyan sosem terveztem pályamódosítást. 1997. eleje óta vagyok egyéni ügyvéd, úgy gondolom, hogy ezen az egyébként nagyon nehéz, de szép pályán sok siker ért. Sok ügyet megoldottam és csak keveset vesztettem el, rengeteg embert ismertem meg. Ebben a szakmában minden új ügy újabb és újabb kihívást jelent az ember számára, hiszen minden nap úgy megy be az irodába, hogy van mit megoldania, elintéznie.
- Mikor és miért kezdett a politikával foglalkozni?
- Már a gimnáziumi évek alatt érdekelt a politika. Szüleimet finoman szólva sem lehetett a korábbi szocialista rendszer hívei közé sorolni, a régi „besorolás” szerint apám - nagyapám korábbi főjegyzői titulusa miatt - „osztályidegen”, míg anyám délvidéki sváb származása miatt „egyéb” kategóriába került. (Egyiküket sem vették fel elsőre az egyetemre…) Ebből a szempontból szerencsém is volt, mert ifjonc fejjel egy picit átláttam a meghamisított történelemkönyveken, és a Szabad Európa Rádió, valamint egy-két olvasmány és nem utolsó sorban szüleim elbeszélései jóvoltából másképp tekintettem a politikára, mint sokan mások. Az egyetemen aztán újra több politikai hatás ért. Rögtön a kezdetekkor volt szerencsém együtt menni a tömeggel a múzeum lépcsőjére a Klauzál térről 1989. március 15-én, és meghallgatni az akkor „forradalmárnak” számító Király Zoltántól az éppen aktuális 12 pontot, majd alig egy évre rá átélni az első szabad választásokat. Doktori disszertációmat is politikai témából, a magyar választási rendszer sajátosságaiból írtam és védtem meg. Ügyvédi pályám elején nem politizáltam, majd 1998-ban felmerült esetleges önkormányzati képviselő-jelöltségem, amit akkor friss családos mivoltom miatt nem vállaltam. Aztán, 2002-ben a polgári oldal váratlan országos vereségét követően jelentkeztem a bajai FIDESZ-szervezetnél, és az őszi választásokon sikerült megnyernem egyéni választókerületemet, így azóta helyi önkormányzati képviselő vagyok.
- Miért éppen a FIDESZ-t választotta?
- Nem volt kérdés, hogy melyik oldalon szállok be a politikába. A polgári politizálás egysége érdekében ez a párt, majd szövetség tett messze a legtöbbet a rendszerváltás után. Ráadásul a FIDESZ fejlődése, liberálisból konzervatívvá válása – amit utóbb sokan tévesen pálfordulásnak tartottak – pontosan egybeesett az én személyiség-fejlődésemmel. (Az ember tizen- és huszonéves korában szeret a legjobban lázadni, és azt hiszi, hogy emiatt liberális…) Én most már egyértelműen konzervatív beállítottságú embernek tartom magam, mert meggyőződésem, hogy a mai globalizálódó, értékvesztett világban egyetlen forradalmi tett van: konzervatívnak lenni. Következetesen képviselni azokat a hagyományos értékeket, amelyek életünkben a legfontosabbak, és amelyeket mostanában igyekeznek velünk elfeledtetni… A ciklus kezdetétől fogva kettős tisztem van a városi politikában. Egyrészről - ha úgy tetszik szakpolitikusként -, elnöke vagyok az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak. Ami pedig a politikai testületi munkát illeti, vezetem a hét tagú FIDESZ Polgári Összefogás Frakciót. A frakcióvezetés nem könnyű feladat, integráló, összetartó erő kell ahhoz, hogy több ember véleményét egy irányba lehessen terelni, fel lehessen oldani a véleménykülönbségeket. Ugyanakkor azt mondhatom, hogy a frakcióban nem volt olyan kiélezett politikai nézetkülönbség, amire nem szívesen gondolnék vissza. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ellenzékben könnyebb szabad teret engedni az önálló véleményeknek, mint a várost irányító politikai erő képviselőcsoportjában… Frakcióvezetőségem a külvilág számára azt jelentette, hogy én „látszottam” a legjobban, hiszen én nyilatkoztam a legtöbbet, az én arcommal és véleményemmel találkozhattak a bajaiak a leggyakrabban ebben a ciklusban - városházi ellenzékként.
- Mit jelent az Ön számára a polgármester-jelöltség?
- A polgármester-jelöltségre nagyon sokan bíztatnak, többek között ezért is vállaltam azt el. Szerintem Baja város polgármesterének lenni nagy felelősség. Ugyanakkor nem hallgathatom el, hogy a város jelenlegi pénzügyi helyzete nagyon rossz, így rövidtávra nem lehet paradicsomi állapotokat ígérni a bajaiaknak, sőt alighanem több olyan intézkedést is meg kell tenni, amit a jelenlegi városvezetés mindmáig halogatott… Célkitűzéseimről nagyon röviden annyit szeretnék csak jelezni, hogy Baján mindenekelőtt szemléletváltozásra van szükség. A valamit „hogyan lehetne megoldani” kérdés feltételére a „miért nem lehet” válasz helyett. Sok olyan lépés megtehető Baja érdekében, amely temérdek pénz hiányában is javíthatja a város lakóinak közérzetét. Véleményem szerint ugyanis nagyon fontos dolog az, hogy az itt élők jól érezzék magukat városukban, és joggal legyenek büszkék arra, hogy ők bajaiak. Ezen kívül pedig támaszkodni kell a város hagyományaira, kultúrájára is…
- Hallhatnánk néhány szót a családjáról, szabadidejéről? - Családos ember vagyok, feleségem, Villő pedagógus. Három gyermekünk van, Laura és Miklós negyedikes és másodikos iskolások, a kisebb fiam, Andris pedig kiscsoportos óvodás. Szabadidőmet - amiből egyre kevesebb van – igyekszem a családomra fordítani, továbbá aktívan sportolok, és ha tehetem, a vízre, elsősorban a Dunára megyek. Gyerekeim versenyszerűen úsznak, sőt Miki egyidejűleg kosarazik is, így majdnem minden hétvégére jut egy-egy verseny. A bajai vízilabda csapat megalakulása óta részt veszek az edzéseken, a csapatkapitányság, mint a bajaiak közül a legidősebb játékosé, az én tisztem és felelősségem. Sajnos most térdműtétem miatt huzamos ideje sérült vagyok, így csak edzésre járok, a csapatnak az OB-II-es mérkőzéseken csupán a medence mellől tudok szurkolni. Ezen kívül kisgyerekkorom óta megveszekedett dunai pecás vagyok, gyerek- és ifjúkorom jelentős részét a Sugovica és a Duna partján töltöttem. Jelenleg is, ha tehetem, megyek pecálni, bár a folyó manapság tizedannyi halat nem ad, mint a „hőskorban”. A gyerekeket is igyekszem megfertőzni a horgászat, a víz szeretetével, hiszen az élet egyik nagy adománya az, ha az ember a családjával együtt „kimehet a Dunára”…
