Pro es Kontra, de leginkább megbízható adatok, forrasmegjelolessel, lehetoleg url-lel.
Minden adat erdekel, de különösen a XIV.százdnál korabbi.
A topic celja megismerni és ismertetni a különböző abszolut kormeghatározasi modszereket és adatokat. Ugyanakkor megpróbálok az adatokból összehozni egy hasznalhato adatbazist es az közzetenni a neten.
Jobb országokban komplex kormeghatározást használnak. Lehet használni tehát C-14, ahol van földbe temetett kerámia ott TLD, ahol lehet aminósav racemizációs mérést, érem lelet és más mérést is."
Ha a történelmi kronológia alapján meghatározott éremleleteket kombinálják a fizikai c-14-el, akkor elkerülhetetlen a kalibrálás.)
A modern C-14 meghatározás már nem folyadékszcintillációt használ, mert nem elég pontos, hanem tömegspektrográfiát amely jelentősen pontosabb. A folyadékszcintilláció mérésekor a szcintillációs folyadékban maradhat maradék foszforancia ami a mérésben többlet C-14-et mutathat, ez nagy aktivitások mérésénél elhanyagolható. A kalibrálás elmulasztása és a folyadék szcintillátor maradék foszforanciája könnyen összehozhat ekkora eltérést. Jobb laborba kell vinni a mintákat ahol tömegspektrográffal mérik a C-14 C-12 arányt és kalibrálják a kapott adatokat.
Vízi növények kőzetekből oldódott C-14 mentes kőzetekből is kapnak CO2-t és így öregebbnek látszanak és az ezeket fogyasztó állatok is idősebbeknek látszanak. De előre szaladás az időben inkább azt tanúsítja, hogy némely C-14 mérő laborban egyszerűen a bomlási törvényben szereplő bomlásfaktorral számolnak csak és a pontosabb kalibrálásokat nem használják az időadatok megadásánál.
Jobb országokban komplex kormeghatározást használnak. Lehet használni tehát C-14, ahol van földbe temetett kerámia ott TLD, ahol lehet aminósav racemizációs mérést, érem lelet és más mérést is.
A szénnek két stabil (nem radioaktív) izotópja van: a szén-12 (12C) és szén-13 (13C). Ráadásul, előfordul kis mennyiségű instabil szén-14 (14C) a Földön. A szén-14-nek a felezési ideje 5730 év és régen eltűnt volna a Földről, ha a Föld légkörében a kozmikus sugárzás nem hozná létre szüntelenül, ez a folyamat nitrogént alakít át szén-14-é. Mikor a kozmikus sugarak belépnek a légkörbe, különböző átalakulásokon mennek keresztül, beleértve a neutron termelést. A neutronok a légköri nitrogénmolekulák (N2) egyik atomjával ütközve a következő folyamatot hozzák létre: N+n=C+p
A szén-14 termelés legnagyobb mértékben a 9–15 km-es magasságban játszódik le és magas geomágneses szélességeken, de a C14 szétterjed egyenletesen az egész légkörben és reakcióba lép az oxigénnel, amiből kialakul a szén-dioxid. A szén-dioxid bejut az óceánokba és feloldódik a vízben. Hozzávetőleges elemzések azt feltételezik, hogy a kozmikus sugárzás állandó mértékű hosszú időszakokon keresztül, ilyen módon a szén-14 is állandó mennyiségben keletkezik, tehát az aránya a nem radioaktív szénhez viszonyítva a Föld légkörében és az óceánok felszínhez közeli részén állandó. Nagyjából 1 részecske jut egy billió egyéb részecskére (600 milliárd atom/mólonként). A pontosabb munkával a kozmikus sugárzás fluxusának időbeni változatait kompenzálni lehet a görbék kalibrációjával. Ha ezeket a görbéket használjuk, akkor a pontosságuk és az alakjuk lesz a korlátozó tényező egy adott minta radiokarbonos kormeghatározásában.
A növények felveszik a légköri szén-dioxidot fotoszintetizálással és az állatok megeszik őket, így cseréli minden élő dolog folyamatosan a szén-14-et a környezettel élete során, az anyagcsere révén a C14/C12 arány nagyjából állandó, a tényt hogy kis mértékben változhat a dendrokronológiai ellenőrzések tették lehetővé. Mihelyt meghal, ez a csere megáll és a szén-14 mennyisége fokozatosan, pontosan meghatározott sebességgel csökken a radioaktív bomlással. Felezési ideje 5700 év.
A (béta-bomlás) miatt β részecskék kibocsátásával a szén-14 átalakul stabil (nem radioaktív) nitrogén-14-re. Ez a csökkenés használható arra, hogy megkapjuk mennyire régi az egyszer élt, meghalt anyag. Azonban a vízi növényekbe olyan oldott karbonátokból is jut szén, amelyek feltehetően nagyon régiek és ennek következtében hiányos szén-14 izotópban, így az eljárás kevésbé megbízható ilyen növények esetén, valamit olyan állatokból származó mintáknál, amelyeknek ilyen növények voltak a táplálékláncában. Általánosságban a módszer korlátait jelentik a különböző korú szénforrások, sőt a betemetődés után is kerülhet más eredetű szén a szerves anyagba.
Ezek kalibrált C-14 vagy kalibrálatlan C-14 adatok? A elmúlt időszakban már tudják, hogy a C-14 keletkezés fluktuációit is számításba venni és számos esetben lehet dendrokronológiával is kiegészíteni a kormeghatározást. A TLD is használható kerámia esetében.
Ja, valahol már találkoztam vele, lehet, hogy épp te ajánlottad, röviden össze tudnád foglalni, mert nem nagyon emlékszem rá, és most nincs időm elolvasni. Köszönöm.
Valaki kérdezte tőlem, milyen hibákat vétenek a kormeghatározásokkor:
válasz: inhomogén izotóp eloszlás feltételezése időben statikus törvényszerűségek ráhúzása egy kaotikus rendszerre megbízhatatlan mérőműszerek használata idealizálás (konstans térerősség-tenzor, entrópiaexport-átlagérték...stb)
eredmény: olyan nagy a szórás, hogy nem lehetünk még a nagyságrendekben sem teljesen biztosak
//Someone asked me about mistakes :
Response: inhomogeneous isotope distribution assumption chaotic system isn't same with static, determinant system unreliable measuring instruments idealization (constant-field strength tensor, entropia-export-average ... etc.)
