S0L0! Itt van az app, amiről tegnap beszéltem neked. Telefonra fizetős, de laptopon ingyenes. Rá fogsz jönni, hogy mi hogy működik rajta. Egérgörgővel tudsz nagyítani, kicsinyíteni. Tapipadon meg tudsz irányt változtatni. Kellemes űrutazást! :-)
Maradjunk annyiban, hogy nekem a most elfogadott elmélet teljesen szürreális és biztos vagyok benne, hogy téves. Amely szerint egy végtelen sűrűségű pontban volt minden, és most itt van egy halom anyag, miután sikerült felrobbannia és szétszóródnia. Micsoda ócska butaság. Akkor most hol van annak a végtelen sűrűségű pontnak az eredeti helye? A logikus következtetés az volna, hogy a jelenlegi mindenség középpontja lenne ez. Ami persze nincs sehol.
Még gyermek mesének is rossz, és gyenge, de nagyon. És mégis évtizedek óta elfogadott elmélet.
Ez csak azt bizonyítja, hogy az intellektusunk nem elég magas fokú, vagy erős a kérdés megválaszolásához. Sajna, ez a szomorú igazság.
Érdekes feltevés. Én is gyakran lamentálok ilyeneken. Nem is biztos, hogy képesek leszünk valaha megérteni. Lehet, hogy "valami" meg is akadályozná, hogy megértsük a végső lényeget.
Az is lehet, hogy valahol ülnek egy monitor előtt, figyelnek minket és közben jót röhögnek.
És megint jó helyen kapiskálsz. Ugyanis a vöröseltolódást okozhatja más is, nem csak a tágulás. Akár a kozmikus fényelnyelés is. Amiért pl. vörös a naplemente. :-)
Tényleg csak egy elmélet, ami bár eléggé sok aspektusában egyezik meg a megfigyelésekkel. De bármikor megbukhat.
Én is azt gondolom, hogy valami, valahol nagyon nincs rendjén. :-)
A Nagy bumm kifejezés ezért félrevezető. Azt igazából nem robbanásként kell elképzelni. A robbanás az valamiben (a térben magában) tud történni. Az ősrobbanás pillanatában viszont még nem volt tér. A "robbanás" maga hozta létre a teret.
A lufis hasonlat, mint minden hasonlat, tényleg sántít. De a lufinak csak a "felületére" kell figyelni. Keresek még majd analógiákat, hátha találok jobbat, vagy mást. Több felől magyarázva hátha jobban ráérzel. Tényleg nagyon nehéz az egészet felfogni. Én sem értem minden aspektusát.
Ráadásul még az jutott most eszembe, hogy azért sem jó a robbanás analógiája, mert akkor a robbanás epicentrumában az idő múlásával üres térnek kellene lenni, hiszen "onnan" robban el az anyag. Ilyet valóban nem látunk. Az Univerzum homogén és izotrop. Ezt a kozmikus háttérsugárzás bizonyítja. Hibahatáron belül.
Egyszer láttam egy mintát az Univerzumról. Egy hálózat. Sávok, csíkok, de persze ezekben galaxisok milliárdjai, és központok a sávok közözött, ott még több galaxis. De ránézésre semmi extra, semmit nem tudsz leszűrni belőle. De én itt pl. semmi nyomát nem láttam semmi féle Ősrobbanásnak. Egy szimpla hálózat, központokkal. Olyan, mint pl. az emberi agy: idegsejtek, és közöttük hálózatok, de ebből hogy lesz gondolat és élet, nem tudjuk. Nem tudunk most még lényegében semmit sem.
Szóval bármelyik irányba nézünk, ott anyag van (galaxisok stb.)
Ez nagyon nem olyan, mint egy lufi, nincs széle, vagy ha van, akkor minden irányban ugyanolyan távolságra. De akkor mi lennénk a közepén. Szóval sajnálom, de nem értem.
A lufis hasonlat (amiról egyébként már hallottam korábban) nekem azért nem teljesen stimmel.
Hiszen annak csak a peremére rajzolsz csillagokat, a legnagyobb részében 99,999 százalékában (a belsejében, amit fújsz) meg nincs semmi, minél nagyobbra fújod, annál üresebb. Ha viszont valami felrobban, ott középről távolodik minden, meg lehetne találni a középpontot. Ilyenról nem tudunk jelenleg az Univerzumban, és persze nem is üres, mint egy lufi...:) Na, mindegy, ezt most hagyjuk.
És még az is érdekelne, hogy ugye állítólag volt Ősrobbanás.
De akkor annak kell legyen egy középpontja.
Valaki meg tudja mondani, hogy a Földtől az a középpont melyik irányban van?
Mert ha a Földtől, vagy mondjuk a mi Naprendszerünktől minden irányban ugyanolyan sebességgel tágul a Világegyetem, akkor elvileg pont itt volt az ősrobbanás, ahol a Föld van.
Mert állítólag bármilyen irányba nézünk, mindenhol cca. 15 milliárd fényévre látunk el, és utána nincs semmi.
Ebből következtettek arra, hogy kb. 15 milliárd év az Univerzum életkora.
De ha ez igaz, akkor itt volt az Ősrobbanás, ahol most mi vagyunk, hiszen minden irányban ugyanakkora távolságra látunk galaxisokat. Ergo mi vagyunk az Univerzum közepén.
Akkor itt volt az ősrobbanás. Innen tágul minden minden irányba? Háááát, ehhöz képest itt ultra-nyugi van (leszámítva persze a magyar belpolitikát). Szóval ez így baromira nem stimmel szerintem.
A kérdésed teljesen jogos és érthető. De hogy megértsd az egész lényegét, képzelj el egy félig felfújt lufit, amire csillagokat rajzolsz fekete filctollal. Egyet pedig mondjuk pirossal. Ezután kezdd el felfújni a lufit. Azt tapasztalod, hogy a piros csillagtól távolodik minden másik fekete csillag. Ez azt a benyomást kelti, mintha a tágulás középpontja a piros csillag lenne. Ám ha választasz egy másik csillagot, annál is ugyanez lesz az illúzió. Azaz, minden mindentől távolodik. Más szóval, a tér maga az, ami tágul.
A tágulás ideje, és ez idő alatt megtett távolsága is félrevezető tud lenni. Mivel az ősrobbanás óta eltelt idő alatt mivel a tér folyamatosan tágult, ezért a 15 milliárd éves keletkezés nem azonos azzal, hogy akkor a világegyetem 30 milliárd fényév átmérőjű. ugyanis ez idő alatt a tér tágulása következtében olyan 90 milliárd fényév körülire becsülik a nagyságát.
És igen, hogy mi van ezen túl?? Hát várjuk a válaszokat. :-)
