A franciák meg éppolyan effektíven ölték meg a brazilok játékát, ahogy a spanyolokét is, és mindkét meccsen vezettek két-hrom stílusos támadást. Ez önmagában persze elismerésre méltó, a drukkereik és a szakemberek joggal elégedettek, csak éppen baromi unalmasak voltak a meccseik.
Téged meg azért kötött le végig, mert utálod a brazilokat :-)))
Azért hoztam fel pont azt a meccset, mert ott legalább két, nem túl erős csapat követett el hibákat, ezekből az ellenfélnek lettek helyzetei. Nem volt színvonalas, de esküszöm, jobban lekötött, mint ennek a vb-nek a legtöbb meccse.
A döntő második félidejének második felén nagyon közel kerültem ahhoz, hogy elaludjak... ez pedig világverseny döntőjén még nem fordult elő velem...
Nem tudom, szerintem a franciák a brazilok ellen minden tekintetben jól játszottak, ilyet ritkán látni manapság, már önmagában ezt is értékeltem, de amúgy is lekötött végig. Persze nem muszáj egyetérteni, viszont azt továbbra sem értem, hogyan lehet pont azt a szerencsétlen török-szenegáli meccset felhozni a nyíltsisakos támadófoci példájaként (emlékeztetőül: a meccs rendes játékidőben 0-0 lett, aranygóllal nyertek a törökök). És taktikázás akkor is volt bőven, ugyanúgy nem hullottak a gólok a kieséses szakaszban, mint ahogy most sem.
Könyörgöm, a francia-brazil meccsen volt kábé három gólhelyzet, mindegyik a franciák előtt adódott. A magas színvonalú, profi védekezés miatt még nem élvezek egy meccset, bár kétségtelen, az is tud látványos lenni, csak épp hamar megunom.
A német-olaszon az első félidőben jók voltak az olaszok, és a hosszabbítás izgalmai és a két gyönyörű gól miatt sokan elfelejtik, hogy pl. a második félidő az nézhetetlen volt.
És többek között ugyanezért utáltam a '94-es vb-t is, ritka szar hangulatú meccseket nyomtak hatalmas, hangulattalan betonteknőkben, tűző napsütésben. Maradjon csak a futball itthon, mindenki jobban jár.
Hozzáteszem, szerintem egy vb-t a meccsek hangulata is minősíti, és az se mindegy, hogy itthon, este, rendes időben néztem, vagy pedig hétköznap reggel, mint 4 éve (ez már eleve borzalmas volt, nem is lehetett rendesen beleélnie magát az embernek a meccsekbe, hiszen rögtön utána menni kellett dolgozni pl.). De túl ezen, sokkal jobb volt most a meccsek hangulata, nem fizetett sárgák sikoltoztak a nézőtéren, és ettől valahogy olyan volt a mérkőzés, amilyennek egy meccsnek lennie kell. Szóval lehet, hogy nekem ezért is lidérces emlék 2002, de ezek egyáltalán nem lényegtelen dolgok, sőt.
"Most nem volt olyan meccs a vb-n, ami után úgy álltam fel, hogy na, ez igen." Na, hát akkor sajnálhatod, mert én viszont többször is. A francia-brazil vb klasszikus lesz pár év múlva (és itt nem voltak a franciák egyáltalán beszarva...), és a német-olasz elődöntő is, és a többi, Galgadio által kiemelt kieséses meccs sem volt rossz.
Annak a vb-nek az egyik legnagyobb kritikája, hogy Törökország megérdemelten jutott a 4 közé. Kit kellett ehhez megverni? Costa Rica, Kína, Japán, Szenegál... Asszem ez mindent elmond.
A koreai-német elődöntő nagyon rossz meccs volt, és a döntő sem volt nagy szám, a bronzmeccs meg idén is mozgalmas volt, bár azt nem láttam. A negyeddöntők közül 4 éve az angol-brazil nagyon gyenge meccs volt, a török-szenegáli szintén, a németekkel kapcsolatban egy 10 percet kellett gondolkoznom, amíg eszembe nem jutott, hogy az USA-val játszottak (természetesen egy színvonalas és felejthetetlen derbi volt ez is), a koreai-spanyol meg végképp a futball szégyene volt minden szempontból.
Az ausztrál-japán csak az utolsó öt perc miatt emlékezetes, a német-svéd nagyon egyoldalú volt, a portugál-holland meg nem a játék miatt vált halhatatlanná... Tény, azt én sem untam.
Biztos voltak, a franciák pl. a döntő második félidejének elején, meg a hosszabbításban... az olaszok a németek ellen, néha, percekre. De amúgy végig minden csapat be volt szarva, hogy jajj, csak nehogy gólt kapjak, ez alól egyedül Németország volt a kivétel.
Ennyiben volt jobb 2002: ott nem csupa csúcscsapat jutott a nyolc meg a négy közé, ezért olykor még hibáztak is, meg esetleg nem tartották be olyan szigorúan a taktikai utasításokat, és jó meccset is láthattunk. Most nem volt olyan meccs a vb-n, ami után úgy álltam fel, hogy na, ez igen.
Egyetértek: szerintem pl. Törökországnak akkor nagyon jó kis csapata volt, nem szabad kijelenteni, hogy érdemtelenül jutotak be a 4 közé. Dél-Korea már megint más lapra tartozik.
A török válogatottat élmény volt látni 4 évvel ezelőtt, ahogy fociztak.
Kiverték azt a Szenegált, amelyik a svédeket búcsúztatta és az elődöntőben sem voltak rosszak a brazilok ellen.
A bronzmeccsen meg nagyon fasza kis meccset nyomtak a sárgákkal.
Idén a portugál-angol negyeddöntőnek és a francia-portugál elődöntőnek minden kritikán aluli volt a színvonala és a döntő sem volt valami híres.
Nagyjából stimmel, de ennél nem volt több 4 éve sem. Mondjuk a brazil-japánt nem értem, mit keres itt, semmi tétje nem volt, az ausztrál-horvát ezerszer jobb meccs volt. De emlékezetes volt az ausztrál-japán, a német-svéd és igen, a holland-portugál is.
Ne viccelj már, a Szenegál-Törökország rettenetesen unalmas meccs volt, bele is aludtam a hosszabbításba, csak a gólra ébredtem fel. Szerintem idén csak a portugálok ölték a futballt, a másik három csapatnak voltak jó meccseik is, amikor megmutatták, hogy nemcsak tartani tudják az eredményt.
Én is azt mondtam, hogy a gólátlagból önmagában még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ennek ellenére azt mondom, hogy ez a mostani a legjobb esetben is csak egy gyönge közepes színvonalú Vb volt.
Legyen pl. az a mutatószám, hogy hány igazán emlékezetes mérkőzés volt a VB-n, bár ez is nagyon szubjektív.
Emlékezetes meccsek szerintem:
A-csoport:
GER - POL 1:0
B-csoport: nem volt
C-csoport:
ARG - Elefántok 2:1
ARG- SMG 6:0
D-csoport. nem volt
E-csoport:
GHÁNA - CZ 2:0
F-csoport:
BRA - JAPAN 4:1
G-csoport: nem volt
H-csoport:
ESP - UCR 4:0
Nyolcaddöntők:
ARG - MEX 2:1
FRA - ESP 3:1
Negyeddöntők:
GER - ARG 1:1
ITA - UCR 3:0
FRA - BR 1:0
Elődöntők:
GER - ITA 0:2
A többi meccs, beleértve a döntőt is, szerintem felejthető volt.
Ez 12 meccs a 64-ből, de 5 év múlva ebből a 11-ből is talán csak 3-4-re fogok emlékezni. Leszámítva természetesen a spanyol válogatott meccseit.
A spanyolok meccsein kívül olyan túl sok minden nem fog ebből a VB-ből megmaradni bennem, talán még leginkább az olasz - német, az olasz - ukrán és a francia-brazíl emelhető ki az unalmas meccsek dömpingjéből.
Akármilyen komolytalan csapatok jutottak négy éve a nyolc közé, nem voltak ennyire szar meccsek. Akkor pl. a Szenegál-Törökország egész jó meccs volt a negyeddöntőben, akkor is, ha egyik csapatnak sem volt semmi keresnivalója ott, sokkal jobb, mint pl. most a portugál-francia vagy pláne a portugál-angol.
Nekem se tetszett különösebben a 2002-es vb, sőt, de több jó meccs volt, mint most. A négy elődöntősből idén három csak ölte a futballt, és a németek játszottak a legszebben, a legnyíltabban - hová jutottunk...
Szerintem a gólátlag hülyeség, semmi köze ahhoz, mennyire volt izgalmas egy adott meccs. Pl. szerintem nincs normális ember, aki a 4 évvel ezelőtti Németország - Szaúd-Arábia meccset (mennyi is lett a vége? hét-null? nyolc-null?) szórakoztatóbbnak és színvonalasabbnak tartaná mondjuk a német-olasz elődöntőnél, pedig utóbbin csak két gól esett. Egyébként meg magasabb színvonalú volt a vb, mint 4 éve, a korábbiaknál már nem biztos. Most szinte csupa stabil és jó csapat jutott már a 8 közé is, a 4 közé meg pláne, nem volt nagyon lehetőség gólparádékra. Főleg vicces az összehasonlítás annak tükrében, hogy a Völler-féle ezüstérmes német válogatott itt a 8 közé sem jutott volna be, ott viszont csupa komolytalan csapattal játszott a döntőig. Mondjuk a világbajnok braziloknak sem volt sokkal nehezebb dolguk, egyedül Anglia volt az ellenfeleik közül olyan, akit komoly csapatnak volt szokás tartani. Szóval lehet, hogy megszépülnek az idő távlatában az emlékek, de a 2002-es vb-t alulmúlni egyelőre lehetetlenségnek tűnik.
Azért objektíven nehéz, ha nem lehetetlen megítélni, hogy melyik volt a leggyöngébb VB.
Az egyetlen objektív mutatószám esetleg a gólátlag lehet, de hát ez sem abszolut mérvadó.
Szubjektíven viszont úgy ítélem meg, hogy ez a VB benne van a három leggyöngébbe 1978 óta, amióta a VB-ket nézem.
Nálam ez volt a legutolsó, utána a 2002-es, az 1990-es meg hátulról a harmadik.
Kevés volt a gól (2,30-as gólátlag), de ez még a kisebb baj. Kevés volt az igazán élvezetes, izgalmas mérkőzés és még kevesebb az olyan meccs, amire még húsz év múlva is emlékezni fogunk...
A francia arany természetesen a kétezres Eb-re vonatkozott...
A skótok egyébként azóta is hatalmas kedvenceim... Az íreket pedig akkor szerettem meg, amikor kb. 8-10 éve lenyomtak a HBO-n egy az 1990-es vb-ről szóló dokumentumfilmet...