A nyár közepétől csak azok a szakrendelések és kórházi osztályok kaphatnak közfinanszírozást, ahol elegendő orvos dolgozik. A többiekkel szerződést bont az OEP. Kormányzati becslések szerint az új szabály alkalmazása havonta mintegy 250 millió forint megtakarítást jelenthet a költségvetésnek.
Korábban valamennyi gyógyító szakma meghatározta, hogy a kórházi ágyak arányában mennyi orvosra van szükség. Lényegében ennek betartását ellenőrzi az egészségbiztosító júliustól, és ahol négy helyett csak két szakember dolgozik, ott az ellátásra jutó finanszírozási időt arányosítja a meglévő szakemberek számához, vagy csak annyi ágyért fizet az ellátásért, amennyihez van orvos. Az OEP azt is vizsgálja, hogy egy orvos hány helyen és mennyit dolgozik. Ha kiderül, hogy a gyógyító munkaideje a valóságban meghaladja a maximálisan megengedett heti 60 órát, nyilatkoznia kell, hogy melyik munkahelyét tartja meg.
A súlyos szakemberhiánynyal küszködő kórházi osztályok felszámolását az úgynevezett "ellátási érdek" három hónapig késleltetheti. Ezalatt a menedzsment pótolhatja a hiányzó orvosokat, illetve átgondolhatja azt, hogy valóban szükség van-e az adott osztályra. A határidő meghosszabbítását a megyei tiszti főorvos kezdeményezheti - az illetékes szakmai kollégium véleménye alapján - egy szakmai bizottságnál. E bizottságnak három munkanapon belül kell döntenie, hogy megadja-e az intézetnek, osztálynak a haladékot.
A tervek szerint az egészségbiztosító első körben "csak" szerződést bont a hiányos szakmai feltételek mellett gyógyítókkal, s egyben jelzi az ÁNTSZ-nek, hogy az adott helyen nincs minden rendben. Ellátóhely bezárására ugyanis csak az ÁNTSZ jogosult. A szakmai felügyeletet ellátó hatóság pedig visszavonhatja az intézmény - vagy egy bizonyos részlegének - a működtetési engedélyét. Jelenleg is csak a kórházak harmadánál van minden rendben, a többiek ideiglenes működtetési engedéllyel gyógyítanak. Az új helyzet teljesen átszabhatja az ellátóhelyek számát.
A Magyar Kórházszövetség egy friss felmérése szerint leginkább a belgyógyászok, az aneszteziológusok és az intenzív terápiás szakemberek, a röntgenszakorvosok, a pszichiáterek, az ideggyógyászok hiányoznak a fekvőbeteg-ellátó intézményekből. Ajkay Zoltán, a kórházszövetség volt elnöke lapunknak azt mondta: adataik szerint ez a rendelet a kórházak harmadát veszélyezteti, különösen a kisebb városi kórházak osztályait fenyegetheti a bezárás veszélye.
A betegnek is részt kell vállalnia a költségekből - Még ebben a ciklusban lesz tandíj
Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. június 27.
Sürgős beavatkozás Kép: Kovács Bence Az emberek többsége támogatja az egészségügy reformját - ez áll egy friss közvélemény-kutatásban. E támogatás azonban viszonylagos: a jelek szerint csak addig tart, ameddig a pénztárcáig el nem ér - a vizitdíj bevezetését és a gyógyszerár-támogatás csökkentését a megkérdezettek fele ugyanis akkor is elutasítja, ha azok egy előremutató reform kereteiben valósulnának meg. Épp ezért valószínűleg komoly vihart kavar majd, hogy a kormány hétvégi informális ülésén információink szerint úgy döntött: alapvetően új filozófiára építené az egészségügy pénzellátását. A rendszer lényege: a biztosítási jogviszonytól függetlenül mindenkinek jár továbbra is a sürgősségi ellátás.
A második, a csak a biztosítottaknak járó egészségügyi szolgáltatások rendje azonban alapvetően megváltozik. A költségek nagyobb részét továbbra is a biztosító állja, de minden meghatározó mozzanatnál a betegnek, illetve vizsgálatra várónak is részt kell vállalnia a költségekből. Igaz, a rászorulókat - ahogy például a gyógyszerpiacon a közgyógyellátással - ezen a területen is tehermentesítenék. Ide tartozik: ezen a kormányülésen az utólagos felsőoktatási tandíj helyett a még ebben a ciklusban bevezetendő és a tanulmányok idején fizetendő tandíj bevezetéséről is döntöttek.
Ellenirányú mozgásokról is folynak tárgyalások: Ferge Zsuzsa szociológus erről úgy nyilatkozott, hogy a szociálpolitikának a társadalmi felelősséget kell erősítenie. "Ez azt jelentené - magyarázta a szociológus -, hogy ha az egészségügy biztosítási alapúvá válna, akkor az állam feladata kellene, hogy legyen egy olyan szociális munkásokból álló csapat létrehozása, amelynek tagjai minden rászorulót megkeresnek és tájékoztatnak lehetőségeiről."
Rokonszenvesebb reformelem: a nyár közepétől csak azok a szakrendelések és kórházi osztályok kaphatnak közfinanszírozást, ahol elegendő orvos dolgozik. A többiekkel szerződést bont az OEP. Kormányzati becslések szerint az új szabály alkalmazása havonta 250 millió forint megtakarítást jelenthet a költségvetésnek.
Az rendben van hogy kell az egészségüggyel valamit csinálni, mindegy minek hivjuk. De ameddig a TB kassza nincs rendben addig nem sok eredmény várható. Talán elősször azt kéne megnézni hogy miért van 1o milloó lakosra 16 millió TB kártya.
A miniszter búrája kívülről elég taszító, de belölről remélem okossággal van tele. Az egészségügy már eléggé beteg ahhoz, hogy ne kísérletezzenek rajta, hanem gyógyítsák meg. Nagyon kemény és hosszadalmas folyamat lesz, ha valóban hozzáfognak.
Egy régi vicc, de lehet, hogy megint időszerű lesz: – Nézze uram, sajnos az a helyzett, hogy meg kell operálnom Önt. – Jaj nekem! S mennyi bekrül majd a műtét? – úgy százötvenezerbe (mondom, hogy régi vicc!) - Olcsóbban nem lehetne megoldani? - Talán Kovács kolléga elvállalná. – És ő kevesbbért csinálja? – Egy fillérel sem. – ? – Neki rendszerint az özvegyek fizetnek.