Nem tanultak Hodorkovszkij esetéből? Majd a Bátor Hazafi móresre tanítja őket! A cselédsajtó nevükön is nevezi őket: Demján és Széles a nép ellensége. Gyűlölettopik gyurcsányistáknak.
Vajon ha Hodorkovszkij nem úgy nézne ki ahogy, akkor is védelmébe venné Hillary? Szerintem a Hodrkovszkijt védőknek ugyanazok szólhattak, akik a médiatörvényünket is piszkálják:( Érdekes és főleg egyoldalú világ:P
A tolvaj helye Stier Gábor 2010. december 29. 00:01
Magyar Nemzet Másfél évtizede is van már annak, hogy moszkvai barátom kifakadt a Menatep ellen. Kezdő jogászként szörnyülködve látta, mi folyik a Hodorkovszkij és Lebegyev gründolta cégnél. – Tolvajok! – sziszegte a foga között, s dühösen felhajtva a poharat még megjegyezte, hogy börtönben fogják végezni. S jó érzékkel gyorsan ott is hagyta az egyre jobban prosperáló bankot. Az orosz kormányfő a minap hasonlóképpen arról értekezett, hogy a tolvajnak börtönben a helye. Mikor ennek kapcsán emlékeztettem egykori beszélgetésünkre, barátom zavarba jött. Andrej ugyanis finoman szólva nem szereti Putyint, és beállt a Szibériában raboskodó Hodorkovszkijt szabadságharcosként tisztelők táborába.
Andrej nincs egyedül. A nemzetközi média ma már nem emlékezik arra, hogy milyen volt Oroszország a 90-es évek végén. Ezek az emberek és ez a tempó juttatta a szétesés szélére. Meg kell hagyni, hogy ebben a szabadrablásban nem Hodorkovszkij volt az éllovas. Sokáig okosan meghúzta magát a „hét bojár” között, ám a pénz megtette a hatását, és miután elkülönített a gyerekeinek pár milliárdot, világmegváltó tervekbe fogott. Először is Oroszországot akarta megváltani. A bolsevik hitre hajazva, Soros után szabadon a nyílt társadalom eszméjét hirdette, s mellesleg nagyon is piaci alapon elkezdte megvenni az orosz politikai elitet. Az nem szúrt szemet a demokráciát féltőknek, hogy az oligarcha lényegében saját frakciót hozott létre a dumában.
Az ötlet itthon is megtetszett az elmúlt évtized nagy részét végigrandalírozó szocialista vezérnek, de ő csak a saját pártjáig jutott. De menjünk tovább. Az „orosz demokrácia bajnoka” az országot is megvette, pontosabban eladta volna néhány millióért. Olajvezetéket akart építeni Kínáig, és már árulta is a stratégiai beruházás többségi tulajdonát egy amerikai cégnek.
No ezt, és nem csak a hatalomra kerülést akadályozta meg Vlagyimir Putyin. Ez persze sokaknak jó lett volna, és nem is felejtik el meghálálni a „hazafias” szándékot. A ma Hodorkovszkijt a „szabadság jelképének” tekintők azt is hamar elfelejtették, hogy a kétségkívül tehetséges üzletember a vadkapitalizmus viharában a kerületi komszomoltitkári székből azonnal az energetikai minisztériumba katapultált, s innen már egyenes út vezetett a Jukoszig, amelyet valóban okosan épített fel. Persze, adókerüléssel és a mostani per középpontjában álló trükkökkel ez már nem is volt olyan nehéz.
Oroszországgal sok baj van. A rendszer meglehetősen szabadon értelmezi a demokráciát, bürokratikus és korrupt, ám mindez nem változtat azon az igazságon, hogy a tolvajnak börtönben a helye. Ezt kellene tudomásul venniük a most Putyin gyűlöletéből fakadva Hodorkovszkijt istenítőknek, akik gyorsan továbbsiklanak azon a tényen, hogy a Menatep vezetőinek kezéhez vér tapad. A kettős mércét jelzi, hogy otthon, a saját hazájában az ilyen csaló mentalitást senki sem szereti, 150 évvel büntetik. Ennyit kapott Bernard Madoff is, és senki sem hullajtott érte könnyet. Ne keverjük tehát a dolgokat. Ilyen esetekben ugyanis nem szabad politikai okokra hivatkozni. A bűnös bűnös marad akkor is, ha közben a világ egyik leggazdagabb embere vagy éppen kormányfő volt. Sajnos az éppen ítélkezők is politikai megfontolásokkal rontják az igazság érvényesülését. Úgy időzítik az ítéleteket, hogy az megfeleljen a politikai kívánalmaknak, de ez sem változtat azon, hogy Hodorkovszkijt minden normálisan működő állam elítélte volna. Legfeljebb a per lefolyása lett volna stílusosabb. S ezzel már egyetértett Andrej is.
Tartok tőle, jónéhány olyan terület van, ahol az ott mozgó pénz nagysága az államadósság nagyságával összemérhető.
Mellesleg kíváncsi lennék a konkrét számokra, amely alapján az összemérést elvégezted. Mert gondolom megcsináltad, és nem csak úgy mondtál, állítottál valamit.
"... Márpedig pénz csak piacgazdaságban terem, pénz és piac pedig nincs a pénzforgatáshoz értő vállalkozók, tőkések nélkül... Hangulatkeltés folyik a bankárok, a bankok, a pénztőke és a nemzetközi pénzügyi intézmények ellen.."
ha összeadod az első 100 leggazdagabb vagyonát, az államadóssággal összemérhető vagyont fogsz kapni.
Persze különböző módokon jutottak hozzá, van a ki többé, van aki kevésbé törvényes módon. De sajnos felelősségre vonásukat megnehezíti a "spontán privatizációs" törvény, melyet a Német M kormány indított és sajnos Antall (nyilván háttérmegegyezés alapján) békén hagyott.
Ettől függetlenül, hozzászólásom ezúttal inkább az Index újabb, aktuális csúszatásáról szólt, mint sem az oligarcha témakörröl.
Dugja gyorsan a qrmány rács mögé a hazai top 10-et, hátha megszűnik a deficites költségvetés, eltűnik az államadósság, és estleg még tekintélyes nagyhatalom is leszünk idővel!
Ha az oroszoknál működik a modell, miért ne működne nálunk is? ;-)))
Most az Index szabadságharcosnak (alig két napja van fenn ez a meglehetősen ócska és ferdítő cikk) szeretné beállítani a nagy tolvajt, aki úgy gondolta, joga van az orosz olajmezők kincseivel a saját zsebét tömni.
A Putint fűrészelő cikk arról nem beszél, hogy Hodorkovszkíjjék koldusbotra juttatták az ásványkincsekben is gazdag Oroszországot.
Mióta Putin fültövön csapta az oligarchákat, eltünt a hihetetlen méretű államadósság, sőt többlet keletkezett.
Oroszországgal újra számolnak a nemzetközi porondon, ismét nagyhatalomnak számít. A gazdaság is elindult felfelé és nem csak az olajból.
Kiderült mi a különbség a liberó és a nemzeti alapokkon álló gazdaság politika között.
Viszont az oligarchákat nem szerették már régebben sem, olyan dülledt szemű, karvalyorrú, elhízott csúnyaságnak rajzolták a korabeli sajtóban őket. Főleg a németeknél a 30 as években...
mo-on az allamisag kezdetei ota oligarchiak vannak, ezek jelenti a magyar nemzeti hagyomany legfontosabb tartopilleret
a hatalomra toro magyar uralkodo reteg, a meggazdagodni vagyo es korlatlanul moho, de egyben vegtelenul ostoba es taho magyar kiskiraly prototipusa igazi hungaricum, ami szuksegszeruen oligarchiakat formal, mert ezek biztositjak a megfelelo keretet a velt korlatlan novekedeshez, ami korlatlan novekedes helyett valojaban csak a sajat szemetdombjukon kapirgalo videki kiskiralyok belterjes vilagat hozza létre
ahol ezer ev erre epul a rendszer, ott nem is fog egyhamar megvaltozni
Ha kell, az lesz megmagyarázva a népnek. Program nincs, megszorítás van, a lényeg, hogy legyen kit gyűlölni mindenért, aki nem a Gyurcsány.
(Orbán ellen az esetleges kétharmados szavazásig nem szabad direktben lejáratókampányt szervezni, majd csak szokásos módon utána, addig jönnek az "oligarchák")
"Oligarchák" - bélyegzi meg gyűlölettel a pártmunkás pártja új ellenségét. Pont mint régen a "kulákot". Csak mert nem adja oda önkéntesen, mosolyogva a pénzét a pártnak.
Tényleg a "nép ellenségei" ezek az emberek?
(Egyébként itt a gyűlöletpropaganda-cikk: http://www.hirszerzo.hu/cikk.php?id=14309)
