Hol állítottam ilyet, amit itt említesz: "Egyébként nem állítottam, hogy mikorrhiza nélkül nem fognak ezek a növények teremni vagy kipusztulnak.
Ez mind a kettő a te állításod két hsz-ban .... ezt jó lenne letisztázni akkor most fontos vagy nincs jelentősége ...mert ha enélkül is teremnek akkor nincs jelentősége ."
Ez volt a hsz-om: "Ahogy az emberi szervezet és a növényi szervezet analógiája 'problémás', ugyanúgy az az algák és a gyökeres növényeké is. Említhetném, hogy a talajban élő mikorrhiza fontos szerepet játszik, míg ilyenhez az alga nyilván nem juthat hozzá és nincs is rá szüksége (így alakult ki). Így a mikorrhiza kapcsán a szükségesség-hasznosság analógia az emberi szervezet bélflórája kapcsán jobb, mintha az alga-gyökeres növény analógiát használnánk."
A 'fontos szerepet játszik' nem azonos a kipusztul vagy a nem fognak teremni megállapítással!
Felkerült egy újabb videó őszibarack zöldmetszésről amit érdemes megnézni . Nekem elsősorban az tűnt fel , hogy egész másképp metsz mint pár évvel ezelőtt ( jobban ) elhagyta az ellenőrizetlen csonkra metszést és ezt mondja is . A másik meglátásom az , hogy ez már nem zöldmetszés funkcióval bír hanem egy előrehozott tavaszi fásmetszés hiszen nagyon zöld részek már októberben nincsenek a fán . Minden esetre jó a metszés érdemes követni bár én ezt inkább tavasszal végezném el .
Ugye a zöldmetszés lényege , hogy az esetlegesen besűrűsödött lombozatot megnyitjuk beengedjük a fényt az alsó részekre is hogy a hajtásnövekedés egyenletes legyen ( árnyék nyúlást eredményez ) valamint a rügydifferenciálódás megfelelő legyen . Ilyenkor már ezek nem játszanak .
De aki februárban akár paradicsomot enni, az ilyet fog...
Augusztusban a 20 literes lábasban jó sok zsírral megfőzzük a lecsót, dunctos üvegekbe rakjuk, a zsír a tetején jól zár, és az februárban is ugyanolyan lecsó mint most...
Epret se vegyen áruházban, aki tudja milyen az igazi.
Az ízek ill. az íztelenségről is essék szó! A zöldségek, gyümölcsök, amiket a multik forgalmaznak, mikor a gyönyörű piacos paradicsom kettévágva fehér a belseje, meg a hidropóniás eperről nem is beszélve.
Idén a szőlő alá kiszórt komposztból sok paradicsom kikelt(gazolni kellett a paradicsomot), amiket meghagytam, na, azok paradicsomok voltak. A Feleségem a fólába is palántázott hogy korábban legyen, a kettőt egy napon nem lehetett összehasonlítani.
Említhetném, hogy a talajban élő mikorrhiza fontos szerepet játszik ....
Egyébként nem állítottam, hogy mikorrhiza nélkül nem fognak ezek a növények teremni vagy kipusztulnak.
Ez mind a kettő a te állításod két hsz-ban .... ezt jó lenne letisztázni akkor most fontos vagy nincs jelentősége ...mert ha enélkül is teremnek akkor nincs jelentősége .
A kimagasló produktum mi alapján értendő? .... hát erre nem igazán lehet igennel vagy nemmel válaszolni .
Továbbra is azt javaslom , hogy járjunk nyitott szemmel a világban figyeljünk .... GONDOLKODJUNK .... !!!!! ez nagyon fontos és ha kell szelektáljunk bizonyos dolgokat . Ha valamit olvasunk a neten az nem biztos hogy szent igaz még akkor sem ha valaki úgy hivatkozik rá hogy "friss kutatások alapján " .
A talaj és talajélet nélküli termesztés nem kutatás ez több évtizedes gyakorlat ezer és ezer hektár üvegház működik világszerte ilyen elven ez nem egy téves gondolat hanem valóság . Belekeverni az emberi emésztőrendszert ez nettő hülyeség és ugyanúgy nettó hülyeség egy ásványok nélküli szervesanyag halom tetejére barackfát ültetni .... innen indult ki a vita .
A tudományos részére hogy mi is valójában a szerepe a talajéletnek nem térnék ki mert itt lejjebb írták hogy a hittel szemben a tényeknek nincs ereje ezért felesleges .
Ettől függetlenül nem biztos, hogy ez a növénynek jó, illetve ez nem is ez a természetesközege a növénynek . A kimagasló produktum mi alapján értendő? Mert most te válaszolj igen/nem-mel, hogy ez szubjektív vagy objektív értékelés(ed)?
Egyébként nem állítottam, hogy mikorrhiza nélkül nem fognak ezek a növények teremni vagy kipusztulnak.
Egy kérdés .... és ha lehet akkor válaszolj rá és ne azt a taktikát válaszd ha van egy kérdés vagy tény ami nem illik bele az elméletbe akkor másról beszélünk . Egyszerű igen - nem választ lehet rá adni nem kell kifejteni .
Tehát a kérdés : A jelenleg iparszerűen űzött és kimagasló produktumot előállító ...már említett .... hidropóniás vagy akvapóniás , tehát talaj nélkül folytatott zöldség gyümölcstermelés esetén ( paradicsom , paprika eper salátafélék és sok minden egyéb ) kimutathatóak-e a gyökérzeten ezek a szimbiotikus kapcsolatok ( mikorrhiza ) vagy sem ???? Ennyi a kérdés igen vagy nem ???
Ahogy az emberi szervezet és a növényi szervezet analógiája 'problémás', ugyanúgy az az algák és a gyökeres növényeké is. Említhetném, hogy a talajban élő mikorrhiza fontos szerepet játszik, míg ilyenhez az alga nyilván nem juthat hozzá és nincs is rá szüksége (így alakult ki). Így a mikorrhiza kapcsán a szükségesség-hasznosság analógia az emberi szervezet bélflórája kapcsán jobb, mintha az alga-gyökeres növény analógiát használnánk.
"Nem akartam már többet írni, de muszáj" Nem muszáj.
Valamit 3 hozzászólással alább magyaráztak el kutatási, logikai, tapasztalati úton. A növény és az ember másként él és
másként működik.
A hit és az érzelmek olyan feltétel nélküli elfogadások, ahol a tapasztalat és a valós megismerés, megismerhetőség véget ér.Mert bárki bármi mást mond, akkor is úgy van. Ezért a hittel és érzelmekkel viszont nem lehet logikával vitatkozni.
Nem akartam már többet írni, de muszáj. Az analógia az lett volna (és egyébként kiváló analógia, ha valakinek 8 osztályosnál kicsit magasabb biológia tudása van, esetleg képben van mondjuk az elmúlt 20-30 év orvosi felfedezéseivel, amelyek az emberrel szimbiózisban élő mikroorganizmusokat illetik, valamint a talajban élő mikroorganizmusok és növények közötti kapcsolat új felfedezéseivel), hogy mind a növények mind az emberek számára a velük szimbiózisban élő élőlények megkerülhetetlenül fontosak. Nélkülük nehezen tudnak létezni, illetve sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük az életben maradáshoz, sokkal kevésbé egészségesek.
Példa: ehetsz te akármennyi vastartalmú élelmiszert, ha rossz a bélflórád (a beleidben élő, nem emberi sejtek, amelyek veled együttműködnek), akkor nem fogja felszívni, és vashiányos leszel. Nézz utána, csuda dolgok vannak ma már az orvoslásban Magyarországon is, például székletátültetés pont emiatt. Sőt, egy csomó mentális (!) betegség gyógyításában is kezdik használni!
Növényeknél ugyanez a helyzet: öntheted bele a talajba a különböző anyagokat, ha nem jó a talajélet, a növények sokkal nehezebben veszik fel, és egészségtelenek lesznek, valamint vica versa, ha kevésnek is tűnik mondjuk a foszfor a talajban, de jó a talajélet, és jó a szimbiotikus kapcsolat a növények és a rajtuk kívülálló gombák és mikroorganizmusok között, akkor az is elég neki, és egészségesek lesznek.
Az emberi bélflórában élő több kilónyi mikroorganizmus pont ugyanolyan szimbiózisban él az emberrel, mint a növény a talajban lakó számtalan mikroorganizmussal. Lehet mondani, hogy ez mennyire szar analógia, de próbáltam úgy elmagyarázni, hogy érthető legyen. A lényeg az egymásrautaltság, a szimbiózis, az hogy nem másoktól független egyetlen élő szervezet sem, és ennek nagyon komoly kihatásai vannak
Hagyd már azt az analógiát!...Tk csak azt akarta mondani hogy embernek,növénynek ugyanúgy az élethez mikróbákra is szüksége van. Nyilván azzal Ő is tisztába van hogy másképp működnek.
Ezeket senki nem vitatja , fontos a talajélet meg a baktériumok , sok gazda már permetezi is a talajra szárbontó jelleggel meg a talajélet serkentésére , de ezt analógiába hozni az emberi emésztőrendszerrel .... ez minden alapot logikát és tényt nélkülöz egyik nem következik a másikból .
Szerintem zárjuk le ezt a dolgot aki akar mulcsozzon akár méteres magasságban is majd meglátja az eredményt és persze higgyen mindenki abban amiben akar a tények attól még nem fognak megváltozni .
" Most ez még csak érdekes kutatási eredmény, de 50 év múlva ez is trivialitás lesz majd, általános iskolás tananyag... "
Tudod a tudomány úgy működik , hogy ha valamit kikutatnak és megállapít valamit az ugye vagy úgy van vagy nem , bizonyos dolgokról viszont meg lehetünk győződve hogy biztosan úgy van ahogy azt a tudomány állítja . Pl .... valamikor 100 évvel ezelőtt megállapították , hogy a vízmolekula 2 H és 1 O atomból áll ha ezt ma 2020 -ban kikutatják akkor ugyanez lesz az eredmény ha 100 év múlva valaki kikutatja akkor szintén ezt az eredményt fogja kapni ez egész biztosan nem fog változni . Ha a világegyetem keletkezéséről van szó akkor valóban nem lehetünk biztosak benne hogy 100 esetleg 1000 év múlva is ugyan az lesz a tudomány álláspontja a dologról . Na ez a fotoszintézis az első esetre hasonlít persze reprodukálni egyelőre nem tudják , de azt pontosan tudják hogy miből mi lesz a hogyan még kérdéses de előbb utóbb az is meglesz majd . tehát ezt hiába fogják még száz évig is kutatni a lényege nem fog változni .
...na annyit még hogy amit írtál és amire ez az egész elképzelés épít az a gombákra igaz !!! Ott valóban fontos a talaj és a benne levő mikrobiális élet és ott valóban a szerves anyagból építi fel a szöveteit és lehet némi analógiát találni az emésztőrendszerrel ... bár elég távolit .... de a növények azok teljesen másképp működnek .
Na most már értem ...tényleg !!! Szóval erre a nyilvánvalóan téves analógiára van felhúzva ez az egész dolog ...már mint az emberi bélrendszer és a termőtalaj analógiája . Ezt szerintem semmilyen biológiával foglalkozó és ahhoz értő ember sem erősítené meg . A két rendszer teljesen eltérően működik egyszerűen semmi közük egymáshoz . Nem akarok komolyabban belemenni elég csak azt megemlíteni hogy míg az ember ( és az állatok ) az energiát és a testüket felépítő anyagot az elfogyasztott táplálékból nyerik ...csak és kizárólag addig a növények , nem ugyan is azok a légkörből és a vízből építik fel a testüket CO2 és H2O felhasználásával állítják elő a szénhidrátokat , a két folyamat mint az emésztés , felszívódás ...enzimekkel ... és a fotoszintézis két erőteljesen eltérő folyamat amiben szinte semmi analógia nincs . Aki ebben analógiát talál az ..... szerintem nem normális . Az egyik esetben komplex molekulákat ( fehérjék zsírok szénhidrátok ) bont le és így kap energiát a másik egyszerű molekulákat " kombinál " és tesz bonyolultabbá a napfény energiáját felhasználva ...szóval a két folyamat ellentétes egymással .
Amúgy a földi növényi ökoszisztéma legnagyobb részét kitevő fajoknak semmi szükségük sem talajra sem talajéletre sem több száz fajta vegyületre nekik elég az oldott szervetlen só és a napfény ezek a tengeri algák , és azt senki nem vetheti fel hogy ez is a hülye emberek találmánya mert több millió vagy milliárd éve így élnek és köszönik , jól elvannak talaj nélkül .
Az igazság az hogy egy komoly vitához vagy eszmecseréhez szerintem hasonló felkészültségű gondolatok kellenének nagyon nehéz így érvelni hogy a másik fél teljesen alap ( 8 általános ) biológiai ismeretekkel sem rendelkezik ....most ez nem a személyed ellen szól hanem általánosságban . Ha valaki érvel valamivel akkor mielőtt leír valamit nézzen utána hogy miről is ír és akkor nem hozza magát kellemetlen helyzetbe .
Nem olyan bonyolult, de tényleg nem akarom ragozni, mert látom, hogy nagyon erős a szkepticizmus. A talajlakó élőlények pont olyan szimbiózisban élnek a növénnyel, mint a bélrendszerünkben lakó sokszáz féle, és több kilónyi (!) mikroorganizmus, amelyek nélkül - derül ki egyre inkább az elmúlt 20 év kutatásaiból - mi, emberek, sem tudnánk egészségesen létezni. A növények se tudnak. Ezért fontos a talajélet, pont úgy, mint ahogy fontos, hogy a bélflóránkat ne irtsuk ki. Ennyi. Most ez még csak érdekes kutatási eredmény, de 50 év múlva ez is trivialitás lesz majd, általános iskolás tananyag...
Újra berakom a linket hol olvashatod el az egész cikket . Nem én írtam csak rákerestem ( ahogy bárki rá tudna ha akarna ) a növények talajigényére Természetesen az egészet el kell olvasni nem kiragadni belőle mert úgy lesz értelme . ...feltételeztem , hogy ha valaki hozzászól a témához előbb elolvassa mire is válaszol . Amúgy pontosan erről írok az első hsz óta hogy mielőtt elültetünk egy növényt figyelembe kell venni a talajigényét .... nyilván Gyenesdiáson ne ültessünk a kertbe tőzegáfonyát . Helyes ha a klorózisos fád köré humuszt teszel a vaskeláttal való permetezés helyett viszont ajánlanék mást , mivel nem a vas hiányzik neki hanem a forgalma van gátolva hozzá tudna jutni a talajból is . Inkább valamilyen szervesanyag ( huminsav ) tartalmú készítményt próbálj ki Wuxal Ascofol , Atonik vagy hasonlóak . Letermés után lehet akár granulált marhatrágya kiáztatott levével is ( nagyon jó ) és a poloskákat is elűzi a szaga .
Gyomból nevelt paradicsom ...... hát ha így vesszük akkor minden gyomból lett nemesítve egy jelenlegi kultúrnövényünk sem a természet adománya . Amúgy mindenhol ez sem él meg mert láthatóan a mélymulcsos talajt ő sem szereti , még egy kis kőzetgyapot kockán is szebb mint abban a talajban .
A gyomból nemesített paradicsom a jég hátán is megél. Próbálj meg egy cseresznyét, vagy málnát így termeszteni.
Az előző hozzászólásodra reagálva, amiben mészkedvelő növénynek írtad le az őszibarackot: Alföldi telkemen a talaj nagyon lúgos, meszes, ami szinte minden növénynél, a Gf-re oltott őszibaracknál (néha a gyomoknál is) vashiányt okoz. Egy évben 4-5 ször kell permeteznem vas-keláttal, hogy szinten tartsam, megszüntessem a klorózist. A fák töve köré erdei humuszt tettem, azt is szeretik.
Csináljuk-csináljuk, már vagy 40 éve, tudunk különbséget tenni a tescos meg a saját között. A mulcsolás Nekünk kiskerti közegben bevált, nagyüzemben hogy ez működik-e,azt nem tudom.