Srácok, nagyon régen jártam a topikban, segítségeteket szeretném kérni, h melyik az a magyar szellőzőgép gyártó, akit régebben oly sokszor ajánlottatok?
A végső szabályzást a szelepeknél kell végezni jól gondolod, de ezt előre célszerű megtervezni, hogy egyensúlyban legyen és ne legyenek a korábbiakban említett anomáliák.
Alapvetően a szabályzás a befújási és elszívási oldalon lenne. Egy csillagpontos rendszernél ahol egy osztó van ott jól kiszámolható a cső hosszokkal, hogy minden csőbe ugyanannyi levegő jusson, de ezt nálam nem lehetett kivitelezni a három szint miatt (nem lett volna annyi hely ahol sok különálló csövet elvezessek). Ezért van egy 160-as gerinc a lépcsőházban, szintenként arról ágazik le 125 csővel minden ág az ágak az első légszelep után 100-as csővel folytatódnak (ez volt az elmélet, de közben van ahol már lapos csatornát használnék, előző bejegyzéseim). Tehát szintenként sem az ágak hossza, sem az ellenállása nem lehet egyenlő, más más az ágak hossza. Ezért gondolom azt, hogy a lehető legnagyobb keresztmetszettel megyek a szelepekig és ott szabályozok majd. Rosszul gondolom?
Beltéri ajtó, tehát nem légtömör és nincs küszöb. De laikusként úgy gondolnám a lépcsőházban a levegő szabad áramlása kevésbé korlátozott, de biztos az ajtó alatt is át tud menni.
Hogy az emeletről hogy jut le és mennyi, ahhoz át kéne látni az egész házat tervezett légmennyiségekkel együtt. Ezeket a mennyiségeket jól meg kell tervezni, ellenkező esetben a konyhaszag megindulhat a wc felé, vagy esetleg fordítva is.
De lesz a WC-ben is. De a lépcsőház és nappali között van egy ajtó, azért nem rajzoltam be. Ha zárva van akkor inkább az emeleti befújásból jut majd le, mert az emeleten nincs ajtó.
Utánajárás után stiebel eltron LFK elérhető aki fém lapos légcsatornát keres, háromféle méretük van (50x100,50x150,50x200) alapvetően az 50x150 hez van a legtöbb idom, kb 100 as spiko csőnek felek meg, nekem 50x200 lett volna az ideális de nincs 125 cső csatlakozásuk csak szelepfogadó formájában, illetve nincs síkváltáshoz 90 fokod idom, csak a 50x150 változathoz. Árban talán olcsóbb valamivel mint Zehnder lapos csöves rendszere, de spiko elemekhez képest 2-3x drágább. Azért szenvedek ennyit a problémával, mert 270 a mostani belmagasság és a nappali közepén van egy 30x60cm széles betongerinc, amit meg kell kerülni a csővel. Ezt 125 ös csővel vagy betonozható légtecknikai csövekkel csak elég nagy ívben lehetne, ami hülyén nézne ki, ezért kell a lapos csatorna.
Mivel a lapos csatornás megoldással problémákba ütköztem (100-as keresztmetszet helyett jobb lenne 125 nek megfelelő stb) felmerült, hogy az egész tervet leegyszerűsítem azzal, hogy három helyett egy befújási pontot rakok a közel 42m2 kb 110m3 légköbméteres nappali konyha helységbe. A kék csillagoknál lett volna befújás a pirosnál elszívás. Az új gondolat mentén a tömör kék csillagnál lenne csak befújás. Szemmel láthatóan is kisebb lesz a szoba átöblítése a sarkoknál, de megéri-e a macerát az extra csövezés?
Tökéletes háztartási mechanikus szűrő csak elméletben létezik, még a legjobb szűrőkön is átjuthatnak mikro porszemek (plusz a rosszul berakott illetve konstrukciós hibás szűrőt megkerülve jóval nagyobbak is :) de nálad valószínűleg nem is volt cél a "nulla por" a szűrők megválasztásánál.
Por és por között óriási különbségek vannak, ha NAGYON akarjuk lehet pornak nevezni az újonnan felrakott cső alján hónapok múlva megjelenő szürkés elszíneződést, ami mondjuk ötven év alatt éri el az egy milliméteres vastagságot. Ugyanezzel az erővel lehet mocskosnak nevezni a sebész kezét is, amikor műtét előtt már negyed órája sikálja, hiszen ott siscs TÖKÉLETES tisztaság, csupán nagyon-nagyon kicsi valószínűségek.
Vagy egyszerű (nagy) ütvefúró gépel fúrsz sok lyukkat, vagy vésőgép, vagy egsszerű kézi véső és kalapács.
De szerencsés esetben a szellőző csövét hosszan el lehet vezetni benn a beton kefni lyukában, sőt magát a lyukat is fel lehet használni szellőző levegő vezetésére.
"hogyan lehetne a külső falakhoz közel fúrni"
Cserép leszed, fólia felvág, szükség esetén az útban lévő tetőléc is leszed.
"a hagyományos split klímát belevezetném a rendszerbe"
- szellőzés: óránként 60-120 köbméter levegő cseréje a külvilág és a lakás között
- klíma beltéri egység: óránként 500-2000 köbméter levegő forgatása a lakáson belül
Ezt a két TELJESEN különböző dolgot csak az akarja összepárosítani, aki szereti a lekváros babfőzeléket.
Vettem egy hővisszanyerős központi szellőztető berendezést és tervezgetem, hogy hogyan tudom a csövezést kivitelezni.
Nagyon sokat olvastam vissza a fórumot, már nagyon sok hasznos infó birtokában vagyok. :)
Két fő kérdésem volna, örülnék, ha tudnátok tanácsot adni:
1. E-gerendás, betonkefnis födémes, földszintes családi ház padlásterében vinném a légtechnikai csöveket. A nagy kérdés a betonkefni átfúrása. Az odáig rendben van, hogy lehetőleg gondolom két kefni találkozásánál érdemes megfúrni, így nem fog összeszakadni. Mindenképp állványos koronafúró kell hozzá?
Nagy fejtörést okoz, hogy hogyan lehetne a külső falakhoz közel fúrni. A tetőnk elég alacsony szögű és az állványos koronafúrót a padláson csak sokkal, akár 2 m-el beljebb tudom csak elhelyezni a tető lejtése miatt. Ilyen esetben valahogy a szobából kellene fölfele fúrni.
Mit javasoltok?
2. Megpróbálkoznék azzal, amivel már biztos többen próbálkoztak, hogy a hagyományos split klímát belevezetném a rendszerbe. Így nyáron a befújt ágon lenne plusz hűtés és párátlanítás. Tudom és értem, hogy nem lehet ezzel nagyot hűteni, de mégsem mindegy, főleg talán a párátlanítás miatt. Más klíma nincs a házban, nem vagyunk nagy klímások. Erre milyen elfogadható, sufnituning megoldások vannak? Dobozoljam körbe a beltéri egységet és fújjam át rajta a levegőt? (így hogyan állítom a távirányítóval?) Vagy inkább direktbe csatornázzam be a beltérit külön a beszívó és kifújó részeken?
Még mindig nem árultad el az információd forrását: honnan veszed, hogy a PVC-ből készülő (EU, USA, japán, stb egészségügyi vizsgálatokon átment) szellőző alkatrészegből mérgező anyag párolog. Ha csak egyetlen ember csak egyet is köhintett volna bizonyíthatóan emiatt, abban a pillanatban tíz millió per indulna a gyártók ellen csak az USA területén :)
"de az érvelésed nem kerek, a nem okoz halált akkor használható alapon."
Hol említettem én bármi olyasmit a PVC szellőző idomokkal kapcsolatban, hogy "ha nem okoz halált akkor használható"?
"Van irodalma minden ilyennek a neten"
Ha elég szorgalmasan keresel, akkor rájössz, hogy a világon MINDENNEK van irodalma a neten és az ellenkezőjének is :) Az a lényeg, hogy mennyi az IQ-d, képes vagy-e utánajárni a különböző állításoknak (tudományos tények, fizika, kémia, biológia, stb), meg tudod-e különböztetni az igazi (pártatlan) szakembert a nyereséghajhász parasztvakító kóklertől,
vagy inkább naiv hívő vagy és mindig éppen azt a szöveget hiszed el, amit utoljára olvastál :)
Azért mert nem halálos a PVC kipárolgása, nem jelenti azt, hogy egészséges. Ha belegondolsz gépi szellőztetés sem volt régen és nem haltak bele az emberek közvetlenül a rossz levegőbe.
Ha elég komoly összeget fektetek a gépi szellőzésbe és a tiszta levegőbe akkor amennyire lehet és ésszerű megpróbálok odafigyelni.
Ezzel nem azt mondom, hogy a PVC kipárolgása komoly kockázat, de az érvelésed nem kerek, a nem okoz halált akkor használható alapon.
De ugyanilyen kockázat az OSB lap a beltérben, és minden ragasztott bútorlap. Van irodalma minden ilyennek a neten, nem fogom linkelni, közvetlenül egyik sem okoz halált.
A poros légvezetékek kérdését megint nem értem. Szerinted az természetes, hogy telepítesz egy drága rendszert és üzemelteted szűrő cserével árammal, majd a friss levegőt átfújatod egy poros csövön. Mert ha ez a természetes, akkor már jobb ha nem is telepíti az ember, nem?
Ami nekem kérdéses: a harmonika szerűen összehajtogatott szűrőbetét, hogy-hogy nem csúszik ki a pirossal karikázott oldalon? (azon a részen átfújná a koszt)
