"De a benti levego az mellett, hogy joval melegebb mint a teli kinti levego, meg van egy fontos tulajdonsaga a paratartalom. Ha van lehetoseged , akkor merd meg, hogy a kifujt +8 C fokos elhasznalt levego es a +3 C fokos levego mennyi parat tartalmaz meg ."
A lakasban maradt levego paratartalma ugyanaz barmilyen homersekletu legyeni is a kifujt levego . Ezert a kifujt levego paratartalmana szerintem nem erdekes. A venti sziv, szivja a benti levegot, az meg viszi magaval a parat ami benne van. Mindegy mennyi pararol beszelunk, megy kifele "mint a huzat" . Rotacios/membranos hocserelovel ezt lehetne befolyasolni , de most nem errol beszelunk. Ezert nem igazan ertem miert fontos a lakasbol kilepo levego paratartalmat vizsgalni. Ha valamit rosszul latok, vilagositsatok fel.
Gondolkodok a belső csőhálózat elhelyezésén is. A neten fellelhető termékismertetőkből azt olvastam ki, hogy javasolt a padlószinten befújni és a küszöb alatt eltávoztatni a levegőt (A rajzon A-C irány). Számomra nem egyértelmű, hogy akkor hogyan fog kicserélődni a szoba teljes levegőkészlete?
Józan paraszti eszem azt súgná, hogy jobb átkeverést okozna a "B-C" vagy "A-D" irány. Miért nem ezt javasolják? Ti mit használtok?
Azt hiszem ertem mar hogy gondoltad, elgondolkodtam rajta, kicsit szamoltam , nekem nem eri meg (nem cso a csoben rekuperator ). A kulonbseg szerintem nem "5 x 0,27Wh" . Koszi a felvilagositast .
Szerintem az ellenáramú lemezes hőcserélőknél lehet probléma a jegesedés, kicsi az áramlási keresztmetszet, ami könnyen befagy. Ezért kell a földregiszter előfűteni a levegőt. Ha van hely megépíteni a peterch féle cső a csőbent, akkor nincs szükség rá, van hely a jégnek a nagyobb keresztmetszet miatt. Az, hogy több centis jégréteg alakuljon ki, szerintem kizárt. A hőcserélő utáni levegő hőmérséklete nem sokban különbözhet egyik és másik esetben (peterch tapasztalati értékei alapján). Viszont a bekerülési költség és bakteriális veszély nagyságrendileg eltérhet!
Ha csak a homersekletet veszed figyelembe, akkor igaz amit irsz. De a benti levego az mellett, hogy joval melegebb mint a teli kinti levego, meg van egy fontos tulajdonsaga a paratartalom. Ha van lehetoseged , akkor merd meg, hogy a kifujt +8 C fokos elhasznalt levego es a +3 C fokos levego mennyi parat tartalmaz meg . Termeszetesen ugyanolyan belso paratartalomrol indulva. Aztan szamolj egy picit es ha megeri akkor van ertelme vele foglalkozni, ha nem ,akkor meg nem. Csak egy otlet vol egy olyan amatortol, akinek nincs foldregiszterje.
Ha jol ertem, amit megnyersz, az csak es kizarolag a foldreg. ventillatoranak alacsonyabb fokozatba kapcsolasa. De kozben kell egy ujabb szabalyzo, plusz a hocsereles hatasfokatol fuggoen esetleg erezheto kulonbseget a hocsereles utani hofokban (de lehet, hogy az nem jon be). Igy nem latom sok ertelmet a keveressel szorakozni, de ettol me'g lehet, hogy nem nekem van igazam.
Általában egyetértek a gondolataiddal, sokat is tanultam Tőled, de most mégis vitatkoznék :)
Az energiamegtakarítás szempontjából mindegy, hogy a kifújt levegő mennyire hűl vissza, csak az számít, hogy az elszívott és az előmelegített között mekkora a hőmérsékletkülönbség; ezt a dT-t kell pótolnom fűtéssel.
Ha talajregiszterből érkezik a friss levegő, akkor - ugyanakkora felületű és kölcsönhatási idejű rekuperátorban - az előmelegített levegő hőmérséklete jobban meg tudja közelíteni az elszívott levegőjét, így kisebb a dT, vagyis az energiaveszteség.
Nyárra meg nem is baj, ha jól lehűtőm a talajhőcserélő környezetét :)
Ha mar foldregisztered van, akkor bizonyosan nyaron akarod hasznalni, olyankor telibe a foldregiszterbol nyomatod a levegot a hazba. De telen jol megtervezett foldregiszter +5 C fok folotti homersekletekre kepes. Ha egyenesen abbol kuldod a levegot a rekuperatorba, akkor a kidobott levego homerseklete +8C fok korul lesz. Ha viszont a foldregiszter levegojet (+5C fok) kevered a kinti -10C fokos levegovel ugy, hogy 0 C fokos lepjen be a rekuperatorba, akkor : kimeled a foldregisztert a tulzott lehulestol es a rekuperatorod sem fog jegesedni es a kifujt levegod homerseklete sem lesz magasabb +3 C foknal. igy energiat is sporoltal.
Na de akkor miert pont 0 fok lenne a cel, ha onmagaban sem fagy le... mind1. Foldregiszter: egyreszt nyaron sokkal olcsobban huvosen tart, mint hoszivattyuzva; masreszt valamelyik topikban irta mar valaki, hogy elvileg ugyan minuszokban is igernek 5-8 fokot, de a valosagban az a realis, hogy a foldreg.bol jovo levego nem lesz 0 fok alatt (de megkozelitheti).
Ne felejtsd el, hogy en csak a cso a csoben rekuperatorrol irok es nem a foldregiszterrol mint kivitelezesrol. A cso a csoben rekuperatort megepitettem a meleg oldal fele lejtessel. Igy azt ertem el, hogy nem fagy meg a kondenzat a csoben, hanem a lejtesnek koszonhetoen visszafolyik a meleg ponton levo kondenz gyujto es elvezeto pontba. Ennyi, se tobb, se kevesebb. Az, hogy a foldregisztert valaki hogyan epiti meg, az engem em erdekel . Csak azt emlitettem meg, hogy amennyiben valakinek van, nem volna-e jobb, csak annyi elomelegitett levegot keverni a kinti hideg levegohoz, ami 0C fokos rekuperatorba belepo levegot eredmenyezne. Ez az eset az osszes fajta rekuperatorra ervenyes. Igy joval gazdasagosabban kilehetne hasznalni az elhasznalt levegovel kidobott hot. Termeszetesen csak jol meretezett rekuperatornal. Az alameretezettnel a friss levego befuvasi pontokon hidegebb lenne.
Vagy akkor megsem ertem:) Hiszen megis rafagyas elkeruleserol beszelsz, az elobb viszont -7 fokig lehutesrol. Szoval: kell-e - es ha igen, miert - a 0 fok feletti befele irany?
Ennyire tutira eleg a befele lejtes? Na ezt megjegyzem magamnak, agyaltam mar egy csomot a 0 fok felett tartason nem antibacis csovekkel, de akkor ezek szerint nem muszaj mindenaron.
Van a rekuperator es van a foldregiszter. Ha kint -10C fok van peldaul, akkor a foldregiszterbol jovo levegot ami +5 C fokos, nem kell telibe a rekuperatorba engedni, hanem a kinti -10 C fokoshoz a rekuperator elott csak annyi +5 fokos levegot keverni a foldregiszterbol, ami 0 C fok koruli kevereket eredmenyez. Igy elkerulod a rafagyast es nem hutod potyaba a foldregisztert, mert az kepes lesz tovabb es magasabb hofoku levegot adni. A masik oldalrol a 22 C fokos meleglevegot letudod huteni kifuvas elott kb. +2,+3 C fokra igy a kulonbseg is hatekonyabban hasznosul. Mert +5 C fokos beleponel siman 8C fokosat dobsz ki. Minden m3 levegonel sporolsz 5 x 0,27Wh. A kicsi is szamit.
"Ezert csodalkozom a foldregisztereseken is, hogy minek kell -10 C fokban + 5+7 C fokos levegot telibe nyomni a rekuperatorba, hiszen azzal csak a hatekonysagot rontjak. Eleg volna egy kevero resz, ami csak annyi levegot keverne a kinti levegohoz, ami 0 C fokosra futene a belepo friss levegot. Igy megsporolnanak egy csomo energiat. "
Mielott megepited, gondolkodjal, hogy melyik esetben hogyan alakulnak a homersekletek es mire van szukseg ! Nalam van megepitve a cso a csoben 21 meter hosszan. En tapasztalatbol irtam amit irtam. Mit ersz el azzal, hogy felmelegited a kinti levegot kutvizzel -10C fokrol 0 C fokra es utanna engeded a csovekbe, ahol a benti levego csak 0 C fokig kepes leadni a hot es utanna kidobod. Nalam -10 C fokos levego belep es a szobaban 19,5 C fokosan erkezik . A szobai +22 C fokos levego meg a kifuvasnal - 7 C fokra hul. Akkor ki pazarol szerinted? Ezert irtam ,hogy a kalorifert a friss levego eloszto ele kell beepiteni. Ha nyaron huteni akarsz, akkor a szobai 25 C fokos levegot fujod vegig a csovon, ami a kinti 32 C fokos levegot picit huti durvan 30C fokra es Te a kaloriferrel ezt a levegot hutod tovabb 22 C fokra. A teli 19,5 C fokos levegot meg melegited 26 C fokra es igy potolod a hoveszteseg egy reszet. Ha jol epited meg es szigeteled rendesen a rekuperatort, az eletben rafagyas nem lesz!
Ezert csodalkozom a foldregisztereseken is, hogy minek kell -10 C fokban + 5+7 C fokos levegot telibe nyomni a rekuperatorba, hiszen azzal csak a hatekonysagot rontjak. Eleg volna egy kevero resz, ami csak annyi levegot keverne a kinti levegohoz, ami 0 C fokosra futene a belepo friss levegot. Igy megsporolnanak egy csomo energiat.
Dehat mindenki epit amit akar , elvegre a sajat penzet kolti!
Nem jól gondolod! A kalorifert a beszívás után közvetlenül a rekuperátor elé gondoltam, kiváltandó a talajhőcserélőt. Lenne jegesedési problémám, ha a víz kb. 10-12C° hőmérsékletű?
Szerintem ugy gondolta, hogy a kalorifer a friss levego eloszto es a cso a csoben rekuperator talalkozasanal lesz, mert maskeppen agyoncsapna a rekuperatort ! Eloszor az elhasznalt levegovel hutom - futom a friss levegot, majd azt a befuvas elott igazitom az elvarasok szerint( vagy hozzafutok, vagy hutok. A rekuperatorban az eletben nem alakul ki jegkocka, ha a meleg oldal fele van a lejtes kiepitve es van kondenz elvezetes az elhasznalt levegobol kicsapodo para reszere. Ezt tapasztalatbol irom. Maximum apro jegszemcseket visz ki magaval az elhasznalt levego nagy hidegben. Erdekes latnivalo.
Teljesitmenyeket szamolj, hogy mit tudsz, mert gyanus nekem, hogy ha kint -15 van akkor nem fogja az elofutes 0 fokra hozni, marpedig akkor a cso a csoben reszen lesz szep nagy jegtombod. [Teszem hozza, tevedhetek nagyot, egyreszt nagyon nem vagyok szakember, masreszt meg csak asszocialtam a mar leirt hibalehetosegek kozul.]
Házfelújítás során én is tervezem hővisszanyerős szellőztető beépítését a házba. Mivel a talajhőcserélő csövek és a szellőztető berendezések ára elfogadhatatlanul drága, (szerintem a műszaki tartalom és a hozzáadott tudás messze nem indokolja az árakat), ezért a házi kivitelezés mellett döntöttem. Most a tervezési fázisban vagyok, a rendszerem jelenlegi elképzelés szerint így nézne ki: Friss levegő: Beszívó rács-szűrő-ventilátor-előfűtő/hűtő kalorifer-cső a csőben rekuperátor-elosztó hálózat. Elhasznált levegő: Elszívó hálózat-váltó szelep-/rekuperátor/-kifúvó rács.
A kaloriferhez a vizet fúrt kútból nyerném egy keringető szivattyúval mozgatva. Ahhoz, hogy elég legyen a kis teljesítményű keringető szivattyú, én így gondoltam megoldani a vízkört: vagy így:
Az első rendszerben a szivattyú felszívja a vizet a bal oldali kútból, majd a kaloriferen keresztül beleengedi a jobb oldali kútba. Fontos, hogy a nyelő kútba menő cső is belelógjon a vízbe. Ez akkor lenne használható, ha a két kút üzemi vízszint különbsége kicsi (1-2m). A második elképzelésem, ha az első nem kivitelezhető, vagy drága. Ekkor a kútba leengedünk egy réz csőkígyót és ez adja le-veszi fel a hőenergiát, a víz zárt rendszerben kering, ismét elegendő egy kis teljesítményű keringető szivattyú. Ha a kút vize túlmelegedne (nyáron), akkor egyszerűen kiszivattyúzunk belőle annyi vizet, hogy a kútban a kívánt hőmérséklet a friss víz hozzávezetés miatt visszaálljon. Télen amikor a kút vize hűl, szerintem nem lesz szükség a második szivattyú használatára, mert a hideg víz gravitációs úton alászáll. A nagy teljesítményű 3-400W-os szivattyú csak rövid időszakokra kapcsolna be, így összfogyasztása kicsi maradna.
megkérdezhetném hogy mennyibe került a Pluggit rendszered, és mekkora házad van. ( szerintem nálam is majd olyan 160m3/h -ban kell majd gondolkozni... ) Nálam még nem teljesen aktuális a dolog, de hamarosan az lesz, és szeretném tudni hogy ők mennyiért csinálják. ( a honlapjukon nem sokat beszélnek az árakról... )
Hat, eddig nem nagyon. Mondjuk lattam mar ilyet mukodni es az eredmeny tenyleg jo, masreszt viszont energiafalo is, meg eleg draga a keszulek, itthon meg nemigen van hasznaltban, mert alig paran hasznaljak. Nem baj, ezt a telet kibekkeljuk valahogy, jovore meg lehet fent teregetni telen mar (ha jo az ido, akkor meg ugyis kint teregetek az erkelyen vagy a haz melletti jardareszen).
