A szellőztetésnél az a cél, hogy a lakáslevegő széndioxid tartalma ne emelkedhessen 1000 ppm fölé, ehhez a 30 m3/h fejenkénti légcsere éppen elegendő. Ezt a számítást eben a fórumban már többen is leellenőrizték, te is megteheted:
- nyugalomban lévő ember lélegzése: 0,5 m3/óra
- kilélegzett levegő co2 töménysége: 40.000 ppm
- külvilágból bejövő (szellőztető) levegő co2 szintje: 420 ppm (állítólag)
A kérdés, amit fel kell tenned: az ember által kilélegzett levegőt óránként hány köbméter szellőző levegővel kell felhígítani ahhoz, hogy az eredő légkeverék széndioxid szintje 1000 ppm alatt legyen?
"Nekem nem mondja senki hogy ha nem hővisszaneyrős a szellőzető rendszer akkor ez nem hűti ki a házat."
Furcsa mondatodat kérdésnek tekintem.
Hideg levegővel (hőcserélő nélkül) szellőztetés esetén valóban magasabb lesz a fűtésköltség valamennyivel. Az a fontos kérdés, hogy ez a plusz fűtésköltség kinek mennyire fáj egy hőcserélő költségeihez képest.
1 köbméter levegő 1 fokkal történő felmelegítéséhez 0,000335 kWh hőmennyiség szükséges.
A tél átlaghőmérséklete +5 fok, a fűtési szezon átlagos hossza 4800 óra.
Ha a lakás átlaghőmérséklete 20 fok, akkor átlagosan 15 fok a lakás-külvilág hőmérséklet különbség.
Tehát egy fűtési szezon szellőztetési hővesztesége 2 fő (60 m3/h folyamatos légcsere) esetén:
4800 óra x 15 fok x 60 m3/h x 0,000335 kWh = 1447 KWh/év
Én klímával fűtök, nekem 1 kWh hőmennyiség bejuttatatás a lakáslevegőbe 17 forintba kerül (legdrágáb villany tarifával számoltam) ha ezt megszorozzuk az 14447 kWh-val, akkor az jön ki, hogy nekem egy évben 24.600 forint ext fűtéspénzembe kerül az, hogy hideg levegővel szellőztetek (tehát hogy egy fillért sem költöttem semmiféle hőcserélőre).
Persze aki nem 17 Ft/kWh klímával fűt, annak jóval komolyabb végösszeg is kijöhet. Pl régivacak gázkazán + elavult fűtés a manapság divatos gázárak mellett akár 100 Ft/kWh felett is fogyaszthat.
- 100m3/h 10 fokkal való emeléséhez 330 Watt kell, tehát, ha kint -10 van, bent 20 fok-ot csinálsz, ahhoz kb 1 kW kell, ami nem kevés. Átlag télen (Delta 20 fok 180nap) kb 300m3 gáz.
- hővisszanyerős.. ahogy írod, bár irányváltás csak a falba dughatóknál van, meg a fluctuvent-nél
- ha a francba elpenészedik a ház télen, azért van, aki használja.
Futtassuk azt az eszmefuttatást hogy 365nap, napi 24h megy a szellőztető ventillátor. Nekem nem mondja senki hogy ha nem hővisszaneyrős a szellőzető rendszer akkor ez nem hűti ki a házat.
A hővisszanyerős is csak úgy tudja szerintem visszanyerni ha párban van és amíg az egyiket hűti a beszívott levegő addig a másikat fűti a kifújt. Aztán irányváltás és így megy tovább.
Ez a "majd kifújjja ahol tudja" levegő kivezetés nem állja meg a helyét.
A résszellőztetés csak tűzoltásra jó szerintem, azt épeszű ember nem használja egész télen amikor csukva van az ablak.
minél nagyobb a rés-> nyitott ablak, annál könnyebben és szabályozatlanabbul megy végbe a légcsere a környezet által generált hatásokra (szél és hőmérsékletkülönbség). Ősszel és tavasszal kinyitod az ablakot és meg se mozdul a levegő, mert nincs, ami generálja, télen meg a résszellőzőn is süvít a szél, lobog a függöny a panelban, (helló Elek, igen ott is..) mert 20 fokkal hidegebb van kint.
Ha viszont csinálsz egy kicsi rést, ami egy kis, központi ventilátor hatására is legalább x Pa nyomáskülönbséget csinál, akkor ősszel/tavasszal is lehet elég légcsere. Persze, télen megint több lesz, a hőmérsékletkülönbség hatására, ha nem szűkíted a rést. Mindez szigorúan elméleti dolog, gyakorlatban nem próbáltam. (CO-ra vigyázni, nyílt égésterű berendezés nem lehet bent )
Hát, ha van valami szabályozható kütyüd, akkor te döntesz, mikor mennyi friss levegő jöjjön, avagy ne jöjjön, illetve automatizálhatod. Ablaknyitogatással ugyanez fáradságos és pazarló, nem annyira komfortos. Tudod, mint az autónál, ablak le fel, vagy esetleg százzónás digit klíma.
Tételezzük fel hogy homlokzati ventillátort tudok csak feltenni az egyik szobába, a többi szobában csak "luk" van falon hogy meglegyen a légáramlás iránya.
Ez legyen mondjuk úgy hogy a fürdőben van elszívás a hálókban csak "luk".
Miért jobb egy lukat készíteni a falra mintha nyitva volna az ablak?
És akkor mégegyszer a félrement "Ennyi erővel azokban a szobákban nyitva is hagyhatnám az ablakot." kijelentéshez. Kb. a 20263-as hozzászólásodra referálva.
Ha nincs hőcserélő egy FOLYAMATOSAN MŰKÖDŐ szellőztetési rendszerben akkor szerintem tetemes mennyiségű hőt visz el a szobákból az állandó szellőztetés (most az hogy ventillátorral vagy sem igazából lényegtelen).
Egész éjjelre nyitvahagyott ablakok folyamatosan hozzák be a hideg (de friss) levegőt. Minél nagyobb a mennyiség annál nagyobb mennyiségű friss levegő kerül be, és annál jobban hűti a lakást.
Ezért nem gondolom hogy egy egyszerű nagy légszállítású nem hővisszanyerős ventillátor ne hűtené ki teljesen a házat.
EZÉRT KÉREM HARMADSZOR ezúton hogy amennyiben leheőséged van rá kérlek készít képet a Te megoldásodról!
A résszellőztetést én nem keverném bele a megfelelő levegőmennyiségről gondoskodó témába, mert az talán tényleg csak arra jó hogy az ablak körül ne legyen penészedés ( ha arra jó egyáltalán). Szerintem ez egy gyártói-átverős maszlag duma:
Gyakran írok itt olyasmit, amit nem tanítanak az iskolában. És egyesek abból űznek sportot, hogy a lehető legrosszabbat hozzanak ki bármiből, tudatos félreértelmezéssel, mellébeszéléssel. Könnyebb szemétkedni, mit átgondolni, megérteni, esetleg rákérdezni a részletekre, hátha zavarba jövök. Lehet csatlakozni hozzájuk, ha az a csorda rokonszenvesebb, mit valóban megértetni a dolgok működését.
"Voltam olyan ablak közelében nem egy helyen ahol volt ilyen beépített résszellőző.
Mindenki panaszkodott rá mert folyamatosan dőlt be rajta a hideg"
Résszellőős-ablakos (lakótelepi) lakásokban már több generáció nőtt fel úgy, hogy soha senki nem panaszkodott huzatra. Egyes családokban valóban divat (menő) folyton a huzatra panaszkodni, ott is is, ahol nincs huzat. Ezt egy idegbeteg családtag elkezdi egyszer, a többiek pedig nem akarnak kimaradni a sajnáltatásból (főleg vendégek jelenlétében :)
"a lemezközt és egyéb befoglaló méreteket, amiből számolható a felület"
Ennyi adat is ritkaság. Talán a befoglaló méreteknek semmi köze a lemezek méretéhez (mert pl maga a lemez sokkal kisebb, mint a külméret :)
A legtöbb gyártó/kereskedő csak akkor nem próbál csalni/félrevezetni, ha rendszeresen ellenőrzik minden szavát. Erre lenne jó a fogyasztóvédelem (ha lenne).
A csehek gondoltak rád Elek! Nem a felület nagyságát adják meg, hanem a lemezközt és egyéb befoglaló méreteket, amiből számolható a felület. Aki meg nem erre rejszol, annak biztosítanak egy online számolót, ahol mindent is meg lehet tudni a hőcserélőkről, pl hány gramm csapadék keletkezik, nyomásesés, etc. (a fagyveszély határát kivéve..)
"lesz egy minusz bejövő hőmérséklet (pl -5°C) ami fagypont alá hűti a kimenő levegőt, és itt kell beavatkozni."
Egy hőcserélő hatásfoka leginkább attól függ, hogy hány négyzetméternyi benne a hőátadó felület a bejövő és a kimenő levegő között (ezt az adatot titkolják legjobban a hőcserélő gyártók, tisztelet a kevés kivételnek :)
Minél rosszabb egy hőcserélő hatásfoka, annál nagyobb a "hőlépcsője". Létezik annyira vacak hatásfokú hőcserélő is, ami még -15 fokos időjárás esetén sem képes megfagyasztani a kondenzvizet. A valóban nagyon jó hatásfokú hőcserélőkben már mínusz 3-4 fokos bejövő levegő esetén is előfordulhat kondenzvíz fagyás a kimenő ágban. Hogy a te hőcserélődnél ez a hőlépcső 5 vagy 15 fok, fok, azt nem lehet távolból megmondani, csak esetleg helyben megmérni.
Én nem a bejövő levegő hőmérsékletét méregetném, hanem a kimenő ág leghidegebb pontját és annak nulla fok körüli hőmérséklete szabályozná a bejvő ágat (pl levegő előfűtés vagy befújó ventilátor fordulatszáma vagy leállítása).
Akkor lényegében közel sem biztos hogy a bejövő 0°C levegő már fagyást fog okozni, hanem lesz egy minusz bejövő hőmérséklet (pl -5°C) ami fagypont alá hűti a kimenő levegőt, és itt kell beavatkozni.
A hőcserélő kimenő ágában szokott megfagyni a víz (kicsapódott vízpára), azért, mert a hőcserélő bejövő ágában annyira hideg levegő jön befelé, hogy fagypont alá hűti a kimenő levegő-ágat.
Megoldások:
- a hőcserélő előtt a bejövő levegő (elektromos) előfűtése olyan hőmérsékletűre, hogy a kimenő levegő ne kerülhessen fagypont alá.
- bejövő ventilátor (automatikus) lelalassítása annyira, hogy a kimenő levegő ne kerülhessen fagypont alá.
- bejövő ventilátor leállítása arra az időre, amíg a kimenő meleg levegő felolvasztja a jégdugót.
- a hőcserélő előtt a lakás belső meleg levegőjéből éppen annyit hozzákeverni a bejövő hideg levegőhöz, hogy a kimenő levegő ne kerülhessen fagypont alá.
Ha raktáron van, akkor talán két nap. Abszolút ügyfélcentrikus a kapcsolattartó, ír angolul. Annak idején a gyárral vettem fel a kapcsolatot, őket is zaklattam egy ideig, elég türelmesek voltak.
Az én ventim 10 ezer forintos cucc, abszolút megfelel mindenben, egy komplett házat képes ellátni, csak egy feltétel van, hogy a padlásra kell tenni. Nem borzasztóan zajos, papíron kb ugyanannyi, mint a radiális ventilátorok, de mégse merem azt mondani, hogy egy lakótéren belül található gépészeti helyiségből nem fog kihallatszódni a hangja. Annyi, hogy a lakótér és a venti között legyen legalább 3 méter sonoflex cső. Illetve magába a csőbe raktam bele, tehát ad absurdum, a hőcserélő és doboza lehet a lakótéren belül, de a ventilátor a csőben legyen inkább kívül. (a hőcserélőről elszívni kell a levegőt, nem ráfújni)
"A furdoszobaban pl nem is hiszem, hogy praktikus lenne a paras levegot valami "szivacson" atkuldeni..."
..elmenő levegő... a lőtéri kutyát nem érdekli mi van vele. (A hőcserélőt lehet, hogy időnként mosni kell)
