Persze szellőző levegő esetében 10 centinél valamivel többet alkalmaznék, mert a kazánnak nem számít, ha beszívott levegő 1% füstöt is tartalmaz, nekem viszont számít, ha WC szagának 1%-a visszajön a nappaliba :)
Átalában elmondható, hogy egy légégáram akkor tekinthető többé-kevésbé laminárisnak, amikor már legalább a "csőátmérő x 10" hoszúságú egyenes csőszakaszban haladt (de ha több, az még jobb). Tehát pl 150 mm-es cső esetén ha a kifújási pont előtt legalább 1,5 méter egyenes cső van, akkor számíthatunk arra, hogy a levegő szép messze fog eltávolodni onnan :)
Az "összetartó levegő nyaláb" jelenséget bárki kipróbálhatja pl egy asztali ventilátor segítségével is: figyeljük meg, hogy a ventilátor fújási tengely-irányában tőle akár több méterre is igen erős a légáramlat, de ettől a ponttól jobbra-balra két-három lépésre már szinte áll a levegő. Na azt a levegőt sem egy vastag cső vezette el ventilátortól több méter távolságra, hanem egy összetartó levegőnyalábbal van dolgunk. Ugyanez a "láthatatlan cső" vezeti el messzire a kifújási ponttól a használt levegőt is.
Egy hosszú egyenes csőben haladva lassan megszűnnek a légáramlat belső kis örvényei és a levegő összes "darabkája" egymással párhuzamosan, egy irányban fog haladni, az egymással szomszédos részecskék között nem lesz jelentő sebességkülönbség sem. Ezt a belső feszültségektől, örvényektől mentes áramlatot nevezik lamináris áramlásnak.
Ha egy ilyen légáramlat körül egyszer csak "elfogy" a cső, arról az áramlat eleinte "nem vesz tudomást", ugyanúgy megy tovább, mintha továbbra is cső venné körül. (tehát egyre csak távolodik a kifújási ponttól) Ez nevezik összetartó levegő nyalábnak. Persze a cső már nincs körülötte, ezért az áramlatunk keresztmetszete egyre vastagodik, miközben egyre lassul, eközben a széle is kezd keveredni az őt körülvevő (álló) levegővel, amitől egyre beljebb válik örvényessé, tehát nem-laminárissá. A végén az áramlat közepét is eléri ez az örvényesedés, ekkor a közepe is megszűnik áramlatnak lenni. De ez akár méterekre is lehet a kifújási ponttól.
Ezért nem muszáj hosszú csővel elvezetni a ház falától a kifújt levegőt, elég, ha a kilépési ponton az áramlat szép lamináris és a háztól távolodó az iránya.
És a kifújási pont közelében lévő beszívási pont ezért nem fogja ugyanazt a levegőt beszívni.
És a szarul megválasztott típusú / rossz irányban beszerelt anemosztátok is így képesek akár több méter távolságból is pontosan a TV foteledre fújni a hideg szellőző levegőt :)
jaj, el ne hidd, amit ír...
először is a nyomás minden irányba hat, felületekre merőlegesen...
másodszor a gyakorlatban a szél hatása jelentéktelen, zéró, ugyanis ez nem egy "passzív" kémény.
harmadszor pedig gondolom Elek orra is messzebb került a seggétől, hiába a félgömb karakterisztika....
Nekem a tetőn keresztül szív nyáron. Hidd el, hogy semmivel nem jobb mint az oldalfal. A szomszéd itt is sűrűn sütöget. Azonnal érezni bent, ki kell kapcsolni a gépet.
Kedves Elek! Laikusnak... fejtsd ezt ki kérlek. Mit jelent az, hogy "lehet ügyesen nyalábolni"? Illetve.... Te mit tennél a helyemben...tető vs oldalfal. Melyiknél, milyen idomot használnál.... kép/link. ?
Amikor fúj a szél, olyankor a ház különböző falain túlnyomásos és vákuumos pontok jelenek meg.
Ha a beszívási pontnál éppen túlnyomás van, a kifújási pontnál meg éppen vákuum, akkor a szél nyomó+szívó ereje "hozzáadódik" a ventilátorok erejéhez, tehát ilyenkor a szélnyomás megemeli a szellőztetés légmennyiségét.
Ha a beszívási pontnál éppen vákuum van van, a kifújási pontnál meg éppen túlnyomás, akkor a szél szívó+nyomó ereje "kivonódik" a ventilátorok erejéből, tehát ilyenkor a szélnyomás csökkenti a ház a légcseréjét.
"hogy véletlenül se azt szívja vissza,amit kifújt."
A kifújt levegőt lehet ügyesen nyalábolni, ekkor több méterre is eltávolodik, mielőtt oszlani kezdene. A beszívás iránykarakterisztikája viszont (fél)gömb alakú. Tehát a beszívó torok lehet akár közvetlenül mellette is (sőt akár körülötte is :)
Hát igen... de nagyon kocsibeállóba se szerencsés... emiatt merült fel a tetőkivezetés... hacsak nincs valami nagy hátránya veszélye... Illetve a kérdés sylvaniushoz is szólt, hogy ugyanezt az idomot használja e szíváshoz és fújáshoz is. A választ pedig köszi!!
Ezt használod szíváshoz és kifújáshoz is? Van ennek bármi hátránya, ha jól van beépítve? Mert jelenleg választható.. oldalfalon is ki tudunk menni... de mivel nem héjazatban van a szigetelés, így ott is megoldható. (Az az "apró" ellenérv merült fel az oldalfali elszívásnál, hogy pont a "szalonnasütő"-s résznél lenne.. és nyáron elég sokat sütünk kint...A másik hely pedig ahonnan beszívhatna az pont a kocsibeálló résznél van.
Adott egy szellőzőgép- 400 m3 levegő-DN 160mm cső - ennek a frisslevegő és elhasznált levegőjét tetőn keresztül szeretnénk megoldani. Mi a legoptimálisabb erre? Rendszerelemet a bramacnál első körben nem találtam. (Tetőrendszer: bramac-római - fűtetlen padlástér) Köszi!
Nekem ez tűnik a legolcsóbb vállalható minőségű entalpia hőcserélős gépnek. Érdekelne kinek van tapasztalata. Más opció ebben az árkategóriában? A Mitsu, Midea stb gépeket kérlek ne említsétek, arról már van tapasztalat.
Azt mondták ebben a készülékben sosem lehet jegesedés.
Kellene egy igazán jó szakember, aki a készülék beállításában, karbantartásában profi. Rendszeresen kellene a gépkönyv szerint a hőcserélőt és a ventilátorokat tisztítani, de a beüzemelők csak azt mondják, nem kell azzal évente foglalkozni, van ahol már 5 éve megy és még meg sem nézték. Engem ez nem érdekel, ha én kérem, akkor legyen karbantartás. Nyáron volt 2 éves, kiszedték a hőcserélőt, tiszta volt, azért tiszta meleg vízzel leöblítettük. A ventilátorokat nem tisztítottuk, de szeretném ezt is megoldatni.
Ez kissé érthetetlen akkor is, ha hidegebb helyett melegebb van oda írva.
A bypass fumkcióra ekkor lehet szükség:
- nyári hűvös éjszakákon, amikor kint hidegebb van, mint bent
- fűtési szezon nagyon meleg óráiban, amikor kint melegebb van, mint bent (ritka, de előfordul)
- amikor odakint olyan marha hideg van, hogy megfagy a vízpára a hőcserélő kimenő ágába, olyankor a bypass segítségével (is) le lehet álliítani a további jegesedést és fel lehet olvasztani a jeget
Okosabb berendezéseknél a bypassnak nem csak két végállása van, hanem a vezérlés képes finomszabályozni a bypass lamella szögét, ezzel a trükkel képesek automatikusan mindig pont nulla fokon tartani a kimenő levegő-ág hőmérsékletét, tehát ott soha nem fordulhat elő jegesedés.
Bypass-al kapcsolatosan is lenne egy kérdésem. A gép gyári beállítás szerint akkor nyitja a bypass zsalut, ha bent 22 foknál melegebb van, kint pedig 10 foknál hűvösebb. Bent a lakásban fűtési szezonban 23 fokra van állítva a termosztát. Fűtési szezon elején és végén gyakori, hogy kint 10 foknál hűvösebb van, bent pedig ugye 22 foknál melegebb. Érdemes az alapbeállítás 22 fokát megnövelni?
A gép a garászban van, de BM2 típusú vezérlője a nappaliban. Gondolom e miatt a nappali hőmérsékletét tekinti belső hőmérsékletnek.
A délutáni, esti órákban több kondenzvíz keletkezhet a gépben. A kondenzvíz a szennyvíz csőbe folyik, ami a gép mögött a falban van elvezetve. Ez hallható zajokat produkál. Mit lehet ez ellen tenni?
Gondoltam kipróbálom, hogy a kondenzvizet a gép alatt egy vödörbe gyűjtöm. Nem tudom milyen hamar lenne tele.
Hát kint tényleg nem valószínű a 28% relatív páratartalom.
Télen tényleg két lehetőség lesz az ellen, ha a páratartalom lemegy 35-30% alá:
- egyik, hogy aktívan párásítasz, akár központilag a befúvó ágba építve (drága, kell neki áram, víz csatlakozás, csatorna csatlakozás, helyigénye is van).
- másik, hogy azt mondod, ennek az egésznek a kiinduló pontja mégis csak az volt, hogy szellőztetés nélkül párásodás és penészedés van. Ha túl száraz a ház, lejjebb kell venni a masinát. Lehetséges, hogy ebben az esetben valóban kicsit rosszabb lesz a CO2 de legalább a pára jobb lesz.
