"és nekem van egy olyan hitvány hőcserélőm, ami a befelé jövő levegőn csak 5 fokot tud melegíteni, a kifelé menőn szintén 5 fokot hűt,"
Ez egy nagyon jó kérdés :)
Ha egy hőcserélő az egyik levegő irányból kivett energiamennyiséget teljes egészében át tudja adni a másik levegő iránynak, az a hőcserélő szerintem 100%-os hatásfokú. Akkor is, ha csak 1 fokot hűt/fűt a levegőn.
DE: a való életben nem létezik olyan hőcserélő, ami 20 fokos hőmérséklet különbségnek csak a negyedét képes kivenni, de azt a keveset viszont tökéletesen képes átadni a másik levegő iránynak. A hatásfok a hőátadó felület méretétől függ, márpedig minél nagyobb a felület, automatikusan annál közelebb lesz a 20 fokodhoz a hőmérséklet esés/emelkedés.
100%-ot nagyon megközelítő hatásfokhoz (családi házas légáramok mellett) kb 200 m2-es hőátadó felületű óriási hőcserélő kellene, márpedig ilyen óriási hőcserélővel nem tudod megoldani azt hogy a 20 fok különbségből csak 5 fokot vegyen ki.
Ezt a hőmérséklet-különbségek hányadosából való hatásfokszámítást számítást nem értem.
Ha van a lakás és a kültér között 20 fok különbség, és nekem van egy olyan hitvány hőcserélőm, ami a befelé jövő levegőn csak 5 fokot tud melegíteni, a kifelé menőn szintén 5 fokot hűt, akkor az egy 100 %-os hatásfokú hőcserélő?
Igen , a valódi hatásfokhoz kell a 4 hömérséklet . Annak idején én is ezekböl és a relatív páratartalmakból számoltam a hatásfokot .:)
Pénzesítve viszont 8%-al kell több pénz a höntartáshoz az én példámban , a Te példádban meg 50%-al . Ezért nekem mint laikusnak abban a pillanatban olyan a hatásfok , ahogyan elöbb leírtam 92% és 50% :(
Valószínűleg azért, mert a hatásfok számításhoz szükséges NÉGY hőmérséklet közül nulla celziusz fokosnak vették azt a kettő hőmérsékletet, amiről ti azt hiszitek, hogy nincs is rá szükség :)
Nem azért mert ez a kettő nem változhat, hanem azért, mert ez csak egy számítási példa.
Mondok egy másik példát, amelyen jobban látod, hogy a "két hőmérsékletes" számítás mekkora marhaság:
- odakint -30 fok van
- a hőcserélőből a lakásba +10 fokos levegő érkezik
- a lakásból a hőcserélbe +20 fokos levegő megy
- a hőcserélőből a külvilágba -25 fokos levegő távozik
A (hibás) két-hőmérsékletes számítás szerint ez egy 50%-os hatásfokú hőcserélő. A valójában viszont majdnem 90 százalék a hatásfoka.
Megismétlem: hatásfok számításhoz az egyik hőmérséklet KÜLÖNBSÉGET kell összehasonlítani a másik hőmérséklet KÜLÖNBSÉGGEL, a két különbséghez viszont négy hőmérsékletet kell megtudnunk.
"Oszd el a képen látható beérkezö friss levegö hömérsékletét az elhasznált kifújásra váró levegö hömérsékletével 20,25°C : 22°C = 0,920454545% "
Ellenőrzésképen én is elvégzem UGYANAZT a számítást:
20,25°C = 293,25 K
22°C = 295 K
293,25 K : 295 K = 99,06779661%
Ugyanazokkal a hőmérsékletekkel nekem vajon miért 99 százalékos hatásfok jött ki?
Azért, mert a víz fagyáspontjának semmi köze egy hőcserélő hatásfokához, a "nulla celziusz" nem lehet kiindulási/viszonyítási alapja semmilyen energetikai számításnak. A nulla celziusz csupán egy önkényesen megállapított pont a Kelvin-skálán. Figyeld meg, hogy az összes energetikai számítás hőmérsékletKÜLÖNBSÉGEKKEL operál és tökmindegy, hogy ezekhez képest éppen hol van a nulla fok.
Nem szellöztetünk állandóan . Szakaszosan , csak ketten vagyunk és az egész ház egy légtér a WC-t és a fürdöt kivéve . Fözéskor , fürdö és WC használatkor természetes a szellöztetés mindíg évszaknak és kinti hömérsékletnek figyelembevételével .
157m3 . Nyáron az északi oldalról van egy kis ablak, így fözésnél csak elszívás , ami a WC ,fürdöszobát is szellözteti egyszerre , valamint a befújópontokon is jön a friss levegö . Viszont a ház szellöztetése nyitott ablakokkal történik nyáron . Ha túl meleg a nappal , akkor éjszakai visszahütés északi oldal felöl :) Vezérlés ? Két ventinek saját kapcsoló, egy fökapcsolón keresztül , valamint egy fázishasító 70%-ra állítva a lassúbb szellöztetés hez , ami egy harmadik kapcsolón keresztül aktíválható.
Nem így szerettem volna, de sajnos a lakás teljes felújítása után szembesültem a magas páratartalommal, 88-90% is volt . Ablakon reggel jelentős páralecsapódás. A 80 -as csöveket be tudtuk volna vésni a falba, de nagyon nem kívántuk már a koszt, port.
Így tudtuk megoldani, nem találtam jobb megoldást.
Csö a csöben saját tervezés ,kivitelezés . 21m hosszú gerinc , plusz az elszívó ágak és a befújó ágak . Meleg oldal felé enyhe lejtéssel , így a kondenzvíz nem fagy meg és lecsurog a gyüjtöedénybe , ami a pincében van . Téli - nyári üzemmód , lassú és gyors . Gyorsnál 217m3 levegöt fúj be és 202m3 levegöt szív el . Lassúnál 30%-al kisebb a légszállítás . Nyáron csak elszívás , télen elszívás , vagy elszívás és befújás . Attól függ , hogy mi történik a házban éppen .
Ha jól látom , akkor 21,6°C a benti hömérséklet . 20°C meg a friss levegö hömérséklete . Akkor 92,5% a hatásfok elméletileg . Gyakorlatilag a höcserélönél mért höfokok lennének a pontosabbak .
Oszd el a képen látható beérkezö friss levegö hömérsékletét az elhasznált kifújásra váró levegö hömérsékletével ! 20,25°C : 22°C = 0,920454545% . Tehát amit lentebb írtam számítási módot itt is ez van . Elég a két hömérséklet .:)
A legegyszerűbb katonai gázálarcok szűrőjében nincs semmi más, csak némi mechanikus szűrés meg aktívszén. Biztos csak a kellemetlen harctéri szagok miatt :)
De mik azok a "nem kívánatos gázok" amit eggy szellőző rendszernek szűrni kellene?
A szomszéd gumicsizmával fűtött kályhájának szagát elnyeli az aktívszén, a szálló mikro-részeckéket pedig pl egy PM 2,5 (HEPA) szűrő.
