Szép is a vasárnap ha ugy kezdheti az ember hogy fekete bugyit fekete hrisnyatartót fekete hrisnyát fekete melltartót fekete harang szoknyát és fekete bluzt vehet magára.
a keresztbeöltözés kifejezés tetszik, és igaz, kevésbé hangzik vészesen, sőt, nagyon aranyos :)
az igénytelenséggel kapcsolatban: igen, épp ez az, amiért szörnyen fáj, hogy nem szőrteleníthetek, hiszen alapvetően eszem ágában sincs (még ha csak én látom magam, akkor sem) szőrösen illegetni magam akármilyen szépen felöltözve, hiszen ez már nálam éppen az igénytelenséget sugallja. itt, a topikban ha jól vettem észre rajtam kívül mindenkinek megadatik a csupaszság gyönyöre, ezért remélem, nem bántottam meg senkit.
tehát többek között éppen az igénytelenség ellenkezője motivál, amikor a női ruhákra gondolok, szeretnék szép, minél szebb lenni! agyvérzést tudnék kapni néha, amikor meglátok nőket slamposan, önmagukat elhanyagolva, miközben pedig csak kicsit kellene, hogy foglalkozzanak a külsejükkel, közben meg itt vagyok én, aki semmit nem tehet, pedig ha tehetné... :)
a túlzást illetően: ez azt hiszem, jórészt például az előzőekből is adódhat, a tökéletesség hajszolása már-már éppen fordítva sül el. ott vannak még az előadóművészek, akiknek a színpad miatt van szükségük a túlzásokra, de azt hiszem, ez nagyon emberfüggő. ugyanúgy vannak hölgyek is, akik képesek a túlzásokra, mint ahogy cd-k, travik.
"és egy kérdés ami előttem még nem nyitott.. Egyes darabokhoz hogyan viselkedtek? (pl női társaságban) megváltozik e a viselkedés?"
a női társaságot nem igazán értem, illetve sajnos ezeddig nem volt szerencsém női társaságban debütálnom :( őszinte leszek: izgalmas volt, amikor igyekeztem maximálisan nőként funkcionálni egy-egy felöltözéskor, imádtam, ahogy a cigaretta szűrője rúzsos maradt, jó volt nőiesen keresztbe tenni a lábaimat, ahogy leültem, de mindezek mindig csak arra a pár órára szólnak, amíg "más vagyok". egyébként pedig a hideg kiráz, ha meglátok egy nőiesen viselkedő férfit (kivéve, ha meleg).
fantasztikus, amiket és ahogy írsz, öröm olvasni! :)
igen, valóban van valami bizalomgerjesztő a hozzászólásaidban, erre értettem, hogy mintegy bátorítólag hatnak a szavaid!
a természetességet illetően is igazat kell, hogy adjak. a lányismerősömnek amikor beszámoltam ezekről, például a legnagyobb természetességgel tettem mindezt, és furcsamód azóta sincs "bűntudatom, lelkiismeretfurdalásom". ám ez nem mindenkivel ilyen könnyű, pláne nem az egész világgal "szemben". a legszomorúbb, hogy nem akarok én ártani senkinek, alapvetően mégis valamiféle szégyenérzet motoszkál bennem, bár "betegnek, perverznek" egyáltalán nem tartom magam. tehát jómagam messze állok attól, hogy természetesként kezeljem sorsomat(?).
minap párommal valami műsorban chippendale-fiú ecsetelte, hogy hát igenis szőrteleníteni szokott (kell, ugye), meg kis szemöldökszedés stb., erre a párom: látod, az efféle műsorok diktálják beléd ezeket. hát nem. persze nem volt kedvem vitába szállni vele. egyáltalán nem így gondolom. szerintem igenis nem kell chippendale fiúnak lenni ahhoz, hogy én például szőrtelenül érezzem jól magam a bőrömben. mégsem tehetem, egyrészt éppen a párom, másrészt (ami végülis már egyáltalán nem zavarna, de azért mégis benne van a pakliban) mások miatt.
korábbi megfogalmazásod tetszett: "páváskodni". :) igen, kicsit erről van szó. a férfiak is tudnak hiúk lenni (sőt), és nekünk is szükségünk van/lenne arra, ami nektek nőknek nap, mint nap megadatik: kívánatosnak érezni magunkat. ki szőrösen, macsósan, ki gyantázva, harisnyában :)
a devianciáról nem szándékoztam osztani az észt, csak mint ahogy írtad is: "kénytelen" vagyok deviánsnak érezni magam a jelenlegi világban.
érdekel valakit egy vadonatúj , tűsarkú (15cm) , hegyesorrú , fekete lakk cipő? A méret US 13 , kb. 44-45. Ma kaptam meg , rendelés volt és nem jó nekem.
Pécsen vagyok , de szombaton Pesten leszek, fel is lehet próbálni.Típusa Milan 05 , ára 15ezer. ide is írhattok : nmandy@freemail.hu
Remélem megbocsájtotok hogy szófosásom van, de éppen beletrafáltatok egy érzékeny pontomra:)
Tehát oktaviana
"ŐKM-ben adtam fel hirdetést hogy olyan hölgyet keresek aki elfogadná igy az életem" tudod szerintem egyetlen nő sem válaszolt volna, merthogy nem olyan nő kellett vagy kellene neked aki ILYEN pasit keres, ez azért tényleg ritka (amúgy van épp a minap olvastam egy hirdetést) hanem olyan valaki aki belédszeret, egészen más tulajdonságaid miatt, és akinek ez éppolyan természetes és vonzó mint mondjuk a bajuszod, a barna hajad és bármi más.
A bajusz egyébként jó példa. Gyakorló biszex koromban (hetero korszakom nem volt) SOHA soha nem lettem volna képes bajuszos pasival bármit kezdeni (elnézést ha valakinek van, dehát ízlések és stb:) pedig sok ismerősömnek volt bajuszos pasija, de azt kétlem hogy egy olyan hirdetésre az ÖKMben hogy bajuszos férfi vagyok sokan jelentkeztek volna.
Ott van elszúrva ez a dolog, hogy ilyen csajt aki konkrétan erre izgul nehezen találsz. Egyébként ez mással is így van.. Inkább olyat akit izgat az ami neked tetszik, aki képes ráhangolódni adott esetben, olyat többet. meggyőződésem hogy a lányok akik ilyen szöveggel már hirdetnek, vagy válaszolnak, eleve ilyen tapasztalattal rendelkeznek, de egy lányban sem fogalmazódik ez meg, amíg nincs ebben semmilyen élménye. Ami szerintem abszulut érthető.
Visszatérve az ismerőseimre. Egy lány barátnőm van (mondhatom hogy a barátom) aki jelenleg nővel él, de korábban 4 évig élt egy kifejezetten crossdresser sráccal aki egyébként utcára nem hordott női ruhát csak otthon.
Szóval még sokáig várhatunk arra hogy egyenjoguak legyünk a hölgyekkel.
Mert hát kikérdezné meg a lányokat asszonyokat hogy miért húznak magukra sokszor kimondottan férfias ruhadarabokat???!!!! :)))))) ezen jót mosolyogtam:) azért sok kérdésben pedig a nőknek járna némi egyenjogúság :))
de igazad van ezt feszegettem én is, hogy hol húzódnak a női cd-nek a határai, ha vannak egyáltalán.. Nő szájából ezt a kifejezést magára még nem hallottam.
Ez a lány egyébként olyan szépen mondta.. Keresztbeöltözősnek hívta és olyan szépen egyszerűen magyarul hangzott a szájából, a crossdressing olyan mint egy perverz salátaöntet:) valóban szebb magyarul, ti mit gondoltok?
Én ha hasonló cipőben járnék, maximalista lennék. A nők nehezen állnak ellen a szépségnek. Ez tapasztalat:) akár a travik akár a CD fiuk-férfiak sokszor elkövetik azt a hibát hogy az esztétikumot és tényleg sorry, egy kicsit vagy nagyon figyelemen kívül hagyják, és néha végletekig ízléstelenek. én sem szívesen látnám a párom, aki ugye nő ízléstelen taszító ruhában. Számomra pl nagyon taszító néha az igénytelenség travikon, pedig maga a tény mint mondtam nem érdekel. Ízléses szép, magára odafigyelő travi kellemes látvány, ez persze nem azt jelenti hogy nem lehet az a dolog szexi, és igen tudom milyen nehéz ekkora méretben, de ma már az nem lehet probléma, még a kisebb költségvetésűeknek sem.
Amúgy pedig ha már ruhavásárlásnál tartunk, gyakran kísértem egy travi barátomat vásárolni, és bátran mondom soha semmilyen megjegyzést nem kaptunk. tessék méltósággal felpróbálni a kombidresszt mielőtt az ember hazaviszi egy elszabott vagy előnytelen cucc egy nőn is taszító. Szvsz:)
és egy kérdés ami előttem még nem nyitott.. Egyes darabokhoz hogyan viselkedtek? (pl női társaságban) megváltozik e a viselkedés?
És most nem azokra a travikra gondolok aki fellépnek akikkel nap mint nap utcán itt ott találkozik az ember, mert azt tudom. hanem olyan crissdresserek akik ezt egyelőre otthon a szoba magányával művelik.
"de az kicsit fura, hogy már-már hétköznapi jelenségként mutatkozik meg, hisz te is több srácot ismersz.. ha szabad visszakérdezni, róluk hogy derült ki számodra mindez? ők mondták el, vagy csak úgy egyszerűen kiderült?"
minden egyes esetben ők mondták el. Érdekes kérdés ez.. talán ahogyan beszélgetünk, ahogyan én beszélek, vagy ahogyan hozzáállok dolgokhoz.. Talán ez bizalmat kelt, nem tudom. Mindenesetre érdekes most hogy így belegondolok, mindegyik kérdéssel kezdte:)))))) valahogy úgy - ez most a legutóbbi eset a többire már ennyire nem emlékszem - hogy felmerült mint téma hogy ki hová jár szórakozni. Mikor szóba kerültek melegbárok, onnan már evidenciaként a travik, onnan egyenes út vezetett a kitárulkozáshoz a combfix-szel kapcsolatban.
Az persze már más kérdés, hogy jómagam megrögzött öltözködő vagyok:) ha szabad ilyen butaságot mondani, tehát ez számomra érdekes téma, engem igenis érdekel, a ruha mint olyan, az érzések, egy combfixnél, tűsarkút hordok, én hogy is mondjam, átérzem azt a helyzetet is mikor valakit éppenhogy nem érdekel a kényelmetlensége, mert annyira más egy magassarkúban az ember, igenis más érzés, más ember vagy, és én is más vagyok..
Pl a napokban végre a kedvesem unszolására beszereztem egy most olyan nagyon divatos lapossarkút.. teljesen másnak érzem magam benne. És azt is tudom hogy sokan -még a nők közül is- nem érzik ezt az orbitális változást ami egy ruhadarab okoz.
"nagyon érdekes amiket írsz, miszerint vannak ismerőseid, akik mindezt díjazzák: egyik szemem sír, a másik nevet :) ha szabadna kissé visszakérdezni ismét: mesélnél erről picit többet is? van, aki hasonló párkapcsolatban él például?"
nos van pl egy ismerősöm - tényleg csak ismerem néha beszélgettünk, tehát nem haver nem barát - aki hatalmasakat csajozik, nagy nőcsábász és azt hiszem egy pillanatig sem szégyenli vagy szégyellte s dolgot.. ha jól tudom egészen egyszerűen már a kapcsolat kezdetén (szó szerint.. mondjuk az első beszélgetésnél) elővezeti és slussz passz.
Hiszek a természetesség erejében, más kérdésekben is egyébként, tehát ha te vagyis ti majd egyszer TOTÁL természetesnek érzitek akkor más számára is az lesz.
Nyilván nem általános érvényű törvény, vannak pofonok, de párt, a párodat másnak is nehéz megtalálni, szerintem mindenkinek megvan a maga kis "különlegessége" ha csak megnézitek a topicokat errefelé, mind erről szólnak itt.. Szeretjük a telt lányokat, vagy iszap és társai, vagy borotváld magad vagy ne.. Véleményem szerint mindegyik nehéz, bár ezeket a nehézségeket legtöbbször a tulajdonos generálja..
"az viszont beigazolódni látszik, (bár "normális" férfiak véleményét még nem hallottam) hogy a nők sokkal toleránsabban állnak ehhez a kérdéshez, mint a férfiak" - nem az ő hibájuk. Nem az aktuális szűklátókörű férfi a hibás, ő abban a kultúrkörben ahonnan jött ezt normáltalannak tanulta, ennek is érzi, ezt el kell fogadni.. ha a nők valóban toleránsabbak (ezt egyébként NEM hiszem) akkor az jó mert sok kis toleráns fiu is fog felnőni a toleráns anyukák nyomán.
És egyáltalán nem deviáns.. Ebben 100%ig biztosak lehetettek. Röhög a vakbelem amikor valaki a devianciáról osztja az észt. Amikor ő mint valamiféle felsőbbrendű lény megmondja mik a határok, hogy hol húzódik a normális vonal. és melyik amelyik ezen túlesik. Az én nyitottságom persze némely kérdésben (persze nem a crossderssing kérdésben) talán képes rombolni is.
Alaptézisében azonban ez csak egy ruha.. És egy érzés amit jelent azt a ruhadarabot hordani. Én speciel rendkívül perverznek tartom a műszálas lila öltönyt. Szerintem igencsak árt a társadalomnak és rendkívül deviáns:) ellentétben egy Victoria Secret bugyival, ami már maga egy esztétikai élmény.
Elnézést hogy belekotyogok a dologba de érdekelt vagyok.
Nagyon sok igazságot irtál arról hogy a nők hogyan viszonyulnak a crossdresserekhez.
A napokban ismerkedtem meg itt a fórumban egy mondhatni kezdő crossdresserrel, azt irta hogy abban reménykedik hogy egyszer lessz egy nő aki majd elfogadja igy.
Hát az az igazság hogy nagyon kevés az esély- és ezt elmondtam neki is,- ugyan is én már vagy húszéve az ŐKM-ben adtam fel hirdetést hogy olyan hölgyet keresek aki elfogadná igy az életem. Talán még a családomat is feladtam volna érte.
Hát azóta is várok.
Abban is egyetértek hogy a leszbikusok- és ezt te sokkal jobban tudod mint én hiszen azt írtad hogy érintett vagy- nőt akarnak, azt ami a nők lábaközött van és nem azt ami a fiuk lábaközt, mégha az a legszebb csipkebugyiban is van.
És ez sajna kedves crossdresser társaim ráknézve nem valami biztató.
Én már vagy harminc éve gyakorlatilag állandóan női fehérnemüt hordok munkába is ugy jártam, amióta pedig nyugdíjba vagyok gyakorlatilag állandóan viselem.
Van már vagy húsz éve hogy lebuktam a nejemnél, azota ő mossa a cuccaimat de egyébként nem vesz róla tudomást.
Pedig ha tudná hogy milyen boldoggá tehetne.
Szóval még sokáig várhatunk arra hogy egyenjoguak legyünk a hölgyekkel.
Mert hát kikérdezné meg a lányokat asszonyokat hogy miért húznak magukra sokszor kimondottan férfias ruhadarabokat???!!!!
nagyon örülök, hogy írtál, köszönöm! én voltam, aki felvetette ezt a kérdést, tettem mindezt azért, mert nemrégiben bátorkodtam kitálalni egy lányismerősömnek a "hobbimat" illetően, aki nem sokkal későb pedig elmesélte, hogy ő pedig szívesen kipróbálná lányokkal is/vagy már meg is tette (ez kissé ködös volt). ezt előtte nem tudtam róla, és mivel szinte zökkenőmentesen (sőt) hallgatta végig a hétköznapi értelemben vett normálistól eltérő szokásaimat, vágyaimat, így próbáltam párhuzamot felfedezni a kettő közt.
"Sok hasonló érdeklődésű srácot ismerek" - írod. ez számomra nagyon érdekes. azzal tisztában vagyok, hogy rengetegen gyakorolják a crossdressinget, de az kicsit fura, hogy már-már hétköznapi jelenségként mutatkozik meg, hisz te is több srácot ismersz.. ha szabad visszakérdezni, róluk hogy derült ki számodra mindez? ők mondták el, vagy csak úgy egyszerűen kiderült?
a válaszaidból kiderülni látszik, hogy tévúton jártam, amikor párhuzamot kerestem a bi-hajlamú nők és azok a cd-ket illető toleranciája közt.
nagyon érdekes amiket írsz, miszerint vannak ismerőseid, akik mindezt díjazzák: egyik szemem sír, a másik nevet :) ha szabadna kissé visszakérdezni ismét: mesélnél erről picit többet is? van, aki hasonló párkapcsolatban él például?
sajnos a párkapcsolatomat mintha kezdené kicsit megviselni ez a vonzódásom, a párom egyáltalán nem tolerálja, én viszont nem szeretném mindezt egyedül gyakorolni. normális, hetero kapcsolatomat nem szeretném feladni, viszont a kettő együtt jelenleg kivitelezhetetlennek tűnik. ezért a vívódásom, ezért kérdezek mindenfélét, akitől csak lehet.
az viszont beigazolódni látszik, (bár "normális" férfiak véleményét még nem hallottam) hogy a nők sokkal toleránsabban állnak ehhez a kérdéshez, mint a férfiak.
a te szavaid -a korábban említett lányismerősömhöz hasonlóan- is inkább megerősítésént hatottak rám, bár nem szeretnék belemagyarázni semmit, pláne ha nem ennek szántad. mégis, egy-egy ilyen "beszélgetés" után az ember kevéssé érzi magát kereteken kívül állónak, deviánsnak, újra képes azt érezni, hogy megvan a helye ebben a káoszban.
Mivel egyrészt érkezett egy felkérés, másrészt pedig magam is érdekes témának tartom, gondoltam véleményt nyilvánítok a nők szemszögéből.
Valamennyire visszaolvastalak benneteket, és mondjuk számomra nem igazán derült ki hogy a felkérés melyik hozzászólás kapcsán érkezett, de sebaj:)
Előrebocsájtom hogy számomra annyira vékony a határ a travik és a CD-k között, hogy néha összemosom a kettőt, ezért előre is elnézést kérek.
Sok hasonló érdeklődésű srácot ismerek (bár az egy külön érdekes kérdés hogy miért csak srácokat, esetleg ezt is ki lehetne vesézni..)
A kérdés/felkérés arra vonatkozott mit is szólnak a lányok halmazon belül is a biszex leszbikus lányok a crossdressinghez.
Jómagam mint nő mindig azon képedtem el miért is és mit is hívunk mi ma crossdressingnek.. Lehet hogy elhangzott már, de az biztos hogy ha régi festményeket vagy régi képeket (a régit én több századdal ezelőttinek gondolom) nézek mindig az jut eszembe, hogy mégis mi lenne egyáltalán különös? nem tartom átlagtól eltérőnek.. 5 évszázaddal ezelőtt nem volt igazi férfi az aki nem hordott parókát.. és nem számított igazi pasinak a napkirály udvarában az akinek nem volt rizsporozva a pofija, vagy festve a szája. Kifejezetten férfias dolognak számított a rövid testet megmutató díszes nadrág, a sok ékszer, a sokszor szinte már a végletekig kidolgozott díszítés..
ugye a triviális állatvilág kérdéssel nem kell foglalkoznom:) azt gondolom már régesrég kiveséztétek.
Ma ugyanez egyeseknek furcsa, nőies talán..
Innen aztán már gondolom sejthető a véleményem. Egészen egyszeráűen nincs véleményem. Egy hímet látok aki teljesen természetesen elfeledve minden belenevelt buta társadalmi dogmát, meg akarja mutatni magát a világnak, ha stílszerű akarok lenni páválkodik:) és ezt most valóban szó szerűen:) ennek utána nem nagyon érteném ha a nők ettől viszolyognának, bár neveltetés biztosan sokat nyom a latban.
Az a kérdés mely szerint a biszex nők hogyan állnak ehhez.. háááát szerintem éppúgy mint a heterok. Ha valaki dogmatikus, korlátolt, akkor nyilván sikít az ilyesmitől. Ha nem akkor meg szerintem inkább értékeli:)
Aztán jön az a kérdés (és itt a személyem is érintett) hogy a leszbikus nők hogyan állnak hozzá. Na ez az a kérdés amit egyszerűen nem is értek.. Pontosan ugyanúgy mint bármilyen más pasihoz. Vagyis általában sehogy. Nekem attól hogy valaki női ruhában, vagy parókával, vagy sminkkel teljesen mindegy érzi jól magát de pasi.. az kifestve ruhában stb is pasi marad.
Egyébként adalékként, vannak ismerőseim sőt még a barátaim között is vannak olyan nőneműek akik ezt KIFEJEZETTEN díjazzák. De egyébként heterok. Néhány esetben biszexnek vallják magukat (ebben nem nagyon hiszek)
Az viszont megdönthetetlen tény hogy aki annyira nyitott szexuálisan hogy lányokkal is aktusba bonyolódik, az alapállásban nyilván nyitottabb a világra (kivételek persze vannak) tehát nagyobb az esélye hogy nem fog ilyesmin fennakadni.. De szerintem ez nincs összefüggésben a lányokhoz való hozzállásával.
"Aki parókát hord és sminkel az már a travi kategória."
és aki napi rendszerességgel hord női ruhát?
isten ments', hogy kötözködőnek tűnjek, csak szerintem ez egy eldönthetetlen kérdés. pl. engem nem igazán vonzanak a melltartók, bugyik, ugyanakkor a smink és a paróka izgalmasan hangzik. szóval azt akartam ezzel mondani, hogy mindenkinek máshol vannak a (saját) határai. meg persze ízlés kérdése is.
ezt nem igazán lehet röviden szavakba foglalni. csak dőltek belőlem a gondolatok, persze figyelve a reakcióit, közben ő pedig vissza-visszakérdezett, érdeklődött, maximálisan partner volt a beszélgetésben. természetesen megkönnyebbültem. aztán persze pánikba estem (mi lesz, ha világgá kürtöli?) aztán ismét megnyugodtam, most pedig abban bízom, hogy hamarosan újra dumálunk.
amikor beszéltünk, felajánlotta/megkértem hogy segítsen ebben-abban (gyantázás, smink, ilyesmik). azóta váltottunk levelet, és mintha kicsit megbánta volna ezen felajánlásait, én mindenesetre bízom benne, hogy mégiscsak "barátnők" tudunk kicsit lenni. :)
Nekem is az volt az érzésem, amikor megláttam. Én pl. szeretem a női cuccokat (bugyi, kombiné, hálóing stb.), de sem a hatviseletemet, sem egyéb kinézetemet nem változtatom meg. Ezzel persze nem ítélem el azt, aki nem így gondolja, bár egy határt átlépve, valóban az illető inkább travi, mint crossdressing.
üdv itt Andi, nekem nagyon szimpatikusak a bemutatkozó képeid! :)
más: velem is történt ez-az mostanában. egész röviden kitálaltam egy lánynak az érzéseimről, a vonzalmaimról. kb. másfél órát beszélgettünk, kíváncsi volt, megértő, de nem tudom, hogy végülis mi lesz (ha lesz) az eredménye mindennek. magam is alig hiszem, hogy meg mertem tenni, és azt is alig hiszem, amiket mondott!
Sziasztok! Köszönöm az elismerést. Ha az a vágyad, hogy megmutasd magad akkor nyugodtan rakj föl Te is képeket, mi sem válaltuk föl magunkat hisz arc nélküliek a képek. Ma sajnos én nem tudtam úgy öltözni ahogy
szerettem volna. Ma csak fekete bugyi és egy testszínu harisnya. Üdv.. Mindenkinek hope
