Ötvenszer szerepel a reform szó a lózunggyűjteményben
85 oldalas, és túl sok konkrétumot nem tartalmaz az Új Magyarország című, Szabadság és szolidaritás alcímű kormányprogram. Reform reform hátán a lózunggyűjteményben.
Index (ugyelet@mail.index.hu)
2006. május 30., kedd 12:37
Mégsem a "kiegyezés utáni boldog békeidők" jönnek. Előbb visszatérünk a reformkorba. "A rendszerváltozás során és nyomán kialakult viszonyok okos, bátor, de mégis mértéktartó kiigazítására van szükség. Új reformkorra. Országreformmal, reform Országgyűléssel, reformkormánnyal" - írja Gyurcsány Ferenc a kormányprogram Haza és haladás című, reformkori pátosszal áthatott bevezetőjében. (Megszámoltunk: a programban 50-szer, ebből az előszóban 10-szer fordul elő a 'reform' szó.)
Egészségügy
Az előzetes koalíciós tárgyalások egyik sarokköve volt, miután a két párt gyökeresen eltérő programot hirdetett meg az ágazat rendbetételére. Az SZDSZ a több-, az MSZP az egybiztosítós modellt favorizálta, bár mindkét párt a szolgáltatások versenyét, a valódi biztosítási rendszer megteremtését ígérte. A kormányprogram végül a lózungok szintjén a "felelős partnerség" elvét valósítaná meg az ágazat finanszírozásában, míg a gyakorlatban 2007-re teremtené meg a biztosítási alapon működő egészségügy szabályozórendszerét, de a konkrét finanszírozási reformram az esetleges több biztosítós modellre és a finanszírozási versenyre még utalás sincs.
A programban visszaköszönnek a 100 lépés ígéretei a biztosítási csomagokról, a járulékfizetés feltételeiről és az egyéni járuléknyilvántartásról, a csak díjfizetéssel igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról. Már 2007-től megfogalmaznák az egészségügyi szolgáltatások minőségi követelményeit. EU-konkorm egészségbiztosítási kártyát és elektronikus betegnyilvántartást 2008-ra ígér a kormányprogram, amely már 2007-től "közelítené" az egészségügyi közintézmények gazdálkodási szabályait a versenyszférához. A programban szerepel a gyógyszertámogatások korszerűsítése, az egészségbiztosítás hatósági felügyeletének megteremtése. Ez év végéig meghatározzák a kiemelt betegségmegelőzési célok finanszírozási feltételeit és forrásait, ismét megígérik a nemzeti rákellenes program kibővítését, megindítják a nemzeti csecsemő- és gyermekegészségügyi programot. A kábítószerfogyasztást egészségügyi és nem büntetőügyi problémának tekinti a kormány, amely továbbra is ígéri a mentőszolgálat fejlesztését, de legalább a "mentőt mindenhová 15 percen belül" ígérettel nem kell újra találkoznunk (mint kellett 1998 óta minden kormányprogramban).
Oktatás
A program oktatási fejezete a verseny és az esélyegyenlőség együttes erősítését tűzi ki célul. A szövegben a sűrűn előforduló "folytatjuk" és "megőrizzük" szavak utalnak az eddigi reformok továbbvitelére, de néhány újdonság felfedezhető. A felsőoktatásban az államilag finanszírozott szakokon is bevezetnék a tandíjat, azaz az utólagos képzési hozzájárulást.
A tanárok tervezett óraszámemelésével kapcsolatban általánosabban fogalmaz a dokumentum: "felülvizsgáljuk a pedagógusok és a nem pedagógiai munkát végzők foglalkoztatásának (kötelező óraszám, tanórán kívüli tevékenység, közalkalmazotti jogviszony) rendjét és szabályait, s azt a tanulókkal való egyéni és szabadidős foglalkozás, a fejlesztő felkészítés érdekében módosítjuk". A kistelepüléseken ott őriznék meg az alsó tagozatokat, "ahol ez lehetséges". Egyéb figyelemreméltó elemek: a tanárok differenciált bérezésének erősítése, a 12 évfolyamos iskolák támogatása, előkészítő évfolyamok a szakiskolákban, hivatalos egyetemi rangsorok közzététele 2007-től, a diákhitel törlesztését átvállalhatják a munkaadók.
Reform a gazdaságban
A gazdaság fő problémája jelenleg az államháztartás hiánya - az utóbbi időben az EU meglehetősen türelmetlen lett hazánkkal szemben, amely a közösségen belül a legnagyobb hiányt produkálta. A maastrichti kritériumoktól a csatlakozásunk óta csak távolodtunk. A program azzal magyarázza a nagy hiányt, hogy az állam túl sokat vállalt magára: a szociális igazságtalanságok enyhítését, a jövedelmek felzárkóztatását, az adók mérséklését, az infrastruktúra fejlesztését.
A program szerint a kiigazításra nem az Európai Unió miatt van szükség, hanem azért, hogy az állam finanszírozási igénye ne vonjon el forrásokat a vállalkozásoktól, háztartásoktól. "A magyar gazdaság sikeres, erős, fejlődőképes _ az állami béklyó, esetenként az állami felelőtlenség nyomot hagy a gazdaságon." A deficit mérséklése a kiadások csökkentése (államreform), az adóreform elhalasztása mellett a bevételeket is növelni kell, így épít a lakosság és a vállalkozások nagyobb hozzájárulására. A jövedelmek növekedési üteme csökkenni fog, az infláció átmenetileg növekedni, de a jövedelmek vásárlóértékét meg kívánják őrizni.
A program nem jelöli meg az euróövezethez való csatlakozás dátumát. Az euró bevezetését nem célként, hanem eszközként említi, ami arra utal, hogy a kormány gyakorlatilag lemondott a 2010-es euróbevezetésről.
A program a kormányzati ciklus első felére (a belföldi fogyasztás mérséklődése miatt) 3-4 százalék körüli GDP-bővülést prognosztizál, a második felére 4-5 százalékosat.
Program a fiataloknak
A kormány létrehozza a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattárat: ahol nemzetközi példák alapján programok, kezdeményezések, szakemberek, szakirodalmak, kutatási eredmények on-line adatbázisa lesz. A felsőoktatásban résztvevő nappali tagozatos hallgatók számára bevezetik a diák munkavállalói könyvet, mellyel segíteni kívánjuk a gyakornoki munkavállalást és a diákok későbbi elhelyezkedését. A kormány támogatja a fiatalok tudatos családtervezését. A meddőség, az abortuszok elkerülése, az egészséges gyermekek születése érdekében szorgalmazza a fiatalok egészségnevelését.
Sport
"A magyar sport ipar [sic!] elindult a piacosodás útján, de előrehaladása lassú, működtetése során még mindig jelentős állami ráfordítások szivárognak át a magánszférába. Ezt a helyzetet a következő években tisztázni kell, gátat kell vetni az adófizetők pénze kontrollálatlan kiáramlásának a költségvetésen keresztül" - áll a sportról szóló fejezetben, ahol azt is egyértelművé teszik, hogy a privatizációs folyamatok lezárásaként végre kell hajtani a professzionális sport privatizálását. Az iskolai testnevelésben és a diáksportban mindennapos tornaóraákat akarnak, valamint sporttáborokat, úszásoktatást. "A versenysport, utánpótlás-nevelés területén támogatjuk a csapatok felkészülését a pekingi és vancouveri olimpián, a paralimpián, speciális olimpián, siketlimpián, valamint a nem olimpiai sportágak világjátékán való eredményes szereplés érdekében. Ha Magyarország megnyerné a 2012. évi labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát, a kormány segítené a stadionok megépülését, fejlesztését."
Gazdaságfejlesztés
Gyurcsány Ferenc két éve arról beszél, hogy áttörő sikereket csak akkor érhet el a magyar gazdaság, ha nem mindent akarunk fejleszteni, hanem meghatározunk néhány kitörési pontot; végül három ilyet talált: a modern ipar, a turizmus, valamint hazánk, mint pénzügyi-logisztikai központ. Nagy meglepetést egyikkel sem keltett.
Az iparon belül a magas hozzáadott értéket termelő 6-7 iparágra, így egyebek mellett az elektrotechnikai és az autóipari beszállításra és gyártásra, a gyógyszeripar, a biotechnológiára és bioenergiára koncentrálná az erőket. Az idegenforgalomban a gyógyturizmusra és a konferenciaturizmusra koncentrálná a fejlesztéseket a kormány, amely kiemelt turisztikai övezetként külön támogatást ígér a Balaton térségének, valamint a Duna és a Tisza környezetének. A logisztikai központtá válás érdekében a kormány ösztönözné a nemzetközi vállalatok regionális szolgáltatóközpontjainak betelepedését, ehhez ismét megígérik a bürokratikus akadályok leépítését.
Környezetvédelem
2007 és 2013 között 600 település kétmillió lakosa számára tisztítják meg a vizet, Budapesten és minden 15 ezer lakosnál nagyobb városban teljessé teszik a csatornázást és a szennyvíztisztítást, újabb hat regionális hulladékgazdálkodási rendszert indítanak. A kormányprogramban újabb ígéreteket tesznek az árvízvédelemre, igaz általánosan fogalmaznak: folytatjuk a töltéshálózat gyenge pontjainak megerősítését, a hullámtér rendezését, az árapasztó tározók létesítését.
Ennél valamivel konkrétabb ígéret, hogy a hiányzó Duna menti fő védvonalakat teljes körűen kiépítik. A kormány megalkotja az egységes vízközműtörvényt, és lehetővé teszik a magántőke bevonását. Emellett a Balaton és a Velencei tó vízminőségének javítását ígérik, folytatják a nemzeti parkok modernizációját. "Az embereket legjobban zavaró környezeti problémák ellen, mint például a parlagfű terjedése, a levegő porszennyezése és a zaj, a városi zöldfelületek, parkok leromlása összehangolt hatósági eréllyel lépünk fel."
Informatika
Mintha a kormánynak nem is lenne az egyik legerősebb tagja az IVSZ volt elnöke - mindössze egyetlen oldal foglalkozik az ágazattal, és az is eléggé nagyvonalúan, érdemi újdonságok nélkül. Megígérik a most széttagolt kormányzati informatikai hálózatok egységesítését, a közhálóprogram folytatását, valamint azt, hogy 2010-re minden településen "elérhető árú" szélessávú internet lesz. Ugyanekkorra bekapcsolják a Jövő Házát a nemzetközi tudományos technológiai kiállítások és oktatási központok hálózatába, jelentsen ez akármint is. Az informatikát a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésének a szolgálatába állítaná a kormány - bár ennek részleteiről nem tudni sokat -, és programot indítana a "digitális írástudatlanság" felszámolására is. Folytatják a Nemzeti Digitális Adattár és a Nemzeti Audiovizuális Archívum fejlesztését.
Vállalkozásfejlesztés
Már a kampányban is kiderült, hogy a baloldali pártokat kevésbé hozzá lázba a hazai kis- és középvállalkozók támogatása, mint a jobboldalt, persze ezen nagyon nem lepődtünk meg. Mint ahogyan az sem meglepő, hogy a "fejlődő magyar vállalkozások" fejezetnek alig több mint két oldalt szentelt a kormányprogram. Ebben vállalják, hogy az állam "áruk, szolgáltatások megrendelőjeként és a szükséges jogi szabályozással is segíteni fogja a hazai vállalkozások lehetőségeinek bővülését", hogy a közbeszerzések nyerteseit megillető jogok a beszállítóknak is járjanak. A kormány tervezi a gazdasági ügyekben a bírósági eljárások gyorsítását, a csődtörvény módosítását, valamint azt a - gyakorlatban nehezen kivitelezhetőnek tűnő - célt is megfogalmazza, hogy "a gazdasági élet tisztaságának érdekében a rosszhiszemű résztvevőket meghatározott időre" eltiltsa a "vállalkozási tevékenység gyakorlásától".
A kormányprogram ígéretet tesz a teljes körű elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtésére is, de az e-bevallások körüli eddigi maceratúra fényében ez igencsak ambiciózus vállalásnak tűnik. A vállalkozásfinanszírozási rendszer átalakítása, a vállalkozói hitellehetőségek kibővítése, és a vissza nem térítendő támogatások rendszerének kialakítása jól hangzik, de mintha egy kampányfüzetből maradt volna ránk, konkrétumokat nemigen olvashattunk róluk. A kormány ígéri az exporthitelezés megújítását, testre szabott hiteleket nyújtana a pályakezdőknek és az induló vállalkozásoknak, és a vállalkozásfejlesztési hitelnyújtásnál is megjelenik az egyablakos ügyintézésről szóló bűvös vállalás.
Innováció és tudomány
A kormány szerint a magyar vállalkozások sikere az innováción múlik, így - többek között - támogatni kívánja a vállalati K+F-et, a vállalati kutatóhelyek létrehozását, az energia-hatékony megoldások kidolgozását, az iparjogvédelmi oltalom megszerzését, az eredeti hazai termékek kialakítását és nemzetközi piaci bevezetését. Programokat indít a mérnöki és a természettudományos képzés és karrier segítésére, népszerűsítésére.
A kormány biztosítja az akadémiai és felsőoktatási alapkutatások szabadságát, és támogatja az EU új alapkutatási programjában való részvételt.
Új energiapolitika
A kormány megteremtené az energiaellátás biztonságát. Ennek kritikussága tavaly decemberben mutatkozott meg, mikor az orosz-ukrán gázvita miatt egy darabig kevesebb gáz érkezett Magyarországra is. A kormány növelni tervezi a beszerzési források számát, a készletek nagyságát, és új szállítási módokat és útvonalakat vesz igénybe.
Agrárpolitika
Akárcsak az egészségügyben, a mezőgazdasági fejezetben is fel-felbukkannak a 100 lépésből ismert tervek és intézkedések. Így egyebek mellett a földet életjáradék program folytatását, az értékesítési célú szövetkezések támogatását vállalják a programban. Továbbra ígéri is a kormány az állattenyésztés fejlesztését, az élőmunka-igényes ágazatok - és általában az egész agrárium - versenyképességének növelését, valamint a mezőgazdaság "beszállítóvá" válását a bioenergetikai iparba. Ugyancsak a 100 lépés óta ismert vállalás a regionális tudásközpontok létrehozása.
A fiatal gazdák támogatása, itt is az egyablakos ügyintézés bevezetése, az agrárlogisztika fejlesztése és az uniós előírásoknál szigorúbb szabályok felszámolása tűnik új elemnek, de ezekről igen szűkszavúan ír a kormányprogram. Szintén új elemnek tűnik - de nem saját ötlet, hanem az uniós agrárpolitika változásából fakad - az Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap működtetését szolgáló intézményrendszer kialakítása, az uniós területalapú támogatások felváltása gazdaságsoros támogatási rendszerre.
Közlekedéspolitika
A turizmushoz és a pénzügyi-logisztikai központtá váláshoz szükséges közlekedési fejlesztések közül az M6-os és M7-es befejezését, az M0-ás továbbépítését, az M8-as és M9-es folytatását ígéri a kormányprogram. A kabinet a közúthálózatról azonban - a 11,5 tonnásra erősítést nem számítva - szinte teljesen elfelejtkezik, csak egy homályos utalás van egy Nemzeti útkorszerűsítési programra, amelyben az országos jelentőségű közutak felújítását gyűjtenék össze.
Megígéri viszont a tiszta, pontos és korszerű vasút megteremtését, az ország vasúti tranzitszerepének erősítését, ám a vasútreform érdemi, finanszírozásai kérdéseire csak utalások vannak ("összehangoljuk az állam és a régiós önkormányzatok által megrendelt vasúti és közúti szolgáltatásokat). Újdonságot jelent, hogy a kormány felvállalta az ország villamoshálózatának fejlesztését, továbbá tömegközlekedésben a digitális nyomkövetés és az elektronikus menetjegy rendszerének bevezetését. A nagyvárosi közlekedési szövetséghez hasonló vidéki tarifaközösségek létrehozása a kistérségi feladatellátási együttműködéshez hasonló ösztönzésnek tűnik.
Építőipar
A lakásfelújítások uniós támogatása és a beruházások hatására évi 600 milliárd forintos bővülésre számíthat a szektor a kormány - kissé hurráoptimistának tűnő - prognózisa szerint. A magyar cégek közbeszerzésben való eredményes részvételét és a külföldi, tőkeerős vetélytársakkal szembeni helytállásukat egy építőipari klaszterprogram elindításával - és a körbetartozások megelőzése érdekében a pénzügyi fegyelemre ösztönző követelményrendszerekkel -, valamint az ágazat további kifehérítésével segítik.
Területfejlesztés
Ahhoz képest, hogy eddig - igaz, csak tárca nélküli - miniszter felügyelte ezt az ágazatot, az új kormány programjában mindössze háromnegyed oldal jut ennek a témának. Ez is marad az általánosságok szintjén, így például olyanokat olvashatunk, hogy "a vidék Magyarországa is felzárkóztatható az európai színvonalra", hurrá. A közigazgatási reformmal párhuzamosan megszűnnek a megyei területfejlesztési tanácsok, azok feladatai a regionális önkormányzatokhoz kerülnek, de már azok létrejöttéig is a régiók szintjén osztják szét a decentralizált fejlesztési pénzeket. A kormány a kistérségek szerepének megerősítésére, de előtte azok területi beosztásának felülvizsgálatára készül.
Budapest
Az elkövetkező hét évben befejezik az M0-s körgyűrű építését, megépítik az Aquincumi Duna-hídat és a hozzá kapcsolódó úthálózatot, valamint a ferihegyi gyorsvasútat. A kormány a fővárossal együttműködve megépíti a 4-es metróvonalat, előkészíti az 5-ös metróvonal építését, meghosszabbítja az 1-es és a 3-as villamosvonalat. Ezenkívül vállalja a csepeli szennyvíztisztító és a kapcsolódó gerincút megépítését, Budapest teljes körű csatornázását, a Dél-budai szennyvíztisztító létrehozását.
A kormányprogramban szerepel az óbudai Gázgyár, illetve a Moszkva tér rehabilitációja, a budapesti műemlékgyógyfürdők felújításának folytatása, valamint a Margitszigeti Szabadtéri Színpad felújítása és funkcióbővítése. A kormány továbbra is biztosítja az útfelújításokhoz a korábbi formában kialakított támogatási rendszert, amely értelmében minden útfelújításra szánt önkormányzati forinthoz ugyanannyit adnak hozzá.
Növekvő foglalkoztatás - több és jobb munkahely
Minden bizonnyal az előző ciklus vállalásainak tanuláságaként a kormányprogramban a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatban nem szerepelnek konkrét számok,. "Támogatni és ösztönözni fogjuk, hogy döntően a hazai vállalkozások megerősödése, fejlődése több százezer új munkahelyet hozzon létre, amely _ biztosítja a foglalkoztatottság mai alacsony szintjének növekedést." A kormány foglalkoztatáspolitikája marad a régi: ösztönözni kívánják az elhelyezkedést, az álláskeresést.
A foglalkoztatás bővítése érdekében a korábbi terveknek megfelelően kiterjesztik az eddig a pályakezdőknek járó Start programot, mostantól a gyermeknevelésből vagy hosszú munkanélküliségből visszatérők után is jár a járulékkedvezmény (a foglalkoztatás első évében 34 százalékos közteher helyett csak 15, a második évben 25 százalékot kell fizetnie a munkáltatónak). Elindítják a Start Extra programot az 50 év felettiek és az ország hátrányos területein élők számára. Évi 50ezer ember számára indítanak nemzeti közfoglalkoztatási programot.
Ugyanígy nem újdonság a munka biztonságának fokozása sem: a munkabér garantálása, a munkavállalók számára jogsegély szolgálat kialakítása.
A program szerint a szociális és a munkaerő-piaci szolgáltatásokat összehangolását tervezik, hogy a megfelelő munkát nem találó emberek, az állástalanságuk miatt szociális ellátásra szorulók egyetlen szervezethez fordulhatnak segítségért.
Államreform
A kormányprogramból Gyurcsány Ferenc már előre megszellőztette az ellenzéki vezetőkkel folytatott megbeszélésén a legnagyobb átalakításokkal járó "államreformként" bevezetett tételeket. A fejezetet a politikai intézmények, az országgyűlés takarékosabb működtetése, többek között a háromszáz alá szorított képviselői létszám ígérete vezeti be, a legnagyobb teret azonban az önkormányzatok és a közigazgatás átszervezésének részletei kapták.
Kevesebb lesz a minisztérium, 2008-ra megszűnik megyerendszer, helyette pedig kiépül a régiók hálózata a választott közgyűlésekkel. A helyi önkormányzatok kistérségi társulásait is erősíteni akarja a kormány, erre a szintre kerül például a jegyzői feladatok egy része, sőt az ezer fő alatti településeken meg is szűntetik a jegyző hivatalokat. A program azt ígéri, hogy általános lesz az ügyfelek elégedettségének mérése, és a közszolgáltatásokat végző személyek értékelését is nyilvánossá teszik.
A modern köztársaság, szolgáltató állam
Míg "naponta építeni kell a köztársaságot", a kormány "harcot indít közösség normáit megsértők, kijátszók ellen". A kormányzat a döntés-előkészítésbe, és a társadalom mindennapi működésébe a civil szervezeteket be akarja vonni, és őket "jogi és pénzügyi" feltételek szélesítésével támogatni.
A tartós élettársi kapcsolatban élők jogainak kiterjesztése. A bürokratikus szabályok csökkentése: kevesebb, egyszerűbb engedélyezési eljárást, a nyilvántartások, űrlapok, a felesleges adminisztratív terhek csökkentését ígérik. Kötelezővé teszik minden egyes jogszabály megalkotása előtt az "átfogó gazdasági-társadalmi hatásvizsgálatot". Áátemelték az ellenzék javaslataiból a nemzeti konzultációt, amit Társadalmi Konzultáció Rendszerére kereszteltek, és amelynek keretében "érdemben biztosítanák", hogy "mindenki" elmondhassa a véleményét. A kormány új polgári törvénykönyvet és új büntetőtörvénykönyvet ígér, részletek nélkül. Annyi kiderül viszont, hogy enyhébb bűnök esetében a "rendkívül költséges fogva tartáson kívüli büntetési nemeknek" is teret engednek.
Kultúra
Az országreform kettes számú pilléreként aposztrofált kultúra az erkölcsi támogatáson kívül főként az EU-források és a magántőke bevonásából számíthat majd plusz pénzekre. A kultúrafejezet az eddigi finanszírozási rendszer átvilágítására, a régi programok folytatására és a hatékonyság fokozására tesz ígéretet. A program szerint átalakul majd a könyvtámogatási rendszer, a kiadók helyett a könyvtári állománygyarapítási programok és az írói, fordítói ösztöndíjalapok számíthatnak a központi forrásokra, 2008 pedig a magyar reneszánsz éve lesz Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója miatt.
A kormány ismét üzent a közmédiumoknak, azt állítva, hogy az állami fenntartású televíziók és rádiók nem tudnak megfelelni a mai kihívásoknak. Az európai normákat egy kommunikációs törvényben foglalná össze a kormány, ez tartalmazná a műsorkészítés, és -szolgáltatás szabályait, és ezen alapulna a kormány elképzelése szerint a közszolgálati médiumokról szóló törvény is, amely megújítaná a köztévék és -rádiók irányítási, ellenőrzési és finanszírozási feladatait.
Korrupció
A korrupció elleni küzdelem hangsúlyozása minden eddigi kormányprogramban szerepelt, most sincs ez másképp, de a konkrétum kevés. "A korrupció leghatékonyabb ellenszere a nyilvánosság", ezért biztosítják az internet segítségével a közérdekű adatok megismerhetőségét. Határozott fellépést ígérnek a közpénzek elsíbolóival szemben, ennek érdekében megújítják a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének rendszerét, illetve szigorítják a döntéshozókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. "A visszaélések kiküszöbölése érdekében megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a kormányzati közbeszerzések lebonyolítására egy szervezet keretében kerüljön sor". Törvénybe foglalják, hogy az adatok minél kisebb részét lehessen titkosítani.
Gyermekek
A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program meghirdetése, ami 25 év alatt a "mai töredékére csökkentheti" a nélkülöző családok és gyermekek számát. Többet kapjanak a nehéz körülmények között élő gyerekek, mint szerencsésebb társaik. A rászorulók ingyenes étkeztetését kiterjesztik a felső tagozatra. Már idén nyáron biztosítják az étkeztetést a tanítási szünetben. Ahol lehet, a kis- és hátrányos helyzetű településeken az óvodák már két éves kortól fogadjanak gyerekeket. A Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Program elindítása: a családtervezés, családvédelem, szülészeti ellátás fejlesztése, a védőnői hálózat fejlesztése, egészséges táplálkozás a gyermekélelmezésben.
Idősek
"Számíthatnak életkörülményeik folyamatos javítására." Ötéves Nyugdíjemelési Program, amivel orvosolják az elmúlt évek igazságtalanságait. Ösztönzik a munkában töltött idő meghosszabbítását, az 50 év felettiek ismételt elhelyezkedését.
Otthonteremtés
Lakásfelújítás támogatása, a hagyományos építésű lakásokra kiterjesztik a panel-felújítási programot, javítják a fiatalok és az alacsonyabb jövedelműek lakáshoz jutását. A legális bérlakáspiac megteremtése.
Romák
Jogi egyenlőség. Az igazságszolgáltatás, az ügyészség és a rendőrség írja elő az állománynak a konfliktusmegoldó, toleranciát fokozó képzési programokon való részvételt. Minél több gyerek járjon óvodába, majd minőségi képzést nyújtó iskolába. Elhelyezkedés segítése, a közmunkából ne csak fizikai munkát végezzenek. 25 hátrányos helyzetű, jórész romák lakta kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési program elindítása.
Nők
A mindennapokban is érvényesüljön az egyenjogúság. A diszkriminációt tiltó törvények érvényesítése, több női vezető. A családon belüli erőszak elleni törvény átalakítása, olyan intézményhálózat kiépítése, ahova a bántalmazottak menekülhetnek.
Fogyatékkal élők
Az akadálymentesítés anyagi támogatása, a jelnyelvi tolmácsszolgálat fejlesztése, a rokkantsági nyugdíjrendszer felülvizsgálata, új lakóotthoni férőhelyek értelmileg akadályozott és autista személyeknek.
Fogyasztóvédelem
Szigorúbb, gyakoribb fogyasztóvédelmi ellenőrzések, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatáskörének bővítése, a szankciók bővítése, pl. üzletbezárás. Fogyasztóvédelmi ismeretek beépítése a tananyagba.
Biztonságos köztársaság (rendvédelem, védelmi politika és külpolitika)
A fejezet bevezetőjében leszögezik, hogy az elmúlt négy évben megnőtt hazánk nemzetközi súlya és tekintélye.
A mindennapok biztonsága
A hatékonyság növelése érdekében összevonnák a rendőrséget és a határőrséget, integrálják a 112-es hívószámra alapozott tevékenységirányítási rendszert, megerősítik a katasztrófavédelmi rendszert. A katasztrófa- és tűzvédelem továbbfejlesztésével 15-20 perces beavatkozási időt ígérnek, csökkentik a készenléti szolgálatot ellátó tűzoltók munkaidejét, emelik a veszélyességi pótlékot. Országos kiterjedésű meteorológiai és vegyi, valamint lakossági riasztórendszert hoznak létre.
Hazánk külső biztonsága
Üzembe helyezik a 3D-s radarokat, rendszerbe állítják a Grippen vadászrepülőket, korszerűsítik a kommunikációs és közlekedési eszközparkot, modernizálják a páncélozott szállító járműveket, átadják az új Központi Honvédkórházat.
Sikeres európai nemzet - aktív külpolitika
Az EU-csatlakozás mellett "látványos áttörésről" tesznek említést a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatokban. Külpolitikánk "földrajzi irányai" a szomszédos országok, az EU tagállamai, az USA, a NATO-szövetségeseink, Oroszország és Ázsia "gyorsan fejlődő államai".
A dokumentum az EU bővítésével kapcsolatban óvatosan fogalmaz, országokat nem nevez meg, csupán annyit, hogy víziójuk Európa teljes újraegyesítése, és szeretnék, ha minél több ország megfelelne az EU-tagság feltételeinek és válna taggá.
A 2000-ben elfogadott Lisszaboni stratégia helyett új stratégia kell, hogy megvalósulhassanak az akkori kívánalmak, vagyis az EU versenyképes lehessen a nagyhatalmakkal.
A határon túli magyar közösségeket érő súlyos jogsérelem esetén a kormány védelmet biztosít, és támogatja az európai elvekkel összhangban lévő autonómiaigényeiket.
