Tévedsz mert nem aprózódtak szét, minthogy nem is voltak önkormányzatok előtte. Községi közös tanácsok voltak, de annak nem sok köze volt az önkormányzatisághoz!!!
Nagyon sok jogkör a jegyző kezében van már, és a törvényi változások folytán mégtöbb kerül a kezébe. Az önkormányzat joga, a törvény keretein belül a segélyezés helyi szabályainak megalkotása, és némely esetben maga a döntés is, de a legtöbb esetben már a döntés a jegyző hatáskörébe került. Igazán mérlegelési lehetősége neki nincs, a szabályok szerint dönt a kérelmek megítéléséről, vagy elutasításáról.
De bizony volt régebben építési hatósági jogkör a kisebb településeken is, ha tudtak képzett szakembert alkalmazni. Zömmel társulási formában foglalkoztatták az építési előadót, de néhány éve szigorodtak a feltételek és a kinevezés lehetőségei, és akkor zömmel ezek megszüntek. Azóta annyi a panasz ezen a téren mint a tenger, mert a korrupt és tunya városi ügyintézők mindenben érdekeltek, csak abban nem, hogy a falusi építők és építtetők gondjait megoldják.
Nincs igazán gond a körjegyzőségekkel, ha azt nem kényszerrel, hanem egyenlő felek megállapodása során hozzák létre. Szerintem is luxus 5-600- fős településeknek önálló jegyzőséget működtetni. Van arra mód, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. Ezt úgy hívják, hogy decentralizált körjegyzőség! Ez abban nyilvánul meg, hogy a létrehozó önkormányzatok mindegyike tarthat állandó hivatalt, de úgy hogy a körjegyzőség egy-egy szakfeladat elvégzését kihelyezi oda, így ott is martadhat állandó ügyfélfogadás, és a körjegyzőség munkájában sem keletkeznek felesleges párhuzamosságok. Nálunk ez nagyon jól működik, így az emberek mindent helyben intrézhetnek, és nem ők közlekednek ingajáratban, hanem az adatok. Az infotmatika századában ez a helyes és olcsóbb megoldás. Ráadásul más egyéb előnye is van az ilyen megoldásnak, de most ezt nem részletezném.
Elég meredek dolog amúgy a "körösítés". A társulásokban az erősebb eb kopulál, ezért ragaszkodik sok település az önállóságához, és joggal. Emiatt lenne célszerű, ha az eseti társulásokat támogatnák, nem pedig egy merev kistérségi intézményrendszer kiépítését. A jogkörök egy része egyébként sohasem volt a kisközségeknél, pl. az építésügyi hatósági jogkör. Végső soron a helyiek mentalitása, és a vezető rátermettsége a döntő a település fejlődésében.
Amit nem: a szivárogtatásokban elhangzott, hogy az általános támogatási rendszerek (pl. gáz) helyett nagyobb hangsúly kerül a "terepet ismerő" önkormányzati elosztásra. Ez a terepismeret hogyan valósul meg egy körjegyzőségben?
Ebből megint csaljál adót minimálbérrel, és megkapod a jutalmat állami támogatások formájában játék lesz.
Arra vigyázni kellene, hogy a kistérségi együttműködés önkéntes legyen, és projekt-alapú, vagyis ne termelődjék újra a járás. A másik fontos dolog a régió. Azt szeretném, ha a települések eldönthetnék, melyik régióhoz tartozzanak. Nógrád megye nyugati része pl. földrajzilag sokkal közelebb esik Budapesthez, mint a keleti. Mitőlünk Budapest kocsin negyven perc, a zónázó vonattal egy óra. A megyeszékhely, Salgótarján kocsival két-két és fél óra, busszal oda-vissza egy nap. Ha az északi régióhoz kerülünk, Miskolcot egy nap alatt nem is tudjuk megjárni, ha éppen ügyeket kellene intézni.
Amit a topiknyitóban idéztél, az nem az önkormányzatok - s így az önrendelkezés - megszüntetését jelenti, hanem a polgármesteri hivatalok számának csökkentését.
Nagy különbség! Önálló képviselőtestület tehát lesz azért minden településen, de nem kell önálló apparátust melléjük fenntartani, hanem csak a körjegyzőség központjában.
az eszem megáll hogy még mindig itt tartanak gondolkodásban egyesek a XXI. században...........hát válasszanak egy önkormányzati képviselőt!! De az lehetőleg ne maga legyen.
A ti utcátokban feltehetőleg nem tartanak teheneket (állategészségügyi téma), nincs zöldség- és gyümölcstermesztés a balkonon (falugazda), nincs az utca végén erdő, ahol vadásznak (vadásztársaság). Feltehetőleg máshová jártok könyvtárba, templomba, és nincs nálatok betlehemezés sem karácsonykor.
Nem lehet egy városi utcát egy az egyben összehasonlítani a faluval. A falunak sokkal több a funkciója.
Mit lehet egy faluban privatizálni? A téeszeket többnyire már tíz éve széthordták, lepusztították. Ahol jól sikerült a privatizáció, mint nálunk, ott jobb a helyzet, mint a téesz idejében.
A "szétaprózódás" azért nem ilyen egyszerű. Egy települést nem csak az önkormányzati működés gazdaságossága jellemez. Nem lehet összehasonlítani a városi lakónegyedekkel. A falusi lakások egyben gazdasági egységek is, hiszen legalább a saját élelmiszerük egy részét megtermelik. A piacra termelő gazdálkodókról, az erdőtulajdonosokról nem is beszélve. Emellett akármilyen kicsi egy település, sokszor értékes kulturális örökséggel, és saját identitással is rendelkezik. Ha ezt nem veszik tekintetbe, megindul az elvándorlás, és lepusztul a település.
Viccolsz? Nálunk hatszáz ember lakik, amíg volt külön jegyző, egész nap a tökét vakarta, 250 ezerért havonta. Most körjegyzőnk van, de neki sincs túl sok dolga, amikor erre jár. A polgármesterünk tisztességes, nem főállásban dolgozik, egy csomó pénzt megtakarít így a falunak, mégis, meg lehet nézni, milyen rendes hely. Az öt képviselő pedig úgyis csak sűrűn bólogat, az történik, amit a polgármester akar. Nekik tiszta havaj a havi tízezer forint zsebpénz, amit havonta egy ülésen való részvételért kapnak.
Feltehetőleg majd a faluk maguk eldöntik, hogy melyik körjegyzőséghez akarnak csatkakozni, valószínűleg ahhoz ahova van buszjárat.
Ötszáznál, sőt 1-2 ezernél kisebb településnek meg nem kéne saját önkormányzatot fenntartani, pláne ha pénze sincs rá meg arra alkalmas emberei sem. A mi utcánkban legalább 2-3 ezer ember lakik, és nem jut nekünk csak egy önkormányzati képviselő a 30 közül, miért legyen jobb a vidékieknek?